Ideiglenes változat
MACIEJ SZPUNAR
FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2023. november 23.(1)
C‑801/21. P. sz. ügy
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala
kontra
Indo European Foods Ltd
„Fellebbezés – Európai uniós védjegy – Felszólalási eljárás – A felszólalás elutasítása – Megsemmisítés iránti kereset – A kereset tárgya – Az eljáráshoz fűződő érdek – Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése”
I. Bevezetés
1. Fellebbezésével az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) az Európai Unió Törvényszéke 2021. október 6‑i Indo European Foods kontra EUIPO – Chakari (Abresham Super Basmati Selaa Grade One World’s Best Rice) ítéletének (T‑342/20, a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2021:651) hatályon kívül helyezését kéri, amely ítélettel a Törvényszék helyt adott az Indo European Foods Ltd által az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának az Abresham Super Basmati Selaa Grade One World’s Best Rice ábrás védjegy bejelentése tárgyában 2020. április 2‑án hozott határozata (R 1079/2019–4. sz. ügy, a továbbiakban: vitatott határozat) ellen benyújtott keresetnek.
2. A jelen ügy lehetőséget ad a Bíróság számára, hogy tisztázza azt a problémakört, hogy Nagy‑Britannia és Észak‑Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból való kilépése miatt megszűnt‑e az eljárás során azon jog, amelyen az uniós védjegy lajstromozásával szembeni felszólalás alapult.
3. Konkrétan az ilyen megszűnés eljárásjogi hatásának kérdése merül fel, mivel a fellebbezés kizárólag a felszólalási kérelmet elutasító határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset elfogadhatóságának Törvényszék általi vizsgálatára irányul.
II. Jogi háttér
A. A nemzetközi jog
4. A Nagy‑Britannia és Észak‑Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia‑közösségből történő kilépéséről szóló, 2019. október 17‑én elfogadott és 2020. február 1‑jén hatályba lépett megállapodás(2) első, negyedik és nyolcadik preambulumbekezdése kimondja:
„Figyelembe véve, hogy 2017. március 29‑én [az Egyesült Királyság] az Egyesült Királyságban tartott népszavazás eredményét és az Európai Unióból való kilépésre vonatkozó szuverén döntését követően bejelentette szándékát, miszerint kilép [Unióból] [az EUSZ 50. cikkel] összhangban […],
[…]
Emlékeztetve arra, hogy [az EUSZ 50. cikk] értelmében […] és az e megállapodásban megállapított módozatokra is figyelemmel, az Unió […] jogának teljessége e megállapodás hatálybalépésétől kezdve már nem lesz alkalmazandó az Egyesült Királyságra,
[…]
Figyelembe véve, hogy mind az Unió, mind az Egyesült Királyság érdekében áll egy átmeneti vagy végrehajtási időszak meghatározása, amely alatt […] az uniós jognak […] alkalmazandónak kell lennie az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban, általános szabályként ugyanolyan hatással, mint a tagállamokra, annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a zavarokat abban az időszakban, amikor a jövőbeli kapcsolatokat szabályozó megállapodás(ok)ra irányuló tárgyalások folyamatban vannak.”
5. E megállapodás „Célkitűzés” című 1. cikke a következőket írja elő:
„Ez a megállapodás meghatározza [az Egyesült Királyság] [Unióból] […] történő kilépésére vonatkozó rendelkezéseket.”
6. Az említett megállapodás „Átmeneti időszak” című 126. cikke értelmében:
„Rendelkezésre áll egy átmeneti vagy végrehajtási időszak, amely e megállapodás hatálybalépésének napján kezdődik és 2020. december 31‑én ér véget.”
7. Ugyanezen megállapodás „Az átmenet hatálya” című 127. cikkének (1), (3) és (6) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„(1) Amennyiben e megállapodás másként nem rendelkezik, az uniós jog alkalmazandó az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.
[…]
(3) Az átmeneti időszak alatt az (1) bekezdés alapján alkalmazandó uniós jog ugyanolyan joghatással bír az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban, mint az Unióban és a tagállamokban, és annak rendelkezéseit az Unióban alkalmazandó módszerekkel és általános elvekkel megegyezően kell értelmezni és alkalmazni.
