T‑524/11. sz. ügy

Volvo Trademark Holding AB

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – Felszólalási eljárás – A LOVOL közösségi ábrás védjegy bejelentése – A korábbi VOLVO közösségi szó- és ábrás, valamint nemzeti ábrás védjegyek – Viszonylagos kizáró ok – A korábbi védjegy megkülönböztető képességének vagy jóhírnevének tisztességtelen kihasználása – A 207/2009/EK rendelet 8. cikkének (5) bekezdése”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (kilencedik tanács), 2014. november 12.

1.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló, jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy nem hasonló termékekre vagy szolgáltatásokra kiterjesztett oltalma – Feltételek

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (5) bekezdés)

2.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló, jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy nem hasonló termékekre vagy szolgáltatásokra kiterjesztett oltalma – Az érintett védjegyek hasonlósága – Értékelési szempontok

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont és (5) bekezdés)

3.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló, jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy nem hasonló termékekre vagy szolgáltatásokra kiterjesztett oltalma – LOVOL ábrás védjegy – VOLVO szó- és ábrás védjegyek

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont és (5) bekezdés)

1.      A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésében említett sérelmek – amennyiben megvalósulnak – a korábbi és a későbbi védjegy bizonyos mértékű hasonlóságának következményei, amely miatt az érintett vásárlóközönség egymással rokonítja e két védjegyet, vagyis kapcsolatba hozza őket egymással, anélkül, hogy összetévesztené őket.

A 207/2009 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének alkalmazása három feltételhez kötött: először is az ütköző védjegyek azonossága vagy hasonlósága, másodszor a felszólalás alátámasztásaként hivatkozott korábbi védjegy jóhírneve, harmadszor pedig azon veszély fennállása, hogy a bejelentett védjegy alapos ok nélküli használata tisztességtelenül kihasználja vagy sérti a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét. E három feltétel kumulatív jellegű, és közülük már egynek a hiánya is meghiúsítja az említett rendelkezés alkalmazását.

(vö. 17., 18. pont)

2.      A szóban forgó védjegyek hasonlóságának értékelésénél figyelembe veendő szempontok megegyeznek a bejelentett védjegy lajstromozásának a közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontja szerinti összetéveszthetőség miatti megtagadása, illetve a korábbi védjegy jó hírének az említett rendelet 8. cikke (5) bekezdése értelmében vett sérelme esetén figyelembe veendő szempontokkal. Ugyanis a bejelentett védjegy lajstromozásának megtagadására okot adó a megjelölések hasonlóságának követelménye mindkét esetben azt feltételezi, hogy vizuális, hangzásbeli vagy fogalmi hasonlóságot mutató elemek vannak, és így az érintett közönség szemszögéből nézve, a szóban forgó védjegyek között legalább részleges egyezés áll fenn a releváns szempontok egyike vagy azok közül több tekintetében. A szóban forgó védjegyek vizuális, hangzásbeli és fogalmi hasonlósága értékelésének a védjegyek által keltett összbenyomáson kell alapulnia, figyelembe véve különösen azok megkülönböztető és meghatározó elemeit.

(vö. 21., 22. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 55–58. pont)