A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)
2024. február 22.(*)
„Előzetes döntéshozatal – Környezet – 2010/75/EU irányelv – A környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése – 10. cikk – Az I. melléklet, 6.4. pontjának a) alpontja – Vágóhidak tevékenysége 50 tonna vágott súly/nap kapacitás felett – A »hasított test« és a »napi termelési kapacitás« fogalma – Engedéllyel nem rendelkező vágóhíd – A tényleges termelés figyelembevétele”
A C‑311/22. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Højesteret (legfelsőbb bíróság, Dánia) a Bírósághoz 2022. május 10‑én érkezett, 2022. május 4‑i határozatával terjesztett elő
az Anklagemyndigheden
és
PO,
a Moesgaard Meat 2012 A/S
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (második tanács),
tagjai: A. Prechal tanácselnök, F. Biltgen, N. Wahl, J. Passer (előadó) és M. L. Arastey Sahún bírák,
főtanácsnok: J. Kokott,
hivatalvezető: C. Strömholm tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2023. március 9‑i tárgyalásra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– PO és a Moesgaard Meat 2012 A/S képviseletében K. Cronwald Jensen és M. Honoré advokater,
– a dán kormány képviseletében M. Jespersen, J. F. Kronborg és C. Maertens, meghatalmazotti minőségben,
– az Európai Bizottság képviseletében C. Valero és C. Vang, meghatalmazotti minőségben,
a főtanácsnok indítványának a 2023. június 29‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24‑i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2010 L 334., 17. o.; helyesbítések: HL 2012 L 158., 25. o.; HL 2017 L 22., 86. o.; HL 2017 L 158., 51. o.) I. melléklete 6.4. pontja a) alpontjának értelmezésére vonatkozik.
2 E kérelmet az Anklagemyndigheden (államminiszter, Dánia) és a Moesgaard Meat 2012 A/S (a továbbiakban: Moesgaard Meat), illetve e társaság igazgatója, PO között ezen utóbbiak ellen egy vágóhíd 2014. január 1. és 2016. december 31. között környezetvédelmi engedély nélkül történő üzemeltetése okán indított eljárások tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.
Jogi háttér
Az uniós jog
A 2010/75 irányelv
3 A 2010/75 irányelv (2) preambulumbekezdése értelmében:
„A »szennyező fizet« és a megelőzés elvével összhangban az ipari tevékenységekből származó környezetszennyezés megelőzése, csökkentése és, amilyen mértékig csak lehet, megszüntetése érdekében ki kell alakítani a főbb ipari tevékenységek szabályozásának általános kereteit, amely a környezeti károkat elsődlegesen a forrásnál hárítja el, biztosítja a természeti erőforrásokkal való észszerű gazdálkodást, és figyelembe veszi szükség esetén az ipari tevékenység helyszínéül szolgáló hely gazdasági helyzetét és helyi sajátosságait.”
4 Ezen irányelv „Tárgy” című 1. cikke ekképp rendelkezik:
„Ez az irányelv az ipari tevékenységekből származó környezetszennyezés integrált megelőzésére és csökkentésére vonatkozó szabályokat határozza meg.
Emellett olyan szabályokat tartalmaz, amelyeket a szennyező anyagok kibocsátásának megelőzésére vagy, ahol az nem lehetséges, a levegőbe, vízbe vagy a talajba történő kibocsátások csökkentésére és a hulladék keletkezésének megelőzésére dolgoztak ki a környezet egészének magas szintű védelme érdekében.”
5 Az említett irányelv „Hatály” című 2. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„Ezt az irányelvet a II–VI. fejezetben említett, környezetszennyezést okozó ipari tevékenységekre kell alkalmazni.”
6 Ugyanezen irányelv „Fogalommeghatározások” című 3. cikkének szövege a következő:
„Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
[…]
3. »létesítmény«: „olyan helyhez kötött műszaki egység, amelyben egy vagy több, az I. mellékletben, illetve a VII. melléklet 1. részében felsorolt tevékenységet folytatnak, és bármely más, azzal közvetlenül együtt járó, ugyanazon a telephelyen folytatott tevékenységet, amely műszakilag kapcsolódik az említett mellékletekben felsorolt tevékenységhez, és amelynek hatása lehet a kibocsátásokra és a környezetszennyezésre.
[…]”
7 A 2010/75 irányelv „Engedélykötelezettség” című 4. cikkének (1) bekezdése kimondja:
„A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy egyetlen létesítmény, tüzelőberendezés, hulladékégető mű, vagy hulladék‑együttégető mű se működhessen engedély nélkül
[…]”
8 Ezen irányelvnek „Az I. mellékletben felsorolt tevékenységekre vonatkozó rendelkezések” című II. fejezetében található, „Hatály” címet viselő 10. cikke a következőképpen rendelkezik:
„Ezt a fejezetet az I. mellékletben meghatározott és – adott esetben – a kapacitásra vonatkozóan ugyanitt megállapított küszöbértékeket elérő tevékenységekre kell alkalmazni.”
