T‑529/09. sz. ügy

Sophie in ‘t Veld

kontra

az Európai Unió Tanácsa

„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – A Tanács Jogi Szolgálatának valamely nemzetközi megállapodás céljából tárgyalások megkezdésére felhatalmazó bizottsági ajánlásra vonatkozó véleménye – A hozzáférés részleges megtagadása – A nemzetközi kapcsolatokhoz fűződő közérdek védelmével kapcsolatos kivétel – A jogi vélemények védelmével kapcsolatos kivétel – A szóban forgó érdek konkrét és előrelátható megsértése – Nyomós közérdek”

Az ítélet összefoglalása

1.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A hozzáférés megtagadása – Az intézménynek a dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatára vonatkozó kötelezettsége – Terjedelem

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk)

2.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A közérdek védelme – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem – Korlátok

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk (1) bekezdés, a) pont)

3.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A közérdek védelme – Hatály – A Tanács Jogi Szolgálatának valamely nemzetközi megállapodás megkötése céljából tárgyalások megkezdésére felhatalmazó határozat jogalapjára vonatkozó véleménye – Bennfoglaltság

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk (1) bekezdés, a) pont, harmadik francia bekezdés)

4.      Intézmények jogi aktusai – A jogalap megválasztása – Olyan döntés, amelynek olyan objektív elemeken kell alapulnia, amelyek bírósági felülvizsgálat tárgyát is képezhetik

(EUMSZ 5. cikk)

5.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A közérdek védelme – A valamely nemzetközi megállapodás megkötése céljából tárgyalások megkezdésére vonatkozó jogi vélemény hozzáférhetővé tétele – A védett közérdek veszélyeztetésének a jogalap megválasztásával kapcsolatos kétség fennállásának nyilvánosságra hozatalából eredő kockázata – Hiány

(EUMSZ 218. cikk, (11) bekezdés; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk (1) bekezdés, a) pont, harmadik francia bekezdés)

6.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A jogi vélemények védelme

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk (2) bekezdés, második francia bekezdés)

7.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A jogi vélemények védelme – A valamely nemzetközi megállapodás megkötése céljából tárgyalások megkezdésére vonatkozó jogi vélemény hozzáférhetővé tétele

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk (1) bekezdés, a) pont, harmadik francia bekezdés és (2) bekezdés, második francia bekezdés)

8.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A jogi vélemények védelme – A dokumentumok hozzáférhetővé tételét igazoló nyomós közérdek – A szóban forgó érdekek közötti egyensúly megteremtésének az intézményre háruló kötelezettsége

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (2) és (6) preambulumbekezdés, és 4. cikk (2) bekezdés, második francia bekezdés)

9.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A jogi vélemények védelme – Terjedelem – A nemzetközi tárgyalásokkal kapcsolatos valamely jogi vélemény hozzáférhetővé tétele – Átláthatósági kötelezettség

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk (1) bekezdés, a) pont, harmadik francia bekezdés és (2) bekezdés, második francia bekezdés)

10.    Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés elve alóli kivételek – A dokumentumnak a kivételek hatálya alá nem tartozó részeihez való részleges hozzáférés engedélyezésére irányuló kötelezettség

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk (1) bekezdés, a) pont, harmadik francia bekezdés és (6) bekezdés)

11.    Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Indokolási kötelezettség – Terjedelem

(EUMSZ 296. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet)

1.      Az intézménynek, ha úgy dönt, hogy megtagadja a hozzáférést az olyan dokumentumhoz, amelynek a hozzáférhetővé tételét kérték tőle, főszabály szerint magyarázatot kell adnia arra a kérdésre, hogy az e dokumentumhoz való hozzáférés konkrétan és ténylegesen miként sérthetné az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkében előírt, az intézmény által hivatkozott kivétellel védett érdeket.

E tekintetben egyrészt önmagában az a körülmény, hogy valamely dokumentum kivétellel védett érdeket érint, nem lehet elégséges indoka e kivétel alkalmazásának. Kivétel alkalmazása főszabály szerint csupán abban az esetben lehet indokolható, ha az intézmény előzetesen értékelte egyfelől azt, hogy a dokumentumhoz való hozzáférés konkrétan és ténylegesen sérti‑e a védett érdeket, másfelől, az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti esetekben, azt, hogy fűződik‑e az érintett dokumentum hozzáférhetővé tételéhez nyomós közérdek. Másrészt a védett érdek sérelme kockázatának ésszerűen előreláthatónak, és nem pusztán hipotetikusnak kell lennie. Az, hogy valamely tanácsi határozat értelmében a dokumentum „RESTREINT UE”‑nek minősül – jóllehet ez utalhat az ennek minősülő dokumentum érzékeny tartalmára –, nem elegendő az említett rendelet 4. cikkében szereplő kivételek alkalmazásának igazolásához.

