Language of document : ECLI:EU:C:2022:235

C132/20. sz. ügy

DM,
EN
és
BN

kontra

Getin Noble Bank S. A.

(a Sąd Najwyższy [Lengyelország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

 A Bíróság ítélete (nagytanács), 2022. március 29.

„Előzetes döntéshozatal – Elfogadhatóság – EUMSZ 267. cikk – A »bíróság« fogalma – Az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése – Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke – Jogállamiság – Hatékony bírói jogvédelem – A bírák függetlenségének elve – Törvény által megelőzően létrehozott bíróság – Olyan bírói testület, amelynek tagját első alkalommal egy nem demokratikus rendszer végrehajtó hatalmához tartozó politikai szerv nevezte ki bírói tisztségre – A Krajowa Rada Sądownictwa (nemzeti igazságszolgáltatási tanács, Lengyelország) működésének szabályai – E tanács összetételének alapjául szolgáló törvény alkotmányellenessége – E bírói testületnek az uniós jog értelmében vett pártatlan és független bíróságnak minősíthetősége”

1.        Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – Elfogadhatóság – Feltételek – Az EUMSZ 267. cikk értelmében vett nemzeti bíróság által benyújtott kérelem – E bíróság konkrét összetételétől független elfogadhatósági vélelem – Korlátok

(EUSZ 19. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés; EUMSZ 267. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk)

(lásd: 69., 72., 74. és 75. pont)

2.        Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – Korlátok – Az uniós jog olyan jogvita keretében történő értelmezése, amely valamely tagállam Európai Unióhoz való csatlakozását megelőző tényekkel összefüggő előzetes kérdés megválaszolását igényli – E csatlakozást követően is joghatásokat kiváltó helyzettel kapcsolatos előzetes kérdés – Bennfoglaltság

(EUMSZ 267. cikk)

(lásd: 86. és 87. pont)

3.        Tagállamok – Kötelezettségek – A hatékony bírói jogvédelem biztosításához szükséges jogorvoslati lehetőségek megteremtése – Terjedelem

(EUSZ 19. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, és 51. cikk, (1) bekezdés)

(lásd: 89–91. és 93. pont)

4.        Európai uniós jog – Elvek – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – Törvény által megelőzően létrehozott, független és pártatlan bírósághoz való fordulás joga – Terjedelem

(EUSZ 2. cikk)

(lásd: 94–96.,118., 119., 121. és 122. pont)

5.        Tagállamok – Kötelezettségek – A hatékony bírói jogvédelem biztosításához szükséges jogorvoslati lehetőségek megteremtése – Az eladó vagy szolgáltató fogyasztókkal kötött szerződéseiben foglalt tisztességtelen feltételek alkalmazásával kapcsolatos jogvita – A jogvitát elbíráló ítélkező testület szabályszerű jellegének a felülvizsgálat tárgyában eljáró nemzeti bíróság általi vizsgálata – Az érintett tagállamban az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően fennálló nem demokratikus rendszer szervei által kinevezett és e rendszer megszűnését követően bírói tisztségükben meghagyott bírák – A csatlakozást megelőzően fennálló körülmények hatása a függetlenségükre és pártatlanságukra – Hiány – Feltétel

(EUSZ 2. cikk, EUSZ 19. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; 93/13 tanácsi irányelv, 7. cikk, (1) és (2) bekezdés)

(lásd: 67., 100–108. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

6.        Tagállamok – Kötelezettségek – A hatékony bírói jogvédelem biztosításához szükséges jogorvoslati lehetőségek megteremtése – Az eladó vagy szolgáltató fogyasztókkal kötött szerződéseiben foglalt tisztességtelen feltételek alkalmazásával kapcsolatos jogvita – A jogvitát elbíráló ítélkező testület szabályszerű jellegének a felülvizsgálat tárgyában eljáró nemzeti bíróság általi vizsgálata – Egy olyan testület által történő kiválasztást követően kinevezett bírák, amelynek összetétele vagy egy később alkotmányellenesnek nyilvánított szabályozáson alapul, vagy az összetétele ugyan szabályos, de nem átlátható eljárás eredménye – E körülmények által az említett bírák függetlenségére és pártatlanságára kifejtett hatás hiánya – Feltétel

(EUSZ 19. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; 93/13 tanácsi irányelv, 7. cikk, (1) és (2) bekezdés)

(lásd: 113., 114., 123–132. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

Összefoglalás

2017‑ben Lengyelországban több fogyasztó keresetet indított az illetékes regionális bíróság előtt a Getin Noble Bankkal, egy hitelintézettel kötött kölcsönszerződésben foglalt feltétel állítólagosan tisztességtelen jellegére vonatkozóan. Mivel a felperesek kérelmeinek sem első fokon, sem másodfokon nem adtak teljes mértékben helyt, felülvizsgálati kérelmet terjesztettek a kérdést előterjesztő bíróság, a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság, Lengyelország) elé.