9 Az említett irányelvnek „A 10. cikkben említett tevékenységek kategóriái” című I. melléklete értelmében:
„Az alábbiakban megadott küszöbértékek általában a termelési kapacitásra vagy teljesítményre vonatkoznak. Ahol küszöbértéket feltüntető, azonos tevékenységi leírással rendelkező, több tevékenységet folytatnak ugyanabban a létesítményben, a tevékenységek kapacitása összeadódik. […]
[…]
6. Egyéb tevékenységek
[…]
6.4. a) Vágóhidak tevékenysége 50 tonna vágott súly/nap kapacitás felett;
[…]
[…]”
10 A 2010/75 irányelv I. melléklete 6.4. pontjának a) alpontja hasonló megfogalmazással átveszi azon irányelvek, nevezetesen a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24‑i 96/61/EK tanácsi irányelv (HL 1996. L 257., 26. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 3. kötet, 80. o.), valamint a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 2008. január 15‑i 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2008. L 24., 8. o.) I. melléklete 6.4. pontjának a) alpontját, amelyek korábban voltak hatályban, és amelyek helyébe a 2010/75 irányelv lépett.
Az uniós jog egyéb releváns aktusai
– A 3220/84 rendelet
11 Az 1993. december 14‑i 3513/93/EK tanácsi rendelettel (HL 1993. L 320., 5. o.) módosított, 1985. január 1‑jén hatályba lépett, a hasított sertések közösségi osztályozási rendszerének meghatározásáról szóló, 1984. november 13‑i 3220/84/EGK tanácsi rendelet (HL 1984. L 301., 1. o.), amelyet a hasított sertések közösségi osztályozási rendszerének tekintetében a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22‑i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (HL 2007. L 299., 1. o.) 2009. január 1-jétől hatályon kívül helyezett (a továbbiakban: 3220/84 rendelet), 1. cikke előírta:
„(1) Ez a rendelet meghatározza a nem tenyésztési célra használt sertések Közösségi osztályozási rendszerét.
(2) Az (1) bekezdésben említett minőségi osztályokat minden vágóhídnak az összes ott levágott sertés minősítésére alkalmaznia kell annak érdekében, hogy a termelők számára a vágóhídra szállított sertések súlya és összetétele alapján tisztességes fizetést lehessen szavatolni.
[…]”
12 E rendelet 2. cikke a következőképpen rendelkezett:
„(1) E rendelet alkalmazásában a »hasított sertés« a levágott állat kivéreztetett és kizsigerelt testét jelenti, egészben, illetve a gerinc hosszanti középvonala mentén félbehasítva, nyelv, szőr, köröm, nemi szervek, háj, vese és rekeszizom nélkül.
A területükön levágott sertések tekintetében a tagállamok engedélyt kaphatnak rá, hogy a hasított sertések előkészítését másképpen végezzék el, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:
– ha területükön a szokványos kereskedelmi gyakorlat az első albekezdésben meghatározott előkészítési módoktól eltér,
– ha műszaki követelmények azt indokolják,
– ha a hasított sertések bőrét egységes módon fejtik le.
(2) E rendelet alkalmazásában a súly az (1) bekezdés első albekezdésében leírt módon előkészített, hűtött, hasított sertésre vonatkozik.
A hasított sertést a vágást követően a lehető legrövidebb időn belül, legfeljebb az élő sertés leszúrását követő 45 percen belül le kell mérni. A hasított sertés hideg súlyát egy átváltási együtthatónak a kapott eredményre történő alkalmazásával kell kiszámítani.
Ha egy adott vágóhídon a 45 perces határidő általánosságban nem tartható be, a második albekezdésben hivatkozott átváltási együtthatót, megfelelő módon, ehhez kell igazítani.
[…]”
– Az 1234/2007 rendelet
13 A 2007. november 23‑án hatályba lépett 1234/2007 rendeletet a sertéshúságazat tekintetében 2014. január 1‑jétől kezdődően hatályom kívül helyezte a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17‑i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013 L 347., 671. o.). Amint az 1. cikke (1) bekezdésének q) pontjából kitűnt, az 1234/2007 rendelet az e rendelet I. mellékletében felsorolt ágazatok termékei piacának közös szervezését hozta létre, amely ágazatok közé a sertéshúságazat is tartozik.
14 Az említett rendelet „Referenciaárak” című 8. cikkének (1) bekezdése a következőket írta elő:
„(1) Az 6. cikk (1) bekezdésében említett intervenciós intézkedések tárgyát képező termékek referenciaárai a következők:
[…]
f) a sertéshúságazat tekintetében 1509,39 EUR/tonna a súly és a színhústartalom alapján meghatározott szabványos minőségű hasított sertésre, a [42.] cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően a hasított sertésre vonatkozó közösségi osztályozási rendszerrel összhangban, az alábbiak szerint:
i) i. 60–120 kg súlyú hasított testek: az V. melléklet B. II. pontjában megállapított E‑osztály;
ii. ii. 120–180 kg súlyú hasított testek: az V. melléklet B. II. pontjában megállapított R‑osztály.”
15 Ugyanezen rendelet V. melléklete ekképp rendelkezett:
„[…]
B. A hasított sertések közösségi osztályozási rendszere
I. Fogalommeghatározás
»Hasított test«: a levágott sertés kivéreztetett és kizsigerelt testét jelenti egészben, illetve a gerinc hosszanti középvonala mentén félbehasítva.
[…]
III. Előkészítés
A hasított testeket nyelv, szőr, köröm, nemi szervek, háj, vese és rekeszizom nélkül kell előkészíteni.
