T‑111/08. sz. ügy

MasterCard, Inc. és társai

kontra

Európai Bizottság

„Verseny – Vállalkozások társulása által hozott döntés – Betéti kártyákkal, halasztott terhelésű betéti kártyákkal és hitelkártyákkal végzett műveletek elfogadására irányuló szolgáltatások piaca – Az EK 81. cikk és az EGT‑Megállapodás 53. cikkének megsértését megállapító határozat – Multilaterális bankközi alapdíj – EK 81. cikk, (1) és (3) bekezdés – A járulékos korlátozás fogalma – Az objektív szükségesség hiánya – Versenykorlátozó hatású magatartás – Az egyedi mentesítés feltételei – Védelemhez való jog – Korrekciós intézkedés – Kényszerítő bírság – Indokolás – Arányosság”

Az ítélet összefoglalása

1.      Eljárás – Keresetlevél – Ellenkérelem – Alaki követelmények – A jogvita tárgyának megjelölése – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – A keresetlevélhez vagy az ellenkérelemhez csatolt iratok – Elfogadhatóság – Feltételek

(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont, 46. cikk, 1. §, b) pont, és 47. cikk, 1. §)

2.      Verseny – Kartellek – Tilalom – Mentesítés – Járulékos korlátozásnak minősülő kikötés – A járulékos korlátozás fogalma – Terjedelem – A megállapodás elsődleges tárgyának megvalósításához közvetlenül kapcsolódó és ahhoz szükséges korlátozás – Objektív és arányos jelleg

(EK 81. cikk, (1) és (3) bekezdés)

3.      Verseny – Kartellek – Versenytorzítás – Értékelési szempontok – Versenykorlátozó cél – Megfelelő megállapítás

(EK 81. cikk, (1) bekezdés)

4.      Verseny – Kartellek – A piac meghatározása – Tárgy – A kartellnek a versenyre és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatásának értékelése – A kartellel szemben felhozott kifogásokra vonatkozó következmények

(EK 81. cikk és EK 82. cikk)

5.      Verseny – Kartellek – Tilalom – Mentesítés – Feltételek – Bizonyítási teher

(EK 81. cikk, (3) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 2. cikk)

6.      Verseny – Kartellek – Tilalom – Mentesítés – Feltételek – Az áruk termelésének vagy forgalmazásának javítása, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához való hozzájárulás

(EK 81. cikk, (3) bekezdés)

7.      Verseny – Kartellek – Tilalom – Mentesítés – Feltételek – Összetett gazdasági értékelés – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

(EK 81. cikk, (3) bekezdés)

8.      Verseny – Kartellek – Vállalkozások társulásai által hozott döntések – Fogalom

(EK 81. cikk, (1) bekezdés)

9.      Verseny – Közigazgatási eljárás – Kifogásközlés – Szükséges tartalom

(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 27. cikk, (1) bekezdés)

10.    Verseny – Közigazgatási eljárás – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Iratbetekintési jog – Megsértés – Olyan dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadása, amelyek hasznosak lehetnek a vállalkozás védekezéséhez

1.      A Bíróság alapokmányának 21. cikke, valamint a Törvényszék eljárási szabályzata 44. cikke 1. §‑ának c) pontja értelmében minden keresetlevélnek tartalmaznia kell a jogvita tárgyát és a felhozott jogalapok rövid ismertetését. A kereset elfogadhatóságához az szükséges, hogy azok a lényeges ténybeli vagy jogi körülmények, amelyeken a kereset alapul, legalább röviden, de összefüggően és érthetően kitűnjenek magából a keresetlevélből. Míg a keresetlevél szövegének egyes pontjait ugyan alátámaszthatják és kiegészíthetik a csatolt iratok meghatározott részeire történő hivatkozások, a más, akár a keresetlevélhez mellékelt iratokra való általános hivatkozás nem pótolhatja a jogi érvelés azon lényegi elemeinek hiányát, amelyeknek a fent említett rendelkezések szerint magában a keresetlevélben kell szerepelniük.

