T‑146/09. sz. ügy
Parker ITR Srl
és
Parker‑Hannifin Corp.
kontra
Európai Bizottság
„Verseny – Kartellek – A tengeri tömlők európai piaca – Az EK 81. cikk és az EGT‑Megállapodás 53. cikke megsértését megállapító határozat – Árrögzítés, piacfelosztás és kereskedelmi szempontból érzékeny információk cseréje – A jogsértő magatartás betudhatósága – Bírságok – A 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás – Jogos bizalom – A 10%‑os felső határ – Enyhítő körülmények – Együttműködés”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (első tanács), 2013. május 17.
1. Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Betudás – A vállalkozás „gazdasági folytonosságának” kritériuma – Feltételek
(EK 81. cikk és EK 82. cikk)
2. Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Betudás – Anyavállalat és leányvállalatok – Gazdasági egység – Értékelési szempontok – A leányvállalataiban 100%‑os részesedéssel rendelkező anyavállalat által e leányvállalatokra gyakorolt meghatározó befolyás vélelme – Az e vélelmet megdönteni kívánó társaság bizonyítási kötelezettségei
(EK 81. cikk és EK 82. cikk)
3. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A bizottsági iránymutatásokban meghatározott számítási módszer – A bírság alapösszegének kiszámítása – Az eladások értékének meghatározása – Szempontok
(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2006/C 210/ 02 bizottsági közlemény, 13. és 18. pont)
4. Európai uniós jog – Elvek – Bizalomvédelem – Feltételek – Az adminisztráció által adott pontos ígéretek
5. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Maximális összeg – Kiszámítás – Figyelembe veendő forgalom – A vállalkozásként tevékenykedő gazdasági egységet képező valamennyi társaság összesített forgalma – Korlátok
(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)
6. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya és időtartama – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátlan felülvizsgálati jogkör – Hatály
(EK 81. cikk, (1) bekezdés, és EK 229. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés, és 31. cikk)
1. A személyes felelősség elve és a büntetések személyhez kötöttségének elve értelmében, amely elvek az uniós versenyjogban alkalmazandók, a jogsértésért való felelősség a kérdéses vállalkozást a jogsértés elkövetésének időpontjában irányító természetes vagy jogi személyt terheli, még akkor is, ha a jogsértést megállapító határozat elfogadása napján a vállalkozás működtetése már nem az ő felelőssége alá tartozik. Így a kérdéses vállalkozást a jogsértés elkövetésének időpontjában irányító természetes vagy jogi személynek kell felelnie a vállalkozás – vagy az azt alkotó jogalanyok – jogsértő magatartásáért, még akkor is, ha a jogsértés elkövetéséhez hozzájáruló anyagi és emberi tényezőket a jogsértés időszaka után valamely harmadik személy átvette.
Ugyanakkor az olyan természetes vagy jogi személlyel szemben, aki a jogsértésnek nem elkövetője, e jogsértésért szankció alkalmazható, amennyiben a jogsértést elkövető természetes vagy jogi személy jogilag vagy gazdaságilag megszűnt létezni, annak megelőzése érdekében, hogy valamely vállalkozás egyszerűen azáltal elkerülhesse a szankciókat, hogy a személyazonossága szerkezetátalakítások, átruházások vagy egyéb jogi vagy szervezeti változások következtében módosult. A gazdasági folytonosság kritériumáról van szó. Így valamely vállalkozás jogi formájának és nevének változása nem jár azzal a következménnyel, hogy új, a jogelődjének versenyellenes magatartásai miatti felelősség alól mentesített vállalkozás keletkezik, amennyiben a két vállalkozás között gazdasági szempontból azonosság áll fenn.
Ezenkívül az, hogy valamely jogi személy továbbra is létezik mint jogalany, nem zárja ki azt, hogy az uniós versenyjog tekintetében e jogi személy bizonyos tevékenységeinek valamely más jogi személy részére történő átadása következhessen be, és az utóbbi váljon felelőssé az előbbi által elkövetett cselekményekért. A szankció ilyen alkalmazása ugyanis megengedett, ha e jogi személyek ugyanazon személy irányítása alá tartoztak, és figyelembe véve az őket gazdasági és szervezeti téren összekötő szoros kapcsolatokat, lényegében ugyanazokat a kereskedelmi irányelveket alkalmazták.
Ezzel szemben két olyan létező és működő vállalkozás esetében, amelyek közül az egyik a tevékenységeinek bizonyos részét átruházta a másikra, és amelyek között nem voltak szerkezeti kapcsolatok, gazdasági folytonosság csak akkor állhat fenn, ha a vállalkozás működtetéséért felelős jogi személy a jogsértés elkövetése után jogilag megszűnt létezni.
Így a gazdasági folytonosság kritériuma tehát szigorúan meghatározott, kivételes körülmények között lehetővé teszi a jogsértés elkövetője személyes felelőssége elvének hatékony érvényesülését, és az olyan jogi személy szankcionálását, amely kétségkívül nem azonos az említett jogsértés elkövetőjével, viszont szerkezeti kapcsolatban áll vele. A gazdasági folytonosság kritériuma alapján tehát a Bizottság a jogsértés elkövetőjétől eltérő jogi személyt minden olyan jogi konstrukció ellenére szankcionálhatja, amely arra irányul, hogy ugyanazon vállalkozáson belül mesterségesen akadályt állítson a versenyjog olyan megsértéseinek szankcionálása elé, amelyeket az e vállalkozást alkotó egy vagy több jogi személy követett el.
Ugyanakkor, amennyiben egyes jogi szabályok – mint például az elévüléssel kapcsolatos rendelkezések – kizárják a vállalkozásnak a versenyjog megsértéséért történő szankcionálását, vagy amennyiben a jogsértést elkövető jogi személyt független harmadik személyre átruházó vállalkozás megszűnt, a gazdasági folytonosság kritériumának nem célja, hogy lehetővé tegye egy másik vállalkozás felkutatását és visszamenőleges felelősségre vonását olyan tényállás alapján, amelyet az előbbi követett el, kivéve ha e két vállalkozás között olyan szerkezeti kapcsolatok állnak fenn, amelyek gazdasági és szervezeti szempontból egyesítik őket, illetve ha a jogsértést elkövető jogi személyt rosszhiszeműen ruházták át.
(vö. 85–95., 98. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 173–178., 181., 184., 193. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 205–212. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 217. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 227. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 246–250. pont)