2021. július 7-én benyújtott kereset – UniCredit Bank kontra ESZT

(T-402/21. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: UniCredit Bank AG (München, Németország) (képviselők: F. Schäfer, H. Großerichter és F. Kruis ügyvédek)

Alperes: Egységes Szanálási Testület (ESZT)

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az Egységes Szanálási Testületnek az Egységes Szanálási Alapba fizetendő 2021. évi előzetes hozzájárulások kiszámításáról szóló, 2021. április 14-i határozatát (SRB/ES/2021/22) a mellékletekkel együtt, amennyiben azok a felperesre vonatkoznak;

kötelezze az Egységes Szanálási Testületet az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes a következő jogalapokra hivatkozik.

Első jogalap: a 2021. április 14-i határozat az EUMSZ 263. cikk második bekezdése értelmében vett lényeges eljárási szabályt sért, mivel azt nem megfelelően hozták meg.

Második jogalap: a 2021. április 14-i határozat és annak I–III. melléklete az EUMSZ 263. cikk második bekezdése értelmében vett lényeges eljárási szabályokat sért, és sérti a megfelelő ügyintézéshez való jogot, mivel nem tartalmaz az EUMSZ 296. cikk második bekezdése és az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének c) pontja (a továbbiakban: Charta) szerinti megfelelő indokolást.

Harmadik jogalap: a 2021. április 14-i határozat, valamint annak I. és II. melléklete sérti a Charta 47. cikkének első bekezdése szerinti hatékony jogorvoslathoz való jogot, mivel a határozat tartalmi helyességét gyakorlatilag lehetetlen hatékony bírósági felülvizsgálatnak alávetni.

Negyedik jogalap: a 2021. április 14-i határozat és mellékletei jogellenesek, mivel az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet¹ 4–7. és 9. cikke jogellenes. Sértik az intézmények hatékony bírói jogvédelemhez való jogát, mivel ezek alapján hozott, eredendően nem átlátható határozatokat eredményeznek.

Ötödik jogalap: ha meg kellene állapítani, hogy az intézmények hozzájárulásának átláthatatlan kiszámítása már a 806/2014 rendelet² 70. cikkének (2) bekezdésében, valamint a 2014/59 irányelv³ 103. cikkének (2) és (7) bekezdésében szerepel, e jogi aktusokat a negyedik jogalapban kifejtett okokból jogellenesnek, és ezért alkalmazhatatlannak kell nyilvánítani.

Hatodik jogalap: a 2021. április 14-i határozat sérti az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. és 7. cikkét, valamint 20. cikkének (1) bekezdését, mivel az alperes a kockázatkiigazítási szorzó kiszámítása során nem vette figyelembe sem a nettó stabil forrásellátottsági ráta (NSFR) kockázati mutatóját, sem a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények (MREL) kockázati mutatóját, illetve az összetettség („complexity”) és a szanálhatóság („resolvability”) kockázati mutatóját.

Hetedik jogalap: a 2021. április 14-i határozat és annak I–III. melléklete az EUMSZ 263. cikk második bekezdése értelmében vett lényeges eljárási szabályokat sért, valamint sérti a Charta 41. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti megfelelő ügyintézéshez való jogot, mivel a felperest a határozat meghozatala előtt nem hallgatták meg.

____________

¹ A 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szanálásfinanszírozási rendszerhez való előzetes hozzájárulás tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 21-i (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2015. L 11., 44. o.; helyesbítés: HL 2017. L 156., 38. o.).

² A hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 15-i 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2014. L 225., 1. o.; helyesbítés: HL 2014. L 372., 9. o.).

³ A hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 173., 190. o.; helyesbítések: HL 2019. L 165., 129. o.; HL 2021. L 104., 55. o.).