A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (nagytanács)

2010. szeptember 7.(*)

„Megsemmisítés iránti kereset – A környezet és az emberi egészség védelme – Egyes bórvegyületek veszélyes anyagként történő osztályozása, csomagolása és címkézése – 2008/58/EK irányelv – 67/548/EGK irányelv – 790/2009/EK rendelet – 1272/2008/EK rendelet – A kereseti kérelmek módosítása – Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésének időbeli hatálya – A személyében való érintettség hiánya – Elfogadhatatlanság”

A T‑539/08. sz. ügyben,

az Etimine SA (székhelye: Bettembourg [Luxemburg])

és

az AB Etiproducts Oy (székhelye: Espoo [Finnország])

(képviselik őket: C. Mereu és K. Van Maldegem ügyvédek)

felpereseknek,

támogatja őket:

a Borax Europe Ltd (székhelye: London [Egyesült Királyság], képviselik: K. Nordlander ügyvéd és S. Kinsella solicitor)

beavatkozó,

az Európai Bizottság (képviselik: P. Oliver és D. Kukovec, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen,

támogatja:

a Dán Királyság (képviseli: B. Weis Fogh, meghatalmazotti minőségben)

beavatkozó,

a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő harmincadik módosító hozzáigazításáról szóló, 2008. augusztus 21‑i 2008/58/EK bizottsági irányelv (HL L 246., 1. o.) és az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2009. augusztus 10‑i 790/2009/EK bizottsági rendelet (HL L 235., 1. o.) egyes bórvegyületek besorolását módosító részében történő részleges megsemmisítésére irányuló kérelme tárgyában,

A TÖRVÉNYSZÉK (nagytanács),

tagjai: M. Jaeger elnök, J. Azizi (előadó), A. W. H. Meij, M. Vilaras, N. J. Forwood, M. E. Martins Ribeiro, Czúcz O., I. Wiszniewska‑Białecka, I. Pelikánová, E. Cremona, I. Labucka, S. Frimodt Nielsen és K. O’Higgins bírák,

hivatalvezető: E. Coulon,

meghozta a következő

Végzést

1        A jelen keresetükben a felperesek, az Etimine SA és az AB Etiproducts OY vitatják az egyes bórvegyületek veszélyes anyagként történő besorolásának (a továbbiakban: vitatott besorolások) jogszerűségét, amely besorolások először a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 1967. június 27‑i 67/548/EGK tanácsi irányelv (HL L 196., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 1. kötet, 27. o.) I. mellékletében, majd az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16‑i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 353., 1. o.) VI. mellékletében szerepeltek.

2        A vitatott besorolásokat a 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő harmincadik módosító hozzáigazításáról szóló 2008. augusztus 21‑i 2008/58/EK bizottsági irányelv (HL L 246., 1. o., a továbbiakban: a megtámadott irányelv) vezette be, és azokat 2009. szeptember 25‑i hatállyal átvette az 1272/2008 rendeletnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2009. augusztus 10‑i 790/2009/EK bizottsági rendelet (HL L 235., 1. o., a továbbiakban: megtámadott rendelet) (együttesen: megtámadott jogi aktusok).

 Jogi háttér

 Az EK‑Szerződés és az EUM‑Szerződés rendelkezései

3         Az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében:

„Bármely természetes vagy jogi személy azonos feltételek mellett indíthat eljárást a neki címzett határozat vagy az olyan határozat ellen, amelyet ugyan rendeletként vagy egy másik személyhez címzett határozatként hoztak, de őt közvetlenül és személyében érinti”.

4         Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése szerint:

„Bármely természetes vagy jogi személy az első és második bekezdésben említett feltételek mellett eljárást indíthat a neki címzett vagy az őt közvetlenül és személyében érintő jogi aktusok ellen, továbbá az őt közvetlenül érintő olyan rendeleti jellegű jogi aktusok ellen, amelyek nem tartalmaznak végrehajtási intézkedéseket”.

 A 67/548 irányelv

5        A 67/548 irányelv, amelyet többek között a 67/548/EGK tanácsi irányelv hetedik alkalommal történő módosításáról szóló, 1992. április 30‑i 92/32/EGK irányelv (HL L 154., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 11. kötet, 155. o.) és a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), és az Európai Vegyianyag‑ügynökség létrehozásáról szóló 1907/2006/EK rendelethez való hozzáigazítása érdekében a 67/548 tanácsi irányelv módosításáról szóló 2006. december 18‑i 2006/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 396., 850. o.) módosított, meghatározza azon egyes „anyagok”, kereskedelmére vonatkozó szabályokat, amelyek „a természetes állapotban előforduló vagy ipari termelőfolyamatból származó kémiai elemek és azok vegyületei, amelyek a termék stabilizálásához szükséges adalékokat és az előállításból/gyártásból származó szennyeződéseket is tartalmazhatnak, de nem tartalmaznak olyan oldószereket, amelyek az anyag stabilitásának vagy összetételének megváltozása nélkül elkülöníthetők”.

6        E célból, 4. cikkének (1) bekezdése szerint a 67/548 irányelv az anyagokat tulajdonságaik alapján osztályozza, a 2. cikke (2) bekezdésében meghatározott kategóriáknak megfelelően. Valamely anyagnak az ezen irányelv I. melléklete szerinti „veszélyessé” nyilvánításával a forgalomba hozatal előfeltételeként a csomagoláson kötelezően el kell helyezni az anyag használatával járó veszély szimbólumait, az anyag használatával járó különös kockázatokat megjelölő szabványmondatokat, valamint az anyag biztonságos használatával kapcsolatos szabványmondatokat magában foglaló címkét.

7        A 67/548 irányelv 4. cikke (3) bekezdésének az 1272/2008 rendelet 55. cikke (2) bekezdésében megállapított szövege előtt hatályos változata szerint:

„Az I. melléklet tartalmazza az e cikk (1) és (2) bekezdésében leírt alapelvekkel összhangban osztályozott anyagok listáját, azok harmonizált osztályozásával és címkézésével együtt. Az anyagok I. mellékletbe történő felvételéről, harmonizált osztályozásukról és feliratozásukról a[z említett irányelv] 29. cikk[é]ben megállapított eljárással összhangban kell dönteni.”

8        A 67/548 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy „[a]z anyagok és készítmények osztályozására és címkézésére vonatkozó általános alapelveket a VI. melléklet kritériumai szerint kell alkalmazni, kivéve, ha egyedi irányelvek ezzel ellentétes követelményeket írnak elő a veszélyes készítményekre”.

9        A 67/548 irányelv VI. mellékletének 1.2 pontja így rendelkezik:

„E melléklet meghatározza az ezen irányelv 4. cikkében, [...] említett anyagok és készítmények osztályozásának és címkézésének általános alapelveit.

Címzettje minden, a veszélyes anyagok és készítmények osztályozási és címkézési módszereiben érintett személy (gyártók, importőrök, nemzeti hatóságok)”.

10      A 67/548 irányelv VI. mellékletének 4.1.2 pontja előírja, hogy:

„Amennyiben valamely gyártónak, forgalmazónak vagy importőrnek olyan információ áll rendelkezésére, amely azt jelzi, hogy valamely anyagot a 4.2.1, 4.2.2 vagy 4.2.3 pontban megadott követelményeknek megfelelően kellene osztályozni és címkézni, köteles az anyagot ideiglenesen e követelményeknek megfelelően címkéznie, a bizonyíték illetékes személy általi értékelése alapján”.

11      A 67/548 irányelv VI. mellékletének 4.1.3 pontja szerint „[a] gyártó, forgalmazó vagy importőr a lehető leghamarabb köteles egy, az összes lényeges információt összefoglaló dokumentumot benyújtani egy olyan tagállamnak, amelyben az anyagot forgalomba hozták”.

12      A 67/548 irányelv VI. mellékletének 4.1.4 pontjában a következő pontosításra kerül sor:

„Ezenkívül amennyiben a gyártó, fogalmazó vagy importőr olyan új adatokkal rendelkezik, amelyek lényegesek adott anyag 4.2.1, 4.2.2 vagy 4.2.3 pontban megadott követelmények szerint történő osztályozása és címkézése szempontjából, köteles az ilyen adatokat a lehető leghamarabb benyújtani egy olyan tagállamnak, amelyben az anyagot forgalomba hozzák”.

13      A 67/548 irányelv VI. mellékletének 4.1.5. pontja a következőképpen rendelkezik:

„Annak érdekében, hogy az ezen irányelv 28. cikkében meghatározott eljárás alapján a Közösségnek a lehető leghamarabb harmonizált osztályozás álljon rendelkezésére, azon tagállamok, amelyeknek valamely anyag egy említett kategóriába történő osztályozását alátámasztó lényeges információ áll rendelkezésére – függetlenül attól, hogy a gyártó biztosította azt vagy nem –, ezt az információt az osztályozásra és címkézésre vonatkozó javaslatokkal együtt a lehető leghamarabb be kell nyújtaniuk a Bizottságnak.

A Bizottság az általa kapott osztályozási és címkézési javaslatot továbbítja a többi tagállamnak. Bármelyik tagállam kérheti a Bizottságtól a kapott információt.

[…]”

 A 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítására szolgáló eljárás

14      A 67/548 irányelv 28. cikke értelmében a mellékleteinek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításához szükséges módosításokat a 29. cikkében szabályozott eljárással összhangban kell elfogadni. Ezen eljárás keretében, a Bizottságot a konzultációs eljárással összhangban (minősített többség) elfogadott tanácsi jogi aktusokban megállapított végrehajtási hatásköreinek gyakorlása során segítő bizottságokkal kapcsolatos rendelkezéseknek az 1999/468/EK határozathoz történő hozzáigazításáról szóló, 2003. április 14‑i 807/2003/EK tanács rendelet (HL 2003. L 122., 36. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 335. o.) III. mellékletének 1. pontjával összefüggésben értelmezett, a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28‑i 1999/468/EK tanácsi határozat (HL L 184., 23. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 124. o.) 5. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Bizottságot szabályozási bizottság segíti, amely a tagállamok képviselőiből áll, és amelynek elnöke a Bizottság képviselője. Az említett határozat 5. cikkének (3) bekezdése szerint a Bizottság a tervezett intézkedéseket elfogadja, ha azok összhangban vannak a bizottság véleményével. Ezen határozat 5. cikkének (4) bekezdése ezzel szemben előírja, hogy ha a tervezett intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, vagy a bizottság nem nyilvánított véleményt, az intézkedéseket az Európai Unió Tanácsa elé kell terjeszteni, és erről tájékoztatni kell az Európai Parlamentet.

 A 67/548 irányelv részleges hatályon kívül helyezése, módosítása és felváltása az 1272/2008 rendelet által

15      A 67/548 rendeletet 2009. január 20‑i hatállyal részben hatályon kívül helyezte, módosította és felváltotta az 1272/2008 rendelet. E rendelet célja többek között a vegyi anyagok osztályozása és címkézése globálisan harmonizált, az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretén belül kidolgozott rendszerének megvalósítása (az 1272/2008 rendelet (5)–(8) preambulumbekezdése).

16      Míg az 1272/2008 rendelet 55. cikkének (11) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „[A 67/548 irányelv] I. melléklet[é]t el kell hagyni”, az említett rendelet VI. melléklete hatálybalépése időpontjában nem tartalmazta a vitatott besorolásokat, amelyek jelentős késedelemmel kerültek elfogadásra, hanem kizárólag a 67/548 irányelv műszaki fejlődéshez történő korábbi hozzáigazításai keretében bevezetett besorolásokat foglalta magában, ideértve azokat is, amelyeket a 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításáról szóló 2004. április 29‑i 2004/73/EK bizottsági irányelv (HL L 152., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 34. kötet, 448. o.) szabályoz.

