Language of document : ECLI:EU:T:2013:721

A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (fellebbezési tanács)

2013. december 19.

T‑32/13. P. sz. ügy

Mario Paulo da Silva Tenreiro

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Felvétel – Álláshirdetés – A Bizottság »Igazságszolgáltatás« főigazgatósága »A – Polgári igazságszolgáltatás« igazgatóságának igazgatói álláshelyére való kinevezés – A fellebbező pályázatának elutasítása – Más pályázó kinevezése – Hatáskörrel való visszaélés – Részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan és részben nyilvánvalóan megalapozatlan fellebbezés”

Tárgy:      Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (harmadik tanács) az F‑120/11. sz., da Silva Tenreiro kontra Bizottság ügyben 2012. november 14‑én hozott ítélete ellen benyújtott, annak hatályon kívül helyezése iránti fellebbezés.

Határozat:      A Törvényszék a fellebbezést elutasítja. Mario Paulo da Silva Tenreiro maga viseli saját költségeit, valamint az Európai Bizottságnál a jelen eljárással összefüggésben felmerült költségeket.

Összefoglaló

Tisztviselői kereset – Jogalapok – Hatáskörrel való visszaélés – Fogalom

A hatáskörrel való visszaélés fogalmának terjedelme pontosan meg van határozva; és arra a helyzetre utal, amikor valamely igazgatási hatóság a hatásköreit olyan cél érdekében gyakorolja, amely eltér attól a céltól, amelyre tekintettel e hatáskörökkel felruházták. A határozat révén csak akkor valósul meg hatáskörrel való visszaélés, ha az objektív, releváns és egyező bizonyítékok alapján feltehető, hogy a határozatot a kifejezett céloktól eltérő célok elérése érdekében hozták. Ezzel kapcsolatban nem elegendő bizonyos tényekre hivatkozni ezen állítások alátámasztása érdekében, hanem olyan kellően pontos, objektív és egyező bizonyítékokat kell szolgáltatni, amelyek igazolhatják az állítások valóságát, vagy legalábbis valószínűsítik azt; ennek hiányában a szóban forgó intézmény állításainak tárgyi valószerűsége nem vonható kétségbe. Ennélfogva a hatáskörrel való visszaélésre vonatkozó bizonyítékok átfogó értékelése nem alapulhat egyszerű állításokon, nem kellően pontos bizonyítékokon, vagy olyan bizonyítékokon, amelyek nem objektívak vagy relevánsak.

(lásd a 31–33. pontot)

Hivatkozás:

a Törvényszék T‑111/99. sz., Samper kontra Parlament ügyben 2000. július 5‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2000., I‑A‑135. o. és II‑611. o.) 64. pontja; T‑471/04. sz., Karatzoglou kontra AER 2008. december 2‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2008., I‑A‑2‑79. o. és II‑A‑2‑485. o.) 49. pontja; T‑40/07. P. és T‑62/07. P. sz., de Brito Sequeira Carvalho kontra Bizottság egyesített ügyekben 2009. október 5‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2009., I‑B‑1‑89. o. és II‑B‑1‑551. o.) 172. és 173. pontja.