A területükön levágott sertések tekintetében a tagállamok engedélyt kaphatnak rá, hogy a hasított sertések előkészítését másképpen végezzék el, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:
1. ha területükön a szokványos kereskedelmi gyakorlat az első albekezdésben meghatározott előkészítési módoktól eltér,
2. ha műszaki követelmények azt indokolják,
3. ha a hasított testek bőrét egységes módon fejtik le.
[…]”
– Az 1308/2013 rendelet
16 Egyfelől az 1308/2013 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontja, másfelől 20. cikkének t) pontja és IV. melléklete lényegében az 1234/2007 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének f) pontjához és V. mellékletéhez hasonló módon került megfogalmazásra, amely rendelkezéseket a jelen ítélet 14. és 15. pontjában kerültek idézésre.
17 Amint az az 1308/2013 rendelet 10. cikkének első bekezdéséből kitűnik, a hasított testekre vonatkozó uniós osztályozási rendszert a IV. melléklet B. pontjának megfelelően kell alkalmazni a sertéshúságazatban a nem tenyészállatként tartott sertések hasított teste tekintetében.
A dán jog
A környezetvédelemről szóló törvény
18 A 2006. december 22‑i miljøbeskyttelseslovennek az alapügyre alkalmazandó változata (a továbbiakban: környezetvédelemről szóló törvény) 33. §‑ának (1) bekezdése értelmében:
„A 35. §‑ban említett jegyzékben felsorolt vállalkozás, létesítmény vagy berendezés (jegyzékbe vett vállalkozások) nem létesíthető, illetve működését sem kezdheti meg az erre vonatkozó engedély megadása előtt. Jegyzékbe vett vállalkozás építési vagy üzemeltetési terve – különösen a hulladék keletkezése tekintetében – nem bővíthető ki vagy módosítható nagyobb mértékű szennyezéssel járó módon a bővítés vagy módosítás engedélyezése előtt.”
19 E törvény 35. §‑ának (1) bekezdése a következőket írja elő:
„A környezetvédelmi és élelmezésügyi miniszter összeállítja azon különösen szennyező vállalkozások, létesítmények és berendezések jegyzékét, amelyek a 33. §‑ban előírt engedély birtoklása kötelezettségének hatálya alá tartoznak.”
20 Az említett törvény 110. §‑a ekképp rendelkezik:
„(1) Kivéve, ha más jogszabály alapján súlyosabb büntetés nem igazolt, bírságot kell kiszabni minden olyan személlyel szemben, aki
[…]
6) a 33. §‑ban előírt engedély nélkül létesít, kezd vagy működtet vállalkozást,
[…]
(2) A büntetés legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztésig terjedhet, ha a bűncselekményt szándékosan vagy súlyos gondatlanságból követték el, és a bűncselekmény elkövetése okán
1) környezetkárosodást vagy annak kockázata következett be, vagy
2) maga az érdekelt fél vagy más gazdasági előnyt ért el, vagy próbált meg elérni, a költségmegtakarítást is beleértve.
[…]
(4) Társaság vagy más jogi személy büntetőjogi felelőssége a büntető törvénykönyv 5. fejezetének rendelkezéseinek értelmében állapítható meg.”
A jegyzékbe vett vállalkozások engedélyezéséről szóló 1454. sz. rendelet
21 A 2012. december 20‑i bekendtgørelse nr. 1454 om godkendelse af listevirksomhed (a jegyzékbe vett vállalkozások engedélyezéséről szóló 1454. sz. rendelet) 3. cikke előírta:
„(1) Jegyzékbe vett vállalkozás nem létesíthető, illetve nem kezdheti meg működését a környezetvédelemről szóló törvény 33. §‑ának (1) bekezdésében előírt engedély e célból történő megadása előtt.
(2) Jegyzékbe vett vállalkozás építési vagy üzemeltetési terve – különösen a hulladék keletkezése tekintetében – nem bővíthető ki vagy módosítható nagyobb mértékű szennyezéssel járó módon a bővítésnek vagy a módosításnak a környezetvédelemről szóló törvény 33. §‑a (1) bekezdése értelmében történő engedélyezése előtt.
[…]
(5) Amennyiben az 1. vagy a 2. melléklet minimumküszöböt határoz meg az engedély birtoklására vonatkozó kötelezettség tekintetében, a vállalkozás mindaddig nem hajthat végre olyan bővítést vagy módosítást, amely e küszöbérték túllépéséhez vezetne, amíg a vállalkozást a maga egészében nem engedélyezték.”
22 E rendelet 1. melléklete tartalmazta az engedélyköteles tevékenységek jegyzékét, amelyek között a következők szerepeltek:
„[…]
6.4.
a) Vágóhidak tevékenysége 50 tonna hasított test vagy baromfi/nap kapacitás felett. […]
[…]”
23 Az említett rendelet helyébe 2014‑ben és az azt követő években új változatok léptek, anélkül hogy a jelen ítélet 21. és 22. pontjában hivatkozott rendelkezések lényeges tartalmát módosították volna.
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
24 2014 és 2016 között a Moesgaard Meat sertésvágóhidat üzemeltetett úgy, hogy nem rendelkezett a környezetvédelemről szóló törvény szerinti engedéllyel.