17      E tekintetben az 1272/2008 rendelet (53) preambulumbekezdése a következőt mondja ki:

„A 67/548[…] irányelv alapján elvégzett munka és összegyűlt tapasztalatok – ideértve a 67/548[…]irányelv I. mellékletében felsorolt, bizonyos anyagok osztályozását és címkézését is – teljes körű figyelembevétele érdekében valamennyi, már meglévő harmonizált osztályozást az új kritériumok alapján kell átalakítani új harmonizált osztályozássá. Továbbá, mivel e rendelet alkalmazása késleltetett, és az ebből következő átmeneti időszakban a 67/548[…] irányelv kritériumai szerinti harmonizált osztályozások érvényesek az anyagok és keverékek osztályozására, valamennyi már meglévő harmonizált osztályozásnak változtatás nélkül át kell kerülnie e rendelet mellékletébe. E rendeletnek az osztályozások valamennyi jövőbeli harmonizálására való kiterjesztésével el kell kerülni egy adott anyagnak a már meglévő, valamint az új kritériumok szerinti harmonizált osztályozásából fakadó ellentmondásokat”.

18      Az 1272/2008 rendelet „Az anyagok osztályozásának és címkézésének harmonizálása” címet viselő 36. cikke többek között így rendelkezik:

„Az olyan anyag, amely megfelel az I. mellékletben a következőkre előírt kritériumoknak, általában a harmonizált osztályozás és címkézés tárgya a 37. cikknek megfelelően:

a)      légzőszervi szenzibilizáció, 1. kategória (I. melléklet, 3.4 szakasz);

b)      csírasejt‑mutagenitás, 1A., 1B. vagy 2. kategória (I. melléklet, 3.5 szakasz);

c)      rákkeltő hatás, 1A., 1B. vagy 2. kategória (I. melléklet, 3.6 szakasz);

d)      reprodukciós toxicitás, 1A., 1B. vagy 2. kategória (I. melléklet, 3.7 szakasz).

[…]”

19      Az 1272/2008. rendelet „Eljárás az anyagok osztályozásának és címkézésének harmonizálására” címet viselő 37. cikke szerint:

„Az illetékes hatóságok javaslatot nyújthatnak be az Ügynökségnek egy anyag harmonizált osztályozására és címkézésére, és adott esetben az egyedi koncentrációs határértékekre vagy M‑tényezőkre, vagy ezek felülvizsgálatára.

[…]

(2) Az anyag gyártója, importőre vagy továbbfelhasználója is nyújthat be javaslatot az Ügynökségnek az adott anyag harmonizált osztályozására és címkézésére, és adott esetben a javasolt egyedi koncentrációs határértékekre vagy M‑tényezőkre, feltéve, hogy a VI. melléklet 3. részében nincs besorolási tétel erre az anyagra a javaslat tárgyát képező veszélyességi osztály vagy felosztás tekintetében.

[…]

(4) Az Ügynökségnek az 1907/2006/EK rendelet 76. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján létrehozott kockázatértékelési bizottsága a javaslat kézhezvételétől számított 18 hónapon belül véleményt fogad el az (1) vagy (2) bekezdés alapján beadott javaslatról, és lehetőséget biztosít az érintett feleknek arra, hogy ismertessék álláspontjaikat. Az Ügynökség ezt a véleményt és az észrevételeket továbbítja a Bizottságnak.

(5) Ha a Bizottság megállapítja, hogy az érintett anyag osztályozásának és címkézésének harmonizációja megfelelő, indokolatlan késedelem nélkül benyújt egy határozattervezetet az anyagnak a vonatkozó osztályozási és címkézési elemekkel, és – adott esetben – az egyedi koncentrációs határértékekkel vagy M‑tényezőkkel együtt a VI. melléklet 3. részének 3.1 táblázatába történő felvételéről.

Ugyanezen feltételek mellett 2015. május 31‑ig megtörténik a megfelelő besorolási tétel felvétele a VI. melléklet 3. részének 3.2 táblázatába.

Az ilyen intézkedést, amelynek célja az e rendelet nem alapvető elemeinek módosítása, az 54. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással kell elfogadni. […].

(6) Az a gyártó, importőr és továbbfelhasználó, aki olyan új információval rendelkezik, ami a VI. melléklet 3. részében változtathat az anyag harmonizált osztályozásán és a címkeelemein, […] benyújt egy javaslatot azon tagállamok egyikének illetékes hatóságához, ahol az anyagot forgalomba hozzák.”

20      Az 1272/2008 rendeletnek „A műszaki és tudományos fejlődéssel kapcsolatos kiigazítások” címet viselő 53. cikke szerint:

„(1)      A Bizottság a műszaki és tudományos haladásnak megfelelően kiigazíthatja az […] I–VII. mellékletet, beleértve a [vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszere (Globally Harmonised System of Classification and Labelling of Chemicals)] továbbfejlesztésének megfelelő figyelembevételét […] Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 54. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. […]”.

21      Az 1272/2008 rendelet „Bizottsági eljárás” címet viselő 54. cikke értelmében:

„(1)      A Bizottságot az 1907/2006/EK rendelet 133. cikkével létrehozott bizottság segíti.

[…].

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468[…] határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdés[ét] és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkére is figyelemmel.

[…]”

22      A 2006. július 17‑i 2006/512/EK tanácsi határozattal (HL L 200., 11. o.) módosított 1999/468 határozat 5a. cikke szabályozza az „ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást”, amelynek keretében az említett cikk (1) bekezdése alapján „[a] Bizottságot ellenőrzéssel történő szabályozási bizottság segíti, amely a tagállamok képviselőiből áll, és elnöke a Bizottság képviselője”. Az említett határozat 5a. cikkének (3) bekezdése szerint, amennyiben a tervezett intézkedések összhangban vannak a bizottság véleményével, a Bizottság ellenőrzés céljából haladéktalanul benyújtja az intézkedések tervezetét az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és csak akkor fogadhatja el azokat, ha három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenzi a szóban forgó tervezetet. E határozat 5a. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy amennyiben a Bizottság által tervezett intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, vagy a bizottság nem nyilvánított véleményt, a Bizottság a meghozandó intézkedésekről haladéktalanul javaslatot terjeszt a Tanács elé, és azt egyidejűleg továbbítja az Európai Parlament részére.

 A 793/93/EGK rendelet és az 1907/2006/EK rendelet

23      A létező anyagok kockázatainak értékeléséről és ellenőrzéséről szóló, 1993. március 23‑i, módosított 793/93/EGK tanácsi rendelet (HL L 84., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 212. o.) negyedik preambulumbekezdésének megfelelően előírja a tagállamok, a Bizottság és az ipar közötti feladatok megosztását, illetve összehangolását az érintett iparágak által importált, illetve felhasznált létező anyagok kockázatainak értékelése terén. Ezért az említett rendelet 3. és 4. cikke kötelezettséget ír elő a szóban forgó anyagok gyártói és importőrei számára a gyártás vagy az import mennyiségétől függően bizonyos meghatározó adatok közlésére.

24      A 793/93. rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság összeállítja az elsőbbségi kockázatértékelést igénylő anyagok listáit. Minden egyes anyag emberre és környezetre gyakorolt kockázatának értékeléséhez egy‑egy tagállam illetékes hatóságát kell előadónak kinevezni (a 793/93 rendelet 10. cikkének (1)–(3) bekezdése).

25      Ezzel összefüggésben a 793/93 rendelet 9. cikke, 10. cikkének (2) bekezdése és 12. cikke előírja, hogy a gyártóknak és az importőröknek adott esetben kiegészítő információkat kell benyújtaniuk, vagy a kockázatok elemzéséhez szükséges hiányzó adatokra vonatkozóan vizsgálatot kell végezniük. Az említett rendelet 12. cikkének (3) bekezdésében előírt feltételekkel a vizsgálatot a többi érintett gyártó vagy importőr nevében egy vagy több gyártó vagy importőr is elvégezheti. Emellett ugyanezen rendelet 9. cikkének (3) bekezdése alapján a gyártók és az importőrök indoklással alátámasztott kérelmükkel kérhetik az előadótól, hogy a kiegészítő vizsgálatok elvégzésétől részben vagy egészben mentesüljenek, amennyiben az adott információ a kockázat értékeléséhez nem szükséges, vagy azt lehetetlen megszerezni. Amennyiben a körülmények indokolják, kérhetik továbbá a határidő meghosszabbítását is.

26      A kockázatok értékelésének elvégzése után az előadó adott esetben stratégiát és intézkedéseket javasol az azonosított kockázatok korlátozása érdekében (a 793/93 rendelet 10. cikkének (3) bekezdése). Az előadó kockázatértékelése és az általa javasolt stratégia alapján a Bizottság javaslatot tesz az elsőbbségi anyaggal kapcsolatos kockázat értékelésének eredményeivel összefüggésben, valamint szükség esetén ajánlást tesz a kockázatok korlátozására szolgáló megfelelő stratégiára, amelyet a 793/93 rendelet 15. cikkében említett bizottság eljárási rendje szerint kell elfogadni. Az így elfogadott kockázatértékelés és javasolt stratégia alapján a Bizottság dönt arról, hogy szükséges‑e közösségi szintű intézkedések meghozatala az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és használatának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1976. július 27‑i, módosított 76/769/EGK tanácsi irányelv (HL L 262., 201. o. magyar nyelvű különkiadás, 13. fejezet 3. kötet, 317. o.), illetve a Közösség más vonatkozó, hatályos szabályozásának keretén belül (a 793/93 rendelet 11. cikkének (1)–(3) bekezdése).

27      A 793/93 rendeletet hatályon kívül helyezte és felváltotta a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag‑ügynökség létrehozásáról, az 1999/45 irányelv módosításáról, valamint a 793/93 rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769 irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18‑i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 396., 1. o., helyesbítés: HL 2007. L 136., 3. o., a továbbiakban: REACH‑rendelet).

28      A REACH‑rendelet, 1. cikke (1) bekezdésének az értelmében, többek között az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmére irányul. E célból a 3. cikk szerinti anyagokra és készítményekre vonatkozó rendelkezéseket állapít meg, amelyeket az önmagukban, készítményekben vagy árucikkekben előforduló ilyen anyagok gyártására, forgalomba hozatalára vagy felhasználására, valamint a készítmények forgalomba hozatalára kell alkalmazni (a REACH‑rendelet 1. cikkének (2) bekezdése). A REACH‑rendelet tehát, 1. cikkének (3) bekezdése szerint, egyrészt azon az elven nyugszik, hogy a gyártók, importőrök és a továbbfelhasználók kötelessége biztosítani, hogy olyan anyagokat gyártsanak, hozzanak forgalomba vagy használjanak fel, amelyek nincsenek káros hatással az emberi egészségre vagy a környezetre, másrészt az elővigyázatosság elvén.

29      A REACH‑rendelet 5. cikkében foglalt „Adatok hiányában a forgalomba hozatal tilalmának” elve, és az e rendelet 6. valamint 7. cikkében előírt kötelezettségek alapján azok a gyártók vagy importőrök, amelyek a szóban forgó anyagból évi 1 tonnát meghaladó mennyiséget gyártanak vagy importálnak, értesíteni kötelesek az Európai Vegyianyag‑ügynökséget (ECHA), és kérelmezniük kell ezen anyag regisztrálását. E célból, a REACH‑rendelet 10. és 13. cikkének megfelelően össze kell állítaniuk az adott anyagra, annak gyártására, felhasználására, besorolására, lényegi tulajdonságaira vonatkozó információkat tartalmazó részletes technikai dokumentációt, amely információkat adott esetben megfelelő tanulmányokkal vagy releváns vizsgálatok eredményeivel kell alátámasztani.

 A jogvita előzményei

 A felperesek és az érintett anyagok

30      A felperesek egyike, az Etimine, a luxemburgi jog szerint bejegyzett társaság. A másik felperes, az Etiproducts, a finn jog szerint bejegyzett társaság. A felperesek bór alapú anyagokat importálnak az anyavállalatuk, az Eti Mine Works General Management (a továbbiakban: Eti Mine Works), a török jog szerint bejegyzett, teljes egészében állami tulajdonban álló társaság által üzemeltetett emeti, kesteleki, bigadici és kirkai (Törökország) bányákból az Unióba.

