2007. március 5-én benyújtott kereset - Kerelov kontra Bizottság

(F-19/07. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Georgi Kerelov (Pazardzhik, Bulgária) (képviselő: Angel Kerelov ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg az EPSO/AD/43/06-CJ versenyvizsga vizsgabizottsága által hozott, a felperesnek e versenyvizsga tartaléklistájára való felvételét megtagadó 2006. december 6-i határozatot;

a Közszolgálati Törvényszék nyilvánítsa semmisnek, adott esetben jogellenesség címén semmisítse meg az EPSO/AD/43/06-CJ versenyvizsga vizsgabizottsága által hozott, a felperesnek e versenyvizsgából történő kizárásáról szóló 2007. február 2-i határozatot;

a Közszolgálati Törvényszék kötelezze az alperest, hogy a felperes által a versenyvizsga-bizottság jogellenes határozata miatt elszenvedett vagyoni és nem vagyoni kárért fizessen a felperesnek átalányösszegű, méltányosan 120 491,28 euróban meghatározott (kétévi fizetésnek megfelelő), a kereset benyújtásától számítva jogszabályban előírt mértékű kamatokkal növelt kártérítést;

a Közszolgálati Törvényszék az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az első megtámadott határozatra vonatkozóan a felperes 10 jogalapot ad elő:

1) a versenyvizsga-bizottság rendes tagjai nem bírálhatták el a jelentkezőket szabadon, mivel a versenyvizsga-bizottság elnöke és pótelnöke e tagok felettesei voltak;

2) a versenyvizsga-bizottság tagjai - ellentétben az állandó ítélkezési gyakorlatban megerősített kívánalmakkal - nem ismerték a versenyvizsga fő nyelvét (a bolgárt);

3) a jelentkezőknek az általuk választott forrásnyelvtől függően nem összehasonlítható hosszúságú és nehézségű szövegeket kellett lefordítaniuk;

4) az írásbeli vizsgák pontozása önkényes volt, mivel a versenyvizsga-bizottság nem ismerte a bolgár nyelvet;

5) a szóbeli vizsga időtartama jelentkezőnként roppant eltérő volt;

6), 7) és 8) egyrészt a versenyvizsga-bizottság által a szóbeli vizsgák értékelésekor figyelembe vett szempontok nem feleltek meg e vizsgák céljának, másrészt számos jelentkező esetén a kapott pontszám önkényes volt;

9) a jelentkezőket megfosztották a munkájuk tényleges felülvizsgálatához való jogtól, mivel a tartaléklista végleges változatát a versenyvizsga-kiírásban már e jog gyakorlására előírt 20 napos határidő letelte előtt elkészítették és közzétették;

10) a versenyvizsga-bizottság jogellenesen értékelte a felperes vizsgáit, illetve különösen szóbeli vizsgáját, mivel összefüggéstelen, inkoherens és irreleváns indokokkal támasztotta alá az általa adott értékelést.

A második megtámadott határozattal kapcsolatban a felperes 3 jogalapot hoz fel:

1) a felperes vitatja a versenyvizsga-bizottság által e határozat elfogadása során hivatkozott tények valóságtartalmát, nevezetesen hogy a felperes megpróbált kapcsolatba lépni a versenyvizsga-bizottság tagjaival;

2) a felperes vitatja a versenyvizsga-bizottság azon jogkörét, hogy ezen okból kizárhat egy jelentkezőt a versenyvizsgából, mivel e hatáskör véleménye szerint csak az EPSO-t illeti meg;

3) a felperes előadja, hogy még ha a versenyvizsga-bizottság rendelkeznék is ilyen jogkörrel, azt a tartaléklista elkészítését követően már nem gyakorolhatja.

____________