T‑576/11. sz. ügy
Schenker Customs Agency BV
kontra
Európai Bizottság
„Vámunió – Behozatali vámok utólagos beszedése – A Tajvanból származó glifozát behozatala – A behozatali vámok elengedésére irányuló, vámügynök által benyújtott kérelem – A 2913/92/EGK rendelet 239. cikke – Méltányossági kikötés – Különleges helyzet fennállása – A szabad forgalomba bocsátás céljából tett nyilatkozat – Hibás származási bizonyítványok – A súlyos gondatlanság fogalma – A vámelengedést indokolatlannak nyilvánító bizottsági határozat”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (hatodik tanács), 2015. április 16.
1. Az Európai Unió saját forrásai – Behozatali vagy kiviteli vámok visszatérítése vagy elengedése – A Közösségi Vámkódex 239. cikke és a Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93 rendelet 905. cikke által bevezetett méltányossági klauzula – Kivételt tartalmazó szabály – Szigorú értelmezés
(2913/92 tanácsi rendelet, 239. cikk; 2454/93 bizottsági rendelet, 905. cikk)
2. Az Európai Unió saját forrásai – Behozatali vagy kiviteli vámok visszatérítése vagy elengedése – A Közösségi Vámkódex 239. cikke – Különleges helyzet fennállása – Fogalom – A Bizottság mérlegelési jogköre – Terjedelem – Korlátok
(2913/92 tanácsi rendelet, 239. cikk; 2454/93 bizottsági rendelet, 905. cikk)
3. Az Európai Unió saját forrásai – Behozatali vagy kiviteli vámok visszatérítése vagy elengedése – A 2454/93 rendelet 905. cikkében megállapított méltányossági kikötés – Terjedelem – A Bizottság hatásköre – Korlátok – Az anyagi vámjog alkalmazása – A nemzeti hatóságok kizárólagos hatásköre
(EUMSZ 267. cikk; 2913/92 tanácsi rendelet, 239. és 243. cikk; 2454/93 bizottsági rendelet, 905. cikk)
4. Vámunió – A vámtartozás keletkezése és beszedése – A nemzeti vámhatóságok által kivetett dömpingellenes vámok beszedéséről rendelkező határozat – Jogi jelleg – A fennálló vámtartozás e hatóságok általi utólagos könyvelésbe vételéről szóló tájékoztatás
(2913/92 tanácsi rendelet, 201. cikk, (2) és (3) bekezdés)
5. Az Európai Unió saját forrásai – A behozatali vagy kiviteli vámok visszatérítése vagy elengedése – A Közösségi Vámkódex 239. cikke és a Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93 rendelet 905. cikke által bevezetett méltányossági klauzula – Különleges helyzet – Fogalom – A fizetésre kötelezett személy olyan származási bizonyítványok érvényességébe vetett bizalma, amelyek hamisnak, hamisítottnak vagy érvénytelennek bizonyulnak – E bizonyítványoknak a tagállami vámhatóságok általi kezdeti elfogadásába vetett bizalom – Kizártság
(2913/92 tanácsi rendelet, 239. cikk; 2454/93 bizottsági rendelet, 905. cikk)
6. Az Európai Unió saját forrásai – Behozatali vagy kiviteli vámok visszatérítése vagy elengedése – Különleges helyzet fennállása – Fogalom – Valamely dömpingellenes rendelet helyes alkalmazására vonatkozó hiányos bizottsági ellenőrzés – Bennfoglaltság – Nem létező hiányosság
(2913/92 tanácsi rendelet, 239. cikk, és 368/98 tanácsi rendelet)
7. Az Európai Unió saját forrásai – A behozatali vagy kiviteli vámok visszatérítése vagy elengedése – A Közösségi Vámkódex 239. cikke és a Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93 rendelet 905. cikke által bevezetett méltányossági klauzula – Különleges helyzet – Fogalom – A nemzeti vámhatóságok hiányos eljárása – Bennfoglaltság – Nem létező hiányosság
(2913/92 tanácsi rendelet, 239. cikk; 2454/93 bizottsági rendelet, 905. cikk)