31      Az Etimine az említett anyagok kizárólagos forgalmazója tizenöt tagállamban, azaz a Belga Királyságban, a Cseh Köztársaságban, a Németországi Szövetségi Köztársaságban, a Spanyol Királyságban, a Francia Köztársaságban, Írországban, az Olasz Köztársaságban, a Luxemburgi Nagyhercegségben, a Magyar Köztársaságban, a Holland Királyságban, az Osztrák Köztársaságban, a Portugál Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban, valamint Nagy‑Britannia és Észak‑Írország Egyesült Királyságában. Az Etiproducts az említett anyagok kizárólagos forgalmazója hét másik tagállamban, azaz a Dán Királyságban, az Észt Köztársaságban, a Lett Köztársaságban, a Litván Köztársaságban, a Lengyel Köztársaságban, a Finn Köztársaságban és a Svéd Királyságban.

32      A Török Köztársaság jelentős bórkészletekkel rendelkezik, és az Amerikai Egyesült Államok után a második legnagyobb bórsavgyártó a világon. Az Eti Mine Works, mint a legnagyobb bórkitermelő a világon, a fenti 30. pontban megjelölt bányák kizárólagos bányászati jogával rendelkezik. Ezeket a bányászati jogokat a bányászati tevékenységekről szóló 1985. június 15‑i 3213. sz. török törvény (T. C. Resmî Gazete, 18785. sz., 1985. június 15.) 6. és 24. cikke alapján kapta meg a társaság.

33      2007‑ben az Etimine, az Eti Mine Worksszel kötött kizárólagos forgalmazási szerződés alapján körülbelül 245 500 tonna bórvegyületet, azaz 44 000 tonna bórsavat, 189 000 tonna bórax‑pentahidrátot és 12 500 tonna bórax‑dekahidrátot hozott be az Unióba. Ugyanebben az időszakban az Etiproducts egy ugyanilyen szerződés alapján, hozzávetőlegesen 85 700 tonna bórvegyületet hozott be az Unióba. Ezek a behozatalok tették ki a bórsav, a bórax‑dekahidrát és a bórax‑pentahidrát Unióba történő importjának nagyobb részét 2007‑ben.

 A vitatott besoroláshoz vezető eljárás

34      1999. január 28‑án a Francia Köztársaság javaslatot nyújtott be a Bizottsághoz, a mindaddig a 67/548 irányelv I. mellékletében nem szereplő bórsavnak a 67/548 irányelv szaporodás és a fejlődés szempontjából mérgező anyagokat tartalmazó 2. kategóriájába történő besorolására, amelynek az R 60 (A fogamzóképességet vagy nemzőképességet károsíthatja) vagy R 61 (A születendő gyermekre ártalmas lehet) mondat felel meg.

35      1999. február 10‑én a Dán Királyság javaslatot nyújtott be, amelyet a Dán Környezetvédelmi Hivatal (Danish Environmental Protection Agency) a bórsavnak és a bórax‑dekahidrátnak a 67/548 irányelv szaporodás szempontjából mérgező anyagokat tartalmazó 2. kategóriájába – amelynek az R 60 (A fogamzóképességet vagy nemzőképességet károsíthatja) mondat felel meg –, illetve a fejlődés szempontjából mérgező anyagokat tartalmazó 3. kategóriájába – amelynek az R 61 (A születendő gyermekre ártalmas lehet) mondat felel meg – történő besorolására.

36      A Bizottságnak a Vegyi Anyagok Európai Irodáján belül működő, veszélyes anyagok osztályozásával és címkézésével foglalkozó munkacsoportja (a továbbiakban: C & E  munkacsoport) 2000. november 15–17‑i ülésén javasolta, hogy a bórsav a 67/548 irányelv alapján a 3. kategóriába tartozó, mind a fogamzóképesség vagy nemzőképesség, mind a fejlődés szempontjából mérgező anyagok közé kerüljön besorolásra. A bórax‑dekahidrátot és a vízmentes dinátrium‑tetraborátot a C & E  munkacsoport a 67/548 irányelv alapján a 3. kategóriába tartozó, a szaporodás szempontjából mérgező anyagok közé javasolta besorolni.

37      A Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága kérelmére a Vegyi Anyagok Európai Irodája a bórvegyületek szaporodás szempontjából megállapítható toxicitása szerinti, a 67/548 irányelv alapján történő besorolásának felülvizsgálata céljából, összehívta a szakértőket. A 2004. október 5–6‑i ülésen a Bizottságnak a szaporodás szempontjából megállapítható toxicitás szakértői által alkotott munkacsoportja több bórvegyületet – a bórax‑pentahidrátot, a bór‑oxidot, a bórsavat, a bórax‑dekahidrátot és a vízmentes dinátrium‑tetraborátot – megvizsgált, és arra a következtetésre jutott, hogy ezeket az anyagokat az állatkísérletek alapján, a 67/548 irányelv értelmében a szaporodás szempontjából mérgező anyagokat tartalmazó 2. kategóriába kell sorolni.

38      2005. április 4‑én megbeszélésre került sor a török hatóságok, az Etimine és a Bizottság között, amelynek során a török hatóságok kifogásolták a bórvegyületeknek a szaporodás szempontjából mérgező anyagokat tartalmazó 2. kategóriába történő besorolására irányuló javaslatot. E kifogásuk alátámasztására a török hatóságok 2005. május 18‑i levelükben a török toxikológusok által összeállított, a 2005. április 4‑i megbeszélésen szóban is bemutatott műszaki megjegyzéseket, valamint a „Török toxikológusok közösségének állásfoglalása a bórsav és a bórvegyületek szaporodás szempontjából mérgező vegyületek közé történő besorolásáról” című jelentést nyújtottak be a Környezetvédelmi Főigazgatósághoz.

39      Az Etimine a Környezetvédelmi Főigazgatósághoz címzett 2005. április 8‑i levelében kifogásolta a szakértői munkacsoport megállapításait, és kérte a Bizottságot, hogy hagyja figyelmen kívül azokat.

40      A C & E munkacsoport a török hatóságok, az Eti Mine Works és a török toxikológusok képviselőinek részvételével megrendezett 2005. szeptember 8‑i ülésén újabb vitát tartott a bórvegyületek 67/548 irányelv alapján történő besorolására irányuló javaslat tárgyában, majd úgy döntött, hogy elfogadja a szakértői munkacsoport véleményét, és javasolja az említett anyagoknak a szaporodás szempontjából mérgező anyagokat tartalmazó 2. kategóriába történő besorolását.

41      2005. szeptember 30‑i levelükben a török hatóságok azt kérték a Bizottságtól, hogy halassza el a bórvegyületek 67/548 irányelv alapján történő besorolására vonatkozó határozathozatalt legalább addig, amíg az e kérdésben folyamatban lévő számos vizsgálat be nem fejeződik.

42      Az Etimine a Környezetvédelmi Főigazgatósághoz címzett 2005. október 17‑i levelében megismételte arra irányuló kérelmét, hogy a 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő harmincadik módosító hozzáigazításában a bórvegyületeket ne sorolják a szaporodás szempontjából mérgező anyagokat tartalmazó 2. kategóriába.

43      A Környezetvédelmi Főigazgatóság 2005. november 18‑i levelében jelezte, hogy kellőképpen figyelembe vette az Etimine észrevételeit, és válaszolt az Etimine által a 2005. április 8‑i levelében feltett néhány kérdésre.

44      A Bizottságnak címzett 2006. február 6‑i levelükkel a török hatóságok egyet nem értésüket fejezték ki a bórvegyületeknek a 67/548 irányelv alapján történő, tervezett besorolásával kapcsolatban.

45      2007. február 16‑án a bizottság – a 67/548 irányelvnek az 1999/468 határozat 5. cikkének (1) bekezdésével és a 807/2003 rendelet (lásd a fenti 15. pontot) III. mellékletének 1. pontjával összefüggésben értelmezett 29. cikkének megfelelően – a 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő harmincadik módosító hozzáigazításáról szóló irányelvre irányuló javaslattervezet mellett foglalt állást, amely átvette a bórvegyületek besorolására irányuló javaslatot.

46      2008. augusztus 21‑én a Bizottság elfogadta a megtámadott irányelvet.

47      A vitatott besorolások a megtámadott irányelv 1 G mellékletében lényegében a következőképpen szerepelnek:

„Indexszám	Vegyi anyag		Besorolás	Címkézés
[…]	[…]		[…]	[…]
005‑007‑00‑2	bórsav; [...] bórsav, nyers természetes, max. 85% H3BO3‑tartalommal, száraz tömegben mérve […]		Repr. Cat. 2; R 60‑61	T R: 60‑61 S: 53‑45
005‑008‑00‑8	dibór‑trioxid; bór‑oxid		Repr. Cat. 2; R 60‑61	T R: 60‑61 S: 53‑45
005‑011‑00‑4	dinátrum‑tetraborát, vízmentes; bórsav, dinátrium‑só; […] tetrabór‑dinátrium‑heptaoxid, hidrát; […] ortobórsav, nátrium‑só; […]		Repr. Cat. 2; R 60‑61	T R: 60‑61 S: 53‑45
005‑011‑01‑1	dinátrium‑tetraborát‑dekahidrát; bórax‑dekahidrát		Repr. Cat. 2 ; R 60‑61	T R: 60‑61 S: 53‑45
005‑011‑02‑9	dinátrium‑tetraborát‑pentahidrát; bórax‑pentahidrát		Repr. Cat. 2; R 60‑61	T R: 60‑61 S: 53‑45
[…]	[…]		[…]	[…]”

48      2009. augusztus 10‑én a Bizottság – többek között az 1272/2008 rendelet 53. cikke alapján – elfogadta a megtámadott rendeletet.

49      A megtámadott rendelettel a vitatott besorolások 2009. szeptember 25‑i hatállyal az 1272/2008 rendelet VI. mellékletébe kerültek.

50       A megtámadott rendelet (1)–(3) preambulumbekezdése a következőképpen szól:

„(1) Az 1272/2008[…] rendelet VI. mellékletének 3. része a veszélyes anyagok harmonizált osztályozásának és címkézésének két jegyzékét tartalmazza. A 3.1 táblázat a veszélyes anyagok harmonizált osztályozását és címkézését az 1272/2008[…] rendelet I. mellékletének 2–5. részében meghatározott kritériumok alapján sorolja fel. A 3.2 táblázat a veszélyes anyagok harmonizált osztályozását és címkézését a […] 67/548[…] irányelv […] VI. mellékletében meghatározott kritériumok alapján sorolja fel. E két jegyzéket a már a harmonizált osztályozás tárgyát képező anyagokra vonatkozó aktualizált osztályozások, valamint új harmonizált osztályozások felvétele céljából módosítani szükséges. Emellett egyes anyagok tételét el kell hagyni.

(2) A [megtámadott…] irányelv és a 67/548[…] irányelvnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából, harmincegyedik alkalommal történő módosításáról szóló, 2009. január 15‑i 2009/2/EK bizottsági irányelv által a 67/548[…] irányelv I. mellékletébe bevezetett, nemrégiben elfogadott módosítások figyelembevétele érdekében szükséges az 1272/2008[…] rendelet VI. mellékletét módosítani. Ezek az intézkedések az 1272/2008[…] rendelet 53. cikke értelmében a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítás célját szolgálják.

(3) Az 1272/2008[…] rendelet (53) preambulumbekezdése hangsúlyozza, hogy teljes körűen figyelembe kell venni a 67/548[…] irányelv alapján elvégzett munkát és összegyűjtött tapasztalatokat, ideértve egyes, az irányelv I. mellékletében felsorolt anyagok osztályozását és címkézését.”