Továbbá nem az uniós bíróság feladata, hogy a mellékletekben megkeresse és azonosítsa azokat a jogalapokat, amelyek meglátása szerint a kereset alapját képezhetik, mivel e mellékleteknek tisztán bizonyító és kisegítő szerepük van.

A Bíróság alapokmánya 21. cikkének és az eljárási szabályzat 44. cikke 1. §‑a c) pontjának ezen értelmezése ugyancsak vonatkozik azon válasz elfogadhatóságának feltételeire is, amely az eljárási szabályzat 47. cikkének 1. §‑a alapján azt célozza, hogy kiegészítse a keresetlevelet.

Noha az európai uniós intézmények által hozott aktusokra vonatkozó jogszerűségi vélelem alapján a keresetlevél és az ellenkérelem más‑más célokra szolgál, és ennek folytán eltérő követelményeknek felel meg, az ellenkérelemhez csatolt beadványokra való hivatkozás lehetőségét illetően ugyanaz irányadó, mint a keresetlevélre, mivel az eljárási szabályzat 46. cikke 1. §‑ának b) pontja előírja, hogy az ellenkérelemnek tartalmaznia kell a felhozott ténybeli és jogi érveket.

A mellékleteket csak annyiban lehet figyelembe venni, amennyiben azok a felperesek beadványainak szövegében kifejezetten megjelenő jogalapokat vagy érveket támasztják alá vagy egészítik ki, és amennyiben pontosan megállapítható, hogy melyek azok a mellékletekben szereplő elemek, amelyek e jogalapokat vagy érveket alátámasztják vagy kiegészítik.

(vö. 68–71. pont)

2.      Az uniós versenyjogban a járulékos korlátozás fogalma alá tartozik minden olyan korlátozás, amely a megállapodás elsődleges tárgyának megvalósításához közvetlenül kapcsolódik, és ahhoz szükséges.

A megállapodás elsődleges tárgyának megvalósításához közvetlenül kapcsolódó és szükséges korlátozáson minden olyan korlátozást érteni kell, amelynek jelentősége az e megállapodás megvalósításához képest másodlagos, ám amely ahhoz nyilvánvalóan kapcsolódik.

Valamely korlátozás szükségességének követelménye kettős vizsgálatot igényel. Egyrészt ugyanis azt kell megvizsgálni, hogy a korlátozás objektív módon szükséges‑e a megállapodás elsődleges tárgyának megvalósításához, másrészről pedig azt, hogy e korlátozás arányos‑e a megállapodáshoz képest.

Valamely korlátozás objektív szükségességével kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy amennyiben a józan mérlegelés elvének létezése a közösségi versenyjogban nem került elismerésre, a járulékos korlátozások megítélésének keretében helytelen lenne az objektív szükségesség feltételét olyan feltételnek tekinteni, amely valamely megállapodás versenyt szolgáló és versenyellenes hatásainak mérlegelésével jár. Csupán az EK 81. cikk (3) bekezdésének sajátos keretében végezhető el ez az elemzés. Ennélfogva a korlátozás objektív szükségességének vizsgálata a megállapodás elsődleges tárgyához viszonyítva csak viszonylagosan lehet absztrakt. Ez esetben ugyanis nem annak elemzéséről van szó, hogy a szóban forgó piacon fennálló versenyhelyzetre tekintettel a korlátozás elengedhetetlen‑e a megállapodás elsődleges tárgyának kereskedelmi sikeréhez, hanem azt kell pontosan meghatározni, hogy a megállapodás elsődleges tárgyának konkrét keretében szükség van‑e a korlátozásra e megállapodás megvalósításához. Ha a korlátozás hiányában a megállapodás elsődleges tárgya nehezen megvalósíthatónak, vagy megvalósíthatatlannak bizonyul, a korlátozás objektíve szükségesnek minősülhet a megállapodás megvalósításához.

Annak vizsgálata kapcsán, hogy a korlátozás arányos‑e a megállapodás elsődleges tárgyának megvalósításához képest, ellenőrizni kell, hogy a korlátozás időtartama és tárgyi, illetve területi hatálya nem haladja‑e meg azt a mértéket, amely az említett megállapodás megvalósításához szükséges. Ha a korlátozás időtartama és hatálya meghaladja azt a mértéket, amely a megállapodás megvalósításához szükséges, akkor a korlátozást az EK 81. cikk (3) bekezdésének keretében külön kell megvizsgálni.

