A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (kilencedik tanács)
2015. március 26.(*)
„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2001/29/EK irányelv – Információs társadalom – A szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása – A 3. cikk (2) bekezdése – Sportmérkőzés internetes oldalon történő élő közvetítése”
A C‑279/13. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Högsta domstolen (Svédország) a Bírósághoz 2013. május 22‑én érkezett, 2013. május 15‑i határozatával terjesztett elő az előtte
a C More Entertainment AB
és
Linus Sandberg
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (kilencedik tanács),
tagjai: K. Jürimäe tanácselnök, J. Malenovský (előadó) és A. Prechal bírák,
főtanácsnok: E. Sharpston,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– a C More Entertainment AB képviseletében P. Bratt és S. Feinsilber advokater,
– L. Sandberg képviseletében L. Häggström advokat,
– a finn kormány képviseletében S. Hartikainen, meghatalmazotti minőségben,
– az Európai Bizottság képviseletében J. Enegren és J. Samnadda, meghatalmazotti minőségben,
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22‑i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 167., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 2. kötet, 230. o.; helyesbítés: HL L 10., 32. o., HL L 314., 16. o.) 3. cikke (2) bekezdésének értelmezésére irányul.
2 E kérelmet a C More Entertainment AB (a továbbiakban: C More Entertainment) és L. Sandberg között annak tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő, hogy az utóbbi egy internetes oldalon olyan kattintható linkeket helyezett, amelyek segítségével az internethasználók egy másik oldalon jégkorongmérkőzések élő közvetítéséhez férhettek hozzá, anélkül hogy az e másik oldal üzemeltetője által kért pénzösszeget meg kellett volna fizetniük.
Jogi háttér
A 2001/29 irányelv
3 A 2001/29 irányelv (1), (7), (20), (23) és (25) preambulumbekezdése kimondja:
„(1) A[z] [EK‑]Szerződés rendelkezik a belső piac létrehozásáról és a belső piaci verseny torzulását akadályozó rendszer bevezetéséről. E célok elérését elősegíti a tagállamok szerzői jogi és szomszédos jogi szabályainak összehangolása.
[…]
(7) Ezért a szerzői jog és szomszédos jogok védelmének közösségi jogi kereteit módosítani kell, illetve ki kell egészíteni a belső piac zavartalan működéséhez szükséges mértékben. Ennek érdekében egymáshoz kell igazítani azokat a szerzői jogi és szomszédos jogi nemzeti rendelkezéseket, amelyek tagállamonként jelentős eltéréseket mutatnak, vagy amelyek a belső piac zavartalan működését akadályozó és az információs társadalom megfelelő európai fejlődését hátráltató jogbizonytalanságot eredményeznek, továbbá ki kell küszöbölni a műszaki fejlődésre adott nemzeti válaszok közötti ellentmondásokat, ugyanakkor azonban a belső piac működését hátrányosan nem befolyásoló eltérések megszüntetése vagy akadályozása nem szükséges.
[…]
(20) Ez az irányelv az e területen elfogadott hatályos irányelvekben – így különösen [az 1993. október 29‑i 93/98/EGK tanácsi irányelvvel (HL L 290., 9. o.) módosított, a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról szóló, 1992. november 19‑i 92/100/EGK tanácsi irányelvben (HL L 346., 61. o.; a továbbiakban: 92/100 irányelv)] – megfogalmazott alapelveken és szabályokon nyugszik, azokat továbbfejleszti, illetve az információs társadalom összefüggésébe helyezi őket. Ezen irányelv rendelkezései – hacsak az eltérően nem rendelkezik – az említett irányelveket nem érintik.
[...]
(23) Ennek az irányelvnek harmonizálnia kell a szerzők nyilvánossághoz közvetítéshez való jogát. Ezt a jogot olyan tágan kell értelmezni, hogy lefedjen minden olyan nyilvánossághoz közvetítést, amikor a nyilvánosság nincs jelen a közvetítés kiindulópontjául szolgáló helyszínen. Ez a jog magában kell, hogy foglalja a művek bármilyen vezetékes vagy vezeték nélküli közvetítését, illetve továbbközvetítését, ideértve a sugárzást is. E jog más cselekményekre nem vonatkozik.
[...]