51      A megtámadott rendelet 1. cikke többek között előírja, hogy:

„Az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része a következőképpen módosul:

A 3.1 táblázat a következőképpen módosul:

a)      az I. mellékletben szereplő tételeknek megfelelő tételek helyébe az ebben a mellékletben szereplő tételek lépnek;

b) a II. mellékletben szereplő tételeket a 3.1 táblázatban szereplő tételek sorrendjével összhangban be kell illeszteni;

[…]

A 3.2 táblázat a következőképpen módosul:

a) IV. mellékletben szereplő tételeknek megfelelő tételek helyébe a IV. mellékletben szereplő tételek lépnek;

b)      az V. mellékletben szereplő tételeket a 3.2 táblázatban szereplő tételek sorrendjével összhangban be kell illeszteni;

[…]”

52       A megtámadott rendelet 2. cikke értelmében:

„(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Az 1. cikket 2010. december 1‑jétől kell alkalmazni.

(3) Az ezzel a rendelettel módosított 1272/2008[…] rendelet VI. mellékletének 3. részében meghatározott harmonizált osztályozások alkalmazhatók 2010. december 1[‑je] előtt”.

53      A vitatott besorolások a megtámadott rendelet II. és V. mellékletében a következőképpen szerepelnek:

„II. melléklet

Indexszám	Nemzetközi vegyianyag‑azonosítás		Besorolás		Címkézés
						Veszélyességi osztályok és kategóriák kódja(i)	Figyelmeztető mondatok kódja(i)	Veszélyt jelző piktogramok, figyelmeztetések kódja(i)	Figyelmeztető mondatok kódja(i)
[…]	[…]		[…]	[…]	[…]	[…]
005‑007‑00‑2	bórsav; [...] bórsav, nyers természetes, max. 85% H3BO3‑tartalommal, száraz tömegben mérve[…]		Repr. 1B	H360FD	GHS08 Dgr	H360FD
005‑008‑00‑8	dibór‑trioxid; bór‑oxid		Repr. 1B	H360FD	GHS08 Dgr	H360FD
005‑011‑00‑4	dinátrum‑tetraborát, vízmentes; bórsav, dinátrium‑só; […] tetrabór‑dinátrium‑heptaoxid, hidrát; […] ortobórsav, nátrium‑só; […]		Repr. 1B	H360FD	GHS08 Dgr	H360FD
005‑011‑01‑1	dinátrium‑tetraborát‑dekahidrát; bórax‑dekahidrát		Repr. 1B	H360FD	GHS08 Dgr	H360FD
005‑011‑02‑9	dinátrium‑tetraborát‑pentahidrát; bórax‑pentahidrát		Repr. 1B	H360FD	GHS08 Dgr	H360FD
[…]	[…]		[…]	[…]	[…]	[…]”

„V. melléklet

Indexszám	Nemzetközi vegyianyag‑azonosítás		Besorolás	Címkézés
[…]	[…]		[…]	[…]
005‑007‑00‑2	[…] bórsav; [...] bórsav, nyers természetes, max. 85% H3BO3‑tartalommal, száraz tömegben mérve[…]		Repr. Cat. 2; R 60‑61	T R: 60‑61 S: 53‑45
005‑008‑00‑8	dibór‑trioxid; bór‑oxid		Repr. Cat. 2; R 60‑61	T R: 60‑61 S: 53‑45
005‑011‑00‑4	dinátrum‑tetraborát, vízmentes; bórsav, dinátrium‑só; […] tetrabór‑dinátrium‑heptaoxid, hidrát; […] ortobórsav, nátrium‑só; […]		Repr. Cat. 2; R 60‑61	T R: 60‑61 S: 53‑45
005‑011‑01‑1	dinátrium‑tetraborát‑dekahidrát; bórax‑dekahidrát		Repr. Cat. 2; R 60‑61	T R: 60‑61 S: 53‑45
005‑011‑02‑9	dinátrium‑tetraborát‑pentahidrát; bórax‑pentahidrát		Repr. Cat. 2; R 60‑61	T R: 60‑61 S: 53‑45
[…]	[…]		[…]	[…] »

 Az eljárás és a felek kérelmei

54      A Törvényszék Hivatalához 2008. december 5‑én benyújtott keresetlevelükkel a felperesek megindították a jelen eljárást.

55      A Törvényszék Hivatalához 2009. április 6‑án benyújtott beadványával a Dán Királyság azt kérte a Törvényszéktől, hogy beavatkozhasson a jelen eljárásba a Bizottság kereseti kérelmeinek támogatására. E kérelemnek a Törvényszék harmadik tanácsának elnöke 2009. július 7‑én hozott végzésével helyt adott.

56       A Törvényszék Hivatalához 2009. április 9‑én benyújtott beadványával a Borax Europe Ltd (a továbbiakban: Borax), egy bórvegyületeket előállító és forgalmazó angol jog szerint bejegyzett társaság azt kérte a Törvényszéktől, hogy beavatkozhasson a jelen eljárásba a felperesek kereseti kérelmeinek támogatására. E kérelemnek a Törvényszék harmadik tanácsának elnöke 2009. július 7‑én hozott végzésével helyt adott.

57      A Törvényszék Hivatalához 2009. március 11‑én benyújtott külön beadványában a Bizottság a Törvényszék eljárási szabályzata 114. cikke szerinti elfogadhatatlansági kifogást emelt, és ugyanezen szabályzat 113. cikke alapján az eljárás okafogyottságának megállapítása iránti kérelmet terjesztett elő. A felperesek a kifogással és a kérelemmel kapcsolatos észrevételeiket 2009. április 30‑án terjesztették elő. A Borax 2009. augusztus 24‑én az elfogadhatóság kérdésére szorítkozó beavatkozási beadványt nyújtott be.

58      Keresetlevelükben és a kifogással kapcsolatos észrevételeikben a Borax által támogatott felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

–        utasítsa el az elfogadhatatlansági kifogást, és nyilvánítsa a keresetet elfogadhatónak;

–        elsődlegesen semmisítse meg a megtámadott irányelv 1 G mellékletében a következő anyagokra vonatkozó rovatokat:

–        bórsav; bórsav, nyers természetes (indexszám: 005‑007‑00‑2);

–        dibór‑trioxid és bór‑oxid (indexszám: 005‑008‑00‑8);

–        dinátrium‑tetraborát, vízmentes; bórsav, dinátrium‑só; tetrabór‑dinátrium‑heptaoxid, hidrát; ortobórsav és nátrium‑só (indexszám: 005‑011‑00‑4);

–        dinátrium‑tetraborát‑dekahidrát és bórax‑dekahidrát (indexszám: 005‑011‑01‑1);

–        dinátrium‑tetraborát‑pentahidrát és bórax‑pentahidrát (indexszám: 005‑011‑02‑9);

–        másodlagosan semmisítse meg a megtámadott irányelv 1 G mellékletében a következő anyagokra vonatkozó rovatokat:

–        dibór‑trioxid és bór‑oxid (indexszám: 005‑008‑00‑8);

–        dinátrium‑tetraborát, vízmentes; bórsav, dinátrium‑só; tetrabór‑dinátrium‑heptaoxid, hidrát; ortobórsav és nátrium‑só (indexszám:005‑011‑00‑4);

–        dinátrium‑tetraborát‑dekahidrát és bórax‑dekahidrát (indexszám: 005‑011‑01‑1);

–        dinátrium‑tetraborát‑pentahidrát és bórax‑pentahidrát (indexszám: 005‑011‑02‑9);

–        kötelezze a Bizottságot az eljárás költségeinek viselésére.

59      Elfogadhatatlansági kifogásában a Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék:

–        elsődlegesen okafogyottság miatt utasítsa el a keresetet;

–         másodlagosan nyilvánítsa a keresetet nyilvánvalóan elfogadhatatlannak;

–        kötelezze a felpereseket a költségek viselésére.

60      A Törvényszék írásban feltett kérdésére válaszul a Törvényszék Hivatalához 2009. november 6‑án és 30‑án, valamint december 8‑án benyújtott külön beadványukban a felperesek lehetőséget kértek a kereseti kérelmeiknek és megsemmisítési jogalapjaiknak módosítására annak érdekében, hogy ez utóbbiak azokra a vitatott besorolásokra is kiterjedhessenek, amelyeket a megtámadott rendelet átvett.

61      A kereseti kérelmeik és a megsemmisítési jogalapok módosítására irányuló kérelmükben a Borax által támogatott felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

–        a módosításra irányuló kérelemmel érintett keresetet nyilvánítsa elfogadhatónak és megalapozottnak;

–        a kereseti kérelmeik és megsemmisítési jogalapjaik módosítására irányuló kérelmüknek adjon helyt annak érdekében, hogy ez utóbbiak a megtámadott rendelet II. és V. mellékletének a vitatott besorolások szerinti rovataira is kiterjedhessenek;

–         kötelezze a Bizottságot az eljárás költségeinek viselésére.

62      A Törvényszék Hivatalához 2009. november 9‑én benyújtott beadványában a Bizottság jelezte, hogy nem ellenzi a kereseti kérelmek és a megsemmisítési jogalapok módosítását, pontosította ugyanakkor, hogy ezt azzal a feltétellel teszi, hogy a módosítás iránti kérelmet a megtámadott rendelet elleni jogorvoslatra nyitvaálló határidő letelte előtt nyújtották be.

63      A Törvényszék harmadik tanácsának elnöke 2009. november 19‑i levelében tájékoztatta a felpereseket arra vonatkozó határozatáról, hogy engedélyezi a kereseti kérelmeik és megsemmisítési jogalapjaik módosítását.

64      A Törvényszék írásban feltett kérdésére válaszul a Borax által támogatott felperesek a Törvényszék Hivatalához 2009. december 21‑én benyújtott beadványukban arra hivatkoztak, hogy keresetük mindenképpen elfogadható, tekintettel az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésének 2009. december 1‑jei hatálybalépésére. A Bizottság ugyanezen napon benyújtott beadványában vitatta ezt az álláspontot.

65      Az eljárási szabályzat 14. cikke alapján és a Törvényszék elnökének javaslatára a Törvényszék 2010. január 14‑i határozatában, a feleknek az említett eljárási szabályzat 51. cikke szerinti meghallgatását követően, az ügyet az elfogadhatatlansági kifogásról való döntéshozatalra a kibővített ítélkező testület (nagytanács) elé utalta.

 A jogkérdésről

66       Az eljárási szabályzat 114. cikkének 1. §‑a értelmében az egyik fél kérelmére a Törvényszék az ügy érdemét nem érintve dönthet az elfogadhatatlansági kifogás tárgyában. Ugyanezen cikk 3. §‑a értelmében, ha a Törvényszék másként nem határoz, az eljárás a továbbiakban szóbeli.

67      A jelen ügyben a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy az ügy aktája iratainak vizsgálata révén megfelelően tájékozódott a kérelemről indokolt végzéssel történő döntéshez, anélkül hogy a szóbeli szakasz megnyitása szükséges lenne.

 Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésének alkalmazhatóságáról

 A felek érvei

68      A Bizottság szerint a jelen ügyben az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésének utolsó tagmondata nem alkalmazható.

69      Az állandó ítélkezési gyakorlat alapján egy kereset elfogadhatóságát a kereset benyújtásának időpontjában fennálló helyzet alapján kell megítélni. Emellett az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdés utolsó tagmondatának a 2009. december 1‑je előtt benyújtott keresetekre való alkalmazása önkényes következményekkel járhat attól függően, hogy a Törvényszék ezen időpont előtt vagy után határoz.

70      A Bizottság ebből arra következtet, hogy az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdését csak a 2009. november 30. után benyújtott keresetekre lehet alkalmazni. A jelen ügyben, mivel az eredeti keresetet 2008. december 5‑én nyújtották be, valamint a kereseti kérelmek és megsemmisítési jogalapok módosítására vonatkozó kérelem is 2009. december 1‑je előtt került benyújtásra, az EUMSZ 263. cikk nem hat ki a jelen eljárásra.