Az elé terjesztett felülvizsgálati kérelem elfogadhatóságának vizsgálata érdekében e bíróságnak a nemzeti jognak megfelelően meg kell vizsgálnia a felülvizsgálat tárgyát képező ítéletet meghozó ítélkező testület összetételének szabályszerűségét. Ebben az összefüggésben az egyesbíróként eljáró kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy összeegyeztethető‑e az uniós joggal a fellebbviteli bíróság összetétele. Álláspontja szerint a három fellebbviteli bíró függetlensége és pártatlansága a bírói kinevezésüket övező körülmények miatt megkérdőjelezhető.

E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság egyrészt arra a körülményre hivatkozik, hogy az egyik bíró (FO) első bírói kinevezésére a Lengyelországban az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően fennálló nem demokratikus rendszer egyik szerve által elfogadott határozat alapján került sor, és hogy e rendszer megszűnését követően, az e rendszer fennállása alatt(1) szerzett szolgálati idejéből származó előnyökben részesülve megmaradt bírói tisztségében, anélkül hogy ismét esküt tett volna. Másrészt az érintett bírákat a Krajowa Rada Sądownictwa (nemzeti igazságszolgáltatási tanács, Lengyelország, a továbbiakban: KRS) javaslatára fellebbviteli bíróságokra nevezték ki, egyiküket 1998‑ban, jóllehet e szervnek a határozatait nem kellett indokolnia, és azok nem is képezhették bírósági felülvizsgálat tárgyát, a másik két bírót pedig 2012‑ben és 2015‑ben, amikor a Trybunał Konstytucyjny (legfelsőbb bíróság, Lengyelország) szerint a KRS nem működött átlátható módon, és az összetétele alkotmányellenes volt.

A nagytanácsban hozott ítéletében a Bíróság lényegében úgy ítéli meg, hogy a jogalanyok uniós jogból eredő jogai hatékony bírói jogvédelmének elvét(2) úgy kell értelmezni, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által a fellebbviteli bírákkal kapcsolatban hivatkozott szabálytalanságok önmagukban nem ébreszthetnek jogos és komoly kétségeket a jogalanyokban e bírák függetlenségét és pártatlanságát illetően, és ennélfogva nem tehetik kérdésessé az ezen bírák részvételével működő ítélkező testület törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróságnak minősülését.

A Bíróság álláspontja

Elöljáróban a Bíróság elutasítja azt az elfogadhatatlansági kifogást, amely szerint a lengyel legfelsőbb bíróság elé terjesztett felülvizsgálati kérelem elfogadhatóságának vizsgálatára hivatott legfelsőbb bírósági egyesbíró a saját bírói kinevezését érintő, a függetlenségét és pártatlanságát kérdésessé tévő szabálytalanságok okán nem jogosult kérdéseket terjeszteni a Bíróság elé. Amennyiben ugyanis az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet valamely nemzeti bíróság nyújtja be, vélelmezni kell, hogy e bíróság megfelel a Bíróság által az EUMSZ 267. cikk értelmében vett „bíróságnak” minősüléssel kapcsolatban támasztott követelményeknek. Ez a vélelem mindazonáltal megdönthető, ha valamely nemzeti vagy nemzetközi bíróság által hozott jogerős bírósági határozat arra enged következtetni, hogy a kérdést előterjesztő bíró nem minősül törvény által létrehozott független és pártatlan bíróságnak. Mivel a Bíróság nem rendelkezik olyan információkkal, amelyek lehetővé tennék e vélelem megdöntését, az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadható.

Ezt követően a Bíróság a feltett kérdéseket két részben vizsgálja.

Az első részben a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével és a Charta 47. cikkével ellentétes‑e az, hogy valamely tagállami bíróság olyan ítélkező testülete független és pártatlan bíróságnak minősüljön, amelynek tagja FO‑hoz hasonlóan olyan bíró, aki pályafutását a kommunista rendszerben kezdte, és e rendszer megszűnését követően is bírói tisztségben maradt.

E tekintetben a Bíróság – annak megállapítását követően, hogy hatáskörrel rendelkezik e kérdés megválaszolására(3) – pontosítja, hogy bár a tagállamok igazságszolgáltatási szervezete a tagállamok hatáskörébe tartozik, e hatáskör gyakorlása során a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani az uniós jogból eredő kötelezettségeiket, ideértve a hatékony bírói jogvédelem elvének tiszteletben tartását is.