25 A 2017. július 19‑i vádirattal eljárás indult a Moesgaard Meat és igazgatója, PO ellen e törvény megsértése okán a jegyzékbe vett vállalkozások engedélyezéséről szóló rendeletnek a felrótt tényállásra alkalmazandó változatával összefüggésben azzal az indokkal, hogy az előző pontban említett időszakban a Moesgaard Meat az ily módon megkövetelt környezetvédelmi engedély nélkül működtetett egy olyan vágóhíd vállalkozást, amelynek napi hasítottsertés‑termelése meghaladta a napi 50 tonnát, környezetkárosodás kockázatát okozva.
26 E vádirat szerint a Moesgaard Meat átlagos napi hasított test termelése a 2014. január 1. és 2016. december 31. közötti időszak minden hónapjában egy olyan skálán helyezkedett el, amely a 2014. januári 53 488 kg hasított testtől a 2016. szeptemberi 92 334 kg hasított testig terjedt, a hasított testek összes túltermelése az említett időszakban 17,3 millió kg volt.
27 Az említett átlagos napi termelés kiszámítása azokon a termelési adatokon alapult, amelyeket a Moesgaard Meat az illetékes hatóságnak a bekendtgørelse om Produktionsafgift ved slagtning og eksport af svin (a sertések vágására és kivitelére vonatkozó termelési adóról szóló rendelet) alapján jelentett be, amely rendelet szerint a nyomtatványokat a „vágási élősúlyra” vonatkozó megjegyzéssel kell kitölteni. Ezenfelül, ugyanezen számítás céljából kizárólag a „vágási napokat” vették figyelembe, kizárva azokat a napokat, amikor a vágóhíd tevékenysége az állatok átvételére, az ólakban történő elhelyezésére, vágásra való előkészítésére vagy a levágott állatok kezelésének befejezésére korlátozódott, többek között azáltal, hogy az állatokról hűtött állapotban eltávolították a fejet és a nyakat, és előkészítették a begyűjtésre.
28 2018. július 3‑i ítéletével a Retten i Holstebro (Holstebro‑i városi bíróság, Dánia) megállapította a Moesgaard Meat és PO vétkességét a felrótt cselekményekben.
29 Ez utóbbiak fellebbezést nyújtottak be ezen ítélettel szemben a Vestre Landsrethez (nyugati fellebbviteli bíróság, Dánia), amely 2019. július 4‑i ítéletével helybenhagyta ezt az ítéletet.
30 A Højesteretnek (legfelsőbb bíróság, Dánia), amelyhez PO és Moesgaard Meat felülvizsgálati kérelmet nyújtott be ezen ítélettel szemben, azon értelmezéssel kapcsolatban vannak kétségei, amelyet az Anklagemyndigheden (ügyészség) és az alsóbb fokú bíróságok követnek a 2010/75 irányelv I. melléklete 6.4. pontjának a) alpontjában szereplő, és az alkalmazandó dán jogszabályokban átvett „vágott súly”, „nap” és „kapacitás” fogalmakkal kapcsolatban. A Højesteret (legfelsőbb bíróság) e tekintetben kiemeli, hogy a vádlottak arra hivatkoznak, hogy ellentétben azzal, amit az említett alsóbb fokú bíróságok megállapítottak, egy „hasított test” egy fej nélküli, kivéreztetett és hűtött állapotban lévő test, és a Moesgaard Meat kapacitásának kiszámítása céljából figyelembe kell venni az állatok hétvégén történő zsigerelését is. Egyébiránt a vádlottak azt állítják, hogy valamely létesítmény „kapacitása” alacsonyabb lehet a tényleges termelésénél, ha például a tényleges termelést a termelést korlátozó fizikai, műszaki vagy jogi korlátok figyelmen kívül hagyásával érték el, amint az alapügyben szóban forgó helyzetben, amelyben az Anklagemyndigheden (ügyészség) által ténylegesen figyelembe vett termelés a jogellenesen telepített hűtőkonténerek felhasználásával valósult meg.
31 E körülmények között a Højesteret (legfelsőbb bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:
„1) Úgy kell‑e értelmezni a [2010/75 irányelv] I. melléklete 6.4. pontjának a) alpontját, hogy a »tetemek előállítása« a vágási eljárást foglalja magában, amely akkor kezdődik, amikor az állatot eltávolítják az istállóból, elkábítják és leölik, és a nagy szabványos darabolással fejeződik be, így a vágóállat súlyát a nyak és a fej, valamint a szervek és zsigerek eltávolítása előtt kell meghatározni, vagy a »tetemek előállítása« a szervek és a zsigerek, valamint a nyak és a fej nélküli sertéstetemek kivéreztetést és hűtést követő előállítását jelenti, így a vágóállat súlyát csak ezután kell meghatározni?
2) Úgy kell‑e értelmezni a [2010/75 irányelv] I. melléklete 6.4. pontjának a) alpontját, hogy a termelési napok »napi« kapacitásban figyelembe veendő számának meghatározása során kizárólag azokat a napokat kell figyelembe venni, amelyeken a vágósertést elkábítják, leölik és azonnal feldarabolják, vagy azokat a napokat is figyelembe kell venni, amelyeken a vágósertés zsigerelését szolgáló műveleteket, köztük az állat vágásra történő előkészítését, a levágott állat hűtését, valamint az állat fejének és nyakának eltávolítását végzik?