[…]
(6) Amennyiben e megállapodás másként nem rendelkezik, az átmeneti időszak alatt az (1) bekezdés szerint alkalmazandó uniós jogszabályokban szereplő – beleértve a tagállamok által végrehajtott és alkalmazott jogot is –, a tagállamokra vonatkozó hivatkozásokat úgy kell érteni, hogy azok magukban foglalják az Egyesült Királyságot is.”
8. A kilépésről rendelkező megállapodás 185. cikkének negyedik bekezdése értelmében:
„A második és harmadik rész – a 19. [c]ikk, a 34. [c]ikk (1) bekezdése, a 44. [c]ikk és a 96. [c]ikk (1) bekezdése kivételével –, a hatodik rész I. címe, valamint a 169–181. [c]ikk az átmeneti időszak végétől alkalmazandó.”
B. Az uniós jog
1. A 207/2009 rendelet
9. A 207/2009/EK rendeletet(3) módosította az (EU) 2015/2424 rendelet(4) (a továbbiakban: 207/2009 rendelet), amely 2016. március 23‑án lépett hatályba.(5)
10. A 207/2009 rendelet (2)–(4), (6) és (7) preambulumbekezdése kimondja:
„(2) A gazdasági tevékenységek harmonikus fejlődését, valamint a folyamatos és kiegyensúlyozott növekedést [az Unión] belül megfelelően működő, a nemzeti piacokéhoz hasonló feltételeket nyújtó belső piac kiteljesítésével kívánatos előmozdítani. Az ilyen piac létrehozása és minél egységesebb piaccá alakítása érdekében nemcsak az áruk szabad mozgásának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának akadályait kell lebontani és a verseny torzítását kizáró intézkedéseket kell bevezetni, hanem ezen túlmenően olyan jogi feltételeket kell teremteni, amelyek lehetővé teszik, hogy a vállalkozások – akár az áruk előállítása és forgalmazása, akár a szolgáltatások nyújtása tekintetében – [uniós] méretekhez igazítsák tevékenységeiket. E célok érdekében a vállalkozások rendelkezésére álló jogi eszközök között szerepelniük kell olyan védjegyeknek, amelyek lehetővé teszik termékeiknek és szolgáltatásaiknak [az Unió] egész területén azonos eszközökkel történő, a határokra való tekintet nélküli megkülönböztethetőségét.
(3) A[z Unió] említett célkitűzéseinek elérése érdekében szükségesnek látszik a védjegyekre vonatkozó olyan [uniós] rendelkezések megalkotása, amelyek révén a vállalkozások egyetlen eljárási rend keretében egységes oltalmat élvező, a[z Unió] területének egészére kiterjedő hatályú közösségi védjegyet szerezhetnek. Az [európai uniós] védjegy egységes jellegének az előbbiekben kifejtett elvét, ha e rendelet másként nem rendelkezik, alkalmazni kell.
(4) A tagállamok jogszabályai által a védjegyjogosultak számára biztosított jogok területiségének korlátja nem szüntethető meg a jogszabályok közelítésével. Annak érdekében, hogy a vállalkozások számára a belső piac egészén megnyíljon a korlátozásoktól mentes gazdasági tevékenység lehetősége, olyan védjegyekre van szükség, amelyek valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó, egységes [uniós] szabályozás hatálya alá tartoznak.
[…]
(6) A védjegyekre vonatkozó [uniós] szabályozás mindazonáltal nem lép a tagállamok védjegyekre irányadó jogszabályainak helyébe. Annak előírása, hogy a vállalkozások védjegyeiket [uniós] védjegyként lajstromoztassák, nem tűnik indokoltnak. Annak előírása, hogy a vállalkozások védjegyeiket [uniós] védjegyként lajstromoztassák, nem tűnik indokoltnak.