71      A Borax által támogatott felperesek úgy vélik, hogy a jelen eljárásban alkalmazni kell a Lisszaboni Szerződés által bevezetett módosításokat. Ez következik az EUMSZ 1. cikk, valamint az EUMSZ 19. cikk (1) bekezdésének és (3) bekezdése a) pontjának együttes értelmezéséből. A Lisszaboni Szerződés egyetlen rendelkezése sem írja elő ugyanis, hogy az EK‑Szerződés szabályait átmenetileg 2009. december 1‑je után is alkalmazni kellene. Ennek megfelelően az uniós bíróságnak a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének időpontjában, azaz 2009. december 1‑jén folyamatban lévő minden jogvitában az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdését kell alkalmaznia, ideértve a jogszabályi aktus jogszerűségének megtámadására irányuló kereset elfogadhatóságának feltételeit is.

72      Következésképpen az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésének hatálybalépését követően a felperesek által a megtámadott jogi aktusok részleges megsemmisítése iránt benyújtott kérelmet elfogadhatónak kell tekinteni, anélkül hogy a felpereseknek bizonyítaniuk kellene személyükben való érintettségüket.

 A Törvényszék álláspontja

73      Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy az EK 230. cikk ötödik bekezdése alapján a megtámadott rendelettel szemben keresetindításra nyitválló határidő 2009. november 30‑án, az EK‑Szerződés hatálya alá tartozó időszakban járt le, és hogy a felperesek a kereseti kérelmeik és megsemmisítési jogalapjaik módosítására irányuló kérelmüket ezen időpontot megelőzően nyújtották be. Az EUMSZ 263. cikk hatálybalépésekor, azaz 2009. december 1‑jén a megtámadott rendelet megsemmisítése iránti valamennyi kereset tehát mindenképpen elfogadhatatlan az ezen cikknek az EK 203. cikk ötödik bekezdése kifejezéseit átvevő hatodik bekezdésében meghatározott keresetindítási határidő megsértése miatt. Ezek a megállapítások értelemszerűen még inkább vonatkoznak a megtámadott irányelv részleges megsemmisítése iránt 2008. december 5‑én benyújtott kérelemre.

74      A felek álláspontja eltér abban a kérdésben, hogy a jelen ügy az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésének, és különösen az utolsó tagmondatának időbeli hatálya alá tartozik‑e. Nevezetesen a Borax által támogatott felperesek úgy vélik, hogy a jogszabályi aktusokra vonatkozóan az ezen cikkben módosított elfogadhatósági feltételek azonnal alkalmazandóak, és ezáltal a megtámadott jogi aktusok részleges megsemmisítésére irányuló kérelmük elfogadható anélkül, hogy a vitatott besorolások általi, személyükben való érintettségüket bizonyítaniuk kellene. Ezzel szemben a Bizottság szerint ezt a rendelkezést nem lehet a jelen eljárásban alkalmazni, mivel a kereset elfogadhatóságát a keresetlevél benyújtásának időpontjában hatályos elfogadhatósági feltételek alapján kell megítélni.

75      E tekintetben meg kell állapítani, hogy az EUM‑Szerződés nem tartalmaz külön átmeneti szabályozást arra a kérdésre vonatkozóan, hogy az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése alkalmazható‑e a 2009. december 1‑jén folyamatban lévő bírósági eljárásokban.

76      Konkrétan valamely magánszemély által az Unió bírósága előtt benyújtott, megsemmisítés iránti kereset elfogadhatósági feltételeit megállapító szabályok időbeli hatályára vonatkozóan az állandó ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy egyrészről a tempus regit actum elvének megfelelően (lásd ebben az értelemben a Bíróság 12/71. sz. Henck‑ügyben 1971. július 14‑én hozott ítéletének [EBHT 1971., 743. o.] 5. pontját), a kereset elfogadhatóságának kérdését a benyújtása időpontjában hatályos szabályok alapján kell megítélni (a Bíróság 60/72. sz., Campogrande kontra Bizottság ügyben 1973. május 8‑án hozott ítéletének [EBHT 1973., 489. o.] 4. pontja; lásd még, ebben az értelemben és analógiaként, a Bíróság elnöke C‑66/08. sz. Kozlowski‑ügyben 2008. február 22‑én hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 7. pontját), másrészről a kereset elfogadhatóságának feltételeit a kereset előterjesztésének időpontjában, azaz a keresetlevél benyújtásának időpontjában kell értékelni (a Bíróság C‑61/96., C‑132/97., C‑45/98., C‑27/99., C‑81/00. és C‑22/01. sz., Spanyolország kontra Tanács egyesített ügyekben 2002. április 18‑án hozott ítéletének [EBHT 2002, I‑3439. o.] 23. pontja; a Törvényszék T‑131/99. sz., Shaw és Falla kontra Bizottság ügyben 2002. március 21‑én hozott ítéletének [EBHT 2002., II‑2023. o.] 29. pontja, és a T‑301/01. sz., Alitalia kontra Bizottság ügyben 2008. július 9‑én hozott ítéletének [EBHT 2008, II‑1753. o.] 37. pontja), amely keresetlevél kijavítására kizárólag a keresetindítási határidő letelte előtt kerülhet sor (a Bíróság 50/84. sz., Bensider és társai kontra Bizottság ügyben 1984. november 27‑én hozott ítéletének [EBHT 1984, 3991. o.] 8. pontja.

77      Az ezzel ellentétes megoldás egyébiránt önkényesség kockázatához vezethet az igazságszolgáltatásban, mivel így a kereset elfogadhatósága az eljárást befejező határozat Törvényszék által történő kihirdetésének – egyébként bizonytalan – időpontjától függne (lásd ebben az értelemben és analógiaként a Bíróság 212/80–217/80. sz., Salumi és társai egyesített ügyekben 1981. november 12‑én hozott ítéletének [EBHT 1981, 2735. o.] 14. pontját).

78      A jelen ügyben a kereset benyújtásakor, azaz a keresetlevél, valamint a kereseti kérelmek és megsemmisítési jogalapok módosítására irányuló kérelem benyújtásakor, a kereset elfogadhatóságának feltételeit az EK 230. cikk szabályozta. Ennélfogva, tekintettel a fenti 76. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlatra, a felperesek megtámadott jogi aktusok megsemmisítése iránti kereshetőségi jogának kérdését az említett cikk alapján kell eldönteni. Másfelől, feltételezve akár, hogy az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése, különösen annak utolsó tagmondata a jelen ügyben a felperesek számára kereshetőségi jogot biztosított volna, míg az EK 230. cikk negyedik bekezdése ezt nem biztosította számukra, az nem vehető figyelembe a jelen kereset elfogadhatóságának elbírálásakor, mivel mind az EK 230. cikk ötödik bekezdése, mind az EUMSZ 263. cikk hatodik bekezdése szerint a megtámadott jogi aktusok megsemmisítésére irányuló fellépésre nyitvaálló határidő lejárt 2009. december 1‑jén, az EUMSZ 263. cikk hatálybalépése napján.

79      Ezt a megállapítást nem cáfolja az az érv, mely szerint az EUMSZ 263. cikke azon eljárási szabályok közé tartozik, amelyekkel összefüggésben az ítélkezési gyakorlat megállapította, hogy ellentétben az ügy érdemét érintő vagy anyagi jogi szabályokkal, általában a hatálybalépésükkor folyamatban lévő valamennyi jogvitára alkalmazni kell őket (a Bíróság fenti 77. pontban hivatkozott Salumi és társai egyesített ügyekben hozott ítéletének 9. pontja, C‑293/04. sz. Beemsterboer Coldstore Services ügyben 2006. március 9‑én hozott ítéletének [EBHT 2006., I‑2263. o.] 19. pontja, valamint C‑467/05. sz. Dell’Orto‑ügyben 2007. június 28‑án hozott ítéletének [EBHT 2007., I‑5557. o.] 48. pontja). Ugyanis még abban az esetben is, ha a bírósági hatáskör kérdését az eljárási szabályok körébe tartozónak tekintjük (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Dell’Orto‑ügyben hozott ítélet 49. pontját), meg kell állapítani, hogy – amint az kitűnik a fenti 70. és 71. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlatból –, az Unió valamely jogi aktusával szemben benyújtott megsemmisítés iránti kereset elfogadhatóságának megítélésekor alapul veendő hatályos rendelkezések meghatározásakor a tempus regit actum elvét kell alkalmazni.

80      Ebből az következik, hogy az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése a jelen keresetre nem alkalmazható.

81      Ennélfogva azt kell megvizsgálni, hogy a felperesek igazolják‑e a megtámadott jogi aktusok megsemmisítése iránti kereshetőségi jogukat az EK 230. cikk negyedik bekezdésének értelmében.

 A jelen kereset elfogadhatóságáról

 A felek érvei

82      Az elfogadhatatlansági kifogása és az eljárás okafogyottságának az eljárási szabályzat 113. és 114. cikke alapján történő megállapítása iránti kérelme alátámasztására a Bizottság előadja, hogy a 67/548 irányelv I. mellékletét, ideértve az olyan vitatott besorolásokat is, mint amilyeneket a megtámadott irányelv bevezetett, az 1272/2008 rendelet 55. cikkének (11) bekezdése 2009. január 20‑tól kezdődően hatályon kívül helyezte, ami automatikusan azzal a következménnyel járt, hogy az ezen mellékletet módosító megtámadott irányelv ugyanezen a napon hatályát vesztette, és ettől fogva nem váltott ki többé joghatást. Így a megtámadott irányelv részleges megsemmisítésére irányuló kérelem az eljárási szabályzat 113. cikke értelmében okafogyottá vált.

83      Ha fel kell tételezni, hogy ez nem így van, a Bizottság úgy tekinti, hogy a megtámadott jogi aktusok által szabályozott vitatott besorolások nem érintik a felpereseket az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében sem közvetlenül, sem személyükben.

84      A Borax által támogatott felperesek szerint a megtámadott jogi aktusokban szabályozott vitatott besorolások az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében közvetlenül és személyükben érintik őket.

85      A személyes érintettség feltételére vonatkozóan a felperesek úgy vélik, hogy a megtámadott jogi aktusok sajátos jellemzőik vagy egy őket minden más személytől megkülönböztető ténybeli helyzet folytán vonatkoznak rájuk, és ezáltal a címzetthez hasonló módon egyéníti őket. Ezzel összefüggésben több olyan elemet kell figyelembe venni, amely alkalmas lehet egy ilyen egyénítés bizonyítására.

86      Először is a felperesek a vitatott besorolások által érintett, a törökországi bórbányászatra vonatkozó kizárólagos jogok jogosultjai. Másodszor az Etimine a bórvegyületek legnagyobb importőre az Unióban. A felperesek importálják az Unióban feldolgozásra kerülő bórvegyületek nagyobb részét, és a belső piacon folytatott tevékenységük az említett anyagok importjától és értékesítésétől függ. Harmadszor a felperesek aktívan részt vettek a vitatott besorolások elfogadásához vezető eljárásokban. Negyedszer egyértelműen azonosíthatóak a megtámadott irányelv (2) preambulumbekezdésében. Ötödször a Bizottság a vitatott besorolásokat a 793/93 rendelet szerinti előzetes kockázatértékelésre alapította, amely rendelet a felpereseknek eljárási jogokat biztosított.

87      Elsőként a kizárólagos jogokkal összefüggésben a felperesek emlékeztetnek arra, hogy ők az egyedüli gazdasági szereplők, amelyek jogosultak a Törökországban kitermelt bórvegyületeket az Unióba behozni és a belső piacon forgalmazni. Ezeket a kizárólagos jogokat a megtámadott irányelv elfogadása előtt biztosították számukra, és ezért azok megkülönböztetik őket az összes többi gazdasági szereplőtől. Márpedig ezeket a jogokat érinti azon kötelezettség, hogy a bórból készült termékeket halálfejet, valamint az R 60 (A fogamzóképességet vagy nemzőképességet károsíthatja) vagy R 61 (A születendő gyermekre ártalmas lehet) mondatot tartalmazó címkével kell ellátnia, ami egyenértékű azzal, hogy műszaki előírást szabnak meg a felperesekkel szemben. Továbbá a bórvegyületeknek a 67/548 irányelv alapján a szaporodás szempontjából mérgező anyagokat tartalmazó 2. kategóriába történő besorolása azzal a hatással járna, hogy az érintett termékek a továbbiakban nem értékesíthetők a nagyközönség részére.