A kérdést előterjesztő bíróság által az FO‑hoz hasonló bírákkal összefüggésben hivatkozott, csatlakozást megelőző körülményeknek a bíró függetlenségére és pártatlanságára gyakorolt hatását illetően a Bíróság emlékeztet arra, hogy Lengyelország Európai Unióhoz való csatlakozásakor úgy tekintették, hogy az igazságszolgáltatási rendszere főszabály szerint megfelel az uniós jognak. Ezenkívül a kérdést előterjesztő bíróság semmilyen konkrét magyarázattal nem szolgált arra vonatkozóan, hogy az FO első bírói kinevezését övező feltételek mennyiben tehetnék lehetővé, hogy valaki jelenleg jogosulatlan befolyást gyakoroljon e bíróra. Így az első kinevezését övező körülmények önmagukban nem tekinthetők olyanoknak, mint amelyek a jogalanyokban jogos és komoly kétségeket kelthetnek e bírónak a későbbi igazságszolgáltatási feladatai ellátása során fennálló függetlenségét és pártatlanságát illetően.

A második részben az előterjesztett kérdések lényegében arra irányulnak, hogy az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével, a Charta 47. cikkével, valamint a 93/13 irányelv 7. cikkének (1) és (2) bekezdésével ellentétes‑e az, hogy valamely tagállami bíróság olyan ítélkező testülete a törvény által megelőzően létrehozott, független és pártatlan bíróságnak minősüljön, amelynek tagja olyan bíró, akinek első bírói kinevezésére, illetve magasabb szintű bíróságra történő további kinevezésére vagy úgy került sor, hogy a bírójelöltet az adott tagállam alkotmánybírósága által később alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabályi rendelkezések alapján összeállított testület választotta ki (a továbbiakban: a szóban forgó első körülmény), vagy pedig úgy, hogy a bírójelöltet egy szabályszerűen összeállított testület választotta ki, de olyan eljárást követően, amely nem volt sem átlátható, sem nyilvános, és bírósági felülvizsgálat tárgyát sem képezhette (a továbbiakban: a szóban forgó második körülmény).

E tekintetben a Bíróság megjegyzi, hogy nem minden, a bíró kinevezésére irányuló eljárás során esetlegesen felmerülő szabálytalanság alkalmas arra, hogy kétséget ébresszen e bíró függetlenségével kapcsolatban.

A jelen ügyben a szóban forgó első körülményt illetően a Bíróság megjegyzi, hogy az alkotmánybíróság nem foglalt állást a KRS függetlenségével kapcsolatban, amikor e testület akkori összetételét alkotmányellenesnek nyilvánította, amikor az FO‑n kívüli másik két bírót kinevezték a kérdést előterjesztő bíróság előtti felülvizsgálat tárgyát képező ítéletet meghozó ítélkező testületbe. Az alkotmányellenesség ezen megállapítása tehát önmagában nem vezethet e szerv függetlenségének kétségbe vonásához, következésképpen a jogalanyokban nem kelthet kétségeket az érintett bírák külső tényezőkkel szembeni függetlenségét illetően. Egyébiránt a kérdést előterjesztő bíróság egyetlen olyan konkrét bizonyítékot sem terjesztett elő, amely alátámasztaná az ilyen kétségek fennállását.

Ugyanezt a következtetést kell levonni a szóban forgó második körülmény szerinti helyzetet illetően is. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból ugyanis nem tűnik ki, hogy a KRS a lengyelországi nem demokratikus rendszer megszűnését követő összetételében ne lett volna a végrehajtó és a törvényhozó hatalomtól független.

Ebben az összefüggésben e két körülmény nem tekinthető alkalmasnak annak bizonyítására, hogy a bírák kinevezésére vonatkozó alapvető szabályokat megsértették. Ily módon, mivel a hivatkozott szabálytalanságok nem járnak annak valós veszélyével, hogy a végrehajtó hatalom jogosulatlanul gyakorolhat valamely diszkrecionális jogkört, veszélyeztetve a kinevezési eljárás eredményének feddhetetlenségét, az uniós joggal nem ellentétes az, hogy törvény által létrehozott független és pártatlan bíróságnak minősüljön az érintett bírák részvételével működő ítélkező testület.


1      A továbbiakban: a csatlakozást megelőző körülmények.


2      Az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében hivatkozott elv, amely szerint „[a] tagállamok megteremtik azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosításához szükségesek”, és amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 47. cikke, valamint a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o.) megerősít. Ez utóbbi irányelv a 7. cikkének (1) és (2) bekezdésében megerősíti a fogyasztók hatékony jogorvoslathoz való jogát, ha úgy vélik, hogy az ilyen feltételek miatt sérelmet szenvedtek.


3      Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a Bíróság az uniós jog értelmezésére kizárólag e jognak az új tagállamban való – és az új tagállamnak az Európai Unióhoz történt csatlakozásától kezdődő – alkalmazása tekintetében rendelkezik hatáskörrel. A jelen ügyben, az előterjesztett kérdés nem olyan helyzetre vonatkozik, amely Lengyelországnak az Unióhoz való csatlakozása előtt minden joghatását kiváltotta volna, mivel bár FO‑t a csatlakozást megelőzően nevezték ki bírónak, jelenleg is bírói jogállással rendelkezik, és e jogállásnak megfelelő feladatokat lát el.