(7) [Az uniós] védjegyoltalomból eredő jogok kizárólag lajstromozás útján szerezhetők meg, és a lajstromozásnak nem lehet helye különösen akkor, ha a védjegy nem alkalmas a megkülönböztetésre, jogszabállyal ellentétben áll, vagy korábbi jogokkal ütközik.”
11. A 207/2009 rendelet „Az európai uniós védjegy” című 1. cikkének (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„Az európai uniós védjegyoltalom egységes, és az Unió egész területén azonos hatállyal rendelkezik: csak az Unió egésze tekintetében lajstromozható, ruházható át vagy lehet róla lemondani, illetve képezheti megszűnést megállapító vagy törlést kimondó, illetve használatát tiltó határozat tárgyát. Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, ezt az elvet kell alkalmazni.”
12. E rendeletnek „Az európai uniós védjegyoltalom megszerzésének módja” című 6. cikke a következőket írja elő:
„Az európai uniós védjegyoltalom lajstromozással szerezhető meg.”
13. Az említett rendelet „Viszonylagos kizáró okok” című 8. cikkének (4) bekezdése a következőket írja elő:
„A nem lajstromozott védjegy, illetve a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi forgalomban [helyesen: gazdasági tevékenység körében] használt bármely más megjelölés jogosultjának felszólalása alapján nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha az irányadó uniós vagy tagállami jogszabályok szerint
a) a megjelöléshez fűződő jogokat az európai uniós védjegybejelentés bejelentési napjánál, illetve – elsőbbség igénylése esetén – az elsőbbség napjánál korábban szerezték meg;
b) a megjelöléshez fűződő jogok alapján a jogosult megtilthatja a későbbi védjegy használatát.”
14. Ugyanezen rendelet „Az európai uniós védjegyoltalom tartalma” című 9. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„(1) Az európai uniós védjegy lajstromozása a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít.
(2) A jogosultaknak az európai uniós védjegy bejelentési napját vagy elsőbbségi napját megelőzően szerzett jogait nem érintve az európai uniós védjegy jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki az engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban olyan megjelölést használ, amely:
[…]
b) az európai uniós védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, és azt olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban használják, amelyek az európai uniós védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal azonosak vagy azokhoz hasonlóak, ha a fogyasztók a megjelölést az európai uniós védjeggyel összetéveszthetik; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a védjegyhez;
[…]”
15. A 207/2009 rendelet „A jogok harmadik felekkel szembeni érvényesíthetőségének kezdőidőpontja” című 9b. cikke értelmében:
„(1) Az európai uniós védjegyoltalomból eredő jogok alapján harmadik felekkel szemben a védjegy lajstromozása meghirdetésének napjától lehet fellépni.
(2) Megfelelő összegű kártérítés igényelhető az európai uniós védjegybejelentés meghirdetését követő olyan cselekmények miatt, amelyek a lajstromozás meghirdetését követően a meghirdetés tényéből adódóan megtilthatók lennének.
(3) Az ügyben eljáró bíróság a lajstromozás meghirdetéséig az ügy érdemében nem hoz határozatot.”
2. A (EU) 2017/1001 rendelet
16. Az (EU) 2017/1001 rendelet(6) módosította a 207/2009 rendeletet és 2017. október 1‑jei hatállyal felváltotta azt.(7) A (12) preambulumbekezdése a következőket írja elő:
„A jogbiztonság megteremtése érdekében és az elsőbbség elvével (amely szerint a lajstromozott korábbi védjegy elsőbbséget élvez a lajstromozott későbbi védjegyekkel szemben) való teljes összhang biztosítása érdekében elő kell írni, hogy az európai uniós védjegyoltalomból eredő jogok érvényesítése nem érintheti a jogosultaknak az európai uniós védjegy bejelentési napját vagy elsőbbségi napját megelőzően szerzett jogait. […]”
17. E rendelet „Felszólalás” című 46. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„(1) Az európai uniós védjegybejelentés meghirdetésétől számított három hónapon belül a 8. cikk alapján a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalhat:
[…]
c) a 8. cikk (4) bekezdésében említett korábbi védjegy vagy megjelölés jogosultja és e védjegy vagy megjelölés használatára a jogosult által az irányadó nemzeti jogszabályok szerint feljogosított személy;
[…]”
18. Az említett rendeletnek „A felszólalás vizsgálata” című 47. cikkének (5) bekezdése a következőket írja elő:
„Ha a felszólalás vizsgálata során megállapítást nyer, hogy a megjelölés az európai uniós védjegybejelentés árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások egésze vagy azok egy része tekintetében nem részesülhet oltalomban, a bejelentést ezen áruk, illetve szolgáltatások tekintetében el kell utasítani. Ellenkező esetben a felszólalást el kell utasítani.”