(25) A szerzői jogi védelem alatt álló művek, illetve a szomszédos jogi védelem tárgyát képező teljesítmények hálózaton történő lehívásos átvitelével kapcsolatos védelem jellegét és szintjét illető jogbizonytalanságot a védelem közösségi szintű harmonizálásával kell kiküszöbölni. Egyértelművé kell tenni, hogy az ezen irányelv által elismert jogosultaknak kizárólagos joga van a szerzői jogi védelem alatt álló műveknek, illetve a szomszédos jogi védelem tárgyát képező teljesítményeknek a nyilvánosság számára interaktív lehívásos átvitel útján történő hozzáférhetővé tételére. Az ilyen interaktív lehívásos átvitel jellemzője, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.”
4 A 2001/29 irányelv „Hatály” című 1. cikkének (2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
„Ez az irányelv – a 11. cikkben említett esetek kivételével – nem érinti és semmilyen módon nem befolyásolja
[...]
b) a bérleti és haszonkölcsönzési joggal, illetve a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz kapcsolódó egyes jogokkal;
[...]
kapcsolatos hatályos közösségi rendelkezéseket”.
5 Az említett irányelv „A művek nyilvánossághoz közvetítésének, valamint a védelem alatt álló egyéb teljesítmények nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételének joga” című 3. cikke kimondja:
„(1) A tagállamok a szerzők számára kizárólagos jogot biztosítanak műveik vezetékes vagy vezeték nélküli nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.
(2) A tagállamok biztosítják a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel engedélyezésének, illetve megtiltásának kizárólagos jogát akár vezetékes akár vezeték nélküli, illetve oly módon történő hozzáférhetővé tétel esetében is, amikor a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.
[...]
d) a műsorsugárzó [helyesen: műsorsugárzó szervezetek] számára műsoraik rögzítése tekintetében függetlenül attól, hogy a műsor közvetítése vezeték útján vagy vezeték nélkül történik, ideértve a kábelen keresztül vagy műhold útján történő közvetítést is”.
A 2006/115/EK irányelv
6 A 2001/29 irányelv elfogadása idején hatályban lévő 92/100 irányelvet a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról szóló, 2006. december 12‑i 2006/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 376., 28. o.) hatályon kívül helyezte, és annak helyébe lépett. A 2006/115 irányelv kodifikálja és a 92/100 irányelv szövegének megfelelő szöveggel átveszi az utóbbi rendelkezéseit.
7 A 2006/115 irányelv (16) preambulumbekezdése értelmében:
„A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani, hogy a szomszédos jogok jogosultjainak az ezen irányelvben előírtnál szélesebb körű védelmet nyújtsanak a műsorsugárzás és a nyilvánossághoz közvetítés tekintetében.”
8 Ezen irányelv „A nyilvánossághoz történő közvetítés és sugárzás” című 8. cikkének (3) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
„A tagállamok a műsorsugárzó szervezetek számára kizárólagos jogot biztosítanak sugárzott műsoraik vezeték nélküli sugárzásának, illetve nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, amennyiben e közvetítés olyan helyiségben történik, amely belépti díj ellenében hozzáférhető a nyilvánosság számára.”
9 A 2006/115 irányelv „Kapcsolat a szerzői jog és a szomszédos jogok között” című 12. cikke kimondja:
„A szomszédos jogok ebben az irányelvben foglalt védelme nem érinti és nem korlátozza a szerzői jogok védelmét.”
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
10 A C More Entertainment egy fizetős televíziós csatorna, amely internetes oldalán fizetés ellenében többek között jégkorongmérkőzéseket közvetít élőben.
11 2007 őszén a C More Entertainment az említett internetes oldalon több jégkorongmérkőzést közvetített, amelyekhez az érdeklődők mérkőzésenként 89 svéd korona (SEK) (hozzávetőleg 9,70 euró) ellenében kaphattak hozzáférést.
12 L. Sandberg az internetes oldalán olyan linkeket hozott létre, amelyek lehetővé tették a C More Entertainment által létrehozott díjszedési rendszer kikerülését. E linkek révén tehát az internethasználók ingyenesen hozzáférhettek két jégkorongmérkőzésnek a C More Entertainment által 2007. október 20‑án és november 1‑jén végzett élő közvetítéséhez.
13 Az említett első mérkőzést megelőzően a C More Entertainment telefonon kérte L. Sandberget az oldalán elhelyezett linkek eltávolítására, sikertelenül. E mérkőzést követően a C More Entertainment írásban figyelmeztette L. Sandberget, hogy az említett linkek beillesztése sérti a jogait.