Végül, amennyiben a korlátozás a megállapodás elsődleges tárgyához viszonyított járulékos jellegének értékelése a Bizottság összetett gazdasági értékelését teszi szükségessé, ezen értékelés bírósági felülvizsgálata az eljárásra és az indokolásra vonatkozó szabályok betartásának, a tényállás‑megállapítás pontosságának, valamint a nyilvánvaló értékelési hiba, illetve a hatáskörrel való visszaélés hiányának vizsgálatára terjed ki.

(vö. 77–82. pont)

3.      A megállapodás versenykorlátozó céljára és hatására vonatkozó feltételeknek nem egyszerre, hanem vagylagosan kell fennállniuk annak mérlegelése során, hogy az ilyen megállapodás az EK 81. cikk (1) bekezdésében foglalt tilalom hatálya alá tartozik‑e. E feltételnek a „vagy” kötőszó által jelzett vagylagos jellege miatt először is meg kell vizsgálni a megállapodás tulajdonképpeni célját, figyelembe véve azt a gazdasági környezetet, amelyben alkalmazásra kerül. Amennyiben azonban a megállapodás rendelkezéseinek elemzése nem tár fel a verseny tekintetében elegendő károssági fokot, meg kell vizsgálni a megállapodás hatásait, és a megállapodás megtiltásához olyan tényezők együttes megléte szükséges, amelyek azt bizonyítják, hogy a verseny működése érezhetően akadályozva vagy korlátozva volt, illetve torzult. Nem szükséges vizsgálni a megállapodás hatásait, ha e megállapodás versenykorlátozó célja már megállapítást nyert.

(vö. 139. pont)

4.      A piac meghatározása nem ugyanazt a szerepet tölti be, ha az EK 81. cikk vagy az EK 82. cikk alkalmazásáról van szó. Az EK 82. cikk alkalmazása során az érintett piac megfelelő meghatározása szükséges előfeltétele az állítólagos versenyellenes magatartás tárgyában hozott ítéletnek, mivel az erőfölénnyel való visszaélés megállapítását megelőzően meg kell állapítani az erőfölény fennállását egy adott piac vonatkozásában, ami feltételezi, hogy ezt a piacot előzetesen körülhatárolták. Az EK 81. cikk alkalmazásával összefüggésben azt kell meghatározni, hogy a vitatott megállapodás, a vállalkozások társulásainak döntése vagy az összehangolt magatartás alkalmas‑e a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására, és az azon cél elérésére irányul, vagy azzal a hatással jár, hogy akadályozza, korlátozza vagy csorbítsa a versenyt a közös belső piacon, amihez adott esetben meg kell határozni az érintett piacot. Ezen okból az EK 81. cikk (1) bekezdése alkalmazásának keretében a Bizottság által elfogadott piacmeghatározással szemben felhozott kifogások nem bírnak önálló jelleggel a tagállamok közötti kereskedelem érintettségével, illetve a verseny megsértésével kapcsolatos kifogásokhoz képest. Az érintett piac meghatározásával kapcsolatos kifogás hatástalan, amennyiben a Bizottság helyesen jutott a megtámadott határozatban említett iratok alapján arra a következtetésre, hogy a kérdéses megállapodás torzította a versenyt, és alkalmas volt a tagállamok közötti kereskedelem érezhető befolyásolására.

(vö. 171. pont)

5.      Amint az 1/2003 rendelet 2. cikke is említi, az a vállalkozás vagy a vállalkozások azon társulása, amely a Szerződés 81. cikkének (3) bekezdésében foglalt kedvezményt igénybe kívánja venni, köteles bizonyítani, hogy a bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek. Következésképpen annak a személynek, aki az EK 81. cikk (3) bekezdésére hivatkozik, a feltételek teljesülését meggyőző érvekkel és bizonyítékokkal kell alátámasztania.

