2011. november 4-én benyújtott kereset - Hassan kontra Tanács

(T-572/11. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Samir Hassan (Damaszkusz, Szíria) (képviselők: E. Morgan de Rivery és E. Lagathu ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 263. cikke alapján semmisítse meg:

a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2011/273/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2011. augusztus 23-i 2011/515/KKBP tanácsi végrehajtási határozatot, amennyiben az felveszi Samir Hassánt az említett, a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2011. május 9-i 2011/273/KKBP tanácsi határozat mellékletében szereplő listára;

szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 442/2011/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2011. augusztus 23-i 843/2011/EU tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben az felveszi Samir Hassánt az említett, a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2011. május 9-i 442/2011/EU tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő listára;

az EUMSZ 268. cikk és EUMSZ 340. cikk alapján térítse meg az S. Hassánnak, a fent említett korlátozó intézkedések vele szemben történő meghozatala által okozott kárt, és ez alapján:

ismerje el az Európai Unió Tanácsának Szerződésen kívüli felelősségét az elszenvedett és jövőbeli vagyoni kár, valamint a nem vagyoni kár vonatkozásában;

utaljon ki S. Hassánnak 2011. szeptember 1-jétől kezdve havonta 250 000 eurót az elszenvedett vagyoni kár megtérítése érdekében;

utaljon ki S. Hassánnak szimbolikusan 1 eurót az elszenvedett nem vagyoni kár miatt, és

kötelezze az Európai Unió Tanácsát a jövőbeli vagyoni kár megtérítésére;

mindenképpen az Európai Unió Tanácsát kötelezze az összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hét jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap a Tanács által a tények értékelése során elkövetett nyilvánvaló hibán és az abból eredő téves jogalkalmazáson alapul.

A második jogalap az indokolási kötelezettség, a védelemhez való jog és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog megsértésén alapul.

A harmadik jogalap a tulajdonhoz való jog és az arányosság elvének megsértésén alapul.

A negyedik jogalap az ártatlanság vélelmének a felperes tekintetében történő megsértésén alapul.

Az ötödik jogalap a közös kül- és biztonságpolitika keretében a Tanács által a korlátozó intézkedések végrehajtására és értékelésére vonatkozó saját iránymutatása megsértésén alapul.

A hatodik jogalap a Tanács által elkövetett hatalommal való visszaélésen alapul.

A hetedik jogalap a Tanács által hozott jogellenes intézkedések által okozott kár megtérítésén alapul.

____________