T‑148/04. sz. ügy

TQ3 Travel Solutions Belgium SA

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések – Közösségi közbeszerzési eljárás – Az intézmények tisztviselői és alkalmazottjai utazásaihoz nyújtott utazási irodai szolgáltatások”

Az ítélet összefoglalása

1.      Az Európai Közösségek közbeszerzési szerződései – Közbeszerzési szerződés ajánlati felhívás alapján történő megkötése – Az intézmények mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

2.      Az Európai Közösségek közbeszerzési szerződései – Közbeszerzési szerződés ajánlati felhívás alapján történő megkötése – Kirívóan alacsony ajánlat – Az ajánlatkérő azon kötelezettsége, hogy az ajánlattevőt meghallgassa

(2342/2002 bizottsági rendelet, 139. cikk)

3.      Az Európai Közösségek közbeszerzési szerződései – Közbeszerzési szerződés ajánlati felhívás alapján történő megkötése – Szerződések odaítélése – Az odaítélés szempontjai – Az ajánlatkérő általi kiválasztás – Korlát – A gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározását lehetővé tévő szempontokra való hivatkozás – Nem kizárólag gazdasági kritériumok megengedhetősége

4.      Az Európai Közösségek közbeszerzési szerződései – Közbeszerzési szerződés ajánlati felhívás alapján történő megkötése – Szerződések odaítélése – Az ajánlatoknak önmagukban az ajánlatok alapján való értékelése

1.      A Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni a szerződés odaítélésekor a közbeszerzési eljárás során, illetve hogy az Elsőfokú Bíróság mindössze az eljárási és az indokolási szabályok betartását, valamint a tényállás tartalmi pontosságát, a nyilvánvaló értékelési hiba hiányát és a hatáskörrel való visszaélést vizsgálhatja.

(vö. 47. pont)

2.      A közösségi közbeszerzési szerződések odaítélése területén a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2342/2002/EK rendelet 139. cikkét – amely előírja, hogy ha az árajánlat kirívóan alacsonynak tűnik, az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy az ajánlat elutasítását megelőzően lehetővé tegye az ajánlattevőnek, hogy ajánlata jellemzőit ismertesse, illetve indokolja – úgy kell értelmezni, hogy az ajánlat komolysága megvizsgálásának kötelezettsége abból adódik, hogy előzőleg kétségek merültek föl annak megbízhatóságával kapcsolatban. Ugyanis e cikk leginkább azt hivatott megakadályozni, hogy egy ajánlattevőt anélkül zárjanak ki az eljárásból, hogy lehetősége lett volna kirívóan alacsonynak tűnő ajánlata tartalmát megindokolni.

(vö. 49. pont)

3.      Az ajánlati felhívás alapján közbeszerzési szerződés odaítélési eljárása keretében az ajánlatkérő hatóság által a legelőnyösebb ajánlat beazonosítására alkalmazott odaítélési kritériumok mindegyikének nem kell szükségszerűen tisztán gazdasági jellegűnek lennie, nem lehet kizárni, hogy olyan tényezők, amelyek nem tisztán gazdasági jellegűek, valamely ajánlat értékére az említett ajánlatkérő szemszögéből nézve hatást gyakorolhatnak.

(vö. 51. pont)

4.      Az ajánlati felhívás alapján a közbeszerzési szerződés odaítélési eljárása keretében az ajánlatok minőségét csakis maguk az ajánlatok alapján kell értékelni, nem pedig az ajánlattevő által az ajánlatkérővel fennálló korábbi szerződések során megszerzett tapasztalatok vagy olyan kiválasztási szempontok alapján, mint a pályázók műszaki kapacitása, amelyeket az pályázatok kiválasztása során már vizsgáltak, és amelyek az ajánlatok összehasonlítása céljából újból nem vehetők figyelembe.

(vö. 86. pont)