3) Úgy kell‑e értelmezni a [2010/75] irányelv I. melléklete 6.4. pontjának a) alpontját, hogy a vágóhídi »kapacitás« a vágóhíd által ténylegesen betartott fizikai, műszaki vagy jogi korlátok mellett 24 órán belül teljesített maximális napi termelés, amely azonban nem maradhat el a tényleges termeléstől, vagy elmaradhat‑e a vágóhídi »kapacitás« a tényleges termeléstől például abban az esetben, ha a vágóhíd a termelést a vágóhídi »kapacitás« megállapításánál feltételezett, termelésre vonatkozó fizikai, műszaki és jogi korlátok figyelmen kívül hagyásával végezte?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
Az első kérdésről
32 Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy úgy kell‑e értelmezni a 2010/75 irányelv I. melléklete 6.4. pontjának a) alpontját, hogy a hasított sertések vágóhídi termelési kapacitásának kiszámítása céljából az állatoknak közvetlenül a levágást követő súlyát vagy a kivéreztetést, a kizsigerelést a fej és a nyak eltávolítását és a hűtést követő súlyát kell figyelembe venni.
33 A 2010/75 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének, 3. cikke 3. pontjának, 4. cikke (1) bekezdésének, 10. cikkének és I. melléklete 6.4. pontja a) alpontjának együttes olvasatából az következik, hogy ezen irányelv hatálya alá tartozik, és ennek alapján engedély birtoklása kötelezettségének van alárendelve minden olyan létesítmény, amelyben „vágóhidak tevékenységet” folytatnak, „50 tonna vágott súly/nap kapacitás felett”.
34 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az uniós jog egységes alkalmazásának követelményéből és az egyenlőség elvéből egyaránt az következik, hogy a jelentésének és hatályának meghatározása érdekében a tagállami jogokra kifejezett utalást nem tartalmazó uniós jogi rendelkezést az egész Unióban általában önállóan és egységesen kell értelmezni. Ezen túlmenően, azon kifejezések értelmét és terjedelmét, amelyekre az uniós jog semmilyen meghatározást nem ad, az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentés szerint kell meghatározni, figyelembe véve azon szövegkörnyezetet, amelyben a kifejezéseket használják, és azon szabályozás célkitűzéseit, amelynek e kifejezések részét képezik (2022. október 13‑i Gemeinde Bodman‑Ludwigshafen ítélet, C‑256/21, EU:C:2022:786, 32. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
35 E tekintetben meg kell állapítani, hogy a 2010/75 irányelv I. melléklete 6.4. pontjának a) alpontjában szereplő „vágott súly” (hasított test) fogalmát ezen irányelv nem határozza meg, és az nem tartalmaz semmilyen kifejezett utalást a nemzeti jogra e kifejezés jelentésének és terjedelmének meghatározásához.
36 Azon szövegkörnyezetet illetően, amelybe az említett rendelkezés illeszkedik, mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy a „hasított test” fogalmát más, a hasított sertéstestek vágóhídon történő előállítására irányuló tevékenység szempontjából releváns uniós jogi aktusok, köztük különösen az 1308/2013 rendelet határozza meg, amely többek között a sertéshúságazatba tartozó termékek piacának közös szervezését hozza létre. E rendelet IV. mellékletének B. pontja a hasított testekre a sertéshúságazatban vonatkozó uniós osztályozási rendszerre alkalmazandó szabályokat ír elő az árak jegyzésének és az intervenciós mechanizmusoknak az ezen ágazatokban történő alkalmazása céljából.
37 E IV. melléklet értelmében a „hasított test” fogalom a sertések esetében a levágott sertés kivéreztetett és kizsigerelt testét jelöli egészben vagy a gerinc hosszanti középvonala mentén félbehasítva. Az e IV. mellékletben szereplő, a hasított testek kiszerelésére vonatkozó szabályokból az is kitűnik, hogy a sertések esetében a nyelvet, a szőrt, a körmöt, a nemi szerveket, a hájat, a vesét és a rekeszizmot el kell távolítani.
38 Azt is meg kell állapítani, hogy a sertések hasított testére a közös piacszervezés területén alkalmazandó, lényegében azonos meghatározások és kiszerelési szabályok már hatályban voltak a 96/61 irányelv elfogadásakor, amely irányelv első alkalommal vezette be a vágóhidak üzemeltetése tekintetében a már a 2010/75 irányelvből eredő, az engedély birtoklására vonatkozó kötelezettséget, pontosan úgy, mint a 2008/1 és a 2010/75 irányelv elfogadásakor.
39 Egyébiránt, amint az a jelen ítélet 10. pontjából is kitűnik, a 96/61 és a 2008/1 irányelv I. melléklete 6.4. pontjának a) alpontja hasonlóan került megfogalmazásra, mint a 2010/75 irányelv I. melléklete jelenlegi 6.4. pontjának a) alpontja.
40 A jelen ítélet 38. pontjában említett meghatározásokat és kiszerelési szabályokat először a 3220/84 rendelet 2. cikkének (1) bekezdése, majd az 1234/2007 rendelet V. melléklete írta elő.