A Bizottságnak pedig megfelelő módon meg kell vizsgálnia ezeket az érveket és bizonyítékokat, vagyis meg kell állapítania, hogy bizonyítják‑e az EK 81. cikk (3) bekezdése alkalmazási feltételeinek teljesülését. Egyes esetekben ezek az érvek és bizonyítékok természetüknél fogva a Bizottság magyarázatát vagy indokolását igényelhetik, amelynek elmulasztása esetén megállapítható, hogy az EK 81. cikk (3) bekezdésére hivatkozó személy az őt terhelő bizonyítási kötelezettségnek eleget tett. A Bizottságnak hasonló esetben meg kell cáfolnia ezeket az érveket és bizonyítékokat.

(vö. 196., 197. pont)

6.      A vállalkozások társulása által hozott valamennyi döntés, amely a céljában vagy hatásában a versenyt korlátozza, főszabály szerint mentességben részesülhet az EK 81. cikk (3) bekezdése alapján.

E rendelkezés alkalmazása bizonyos, egyszerre szükséges és elégséges feltételek fennállásától függ. Elsősorban a vállalkozások társulásai által hozott döntésnek vagy döntéseknek hozzá kell járulniuk az érintett áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, másodsorban lehetővé kell tennie a fogyasztók méltányos részesedését a belőle eredő előnyből, harmadsorban nem róhat a részt vevő vállalkozásokra olyan korlátozásokat, amelyek nem elengedhetetlenek, és negyedsorban nem teheti lehetővé ezeknek a vállalkozásoknak, hogy a kérdéses áruk jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt.

Az EK 81. cikk (3) bekezdésében foglalt első feltétel szerint a mentesíthető megállapodásoknak „[hozzá kell járulniuk] az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához”. A javítás nem azonosítható mindazon előnyök összességével, amelyet a felek a megállapodásból a termelési vagy forgalmazási tevékenységük tekintetében nyernek. E javításnak különösen olyan érzékelhető, objektív előnyökkel kell járnia, amelyek jellegüknél fogva ellensúlyozzák a megállapodás által a versenyben okozott hátrányokat.

Az érzékelhető objektív előnyök, amelyekre az EK 81. cikk (3) bekezdésében foglalt első feltétel vonatkozik, nemcsak az érintett piacon, hanem olyan más piacokon is kialakulhatnak, amelyen az érintett megállapodás kedvező hatású lehet, akár, általánosabban, minden olyan szolgáltatás számára, amelynek minősége vagy hatékonysága javulhat az említett megállapodás megléte folytán.

(vö. 199., 200., 206., 228. pont)

7.      Az EK 81. cikk (3) bekezdésének alkalmazásával hozott határozat megsemmisítése iránti kérelem alapján eljáró bíróság, mivel összetett gazdasági értékelésről van szó, olyan felülvizsgálatot folytat le, amely lényegében arra korlátozódik, hogy a tényállás helyesen került‑e megállapításra, nem követtek‑e el nyilvánvaló értékelési hibát, és helyes‑e a tényekből levont jogi értékelés.

E bíróságnak nem csupán a hivatkozott bizonyítékok tárgyi pontosságát, megbízhatóságát és következetességét kell vizsgálnia, hanem azt is ellenőriznie kell, hogy azok az adott összetett helyzet értékelésénél figyelembe veendő összes releváns adatot magukban foglalják‑e, valamint hogy e bizonyítékok alátámasztják‑e a belőlük levont következtetéseket. Ezzel szemben e bíróság nem helyettesítheti a jogszerűségi felülvizsgálatra eléterjesztett határozatot hozó szerv gazdasági jellegű értékelését a sajátjával.

(vö. 201., 202. pont)

8.      Az EK 81. cikket alkalmazni kell a társulásokra is, amennyiben saját vagy tagvállalkozásaik tevékenysége olyan hatások kiváltására irányul, amelyekre e cikk vonatkozik.

A „megállapodás”, a „vállalkozások társulásai által hozott döntés” és az „összehangolt magatartás” kifejezések szubjektív szempontból az összejátszás azonos jellegű formáit jelenítik meg, és csak intenzitásuk, valamint megjelenési formájuk vonatkozásában különböztethetők meg egymástól.