14 Az említett második mérkőzés közvetítése során a C More Entertainment olyan műszaki intézkedést alkalmazott, amely azzal a hatással járt, hogy megakadályozta az említett közvetítéshez az L. Sandberg által létrehozott linkeken keresztül történő minden hozzáférést.
15 L. Sandberggel szemben eljárás indult a Hudiksvalls tingsrätt (hudiksvalli elsőfokú bíróság) előtt az irodalmi és művészeti alkotásokon fennálló szerzői jogról szóló 1960. évi 729. sz. törvény (a lagen om upphovsrätt till litterära och konstnärliga verk [1960:729]) megsértése miatt. 2010. november 10‑én az érdekeltről megállapították, hogy megsértette a C More Entertainmentet e bíróság szerint megillető szerzői jogokat, és bírság megfizetésére, valamint a kártérítésnek az említett vállalkozás részére történő megfizetésére kötelezték.
16 Mind L. Sandberg, mind a C More Entertainment fellebbezést nyújtott be ezen ítélet ellen a Hovrätten för Nedre Norrland (Nedre Norrland fellebbviteli bírósága) előtt.
17 2011. június 20‑i határozatában e bíróság megállapította, hogy a jégkorongmérkőzés‑sugárzások kommentátorai, operatőrei és a rendezői munkájának egyik része sem rendelkezik – külön vagy együttesen vizsgálva – olyan eredeti jelleggel, amelyet az irodalmi és művészeti alkotásokon fennálló szerzői jogról szóló 1960. évi 729. sz. törvény a szerzői jogi védelem feltételeként előír. Ezt követően megállapította, hogy az alapügyben szóban forgó közvetítés címén a C More Entertainment nem szerzői jogok, hanem szomszédos jogok jogosultja, mely utóbbiakat megsértették. Következésképpen az említett bíróság az első fokon kiszabott bírságnál nagyobb összegű bírságot rótt ki L. Sandberggel szemben, a C More Entertainment részére megítélt kártérítést ugyanakkor enyhén mérsékelte.
18 A C More Entertainment felülvizsgálati kérelmet nyújtott be ezen ítélet ellen a Högsta domstolen (legfelsőbb bíróság) előtt, amelyben azt kérte, hogy ismerjék el őt szerzői jogok jogosultjaként, valamint azt, hogy a neki járó kártérítést magasabb összegben állapítsák meg.
19 E bíróság megállapította, hogy sem a 2001/29 irányelv szövegéből, sem a Bíróság ítélkezési gyakorlatából nem következik, hogy egy hiperlinknek valamely internetes oldalon való elhelyezése nyilvánossághoz való közvetítésnek minősül. Ezenkívül az említett bíróság rámutatott, hogy a vonatkozó nemzeti szabályozás szélesebb körű szomszédos jogokról rendelkezik, mint amelyek a 2001/29 irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében szerepelnek, mivel az említett rendelkezéstől eltérően a svéd jog által biztosított védelem nem korlátozódik a „lehívásos” rendelkezésre bocsátásra. E feltételek mellett a Högsta domstolen az eljárást felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából öt kérdést terjesztett a Bíróság elé.
20 2014. március 26‑i levelében a Bíróság Hivatala megküldte a Högsta domstolen részére a Svensson és társai ítélet (C‑466/12, EU:C:2014:76) egy példányát, amely keretében több kérdést vizsgáltak azzal kapcsolatban, hogy egy klikkelhető link valamely internetes oldalon való elhelyezése minősülhet‑e nyilvánossághoz közvetítésnek, és felhívta az említett bíróságot annak a vele való közlésére, hogy az említett ítéletre tekintettel fenn kívánja‑e tartani előzetes döntéshozatal iránti kérelmét.
21 2014. október 20‑i határozatával a Högsta domstolen úgy döntött, hogy visszavonja az első négy előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést, és csak az alábbiak szerint megfogalmazott ötödik kérdést tartja fenn:
„A tagállamok elismerhetnek szélesebb körű kizárólagos jogot a jogosult[ak] számára, azáltal hogy előírják, hogy a nyilvánossághoz közvetítés kiterjed egyéb cselekményekre is, mint amelyek [a 2001/29] irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében szerepelnek?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
22 Az ügyiratokból kitűnik, hogy az alapeljárás olyan linkek internetes oldalon való rendelkezésre bocsátását érinti, amelyek lehetővé teszik az internethasználók számára, hogy egy műsorsugárzó szervezet oldalán olyan műsorokhoz férjenek hozzá, amelyek élőben jégkorongmérkőzéseket közvetítenek, anélkül hogy meg kellene fizetniük az említett szervezet által az azokhoz való hozzáférés ellenében kért pénzösszeget. E feltételek mellett a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdést úgy kell érteni, mint amely lényegében arra irányul, hogy a 2001/29 irányelv 3. cikkének (2) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az e 3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett műsorsugárzó szervezetek kizárólagos jogát kiterjeszti olyan nyilvánossághoz közvetítési cselekményekre, amelyeket olyan sportmérkőzések interneten történő élő közvetítése képezhet, mint amelyekről az alapügyben is szó van.