8. Az Európai Unió saját forrásai – A behozatali vagy kiviteli vámok visszatérítése vagy elengedése – Az érintett személynek tulajdonítható „megtévesztésre vagy súlyos gondatlanságra” nem utaló körülmények – A súlyos gondatlanság fogalma – Szigorú értelmezés – Szempontok – A tarifális szabályozás összetettsége – Hiány – A vámügynök szakmai tapasztalata – Az importőr gondossága – Hiány
(2913/92 tanácsi rendelet, 5. és 239. cikk; 2454/93 bizottsági rendelet, 199. és 905. cikk, (3) bekezdés és 37. melléklet)
9. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A behozatali vámok visszatérítése vagy elengedése iránti kérelmet elutasító határozat
(EUMSZ 296. cikk; 2913/92 tanácsi rendelet, 239. cikk)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 44. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 45., 46. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 49–51., 55., 57., 58. pont)
4. A nemzeti vámhatóságok által az importőrök, valamint közvetlen vagy közvetett képviselőik részére címzett, a harmadik országokból származó behozatalokat terhelő dömpingellenes vámok beszedését elrendelő határozatok olyan értesítéseknek minősülnek, amelyekben e személyeket arról tájékoztatják, hogy e hatóságok utólagosan könyvelésbe vettek egy fennálló vámtartozást, amely a Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 rendelet 201. cikkének (2) bekezdése alapján az érintett személyek által benyújtott nyilatkozatok elfogadása során merült fel. Ezenkívül az említett rendelet 201. cikkének (3) bekezdése alapján az importőr közvetett képviselőjeként eljáró vámügynök a teljes vámtartozás adósa, beleértve a behozatali vámokat is, mint például a dömpingellenes vámokat, amelyeket azért nem szedtek be, mert olyan nyilatkozatokat tettek, amelyekben a behozott termék származási országaként a valódi származási országtól eltérő országot jelöltek meg.
(vö. 52. pont)
5. A dömpingellenes vámok jogcímén kivetett behozatali vámok utólagos beszedése keretében az a körülmény, hogy valamely harmadik ország kereskedelmi kamarái által kibocsátott származási bizonyítványok érvénytelennek bizonyulnak, nem tekinthető olyan körülménynek, amely az érintett személyt különleges helyzetbe hozza a Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 rendelet 239. cikke értelmében. Az a tény, hogy a nyilatkozattevő a vámhatóságok felé bejelentett áruk eredetének a megállapítása érdekében e bizonyítványokra támaszkodik, az ő választása annak érdekében, hogy eleget tegyen azon kötelezettségének, hogy a vámhatóságok felé bejelentse a behozatalok eredetét. E választás magában foglal olyan kockázatokat, amelyek a vámügynöki tevékenység szerves részét képezik, és amelyeket következésképpen a vámügynöknek és nem az államháztartásnak kell viselnie. Ha e körülményeket olyanoknak kellene tekinteni, mint amelyek a fizetésre kötelezett személyt olyan különleges helyzetbe hozzák, amely indokolja a dömpingellenes vámok elengedését, a gazdasági szereplőknek egyáltalán nem állna érdekükben, hogy megbizonyosodjanak a vámhatóságokhoz benyújtott nyilatkozatok és dokumentumok hitelességéről.
(vö. 61–65., 69. pont)
6. A Kínai Népköztársaságból származó glifozát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és az ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló 368/98 rendelettel kivetett dömpingellenes vámok alkalmazása során, amely rendelet megkerülése alapot adott a nemzeti vámhatóságok beszedési határozatainak meghozatalára, a dömpingellenes vámok érintett behozatalokra való alkalmazásának kötelezettsége alapvetően a tagállamok vámhatóságait terheli.