88      A felperesek vitatják a Bizottság azon érvét, mely szerint a kizárólagos jogok nem érintik az Uniót. Ebben a tekintetben a Bizottság nem veszi figyelembe az Unió és a Török Köztársaság között fennálló, az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti társulás létrehozásáról szóló, 1963. szeptember 12‑én Ankarában aláírt megállapodáson alapuló különleges kapcsolatot, amelynek értelmében a Török Köztársasággal létesített kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok megerősítése az Unió egyik kulcsfeladata. Ráadásul a felpereseket megillető kizárólagos bányászati jogok azonosak azokkal, amelyeket a tagállamok hasonló körülmények között biztosítanak, és amelyek közös hagyományaik részét képezik.

89      Ugyanígy a felperesek és a Borax szerint nem felel meg a valóságnak az az érv, hogy az említett kizárólagos jogok nem alkalmasak arra, hogy a többi, egyénítésre alkalmas elemmel együtt más gazdasági szereplőktől megkülönböztető módon jellemezzék a felpereseket. A Bíróság ugyanis úgy ítélte meg, hogy ha a vitatott aktus annak meghozatalakor azonosított vagy azonosítható személyek csoportját érinti, a csoport tagjaira jellemző szempontok alapján e személyeket e jogi aktus azért érintheti személyükben, mert gazdasági szereplők meghatározott köréhez tartoznak. Ez különösen így lehet abban az esetben, ha ez a jogi aktus olyan, az egyén által az elfogadását megelőzően megszerzett jogokat módosít, mint a televíziós közvetítések kizárólagos joga (a Bíróság C‑125/06 P. sz., Bizottság kontra Infront WM ügyben 2008. március 13‑án hozott ítéletének [EBHT 2008., I‑1451. o.] 71., 72., 75. és 76. pontja). A jelen ügyben, analóg módon, a bórvegyületek törökországi bányászatának és forgalmazásának a felpereseket megillető kizárólagos jogai már a megtámadott irányelv elfogadása előtt léteztek, és a vitatott besorolások új korlátozásokat vezettek be ezen jogokkal szemben, amelyek nem álltak fenn akkor, amikor a felperesek megszerezték az említett jogokat, és amelyek e jogok gyakorlását nehezebbé tették. Ezek a kizárólagos jogok tehát alkalmasak arra, hogy a felpereseket a megtámadott irányelvvel érintett bányászati jogokat birtokló 29 társaság csoportjának tagjaként azonosítsák.

90      Másodszor az Etimine a bórvegyületek legnagyobb importőre az Unióban (lásd a fenti 33. pontot), 2007‑ben a bórvegyületek teljes behozatalának 56%‑ára becsült mennyiségével. Ebben az évben az Etimine forgalmának 72%‑a, illetve az Etiproducts forgalmának 53%‑a a bórsav, a bórax‑dekahidrát és a bórax‑pentahidrát uniós értékesítéséből származott. Emellett a felperesek azon három társaság közé tartoznak, amelyek együttesen az összes nemzetközi bórkitermelés 61%‑át tudhatják a magukénak. Figyelembe véve azt, hogy kereskedelmi tevékenységük mennyire függ ezektől az anyagoktól, a felpereseket a Bíróság C‑358/89. sz., Extramet Industrie kontra Tanács ügyben 1991. május 16‑án hozott ítéletének (EBHT 1991., I‑2501. o.) 17. pontja értelmében – amelynek elveit nem csak a dömpingellenes kérdésekben kell alkalmazni (a Törvényszék T‑289/03. sz., BUPA és társai kontra Bizottság ügyben 2008. február 12‑én hozott ítéletének [EBHT 2008., II‑81. o] 79. pontja) – a vitatott besorolások által leginkább érintett gazdasági szereplőknek kell tekinteni. Következésképpen a felperesek olyan sajátos helyzetben vannak, amely bármely más gazdasági szereplőhöz viszonyítva egyéníti őket.

91      Harmadszor, bár a felperesek nem rendelkeztek ezzel összefüggésben eljárási jogokkal, az Eti Mine Works és a török állam révén aktívan részt vettek a vitatott besorolások elfogadásához vezető eljárásban, különösen mivel több tanulmányt és nagyszámú információt adtak át a Bizottságnak, és részt vettek számos, a Bizottsággal folytatott megbeszélésen és a C & E munkacsoport ülésein. Még ha ez az aktív részvétel önmagában nem is alkalmas arra, hogy egyénítse a felpereseket, olyan sajátos jellemzővel ruházza fel őket, amely más egyedi elemekkel együtt megkülönbözteti őket a megtámadott irányelvvel érintett többi gazdasági szereplőtől. Mivel ugyanis az Eti Mine Works teljes egészében a török állam tulajdonában álló társaság, és a felperesek tőkéjének 100%‑át birtokolja, az Eti Mine Works és a török hatóságok aktív részvétele a szóban forgó eljárásban teljes mértékben a felpereseknek tudható be.

92      Negyedszer a megtámadott irányelv (2) preambulumbekezdése a felperesek által nyújtott információkra, azaz K. bórban gazdag területeken az emberi lények bórnak való kitettségének értékeléséről készített tanulmányára hivatkozik. Ezt a tanulmányt a felperesek nevében a török hatóságok nyújtották be a Bizottsághoz 2007. július 3‑i írásbeli észrevételeik keretében, amelyeket a Közösség által a 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő harmincadik módosító hozzáigazításáról szóló irányelvre irányuló javaslattervezetnek a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó bizottsága részére történő megküldésével kapcsolatban tettek. A megtámadott irányelv (2) preambulumbekezdése továbbá folyamatban lévő epidemiológiai vizsgálatokra is hivatkozik, ideértve azokat is, amelyek az Eti Mine Works bandirmai (Törökország) üzemeire vonatkoznak, és amelyeknek – többek között a felpereseknek köszönhető – eredményei az említett preamulumbekezdés értelmében alkalmasak lehetnek a vitatott besorolások módosítására. Ezzel kapcsolatban a felperesek és a Borax vitatják, hogy ez a preambulumbekezdés kizárólag csak egy Kínában végzett vizsgálatra hivatkozna. Kifejtik, hogy a megtámadott irányelvtől eltérően a 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő korábbi hozzáigazításai nem hivatkoztak az iparág bevonására. Végül ezek a hivatkozások azt is igazolják, hogy a felperesek által szolgáltatott információkat a vitatott besorolások elfogadásához vezető döntéshozatali eljárásban figyelembe vették, és hogy ezeket, valamint az iparág által, ideértve a felpereseket is, kötelezően nyújtandó információkat e besorolás következő felülvizsgálata során hangsúlyozottan figyelembe kell venni. Így a felpereseket az iparág tagjai által alkotott, korlátozott létszámú csoport tagjaként lehet azonosítani, amely csoport a bórvegyületekre vonatkozóan releváns információkat szolgáltatott. A felperesek tehát olyan sajátos helyzetben vannak, amely minden más személytől megkülönbözteti őket.

93      Ötödször a felperesek arra hivatkoznak, hogy a vitatott besorolások a 793/93 rendelet alapján készített előzetes kockázatértékelésen alapulnak, amelynek során ők is szolgáltattak információkat, és rendelkeztek eljárási jogokkal. Ezzel összefüggésben a felperesek, mint az említett rendelet által előírt kockázatértékelési eljárással érintett importőrök és gyártók, más társaságokkal egyetemben az elsőbbségi anyagok, azaz a bórsav és a dinátrium‑tetraborát kockázatainak értékelésére vonatkozóan 2004. március 24‑én szándéknyilatkozatot nyújtottak és írtak alá (a továbbiakban: szándéknyilatkozat). Ez a kockázatértékelés a szándéknyilatkozat aláírói közül csupán négy társaságot érintett, köztük az Eti Mine Worksöt. Erre a nyilatkozatra a kockázatértékelés első szakaszában került sor, amely a létező anyagok embert és környezetet érintő kockázatainak becslésére vonatkozó elveknek a 793/93 rendelettel összhangban történő megállapításáról szóló, 1994. június 28‑i 1488/94/EK bizottsági rendelet (HL L 161., 3. o., magyar nyelvű különkiadás 15. kötet, 2. fejezet, 360. o.) 4. és 5. cikke szerinti kockázatok azonosításából állt. E nyilatkozat információkat szolgáltatott az érintett anyagok embert érintő kockázatai értékelésének elvégzéséhez az előadó tagállam, az Osztrák Köztársaság számára, amely maga is aláírta a szóban forgó nyilatkozatot.

94      A felperesek ebből arra következtetnek, hogy a vitatott besorolások jelentős mértékben befolyásolták a szándéknyilatkozattal megkezdett kockázatértékelést. Ezen értékelés keretében ugyanis az osztrák előadónak figyelembe kellett vennie a szaporodás szempontjából fennálló toxicitásra vonatkozó következtetést, miáltal ez utóbbi közvetlen hatással volt a bórsav és a dinátrium‑tetraborát kockázatainak értékelésére. Így a megtámadott irányelv befolyásolta a felperesek részvételét ebben a kockázatértékelésben, és ez utóbbi megvalósításának módjára irányuló elvárásaikat. Másfelől a Bizottság a saját előzetes kockázatértékelését az 1488/94 rendeletben meghatározott elveknek megfelelően végezte a rendeltetésszerű igénybevétel és a rendes használat kritériumainak a 67/548 irányelv által előírt vizsgálata során. Ezt az előzetes értékelést így előre meghatározta a 793/93 rendelet alapján folytatott kockázatértékelés, amelyet az osztrák előadónak a szándéknyilatkozat alapján kellett elvégeznie. A felperesek ebből arra a következtetésre jutnak, hogy a Bizottság a saját értékelésével helyettesítette az osztrák előadó értékelését, amelynek elvégzése a mai napig folyamatban van, és hogy a megtámadott irányelv arra negatív hatással lehet.

95      Ebből következően a felperesek olyan sajátos helyzetben vannak, amely címzettként egyéníti őket, mivel egyrészről az Eti Mine Works révén tagjai annak a négytagú csoportnak, amelyet a 793/93 rendelet alapján végzett kockázatértékelés érint, másrészről a vitatott besorolások befolyásolják ezt a kockázatértékelést, tekintettel arra, hogy ez utóbbit előre meghatározta a Bizottság által már elvégzett kockázatértékelés.

96      Végezetül a Borax által támogatott felperesek vitatják, hogy a keresetük a 67/548 irányelv I. mellékletének hatályon kívül helyezése miatt okafogyott lenne.

 A Törvényszék álláspontja

97      Először is azt kell vizsgálni, hogy a felpereseket az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében személyükben érintik‑e a megtámadott jogi aktusokban szereplő vitatott besorolások.

98      A megtámadott jogi aktusok – a vitatott besorolásokat is beleértve – általános hatályúak, mivel objektívan meghatározott helyzetekre érvényesek, valamint általánosan és absztrakt módon meghatározott személyek körére, vagyis valamennyi, a szóban forgó anyagokat gyártó és/vagy forgalmazó természetes vagy jogi személyre fejtenek ki joghatásokat. Ugyanakkor az a tény, hogy egy jogi aktus – mivel valamennyi érdekelt gazdasági szereplőre alkalmazandó – jellegénél és hatályánál fogva általános érvényű, még nem zárja ki, hogy közülük egyeseket személyükben is érintsen (a Bíróság C‑362/06 P. sz., Sahlstedt és társa kontra Bizottság ügyben 2009. április 23‑án hozott ítéletének [EBHT 2009., I‑2903. o.] 29. pontja; a Törvényszék T‑223/01. sz., Japan Tobacco és JT International kontra Parlament és Tanács ügyben 2002. szeptember 10‑én hozott végzésének [EBHT 2002., II‑3259. o.] 29. pontja, valamint T‑154/02. sz., Villiger Söhne kontra Tanács ügyben 2003. április 30‑án hozott végzésének [EBHT 2003., II‑1921. o.] 40. pontja; lásd még ebben az értelemben a Bíróság C‑309/89. sz., Codorníu kontra Tanács ügyben 1994. május 18‑án hozott ítéletének [EBHT 1994., I‑1853. o.] 19. pontját).