41 Az 1308/2013 rendeletből és az előző pontban említett rendeletekből, és különösen az 1308/2013 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontjából, valamint az 1234/2007 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének f) pontjából, illetve a 3220/84 rendelet 2. cikkének (2) bekezdéséből az következik, hogy az ott meghatározott hasított testek súlya már a 3220/84 rendelettől kezdve referenciakritériumnak minősül e szabályozás alkalmazása szempontjából a referenciaárak kiszámítása tekintetében.
42 Ezenfelül, a 3220/84 rendelet 2. cikkének (2) bekezdéséből, amely rendelet akkor volt hatályban, amikor elfogadásra került a napi 50 tonna hasított testet meghaladó termelési kapacitással rendelkező vágóhidakat érintő, engedély birtoklására vonatkozó kötelezettséget bevezető első irányelv, az következik, hogy a sertések hasított testének vágás utáni mérlegelését illetően a súlyt az e rendeletben, azaz a 96/61 irányelvben, előírt típuskiszerelésben kell alkalmazni a hasított testre, még akkor is, ha a tagállamok bizonyos feltételek mellett engedélyt kaphattak arra, hogy eltérő kiszerelést írjanak elő.
43 E körülményekre figyelemmel, és tekintettel arra, hogy a „hasított testnek” az e jogi aktusokból eredő fogalma milyen mértékű egyértelműséggel és pontossággal került meghatározásra, meg kell állapítani, hogy az uniós jogalkotó a 2010/75 irányelv és az azt megelőző irányelvek elfogadásakor a „hasított test” e fogalmára kívánt utalni, még akkor is, ha az amlített fogalomnak az uniós közegészségügyi szabályozásban más meghatározásai is megtalálhatók.
44 Ebből az következik, hogy a hasított sertéseknek a 2010/75 irányelv I. melléklete 6.4. pontja a) alpontjában említett vágóhídi termelési kapacitása kiszámítása céljából az állatoknak nem a közvetlenül a levágást követő súlyát kell figyelembe venni, hanem az állatoknak a kivéreztetési és zsigerelési műveleteket követő, valamint a nyelv, a szőr, a köröm, a nemi szervek, a háj, a vese és a rekeszizom eltávolítása utáni súlyát.
45 Ezt az értelmezést az a tény is alátámasztja, hogy a 2010/75 irányelv I. melléklete 6.4. pontjának a) alpontjában a „vágott súly” (hasított test) fogalom a „kapacitás” kifejezéssel összefüggésben (vágott súly […] kapacitással”) kerül alkalmazásra, ezen I. melléklet bevezető szövegének első mondatával összhangban, amely szerint „[a]z [e mellékletben] megadott küszöbértékek általában a termelési kapacitásra vagy a teljesítményre vonatkoznak”. A „termelésnek” a hasított állati testekre alkalmazott fogalma ugyanis a priori inkább egy olyan folyamathoz illeszkedik, amelynek során az állatból származó hústermék a jövőbeli forgalmazás céljából egy első kezelésen vagy csomagoláson megy keresztül, mintsem egy, a vágáshoz hasonló eljáráshoz, amely pusztán abból áll, hogy az élő állatot leölik.
46 A 2010/75 irányelv I. melléklete 6.4. pontja a) alpontjának az 1308/2013 rendeletben szereplő, a hasított sertéstestekre vonatkozó meghatározás és a kiszerelési szabályok fényében történő értelmezését nem teszi vitathatóvá az a tény, hogy ezen irányelv bizonyos nyelvi változatai nem hivatkoznakk szó szerint az e rendeletben meghatározott fogalomra.
47 Egyrészt, az említett irányelv bolgár („трупно месо”), magyar („vágott súly”) és svéd („slaktvikt”) nyelvi változatában használt fogalmak, nevezetesen „vágott hús” az első esetben, illetve „vágott súly” a másik két esetben, fogalmilag láthatóan nagyon közel állnak az 1308/2013 rendelet e három változatában használt fogalmakhoz („кланичен труп”, „hasított test” illetve „slaktkropp”, azaz „vágott test” az első esetben, illetve „hasított test” a másik két esetben.
48 Másrészt az a körülmény, hogy a 2010/75 irányelv holland („geslachte dieren”), cseh („kapacita porážky”), szlovák („kapacita zabitia” szlovén („zmogljivostjo zakola”) nyelvi változatában használt fogalmak, azaz „vágott állatok” az első esetben, illetve „vágási kapacitás” a másik két esetben nem foglalják magukban a „hasított test” szót, nem ellentétes az olyan értelmezéssel, amely figyelembe veszi e kifejezésnek az említett rendeletben foglalt meghatározását.
49 Azon körülményt illetően, miszerint az 1308/2013 rendelet a 2010/75 irányelv célkitűzéseitől eltérő célokat követ, önmagában nem lehet elegendő annak igazolásához, hogy az ugyanazon ágazatra vonatkozó két szabályozásban használt azonos kifejezés tekintetében eltérő értelmezés kerüljön elfogadásra.