(vö. 19–21. pont)

2.      A valamely intézmény által az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdése alapján – amely szerint az intézmény megtagadja a dokumentumhoz való hozzáférést, ha a hozzáférhetővé tétel sérti a nemzetközi kapcsolatokhoz fűződő közérdek védelmét – meghozandó határozat – különös tekintettel a védett érdek rendkívül érzékeny és alapvető jellegére – különleges óvatosságot igénylően összetett és kényes jelleggel bír. Mivel az ehhez hasonló határozat széles mérlegelési mozgásteret igényel, a határozat jogszerűsége Törvényszék általi felülvizsgálatának az eljárási és indokolási szabályok betartásának, a tények materiális pontosságának, valamint a nyilvánvaló mérlegelési hiba és a hatáskörrel való visszaélés hiányának vizsgálatára kell korlátozódnia.

(vö. 23–25. pont)

3.      A Tanács Jogi Szolgálatának az Unió és valamely harmadik állam között a pénzügyi üzenetadatoknak az ezen utóbbi állam pénzügyminisztériuma részére a terrorizmus és a terrorizmusfinanszírozás megakadályozása, és az ezek elleni küzdelem céljából történő elérhetővé tételéről szóló nemzetközi megállapodásra irányuló tárgyalásoknak az Unió nevében történő megkezdésére felhatalmazó tanácsi határozat elfogadása céljából kibocsátott, lényegében e határozat jogalapjára, valamint az Unió, illetve a Közösség hatásköreire vonatkozó véleménye tartozhat az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdésében előírt, a nemzetközi kapcsolatokhoz fűződő közérdek védelmével kapcsolatos kivétel hatálya alá, tekintettel annak tartalmára, és arra a kontextusra, amelyben azt kidolgozták.

Amennyiben ugyanis az ehhez hasonló dokumentumot kifejezetten olyan tárgyalások megkezdése céljából dolgozták ki, amelyeknek valamely nemzetközi megállapodás megkötését kell eredményezniük, jóllehet az említett dokumentum a jogalap – belső, uniós jogi kérdést képező – kérdésével foglalkozik, az érintett intézmény jogi szolgálata által elvégzett elemzés szükségszerűen a tervezett nemzetközi megállapodás sajátos kontextusához kapcsolódik.

Ily módon megingatná a tárgyalásokba vetett bizalmat azon elemek hozzáférhetővé tétele, amelyek az Unió által a tárgyalások során elérni kívánt stratégiai célkitűzésekkel kapcsolatosak, különösen a tekintetben, ahogyan a tervezett megállapodás sajátos tartalmát megközelíti.

E tekintetben a felperes nem hivatkozhat érvényesen arra, hogy a tervezett megállapodás tartalmával kapcsolatos információk közül egypárat maga a Tanács is közzétett, valamint a Parlament keretében folytatott viták keretében is közzétettek.

A Tanács által hivatkozott veszélyeztetés kockázata ugyanis ezen elemek Tanács Jogi Szolgálata általi különös értékelésének hozzáférhetővé tételéből ered, ennélfogva pedig nem teszi érvénytelenné ezt a megállapítást az a puszta tény, hogy magukat az említett elemeket a nyilvánosság már ismerte.

(vö. 26., 28., 29., 35–38. pont)

4.      Az Uniónak mind a belső, mind pedig a nemzetközi fellépését illetően a megfelelő jogalap megválasztásának alkotmányos jellegű jelentősége van. Ugyanis az Uniónak, tekintettel arra, hogy csak átruházott hatáskörökkel rendelkezik, az általa elfogadni kívánt jogi aktust szükségszerűen a Szerződés azon rendelkezéséhez kell hozzárendelnie, amely felhatalmazza e jogi aktus jóváhagyására. Ezen túlmenően valamely jogi aktus – ideértve a valamely nemzetközi megállapodás megkötése céljából elfogadott jogi aktust is – jogalapja megválasztásának nem csupán a szerzőjének meggyőződésén kell alapulnia, hanem azt olyan objektív elemekre kell alapozni, amelyek bírósági felülvizsgálat tárgyát is képezhetik, ilyen elemek többek között a jogi aktus célja és tartalma.