99      E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy azon természetes vagy jogi személy, aki a határozatnak nem címzettje, csak akkor hivatkozhat arra, hogy az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében a szóban forgó aktus személyében érinti, ha ezen aktus bizonyos sajátos jellemzői vagy olyan ténybeli helyzet miatt érinti őt, amely minden más személyhez képest jellemző rá, és ezáltal az aktus címzettjéhez hasonló módon egyéníti őt (a Bíróság 25/62. sz., Plaumann kontra Bizottság ügyben 1963. július 15‑én hozott ítélete [EBHT 1963., 197. és 223. o.] és a C‑444/08 P. sz., Região autónoma dos Açores kontra Tanács ügyben 2009. november 26‑án hozott végzésének [az EBHT‑ban még nem tették közzé] 36. pontja).

100    Másfelől, ha egy határozat annak elfogadásakor azonosított vagy azonosítható személyek csoportját érinti, a csoport tagjaira jellemző szempontok alapján e személyeket e jogi aktus azért érintheti személyükben, mert gazdasági szereplők meghatározott köréhez tartoznak (lásd a Bíróság C‑182/03. és C‑217/03. sz., Belgium és Forum 187 kontra Bizottság egyesített ügyekben 2006. június 22‑én hozott ítéletének [EBHT 2006., I‑5479. o.] 60. pontját, a fenti 89. pontban hivatkozott Bizottság kontra Infront WM ügyben hozott ítélet 71. pontját, valamint a fenti 98. pontban hivatkozott Sahlstedt és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 30. pontját).

101    Ugyanakkor az a körülmény, hogy a jogalanyok, akikkel szemben valamely intézkedés érvényesül, szám szerint vagy akár egyedileg többé‑kevésbé pontosan meghatározhatók, semmi esetre sem jelenti, hogy e jogalanyokat ezen intézkedés által személyükben érintettnek kell tekinteni, amennyiben csupán az állapítható meg, hogy az intézkedés a benne meghatározott objektív jogi vagy ténybeli helyzet folytán alkalmazandó (a fenti 98. pontban hivatkozott Sahlstedt és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 31. pontja, a Bíróság C‑503/07. P. sz., Saint‑Gobain Glass Deutschland kontra Bizottság ügyben 2008. április 8‑án hozott végzésének [EBHT 2008., I‑2217. o.] 70. pontja).

102    A jelen kereset elfogadhatóságát ezen elvek alapján kell vizsgálni.

103    A felperesek úgy vélik, hogy a vitatott besorolások az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében személyükben érintik őket, tekintettel azokra a sajátos jellemzőikre, amelyeket összességükben kell figyelembe venni. Először is arra hivatkoznak, hogy a vitatott besorolások sértik a bórvegyületeknek az Eti Mine Works által működtetett törökországi bányákból az Unióba történő importjára és Unióban történő forgalmazására vonatkozó kizárólagos jogaik hatályát és gyakorlását. E jogok címzettjeiként a különösen érintett gazdasági szereplők meghatározott köréhez tartoznak, mivel a vitatott besorolások olyan új korlátozásokat vezettek be ezen jogokkal szemben, amelyek megnehezítették e jogok gyakorlását. Másodszor az Etimine a bórvegyületek legnagyobb importőre az Unióban. Harmadszor a török hatóságok és az Eti Mine Works – amelynek magatartása a felpereseknek tudható be – révén a felperesek aktívan részt vettek a 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítására irányuló eljárásban, amely a vitatott besorolásokhoz vezetett. Negyedszer a megtámadott irányelv (2) preambulumekezdése a felperesek által szolgáltatott információkra, vagyis K. tanulmányára hivatkozik. Ötödször a vitatott besorolások a 793/93 rendelet szerinti előzetes kockázatértékelésen alapulnak, amelynek keretén belül a felperesek információkat szolgáltattak, és eljárási jogokkal rendelkeztek.

104    Először is, a felperesek által hivatkozott kizárólagos jogokkal összefüggésben ki kell emelni, hogy egy szerzett vagy alanyi jog létezése – ideértve az általános jellegű szabályozás által biztosított jogot is –, amelynek a vitatott jogi aktus a hatályát vagy gyakorlását érintheti, önmagában nem alkalmas arra, hogy egyénítse az említett jog jogosultját, különösen akkor, amikor más gazdasági szereplők is megszerezhetnek hasonló jogokat, és ezáltal e jogosultéhoz hasonló helyzetbe kerülhetnek (lásd ebben az értelemben a fenti 98. pontban hivatkozott Sahlstedt és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 32. és 34. pontját, a Törvényszék T‑94/04. sz., EEB és társai kontra Bizottság ügyben 2005. november 28‑án hozott végzésének [EBHT 2005., II‑4919. o.,] 53–55. pontját és a T‑28/07. sz., Fels‑Werke és társai kontra Bizottság ügyben 2007. szeptember 11‑én hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 63. pontját).

105    Márpedig a jelen ügyben a felperesek, azon általános állításukon túl, mely szerint a vitatott besorolások összesen 29 kizárólagos bórbányászati joggal rendelkező gazdasági szereplőt érintenek (lásd a fenti 89. pontot), nem azonosították ezeket a gazdasági szereplőket, és nem pontosították azokat az indokokat sem, amelyek alapján ezek a szereplők egyedi jellemzőik révén a fenti 100. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében olyan meghatározott körhöz tartoznak, amely a vitatott besorolások hatálybalépését követően nem bővülhet (lásd ebben az értelemben a Bíróság C‑152/88. sz., Sofrimport kontra Bizottság ügyben 1990. június 26‑án hozott ítéletének [EBHT 1990., I‑2477. o.,] 11. pontját és a Törvényszék T‑213/02. sz., SNF kontra Bizottság ügyben 2004. szeptember 6‑án hozott végzésének [EBHT 2004., II‑3047. o.,] 62. és 63. pontját). Még fontosabb, hogy a felperesek azt sem bizonyították, hogy a bórvegyületek Unióba történő importjára és Unióban történő forgalmazására feljogosító kizárólagos jogaik korlátozásával a gazdasági szereplők ezen csoportjában különösen érintettek, hiszen e csoport más tagjai is rendelkezhetnek harmadik országból származó ugyanezen anyagok importjára és forgalmazására vonatkozó ugyanilyen jogokkal, amelyek hasonló következményeket kénytelenek viselni.

106    A felperesek azt az állításukat sem támasztották alá, hogy a vitatott besorolásoknak célja vagy következménye az általuk hivatkozott kizárólagos jogok hatályának vagy gyakorlásának befolyásolása volt, sőt ezen jogok gyakorlásának megakadályozása, hasonlóan a Bíróság 11/82. sz., Piraiki‑Patraiki és társai kontra Bizottság ügyben 1985. január 17‑én hozott ítéletének (EBHT 1985., 207. o., 31. pont) és a fenti 98. pontban hivatkozott Codorníu kontra Tanács ügyben hozott ítéletének (21. és 22. pont) alapjául szolgáló ügyekhez (lásd ebben az értelemben a Bíróság C‑482/04. P. sz., SNF kontra Bizottság ügyben 2005. november 21‑én hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 40. és 41. pontját és a C‑483/07. P. sz., Galileo Lebensmittel kontra Bizottság ügyben 2009. február 17‑én hozott végzésének [EBHT 2009., I‑959. o.] 44–46. pontját). Hangsúlyozni kell ugyanis, hogy a vitatott besorolások nem sértik a felpereseknek az Eti Mine Works által működtetett törökországi bányákból származó bórvegyületek Unióba történő importjára és Unióban történő forgalmazására vonatkozó kizárólagos jogait. Önmagában az a tény, hogy ezek a besorolások adott esetben megnehezíthetik az említett kizárólagos jogok gyakorlását, nem elegendő a felperesek EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében vett egyénítéséhez, mivel ezek a besorolások a priori valamennyi, a bórvegyület Unióba történő behozatalát és/vagy Unióban történő forgalmazását magában foglaló tevékenységet gyakorló, vagy ilyen tevékenységre alkalmas gazdasági szereplőt egyformán érintik, függetlenül attól, hogy ezek a gazdasági szereplők e téren kizárólagos jogokkal rendelkeznek‑e (lásd ebben az értelemben a fenti 98. pontban hivatkozott Sahlstedt és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 32. és 34. pontját; lásd még Bot főtanácsnok ezen ítélet alapjául szolgáló ügyre vonatkozó, ezzel ellentétes indítványának [EBHT 2009., I‑2906. o.] 116–119. pontját.) E tekintetben pontosítani kell, hogy annak lehetősége, hogy a felperesek – akár súlyos – gazdasági hátrányokat szenvedhetnek el a vitatott besorolások miatt, nem elegendő annak igazolásához, hogy az említett besorolások egyénítik a felpereseket a többi, hasonló következményeket esetlegesen elszenvedő gazdasági szereplőhöz képest (lásd ebben az értelemben a Törvényszék T‑311/03. sz., Nürburgring kontra Parlament és Tanács ügyben 2006. június 29‑én hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 65. és 66. pontját.)

107    Másodszor, még ha úgy tekintjük is, hogy az Etimine a legnagyobb bórimportőr Európában, ez nem változtat azon, hogy csupán egyike a megtámadott jogi aktusok által objektív bórimportőr minőségében érintett, és a vitatott besorolások tekintetében összehasonlítható helyzetben lévő gazdasági szereplőknek. Egy kisebb, és ugyanolyan forgalmazási jogokkal rendelkező gazdasági szereplő ugyanis hasonló gazdasági nehézségekkel találkozhat, mivel az említett besorolások mindannyiukat e minőségükben érintik, méretükkel és a bórvegyületekhez kapcsolódó kereskedelmi tevékenységükkel arányos mértékben (lásd ebben az értelemben és analógia útján a Törvényszék T‑16/04. sz., Arcelor kontra Parlament és Tanács ügyben 2010. március 2‑án hozott ítéletének [az EBHT‑ban még nem tették közzé] 111. pontját). Mindenesetre ezzel összefüggésben a felperes által összegszerűen és százalékos formában ismertetett forgalmi adatok (lásd a fenti 90. pontot) nem kellően összevethetők más olyan gazdasági szereplők adataival, mint a Borax, amely saját állítása szerint szintén jelentős mennyiségű bórvegyületet importál az Egyesült Államokból az Unióba. Következésképpen a felperesek nem bizonyították jogilag megkövetelt módon, hogy az Etimine‑nek tulajdonított, az Unióban állítólagosan legnagyobb bórimportőri minőség alkalmas volt az Etimine valamennyi más, hasonló gazdasági tevékenységet végző gazdasági szereplőhöz képest történő egyénítésére, hasonlóan a fenti 90. pontban hivatkozott Extramet Industrie kontra Tanács ügyben hozott ítélet (17. pont) és a fenti 90. pontban hivatkozott BUPA és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (78. és 79. pont) alapjául szolgáló ügyekben szereplő felperesekhez.

108    Harmadszor meg kell vizsgálni, hogy a felperesek érvényesen hivatkozhatnak‑e személyükben való érintettségükre egyrészről a vitatott besorolások elfogadásához vezető eljárásban a maguk, és az Eti Mine Works és a török hatóságok aktív részvétele okán, másrészt a 793/93 rendelet alapján elvégzett kockázatértékelési eljárásban elfoglalt eljárási jogállásuk okán.