Különösen a „vállalkozások társulásai által hozott döntés” kifejezés arra irányul, hogy a vállalkozások ne vonhassák ki magukat a versenyszabályok hatálya alól önmagában azon forma miatt, amelyben magatartásukat egyeztetik a piacon. Ezen elv érvényesülésének biztosítása céljából az EK 81. cikk (1) bekezdése nemcsak a vállalkozások magatartásának egymás közötti egyeztetésének közvetlen módjait (megállapodások és összehangolt magatartás), hanem az intézményes együttműködési formákat is magában foglalja, azaz az olyan helyzeteket, amikor a gazdasági szereplők közös szervezeten vagy szerven keresztül járnak el.

Az érdekközösség vagy a közös érdek megléte releváns tényező annak megítélésben, hogy az EK 81. cikk (1) bekezdése szerinti vállalkozások társulása által hozott döntésről van‑e szó.

(vö. 241–243., 251. pont)

9.      A védelemhez való jog tiszteletben tartása megköveteli, hogy a közigazgatási eljárás során az érintett vállalkozásoknak lehetőségük legyen megfelelően kifejteni álláspontjukat a tényállás és a hivatkozott körülmények valószerűségéről és jelentőségéről, valamint azokról a dokumentumokról, amelyeket a Bizottság a Szerződés megsértésének fennállására vonatkozó állításának alátámasztására felhasznált.

Az 1/2003 rendelet 27. cikkének (1) bekezdése tükrözi ezt az elvet, amennyiben előírja, hogy a feleknek kifogásközlést küldenek, amelyben minden olyan lényeges tényt egyértelműen meg kell jelölni, amelyre a Bizottság az eljárás e szakaszában hivatkozik, lehetővé téve ezzel az érintettek számára, hogy ténylegesen megismerhessék azokat a magatartásokat, amelyeket a Bizottság részükről kifogásol, és hogy megfelelően védekezhessenek még a Bizottság végső határozatának meghozatala előtt. Ez a követelmény teljesül akkor, ha a hivatkozott határozat az érintetteket nem teszi felelőssé a kifogásközlésben ismertetettektől eltérő jogsértésekért, és csak olyan tényeket állapít meg, amelyekről az érintettek kifejthették álláspontjukat.

Mindezt elegendő azonban összefoglaló jelleggel megjelölni, és a határozatnak nem kell feltétlenül megegyeznie a kifogásközléssel, mivel ez olyan előkészítő iratnak minősül, amelynek ténybeli és jogi megállapításai tisztán ideiglenes jellegűek. Így elfogadhatók a kifogásközlés azon kiegészítései is, amelyeket a Bizottság a felek válaszainak fényében tett, és amelyek érvelése igazolja, hogy a felek ténylegesen gyakorolni tudták védelemhez való jogukat. A Bizottság a megfogalmazott kifogások alátámasztása céljából a közigazgatási eljárásra figyelemmel felülvizsgálhatja és ki is egészítheti ténybeli vagy jogi érveit.

Így a kifogások kiegészítését csak akkor kell közölni az érintettekkel, ha a vizsgálatok eredménye arra készteti a Bizottságot, hogy új cselekményeket rójon a vállalkozások terhére vagy jelentősen módosítsa a kifogásolt jogsértések bizonyítékait.

(vö. 265–268. pont)

10.    A védelemhez való jog akkor sérül, ha fennáll a lehetőség, hogy a Bizottság által elkövetett szabálytalanság miatt az általa lefolytatott közigazgatási eljárás eltérő eredményre vezetett volna. A felperes vállalkozás nem akkor támasztja alá, hogy az ilyen jogsértésre sor került, ha azt bizonyítja, hogy a Bizottság határozatának tartalma más lett volna, hanem akkor, ha azt bizonyítja, hogy a szabálytalanság hiányában jobban biztosíthatta volna védelmét például azért, mert olyan dokumentumokat használhatott volna fel a védelmére, amelyekbe a közigazgatási eljárás során megtagadták a betekintést.

(vö. 269. pont)