(vö. 47., 48. pont)

5.      Minthogy a jogalap megválasztása objektív elemeken alapul, és a tekintetben az intézmény nem rendelkezik mérlegelési mozgástérrel, az e tárgyra vonatkozó vélemények esetleges különbözőségét nem lehet az intézmények körében a megállapodás tartalmával kapcsolatos elemek tekintetében kialakult véleménykülönbséghez hasonlítani. Következésképpen tárgyalásoknak az Unió nevében történő megkezdésére felhatalmazó határozat jogalapját illetően az intézmények körében kialakult esetlegesen eltérő álláspont feltárásától való félelem önmagában nem elegendő ahhoz, hogy abból a nemzetközi kapcsolatok területén védett közérdek veszélyeztetésének kockázatára lehessen következtetni. Igaz ugyan, hogy a hibás jogalap alapulvétele érvénytelenítheti magát a megállapodás megkötéséről szóló jogi aktust, és ennélfogva érvénytelenné teheti az Unió ahhoz való hozzájárulását, hogy az általa aláírt megállapodás őt kösse, egy ilyen kockázatot azonban nem lehet vélelmezni az Unió nemzetközi fellépésével kapcsolatos intézményi hatáskörök terjedelmére vonatkozó jogi jellegű vita fennállásából.

Az Unió hatáskörének jellegét illető zavar ugyanis – amely gyengítheti az Uniót a nemzetközi tárgyalások során az álláspontjának megvédésében, és amelyet a jogalap megjelölésének elmaradása okozhat – csak súlyosbodhat a tervezett fellépés jogalapjára vonatkozóan az érintett intézmények közötti előzetes és objektív vita hiányában.

Ezen túlmenően az uniós jogban létezik egy, az EK 300. cikk (6) bekezdésében (jelenleg az EUMSZ 218. cikk (11) bekezdése) előírt eljárás, amelynek éppen az a célja, hogy megelőzze mind az uniós szinten, mind pedig a nemzetközi jogrendben a hibás jogalap megválasztása miatt esetlegesen előforduló bonyodalmakat.

(vö. 49–54. pont)

6.      A Tanácsnak – amennyiben az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdése második francia bekezdésének rendelkezéseire kíván hivatkozni – az említett rendelkezésekben szereplő három szempontnak megfelelő, háromlépcsős vizsgálatot kell elvégeznie. A Tanácsnak először arról kell meggyőződnie, hogy a hozzáférhetővé tenni kért dokumentum valóban jogi véleményt érint‑e, igenlő válasz esetén pedig meg kell határoznia, hogy annak melyek azok a részei, amelyek ténylegesen érintettek, vagyis az említett kivétel hatálya alá tartozhatnak. A Tanácsnak másodszor azt kell megvizsgálnia, hogy a kérdéses dokumentum jogi véleményeket érintőként azonosított részeinek hozzáférhetővé tétele hátrányosan befolyásolná‑e a jogi vélemények védelmét. Harmadik lépésként, amennyiben a Tanács úgy ítéli meg, hogy valamely dokumentum hozzáférhetővé tétele hátrányosan befolyásolná a jogi véleményeknek a fentiekben meghatározott védelmét, meg kell bizonyosodnia arról, hogy nem áll fenn olyan nyomós közérdek, amely a hozzáférhetővé tételből eredő, a Tanács azon képessége vonatkozásában felmerülő hátrány ellenére is igazolná a hozzáférhetővé tételt, hogy adott kérdésekről jogi véleményeket kérhessen, valamint őszinte, objektív és teljes körű véleményeket kaphasson.

(vö. 63., 64. pont)

7.      Előre láthatónak, és nem pusztán feltételezésen alapulónak kell lennie azon kockázatnak, hogy a dokumentum hozzáférhetővé tétele konkrétan és ténylegesen sértheti az intézmény azon érdekét, hogy jogi véleményeket kérhessen, és őszinte, objektív és teljes körű véleményeket kaphasson.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésében előírt kivétel alkalmazásához önmagában nem elegendő az a puszta tény, hogy valamely jogi vélemény az Unió nemzetközi kapcsolataira vonatkozik, mivel ez az eset az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdésében előírt kivétel hatálya alá tartozik. Jóllehet elismerhető, hogy a nemzetközi tárgyalások folytatásakor az Unió érdeke bármiféle sérelmének kizárása érdekében ebben a helyzetben az intézmény dokumentumai tekintetében megerősített védelemnek kell érvényesülnie, ezt a megfontolást már figyelembe vették azon széles mérlegelési mozgástér elismerésével, amellyel az intézmények az ugyanezen rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdésében szereplő kivétel alkalmazásával összefüggésben rendelkeznek.