Azonban általában a Szerződések és az Unió másodlagos jogának őreként és különösen az uniós vámjog alkalmazásának az ellenőrzésében játszott központi szerepében a Bizottságot terhelik az összehangolási és felügyeleti kötelezettségek, különösen az esetleges jogsértésekkel kapcsolatban végzett vizsgálatok keretében. A Bizottság akkor tesz eleget e kötelezettségeinek, ha az eljárásokat ő hajtotta végre vagy fokozatosan az ő segítségével hajtották végre, és ha az esetleges megkerülésre vonatkozó információkat a nemzeti hatóságok és az OLAF által végzett vizsgálatok különböző szakaszainak a befejeztével felfedték. Továbbá a Bizottságra így rótt kötelezettségek között nem szerepel az, hogy az importőrökkel vagy a vámügynökökkel közölje azokat az információkat, amelyek a rendelkezésére állnak, sem pedig az, hogy tájékoztassa őket, ha kétsége merül fel az általuk végrehajtott ügyleteket illetően.
(vö. 72., 76., 77. pont)
7. Az általános rendszer alá tartozó olyan behozatalok keretében, amelyekre dömpingellenes vám alkalmazandó, mind a Bizottságot, mind a nemzeti vámhatóságokat gondossági és az uniós jog alkalmazására irányuló felügyeleti kötelezettség terheli. Azonban az ilyen kötelezettség nem terjed ki arra, hogy olyan információk rendelkezésre állása esetén, amelyek meghatározott társaságok esetében nem utalnak olyan, kielégítően konkrét valószínűsítő körülményekre, amelyek velük vagy az általuk végzett ügyletekkel szemben igazolnák különös és azonnali intézkedések meghozatalát, a vámhatóságoknak fizikai és szisztematikus ellenőrzéseket kell végezniük az ilyen társaságok által behozott, az Unió vámterületére érkező valamennyi áruküldeménnyel kapcsolatban. A vámhatóságoknak a jelzett információk általános jellegére tekintettel egyáltalán nem kötelességük az említett társaságok figyelmeztetése. Ugyanis azok a vámhatóságok, amelyeket tájékoztattak egy esetleges csalásról, nem kötelesek figyelmeztetni a gazdasági szereplőt arra, hogy e csalás miatt vámfizetésre kötelezett személlyé válhat, még ha e gazdasági szereplő jóhiszeműen járt is el.
(vö. 85–87., 90. pont)
8. A tevékenységük természetéből adódóan a vámügynökök a behozatali vámok megfizetésén túl a vámhatóságoknak bemutatandó iratok szabályosságáért is felelősséget vállalnak. E tekintetben egy gyakorlott vámügynöknek legalább kétségeket kell támasztania a behozott termék valódi eredetét illetően, amennyiben a számlák, a csomagjegyzékek és a vámáru‑nyilatkozatok ilyen származásra utaló adatokat tartalmaznak, és a származási bizonyítványokban inkoherencia mutatkozik.
Egyébiránt, amennyiben a vámügynök e számlákat és nyilatkozatokat meg sem vizsgálta, vagy nem rendelkezett hozzáféréssel ezekhez azt megelőzően, hogy azokat a vámhatóságokhoz benyújtotta volna, miközben a Vámkódex végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93 bizottsági rendelet 199. cikke alapján nyilatkozattevőként felelős az ezekben szereplő adatok helyességéért, a gondossági kötelezettségének az elmulasztása annál súlyosabb. E tekintetben a vámügynök arra vonatkozó belső eljárásai, hogy eleget tegyen a nyilatkozatoknak, és elkészítse a releváns dokumentációt, valamint a csoportja társasági struktúrájának sajátosságai nem minősülhetnek olyan igazolásnak, amely lehetővé teszi számára, hogy a vámügynöki feladatok szerves részét képező kötelezettségek alól mentesüljön, és hogy annak költségeit az uniós költségvetésre terhelje.
Hasonlóképpen, a vámügynök a vámelengedés igazolása érdekében nem bújhat az ügyfele intézkedései mögé.
(vö. 95., 98., 101., 104–107., 109., 110., 112., 115. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 118–124. pont)