23 Elöljáróban rá kell mutatni, hogy a 2001/29 irányelv 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban a tagállamok biztosítják a műsorsugárzó szervezetek számára a nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tétel engedélyezésének, illetve megtiltásának kizárólagos jogát a műsoraik rögzítése tekintetében, oly módon történő hozzáférhetővé tétel esetében is, amikor a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.
24 Elsőként a 2001/29 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének szövegéből, és különösen a „nyilvánossághoz közvetítésének […], beleértve [a] hozzáférhetővé tételt is” szövegrészből következik, hogy az említett irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében is használt „hozzáférhetővé tétel” fogalma a „nyilvánossághoz közvetítés” szélesebb értelmű fogalmának részét képezi.
25 Ezt követően ugyanezen irányelv 3. cikkének (2) bekezdéséből következik, hogy ahhoz, hogy valamely cselekmény az e cikk értelmében vett hozzáférhetővé tételnek minősüljön, teljesítenie kell az e rendelkezésben kimondott két együttes feltételt, azaz lehetővé kell tennie a nyilvánosság érintett tagjai számára, hogy a szóban forgó védelem alatt álló teljesítményhez oly módon férjenek hozzá, hogy a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.
26 Ahogyan ugyanis a 2001/29 irányelv elfogadásához vezető 1997. december 10‑i bizottsági javaslatból (COM(97) 628) is következik, és az irányelv (25) preambulumbekezdése is megerősíti, a „nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétel” az említett rendelkezés értelmében az „interaktív lehívásos átvitelre” irányul, amelynek éppen az a jellemzője, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg (lásd ebben az értelemben: SCF‑ítélet, C‑135/10, EU:C:2012:140, 59. pont).
27 Márpedig nem ez valósul meg az Internen élőben sugárzott olyan adások esetében, mint amelyekről az alapügyben is szó van.
28 A kérdést előterjesztő bíróság mindazonáltal arra kíván választ kapni, hogy a 2001/29 irányelv 3. cikkének (2) bekezdését úgy kell‑e érteni, mint amellyel ellentétes, ha a tagállamok az említett 3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett műsorsugárzó szervezeteknek kizárólagos jogot biztosítanak olyan cselekmények vonatkozásában is, mint amelyek az alapügyben szóban forgókhoz hasonlóan nyilvánossághoz közvetítésnek minősülhetnek, de nem minősülnek műsoraik rögzítése tekintetében oly módon történő hozzáférhetővé tételnek, amikor a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.
29 E tekintetben először is, ahogyan a 2001/29 irányelv (7) preambulumbekezdéséből kitűnik, ezen irányelv célja a szerzői jogi és szomszédos jogi rendelkezéseknek csak a belső piac zavartalan működéséhez szükséges mértékű összehangolása. Ugyanezen preambulumbekezdésből ugyanis az következik, hogy az említett irányelvnek nem célja nemzeti jogszabályok közötti, a belső piac működését hátrányosan nem befolyásoló eltérések megszüntetése vagy akadályozása. Ahogyan tehát az említett irányelv címéből is kitűnik, az uniós jogalkotó a szerzői és szomszédos jogok csak részleges harmonizációját végezte el.
30 Márpedig az említett irányelv (23) és (25) preambulumbekezdéséből következik, hogy az uniós jogalkotó egyrészről tovább kívánta harmonizálni a szerzők nyilvánossághoz közvetítéshez való jogát, másrészről ki kívánta küszöbölni a lehívásos átvitellel kapcsolatos védelem jellegét és szintjét illető jogbizonytalanságot, és e cselekmény vonatkozásában európai uniós szinten harmonizált védelmet kívánt létrehozni.