109    E tekintetben először is emlékeztetni kell arra, hogy az a tény, hogy valamely személy az uniós jogi aktus elfogadásához vezető eljárásban fellépett, csak akkor egyéníti az adott jogi aktus tekintetében, ha e személy részére az uniós szabályozás biztosít eljárási garanciákat. Így, amennyiben az uniós jogi rendelkezés valamely határozat elfogadásához olyan eljárásról rendelkezik, amelynek során természetes vagy jogi személyek olyan jogokat érvényesíthetnek, mint amilyen a meghallgatáshoz való jog, az általuk élvezett jogi helyzet egyéníti őket az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében (lásd a fenti 106. pontban hivatkozott Galileo Lebensmittel kontra Bizottság ügyben hozott végzés 53. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

110    Ezt követően hangsúlyozni kell, hogy ugyanakkor egy ilyen egyénítés csak akkor elfogadható, ha az alkalmazandó szabályozás írja elő a hivatkozott eljárásjogi garanciákat (lásd ebben az értelemben a Bíróság C‑263/02. P. sz., Bizottság kontra Jégo‑Quéré ügyben 2004. április 1‑jén hozott ítéletének [EBHT 2004., I‑3425. o.] 47. pontját; a Bíróság C‑368/05. P. sz., Polyelectrolyte Producers Group kontra Bizottság és Tanács ügyben 2006. december 8‑án hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 58. pontját és a fenti 106. pontban hivatkozott Galileo Lebensmittel kontra Bizottság ügyben hozott végzésének 46. és 54. pontját; a Törvényszék T‑13/99. sz., Pfizer Animal Health kontra Tanács ügyben 2002. szeptember 11‑én hozott ítéletének [EBHT 2002., II‑3305. o.] 101. pontját és a T‑70/99. sz., Alpharma kontra Tanács ügyben 2002. szeptember 11‑én hozott ítéletének [EBHT 2002., II‑3495. o.] 93. pontját). Így az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy a felperes aktív részvétele valamely eljárásban, különösen, ha ez utóbbi általános hatályú jogi aktusok elfogadására irányul, csak abban az esetben alkalmas a felperes egyénítésére, ha e részvétele ilyen eljárásjogi garanciákon alapul (lásd ebben az értelemben a Törvényszék T‑215/00. sz., La Conqueste kontra Bizottság ügyben 2001. január 30‑án hozott végzésének [EBHT 2001., II‑181. o.] 42. és 43. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot, továbbá a T‑369/03. sz., Arizona Chemical és társai kontra Bizottság ügyben 2005. december 14‑én hozott végzésének [EBHT 2005., II‑5839. o.] 73. pontját).

111    Ugyanakkor meg kell állapítani, a felperesek maguk is elismerik, hogy a 67/548 irányelv vagy az 1272/2008 rendelet alapján nem rendelkeznek ilyen eljárásjogi garanciákkal, amelyek megalapozhatnák a keresetük elfogadhatóságát.

112    A megtámadott irányelv kapcsán elegendő arra emlékeztetni, hogy az elfogadására irányuló eljárásra vonatkozó eljárásjogi szabályok, nevezetesen a 67/548 irányelv VI. mellékletének 4.1.2–4.1.5 pontjai, valójában nem tartalmaznak ilyen eljárásjogi garanciákat a 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítására szolgáló eljárás eredménye által érintett gazdasági szereplők javára (lásd ebben az értelemben a fenti 110. pontban hivatkozott Arizona Chemical és társai kontra Bizottság ügyben 2005. december 14‑én hozott végzés 72–80. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

113    Ugyanez vonatkozik az 1272/2008 rendelet rendelkezéseire, különösen az 1999/468 határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdésével együttesen értelmezett 53. cikkének (1) bekezdésére és 54. cikkének (3) bekezdésére (lásd a fenti 20–22. pontot), amely a megtámadott rendelet elfogadását szabályozza. Ezt a megállapítást nem vonhatja kétségbe az a tény, hogy az 1272/2008 rendelet 37. cikkének (lásd a fenti 19. pontot) (2)–(4) bekezdése szerint az anyag gyártója, importőre vagy továbbfelhasználója jogosult javaslatot benyújtani az ECHA‑nak az adott anyag harmonizált osztályozására és címkézésére, és arra, hogy az ECHA kockázatértékelési bizottsága, miután a felek ismertették esetleges állásfoglalásukat, véleményt adjon részére. Az 1272/2008 rendelet 37. cikkében szabályozott esetleges eljárásjogi garanciák ugyanis csak abban az esetben alkalmazandók, ha vagy egy nemzeti hatóság, vagy egy gyártó, importőr, illetve továbbfelhasználó nyújtja be a javaslatot, ami a jelen esetben nem valósult meg.

114    Mivel a felperesek a 793/93 rendelet alapján őket megillető eljárásjogi helyzetükre hivatkoznak, meg kell említeni, hogy ez a rendelet valóban előírja a 6–10. cikkében, a különleges eljárásjogi jogok és kötelezettségek cím alatt (lásd a fenti 23–26. pontot), az érdekelt gazdasági szereplők aktív részvételét a kockázatértékelési eljárásban, az érintett elsőbbségi anyagok listájának összeállítása és az azonosított kockázatok korlátozására vonatkozó esetleges stratégiára, illetve intézkedésekre irányuló javaslattétel érdekében. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy egyrészről a 793/93 rendelet rendelkezéseit nem lehet alkalmazni egy anyag veszélyes anyagként történő besorolására, másrészről a bórvegyületek kockázatainak értékelésére irányuló eljárás – amely, amint azt a felperesek is elismerték, az ugyanezen rendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében a vitatott besorolások elfogadásának időpontjáig még nem fejeződött be – eltér a vitatott besorolásokhoz vezető eljárástól. Ezt a megállapítást megerősíti a 793/93 rendelet 11. cikkének (1)–(3) bekezdése, amelynek értelmében kizárólag befejezett kockázatértékelés és az előadó által javasolt stratégia alapján javasolhat a Bizottság szükség esetén közösségi szintű intézkedéseket a 76/769 irányelv keretében, vagy egyéb, a Közösség más vonatkozó, hatályos szabályozása keretében (lásd a fenti 26. pontot). Márpedig meg kell állapítani, hogy ezek a rendelkezések egyáltalán nem adnak pontosítást azokra a körülményekre vonatkozóan, amelyeknek megvalósulása esetén a kockázatértékelés eredménye az érintett anyagnak a 67/548 irányelv, még inkább az 1272/2008 rendelet alapján történő besorolására irányuló javaslatra adhat okot, ami bizonyítja a kockázatértékelési eljárás önállóságát az anyagok veszélyes anyagként történő besorolására irányuló eljárásokhoz képest.

115    A 793/93 rendelet fent hivatkozott rendelkezései tehát nem foglalkoznak az anyagoknak a 67/548 irányelv vagy az 1272/2008 rendelet alapján veszélyes anyagként történő besorolására irányuló eljárásban alkalmazandó eljárásjogi garanciákkal. Ezek a rendelkezések nem hoznak létre olyan kapcsolatot a valamely anyag kockázatainak értékelésére irányuló eljárás és az ezen anyag veszélyes anyagként történő besorolására irányuló eljárás között sem, amely arra engedne következtetni, hogy a 793/93 rendeletben biztosított eljárásjogi garanciák ez utóbbi eljárásban alkalmazhatóak.

116    Következésképpen el kell utasítani azt az érvet, mely szerint ezek az eljárásjogi garanciák és a kockázatértékelési eljárás során való érvényesítésük egyéníti a felpereseket a vitatott besorolások viszonylatában, mivel ez utóbbiak nem a 793/93 rendelet alapján elvégzett kockázatértékelési eljárás eredményei, hanem a 67/548 irányelvnek és az 1272/2008 rendeletnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítására szolgáló egyes eljárásoké, amelyekben a felperesek nem rendelkeznek ilyen garanciákkal.

117    Másfelől az ez utóbbi eljárásokra vonatkozó eljárásjogi garanciák hiányában nem állja meg a helyét az az érv, mely szerint a felpereseket egyéníti az a tény, hogy aktívan részt vettek a vitatott besorolások elfogadására irányuló eljárásokban. Ennélfogva szükségtelen határozni abban a kérdésben, hogy az Eti Mine Worknek és a török hatóságoknak az említett eljárásokban való részvétele figyelembe vehető‑e a jelen kereset elfogadhatóságának megítélése során.

118    Negyedszer el kell utasítani azt az érvet is, amely szerint a megtámadott irányelv (2) preambulumbekezdése kifejezetten hivatkozik a török hatóságok által benyújtott információkra, különösen K. tanulmányára. E tekintetben elegendő annak megállapítása, hogy egy folyamatban lévő kínai vizsgálattól eltekintve, ez a preambulumbekezdés igen homályos marad, és nem pontosítja a 67/548 irányelv műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításának elfogadásához vezető eljárásban figyelembe vett információkat, illetve azok forrásait. Függetlenül attól, hogy a felperesek a teljes egészében a török állam tulajdonában álló Eti Mine Works leányvállalataiként érvényesen hivatkozhatnak‑e erre az érvre, semmiképpen sem igazolt, hogy ezen információknak része volt K. tanulmánya, vagy hogy ezek az információk azonosak a szóban forgó eljárásban a török hatóságok által bemutatott információkkal.

119    E körülmények között meg kell állapítani, hogy a felperesek nem bizonyították, hogy a sajátos jellemzőik miatt a megtámadott jogi aktusokban szereplő vitatott besorolások az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében személyükben érintik őket.

120    Ennélfogva a felpereseknek a megtámadott jogi aktusok részleges megsemmisítésére irányuló kérelmét – mint az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében elfogadhatatlant – el kell utasítani.

121    A fenti megfontolások összességére tekintettel, és anélkül, hogy szükséges lenne határozni a keresetnek a megtámadott irányelv részleges megsemmisítésére vonatkozó részében való döntés okafogyottságának megállapítása iránti kérelemről, a keresetet – mint elfogadhatatlant – teljes egészében el kell utasítani.

 A költségekről

122    Az eljárási szabályzat 87. cikkének 2. §‑a alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél azt kérte. A felpereseket, mivel pervesztesek lettek, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

123    Ugyanezen szabályzat 87. cikke 4. §‑ának első bekezdése alapján az eljárásba beavatkozó tagállamok maguk viselik saját költségeiket. Következésképpen a Dán Királyság maga viseli saját költségeit.

124    Az eljárási szabályzat 87. cikke 4. §‑ának harmadik bekezdése alapján a Törvényszék elrendelheti, hogy a beavatkozó maga viselje saját költségeit. A jelen ügyben a felperesek támogatása végett beavatkozó Borax maga viseli saját költségeit.

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK

a következőképpen határozott:

1)      A Törvényszék a keresetet, mint elfogadhatatlant, elutasítja.

2)      Az Etimine SA és az AB Etiproducts Oy maga viseli a saját költségeit, valamint az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

3)      A Dán Királyság és a Borax Europe Ltd maguk viselik a saját költségeiket.

Luxembourg, 2010. szeptember 7.

E. Coulon       M. Jaeger

hivatalvezető       elnök

Tartalomjegyzék

Jogi háttér

Az EK‑Szerződés és az EUM‑Szerződés rendelkezései

A 67/548 irányelv

A 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítására szolgáló eljárás

A 67/548 irányelv részleges hatályon kívül helyezése, módosítása és felváltása az 1272/2008 rendelet által

A 793/93/EGK rendelet és az 1907/2006/EK rendelet

A jogvita előzményei

A felperesek és az érintett anyagok

A vitatott besoroláshoz vezető eljárás

Az eljárás és a felek kérelmei

A jogkérdésről

Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésének alkalmazhatóságáról

A felek érvei

A Törvényszék álláspontja

A jelen kereset elfogadhatóságáról

A felek érvei

A Törvényszék álláspontja

A költségekről

* Az eljárás nyelve: angol.