Language of document :

2012. november 20-án benyújtott kereset - Szlovénia kontra Bizottság

(T-507/12. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: szlovén

Felek

Felperes: Szlovén Köztársaság (képviselők: V. Klemenc, državna pravobranilka, és A. Grum, pomočnica državne pravobranilke)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a Bizottság által Szlovéniával a 2012. szeptember 20-i SG-Greffe(2012) D/14375. sz. levéllel közölt, az ELAN d.o.o. társaság javára nyújtott SA.263 (C 13/10) (korábbi NN 17/10). sz. intézkedésekről szóló, 2012. október 19-i bizottsági határozatot, amelynek 2. cikkében a Bizottság - többek között - úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikke (3) bekezdésének megsértésével Szlovénia 2008-ban jogellenesen hajtott végre 10 millió EUR nagyságrendű újratőkésítés formájában állami támogatási intézkedést az Elan javára, ami miatt Szlovénia köteles visszatéríttetni a támogatást a kedvezményezettől, és

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

1.    Első jogalap: a megtámadott határozatban a Bizottság tévesen alkalmazta az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését és az EUMSZ 345. cikket, és jelentős mértékben megsértette az eljárást, mivel tévesen értékelte a tényeket, továbbá hiányosan és/vagy tévesen indokolta a szóban forgó határozatot azt a kérdést illetően, hogy felróható-e a Szlovén Köztársaságnak a 2008-as újratőkésítési intézkedés.

A felperes úgy véli, hogy a Bizottság - az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésével és az EUMSZ 345. cikkel ellentétesen - azt állapította meg, hogy az Elan tagjainak a 2008-as újratőkésítése során kifejtett cselekményei a Szlovén Köztársaságnak róhatók fel. A Bizottság következtetését azzal indokolta, hogy tulajdonosként az állam jelöli ki a felügyelőbizottságot, amivel - a felperes véleménye szerint - megkülönböztetést alkalmaz az állami vállalatok kettős irányítási rendszere tekintetében.

A megtámadott határozat indokolása hiányos - azaz nem tartalmaz releváns és elégséges indokolást -, valamint téves, mivel a Bizottság azzal érvel, hogy komoly jelek utalnak az állam egy tőketársaságbeli (Kapitalska družba, KAD) és egy tanácsadó és alapkezelő vállalkozásbeli (Družba za svetovanje in upravljanje, DSU) döntéshozatali folyamatban való hangsúlyos részvételére, érvei tehát kizárólag nem megbízható bizonyítékokon és hallomáson alapulnak. A megtámadott határozat egyáltalán nem tartalmaz indokolást az Elan többi tagjára vonatkozóan, amely tagok esetében a Bizottság csupán párhuzamos magatartással kapcsolatos kifogást kívánt felróni. A felperes szerint a Bizottság által a megtámadott határozatban felhozott érvek semmilyen módon nem képeznek arra utaló jeleket, amelyek - a Bíróság és a Törvényszék ítélkezési gyakorlatának megfelelően - az állami hatóságoknak az Elan újratőkésítésére irányuló intézkedés 2008-ban történt elfogadásában való részvételét jeleznék.

2.    Második jogalap: a Bizottság a megtámadott határozatban tévesen alkalmazta az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, és jelentős mértékben megsértette az eljárást, mivel tévesen értékelte a tényeket, továbbá hiányosan és/vagy tévesen indokolta a szóban forgó határozatot annak megállapítását illetően, hogy felróható-e a Szlovén Köztársaságnak az Elan újratőkésítésére irányuló 2008-as intézkedés a piacgazdasági magánbefektető elve szerint nem volt megengedhető, ami miatt tehát az Elan számára szelektív előnyt biztosítottak.

A felperes keresetében azzal érvel, hogy az Elan újratőkésítésére irányuló 2008-as intézkedést nem a körültekintő piacgazdasági magánbefektető elvének megfelelően hajtották végre, mivel a tagok az újratőkésítési intézkedésre irányuló döntéshozatal során a vállalkozás olyan értékelésére alapozták döntésüket, amely értékelésben lényeges szempontnak tekintették az Elan kereskedelmi teljesítményének hanyatlását a 2007/2008-as téli időszak nagyobb részében, majd pedig 2008 első negyedévében is. A kereskedelmi tevékenységek hanyatlása 2008-ban nem is volt annyira drasztikus, hogy érintse a vállalkozás becsült értékének megbízhatóságát. A tagok döntésüket egy olyan vállalkozás rég meglévő részvényeseiként hozták, amely vállalkozás csupán átmenetileg szembesült nehézségekkel, és amely hosszú időszakon keresztül volt képes nemcsak hogy túlélni, de több alkalommal nyereségesnek lenni a piacon. A megtámadott határozatban a Bizottság nem tette elég egyértelművé, hogy a vállalkozás értékét miért szelektíven vették figyelembe, ekként pedig miért jártak el önkényesen.

____________