Márpedig az említett rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésében előírt kivételt illetően a Tanács nem hivatkozhat érvényesen arra az általános megfontolásra, amely szerint a védett közérdek sérelme vélelmezhető valamely érzékeny területen, különösen a valamely nemzetközi megállapodásra irányuló tárgyalási eljárás keretében adott jogi véleményeket illetően. A szóban forgó érdek konkrét és előre látható sérelme nem állapítható meg továbbá az Unió nemzetközi fellépésének jogalapját illetően az intézmények körében kialakult eltérő álláspontoknak a polgárok előtti felfedésétől, ekként pedig e fellépés jogszerűségével kapcsolatos kételykeltéstől való félelem révén sem.

Főszabály szerint ugyanis átültethető az Unió nemzetközi fellépésének területére az a megfontolás, amely szerint annak veszélye, hogy valamely döntéshozatali folyamatra vonatkozó jogi vélemények hozzáférhetővé tétele kételyeket ébreszthet a jogalkotási aktusok jogszerűségével kapcsolatban, nem elegendő annak alátámasztásához, hogy fennáll a jogi vélemények védelmének sérelme, mivel az ezen a területen zajló döntéshozatali folyamatot nem zárták ki az átláthatóság elvének alkalmazása alól.

(vö. 69., 71., 73–76. pont)

8.      Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésében a jogi véleményekkel kapcsolatban előírt kivétel alkalmazásával összefüggésben a Tanács feladata, hogy egyensúlyt teremtsen az érintett dokumentum közzétételének mellőzésével védeni kívánt különleges érdek, valamint a hozzáférhetővé tételt igazoló esetleges nyomós közérdek között. Többek között az e dokumentum hozzáférhetővé tételéhez fűződő közérdeket kell figyelembe venni, tekintettel azokra az előnyökre, amelyek – mint azt az 1049/2001 rendelet (2) preambulumbekezdése megállapítja – a nagyobb nyitottságból származnak, vagyis hogy a polgárok még inkább részt vehetnek a döntéshozatali eljárásban, valamint biztosítva van a polgárok irányában a közigazgatás nagyobb legitimációja, hatékonysága és felelőssége a demokratikus rendszerben. Ezek a megfontolások rendkívüli jelentőséggel bírnak abban az esetben, ha a Tanács jogalkotói minőségében jár el, mint az az 1049/2001 rendelet (6) preambulumbekezdéséből is következik, mely szerint pontosan az ilyen esetekben szélesebb körű hozzáférést kell biztosítani a dokumentumokhoz.

E tekintetben az EK 207. cikk (3) bekezdésének második albekezdése és a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló 2006/683 határozat 7. cikke mindössze jelzésértékűek annak meghatározása tekintetében, hogy a Tanács az 1049/2001 rendelet 4. cikkében szereplő kivételek alkalmazása céljából jogalkotói minőségben járt‑e el, vagy sem.

Márpedig a valamely nemzetközi megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások megkezdése és lefolytatása főszabályként a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozik. Ezen túlmenően, a nyilvánosság valamely nemzetközi megállapodás megtárgyalásával és megkötésével kapcsolatos eljárásban való részvétele – a tárgyalások stratégiai elemei feltárásának elkerülésére irányuló jogos érdekre tekintettel – szükségszerűen korlátozott. Ennélfogva ezen eljárással összefüggésben úgy kell tekinteni, hogy a Tanács nem jogalkotói minőségében jár el. Az uniós döntéshozatali folyamat átláthatóságának elvével összefüggő megfontolások alkalmazása azonban nem zárható ki a nemzetközi fellépést illetően, különösen amikor a tárgyalások megkezdésére felhatalmazó határozat olyan nemzetközi megállapodásra vonatkozik, amely az Unió jogalkotási tevékenységének területére nézve következményekkel járhat, és amely így a rendőrségi együttműködés keretében az információk feldolgozása és cseréje esetlegesen a személyes adatok védelmére is hatással lehet.