50 Bár a 2010/75 irányelv célja 1. cikkének értelmében az ipari tevékenységekből származó környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése, semmi nem enged arra következtetni, hogy az uniós jogalkotó a jelen ügyben túllépte volna a számára biztosított széles mérlegelési jogkör határait, amennyiben tevékenysége politikai, gazdasági és szociális döntéseket követel meg, illetve amennyiben összetett elemzéseket és értékeléseket kell végeznie, amikor a vágóhidaknak a 2010/75 irányelv I. melléklete 6.4. pont a) alpontja értelmében vett termelési kapacitása kiszámítása céljából a 3220/84, az 1234/2007 rendeletben és az 1308/2013 rendeletben meghatározott hasított állati testek tömegére hivatkozik.
51 Végül, amint arra a főtanácsnok is rámutatott indítványának 66. és 67. pontjában, az Európai Bizottság által a 96/61 irányelv 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban az ezen irányelv hatálybalépését követően összeállított, a vágóhidak számára rendelkezésre álló legjobb technikákról szóló referenciadokumentumból az következik, hogy az érintett gazdasági ágazatot, és különösen azon egyes szereplőit, akikre a megkövetelt előzetes engedély birtoklására vonatkozó kötelezettség hárul esetleges szankciók terhe mellett, kezdettől fogva az az elv vezérelte, hogy a hasított test alatt a feldolgozott állatok testét kell érteni a lényegi részek eltávolítását követően.
52 A fenti megfontolások összességére tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2010/75 irányelv I. melléklete 6.4. pontjának a) alpontját úgy kell értelmezni, hogy a hasított sertéstestek vágóhídi termelési kapacitásának kiszámítása céljából a levágott, kivéreztetett és kizsigerelt sertések súlyát kell figyelembe venni, a nyelv, a szőr, a köröm, a nemi szervek, a háj, a vese és a rekeszizom nélkül.
A második és a harmadik kérdésről
53 Második és harmadik kérdésével, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy úgy kell‑e értelmezni a 2010/75 irányelv I. melléklete 6.4. pontjának a) alpontját, hogy amennyiben az ezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében megkövetelt engedéllyel nem rendelkező, működő vágóhíd napi hasított‑test‑termelési kapacitását e vágóhíd havi tényleges termelésének volumeneiből kiindulva számítják ki:
– e számításnak az állatok levágása napján kívül azokat a napokat is magában kell foglalnia, amikor a hasított testek előállításának más szakaszait végzik, és
– figyelembe kell‑e venni azokat a fizikai, műszaki vagy jogi korlátokat, amelyek oly módon korlátozhatják e vágóhíd termelési kapacitását, hogy e vágóhíd termelési kapacitása kisebb lehet, mint annak tényleges termelése, különösen akkor, ha ez utóbbi kapacitást e korlátok figyelmen kívül hagyásával érték el.
54 Egy vágóhíd „termelési kapacitása” szokásos értelemben véve a hasított testek azon mennyiségére vonatkozik, amelyeket a vágóhíd képes előállítani.
55 Főszabály szerint tehát a vágóhíd kapacitásának annak meghatározása érdekében történő értékelését, hogy a vágóhídnak engedéllyel kell‑e rendelkeznie, előzetesen kell elvégezni a rendelkezésére álló üzemi berendezések kapacitására tekintettel. Ebben az összefüggésben, amint azt a főtanácsnok is megjegyezte indítványának 28. és 29. pontjában, a kapacitásnak a 96/61 irányelv szerinti értelmezéséről és meghatározásáról szóló, 2007. április 1‑jei bizottsági útmutatóra (Guidance on Interpretation and Determination of Capacity under the IPPC Directive) hivatkozva, amely bár nem kötelező, segíthet ezen irányelv, és így a 2010/75 irányelv általános rendszerének tisztázásában (lásd analógia útján: 2021. december 16‑i Apollo Tyres (Hungary) ítélet, C‑575/20, EU:C:2021:1024, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), a releváns fizikai, műszaki és jogi korlátokat kell figyelembe venni, valamint a létesítmény azon részének vagy termelési szakaszának kapacitását, amely a legnagyobb mértékben korlátozza az érintett vágóhíd összkapacitását. Ha ugyanis e korlátok nem kerülnének figyelembevételre, a létesítmény ily módon meghatározott kapacitása nem felelne meg annak, ami a szóban forgó tevékenységre alkalmazandó jogszabályok tiszteletben tartása mellett a gyakorlatban megvalósítható.
56 Amennyiben azonban az ilyen engedéllyel nem rendelkező vágóhíd termelési adatai azt mutatják, hogy e vágóhíd a 2010/75 irányelv I. melléklete 6.4. pontjának a) alpontjában említett mennyiségeket meghaladó mennyiségű hasított testet állít elő, e körülmény önmagában annak megállapításához vezet, hogy az említett vágóhíd legalább az e mennyiségekkel egyenértékű termelési kapacitással rendelkezik, és ennélfogva a szóban forgó termelésre az engedély birtoklásának az ezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettsége megsértésével került sor.
57 Ebben az összefüggésben nem lehet érvényes a PO és a Moesgaard Meat által az írásbeli észrevételeikben képviselt azon érvelés, amely szerint a hasított testeknek a Moesgaard Meat által elért tényleges termelési szintje nem vehető figyelembe az érintett vágóhíd termelési kapacitásának kiszámításakor egy olyan helyzetben, amelyben e tényleges termelési szintet e vágóhíd a szóban forgó tevékenységre alkalmazandó jogszabályokból – a jelen esetben a jogellenesen beépített hűtőkonténerekből – eredő korlátok figyelmen kívül hagyásával érte el.