31 Ezzel szemben sem a 2001/29 irányelv 3. cikkének (2) bekezdése, sem annak más rendelkezése nem utal arra, hogy az uniós jogalkotó harmonizálni kívánta volna, és ennek következtében meg kívánta volna előzni vagy meg kívánta volna szüntetni a nemzeti jogszabályok közötti esetleges eltéréseket azon védelem jellege vagy mértéke vonatkozásában, amelyet a tagállamok elismerhetnek az említett 3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett jogok jogosultjai számára egyes olyan cselekmények vonatkozásában, mint amelyekről az alapügyben is szó van, és amelyek nem szerepelnek kifejezetten az utóbbi rendelkezésben.
32 Egyébiránt a 2001/29 irányelv (20) preambulumbekezdése szerint az említett irányelv a szellemi tulajdon területén elfogadott hatályos irányelvekben – így a 92/100 irányelvben – megfogalmazott alapelveken és szabályokon nyugszik (lásd ebben az értelemben: Football Association Premier League és társai ítélet, C‑403/08 és C‑429/08, EU:C:2011:631, 187. pont).
33 A 92/100 irányelv helyébe lépő 2006/115 irányelv (16) preambulumbekezdéséből ugyanis kitűnik, hogy a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani, hogy a szomszédos jogok jogosultjainak a 2006/115 irányelvben előírtnál szélesebb körű védelmet nyújtsanak a műsorsugárzás és a nyilvánossághoz közvetítés tekintetében.
34 Márpedig az említett irányelv „A nyilvánossághoz történő közvetítés és sugárzás” című 8. cikke (3) bekezdésében többek között kimondja, hogy a tagállamok a műsorsugárzó szervezetek számára kizárólagos jogot biztosítanak sugárzott műsoraik vezeték nélküli sugárzásának, illetve nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, amennyiben e közvetítés olyan helyiségben történik, amely belépti díj ellenében hozzáférhető a nyilvánosság számára.
35 Meg kell tehát állapítani, hogy a 2006/115 irányelv elismeri a tagállamok számára annak lehetőségét, hogy az ezen irányelv 8. cikkének (3) bekezdése szerint előírtnál szélesebb körű védelmet nyújtsanak a műsorsugárzó szervezetek sugárzott műsorainak sugárzása és a nyilvánossághoz közvetítése tekintetében, mint amelyet az említett irányelv 8. cikkének (3) bekezdésével összhangban létre kell hozni. E lehetőség magában foglalja, hogy a tagállamok a műsorsugárzó szervezetek számára kizárólagos jogot biztosíthatnak arra, hogy engedélyezzék vagy megtiltsák az említett 8. cikk (3) bekezdésében foglaltaktól eltérő feltételek mellett sugárzott műsoraik nyilvánossághoz közvetítését, és különösen azon műsorokét, amelyek tekintetében a nyilvánosság tagjai a hozzáférést maguk választhatják meg, beleértve, hogy ahogyan a 2006/115 irányelv 12. cikke kimondja, e jog egyáltalán nem érinti a szerzői jogok védelmét.
36 Ebből következik, hogy 2001/29 irányelv 3. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az nem érinti a tagállamok számára a 2006/115 irányelv 8. cikkének az említett irányelv (16) preambulumbekezdésével együttesen értelmezett (3) bekezdésében biztosított, fent említett azon lehetőséget, hogy a műsorsugárzó szervezetek számára kizárólagos jogot biztosítsanak arra, hogy engedélyezzék vagy megtiltsák sugárzott műsoraik nyilvánossághoz közvetítését, azzal a feltétellel, hogy e védelem nem sérti a szerzői jogi védelmet.
37 A fenti megállapítások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2001/29 irányelv 3. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az e 3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett műsorsugárzó szervezetek kizárólagos jogát kiterjeszti olyan nyilvánossághoz közvetítési cselekményekre, amelyeket olyan sportmérkőzések interneten történő élő közvetítése képezhet, mint amelyekről az alapügyben is szó van, azzal a feltétellel, hogy e kiterjesztés nem érinti a szerzői jogi védelmet.
A költségekről
38 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (kilencedik tanács) a következőképpen határozott:
Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22‑i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az e 3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett műsorsugárzó szervezetek kizárólagos jogát kiterjeszti olyan nyilvánossághoz közvetítési cselekményekre, amelyeket olyan sportmérkőzések interneten történő élő közvetítése képezhet, mint amelyekről az alapügyben is szó van, azzal a feltétellel, hogy e kiterjesztés nem érinti a szerzői jogi védelmet.
Aláírások