Következésképpen nyomós közérdek fűződik a jogi véleményt tartalmazó dokumentum hozzáférhetővé tételéhez, mivel e hozzáférhetővé tétel révén az intézmények nagyobb fokú legitimitással rendelkeznének, és fokozódna az európai polgárok által ezen intézményekbe vetett bizalom, azzal, hogy nyílt vitát tenne lehetővé azokra a kérdésekre vonatkozóan, amelyek tekintetében véleménykülönbség alakult ki az egyébként egy olyan megállapodás jogalapját taglaló dokumentumot illetően, amely – megkötését követően – kihatással jár majd a személyes adatok védelméhez való alapvető jogra.

(vö. 81–83., 87–90., 93. pont)

9.      Az uniós intézmények dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés joga területén nem igazolható az a félelem, hogy valamely intézménynek az Unió és valamely harmadik állam között folyamatban lévő nemzetközi tárgyalásokkal kapcsolatos belső jogi véleményeinek hozzáférhetővé tétele sértheti a jogi vélemények védelméhez fűződő közérdeket, mivel épp a jogi véleménnyel kapcsolatos átláthatóság az, ami – a különböző álláspontok nyílt megvitatását lehetővé téve – hozzájárul az intézményeknek az uniós polgárok megítélése szerinti nagyobb legitimitásához, valamint az európai polgárok bizalmának növeléséhez. Valójában sokkal inkább az információ és a vita hiánya az, amely kételyeket ébreszthet a polgárokban, nem csupán valamely egyedi aktus jogszerűségét illetően, hanem az egész döntéshozatali eljárás legitimitásával kapcsolatban is.

E tekintetben egyrészről ugyanis az, hogy a szóban forgó dokumentum az esetlegesen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdésében szereplő, a nemzetközi kapcsolatokhoz fűződő közérdek védelmével kapcsolatos kivétel hatálya alá tartozó területre vonatkozik, nem releváns az említett rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésében előírt, a jogi vélemények védelmével kapcsolatos, eltérő kivétel alkalmazásának értékelése szempontjából.

Másrészről persze a jogi vélemények védelméhez fűződő közérdek veszélyeztetése kockázatának vizsgálatával összefüggésben lehet hivatkozni arra, hogy a nemzetközi megállapodással kapcsolatos jogi véleményhez való hozzáférés megtagadásáról szóló határozat elfogadásakor még folyamatban volt az e megállapodás megkötésére irányuló eljárás, ez az érvelés azonban a hozzáférhetővé tételt igazoló nyomós közérdek esetleges fennállásának ellenőrzésével összefüggésben – a veszélyeztetés kockázata ellenére – nem döntő jelentőségű.

A döntéshozatali folyamat átláthatóságához fűződő közérdeket ugyanis megfosztaná tartalmától, ha annak figyelembevétele arra az esetre korlátozódna, ha a döntéshozatali eljárás befejeződik.

(vö. 96., 97., 99–101. pont)

10.    Az uniós intézmények valamely dokumentumához történő részleges hozzáférést az arányosság elvének tükrében kell megvizsgálni. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében foglaltakból közvetlenül következik, hogy az intézmény köteles megvizsgálni, lehetséges‑e a hozzáférés iránti kérelemmel érintett dokumentum részleges hozzáférhetővé tételének engedélyezése, ezáltal csak az említett cikkben szereplő kivételek hatálya alá tartozó részekre korlátozva a hozzáférés esetleges megtagadását. Az intézmény köteles ilyen részleges hozzáférést biztosítani, ha az intézmény által a dokumentumhoz való hozzáférés megtagadásával elérni kívánt cél úgy is megvalósítható, ha ezen intézmény a védelmezni kívánt közérdeket esetlegesen sértő részek elfedésére szorítkozik.

(vö. 105., 106. pont)

11.    A dokumentumokhoz való hozzáférési jog területén a dokumentumhoz való hozzáférést megtagadó intézmény olyan indokolást köteles adni, amelyből megérthető és ellenőrizhető egyfelől, hogy a hivatkozott kivétellel érintett terület ténylegesen vonatkozik‑e a kért dokumentumra, másfelől, hogy az e kivétellel kapcsolatos védelmi szükséglet valós‑e.

Ezen túlmenően ezen indokolás általános jellegét – amennyiben a Tanács nem határozza meg a hozzáférhetővé tétellel esetlegesen feltáruló érzékeny tartalmat – igazolja az az aggály, hogy ne fedjenek fel olyan információkat, amelyeknek védelmére a nemzetközi kapcsolatokhoz fűződő közérdek védelmével kapcsolatos, hivatkozott kivétel vonatkozik.

(vö. 118., 121. pont)