58 Amint ugyanis az a 2010/75 irányelvnek a (2) preambulumbekezdése fényében értelmezett 1. cikkéből következik, ezen irányelv célja a főbb ipari tevékenységekből eredő környezetszennyezés megelőzése, csökkentése és, amilyen mértékig csak lehet, megszüntetése. Következésképpen, mivel a környezetszennyezés forrása, amelynek megelőzésére, csökkentésére és megszüntetésére az említett irányelv irányul, maga a tényleges termelés, az olyan vágóhidat, amelynek tényleges hasított‑test‑termelése meghaladja az ugyanezen irányelv I. melléklete 6.4. pontjának a) alpontjában előírt küszöbértéket, minden esetben az ilyen tevékenysége folytató létesítménynek, következésképpen az engedély birtoklására vonatkozó kötelezettség alá tartozónak kell tekinteni, függetlenül attól, hogy e termelési szintet milyen módon, jogszerűen vagy jogellenesen érték‑e el.
59 Egyébiránt a 2010/75 irányelv I. melléklete 6.4. pontjának a) alpontjában említett mennyiségeket meghaladó mennyiségek adott időszakban történő előállításának tényét az érintett vágóhíd rendelkezésére álló üzemi berendezések vagy a szóban forgó tevékenységre alkalmazandó fizikai, műszaki és jogi korlátok módosításának hiányában főszabály szerint úgy kell tekinteni, mint amely arra utal, hogy e vágóhíd más olyan működési időszakai tekintetében is fennáll ilyen kapacitás, amelyek során adott esetben, például az aktuális kereslet csökkenése okán, az említett vágóhíd termelési kapacitását nem használták ki teljes mértékben, és az általa termelt mennyiségek következésképpen kisebbek voltak, mint az e 6.4. pont a) alpontjában említett mennyiségek.
60 Végül, abban az esetben, ha nem állnak rendelkezésre az érintett vágóhíd a hasított testek tényleges napi termelésére vonatkozó adatok, és a hasított testek napi termelési kapacitását nem értékelték megfelelően előzetesen a 2010/75 irányelvben előírt engedély szükségességének a jelen ítélet 55. pontjában foglaltakkal összhangban történő megállapítása céljából, hanem azt az e vágóhíd tényleges havi termelési volumenei alapján kiszámított átlagos napi termelési adatokból vonták le, ebből szükségszerűen az következik, hogy az átlagos napi termelés kiszámítása során nemcsak a „vágási napokat”, hanem azokat a napokat is figyelembe kell venni, amelyeken a hasított testek termelésének más szakaszait, nevezetesen a jelen ítélet 44. pontjában említetteket és az azt megelőző szakaszokat végzik el.
61 A jelen ügyben ez a szombatok és a vasárnapok figyelembevételét is megköveteli, amely napokon az alapügyben szóban forgó vágóhíd tevékenysége a PO és a Moesgaard Meat által szolgáltatott információk szerint – amelyek alátámasztása ezen utóbbiak, ellenőrzése pedig a kérdést előterjesztő bíróság feladata – az állatok átvételéből, az ólakban történő elhelyezésükből és vágásra való előkészítésükből, valamint a vágást követően a jelen ítélet 52. pontjában említett műveletek befejezéséből állt.
62 A fenti megfontolások összességére tekintettel a második és a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2010/75 irányelv I. melléklete 6.4. pontjának a) alpontját úgy kell értelmezni, hogy amennyiben az ezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében megkövetelt engedéllyel nem rendelkező, működő vágóhíd napi hasított‑test‑termelési kapacitását e vágóhíd havi tényleges termelési volumeneiből kiindulva számítják ki, e számításnak azokon a napokon kívül, amelyeken az állatokat levágják, azokat a napokat is magában kell foglalnia, amelyeken a hasított testek előállításának más szakaszait végzik. Ezzel szemben ebben az összefüggésben nem kell figyelembe venni az esetleges olyan fizikai, műszaki vagy jogi korlátokat, amelyek korlátozhatják a vágóhíd termelési kapacitását.
A költségekről
63 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:
1) Az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24‑i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv I. melléklete 6.4. pontjának a) alpontját
a következőképpen kell értelmezni:
a hasított sertéstestek vágóhídi termelési kapacitásának kiszámítása céljából a levágott, kivéreztetett és kizsigerelt sertések súlyát kell figyelembe venni, a nyelv, a szőr, a köröm, a nemi szervek, a háj, a vese és a rekeszizom nélkül.
2) A 2010/75 irányelv I. melléklete 6.4. pontjának a) alpontját
a következőképpen kell értelmezni:
amennyiben az ezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében megkövetelt engedéllyel nem rendelkező, működő vágóhíd napi hasított‑test‑termelési kapacitását e vágóhíd havi tényleges termelési volumeneiből kiindulva számítják ki, e számításnak azokon a napokon kívül, amelyeken az állatokat levágják, azokat a napokat is magában kell foglalnia, amelyeken a hasított testek előállításának más szakaszait végzik. Ezzel szemben ebben az összefüggésben nem kell figyelembe venni az esetleges olyan fizikai, műszaki vagy jogi korlátokat, amelyek korlátozhatják a vágóhíd termelési kapacitását.
Aláírások