19. Ugyanezen rendelet „Lajstromozás” című 51. cikkének (1) bekezdése a következőket mondja ki:
„[…] Ha a bejelentés […] a felszólalási eljárás a felszólalás visszavonása vagy elutasítása miatt, vagy más módon jogerősen lezárult, a megjelölést – a 111. cikk (2) bekezdésében említett adatok lajstromba történő bejegyzésével együtt – európai uniós védjegyként lajstromozni kell. A lajstromozást meg kell hirdetni.”
20. A 2017/1001 rendelet „Fellebbezéssel megtámadható határozatok” című 66. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:
„A Hivatalnak a 159. cikk a)–d) pontjában […] felsorolt, határozathozatalra jogosult munkatársai, illetve szervezeti egységei által hozott határozatok ellen fellebbezésnek van helye. Az említett határozatok csak a 68. cikkben említett fellebbezési határidő lejártával válnak hatályossá. A fellebbezés benyújtásának halasztó hatálya van.”
21. E rendelet „A fellebbezés tárgyában hozott határozat” című 71. cikkének (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„A fellebbezési tanács határozata a 72. cikk (5) bekezdésében említett határidő lejártától, vagy ha e határidőn belül a Törvényszékhez keresetet nyújtottak be, a kereset elutasításának napjától, vagy ha a Törvényszék határozata ellen a Bíróságnál fellebbezést nyújtottak be, a fellebbezés elutasításának napjától hatályos.”
22. Az említett rendeletnek „A Bírósághoz benyújtott keresetek” című 72. cikkének (1), (2), (3) és (6) bekezdése a következőket írja elő:
„(1) A fellebbezési tanácsok fellebbezés tárgyában hozott határozatai a Törvényszék előtt keresettel támadhatók meg.
(2) A kereset hatáskör hiányára, lényeges eljárási szabálysértésre, az EUMSZ vagy e rendelet, illetve az ezek alkalmazásával kapcsolatos bármely jogszabály megsértésére vagy hatáskörrel való visszaélésre alapítva indítható.
(3) A Törvényszék a megtámadott határozatot megsemmisítheti vagy megváltoztathatja.
[…]
(6) A Hivatal megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy eleget tegyen a Törvényszék ítéletében, vagy ha ez utóbbival szemben fellebbezést nyújtottak be, a Bíróság ítéletében foglaltaknak.”
III. A jogvita előzményei
23. A jelen jogvita előzményeit részletesen ismerteti a megtámadott ítélet, amelyre e tekintetben visszautalok.(8) A jelen indítvány megértése szempontjából szükséges és lényeges tényállási elemek az alábbiak szerint foglalhatók össze.
24. 2017. június 14‑én Hamid Ahmad Chakari európai uniós védjegybejelentést nyújtott be az EUIPO‑hoz. A bejelentést az Európai Uniós Védjegyértesítő 2017. szeptember 6‑i 169/2017. számában tették közzé.
25. 2017. október 13‑án az Indo European Foods felszólalást terjesztett elő a bejelentett védjegy lajstromozásával szemben. A felszólalás egy korábbi lajstromozatlan szóvédjegyen alapult, amelyet az Egyesült Királyságban használtak. A felszólalás alátámasztására felhozott jogalap a 2017/1001 rendelet 8. cikkének (4) bekezdése volt. Az Indo European Foods lényegében azt állította, hogy az Egyesült Királyság joga alapján a jellegbitorlási kereset (action for passing off) „kiterjesztő” formájával megakadályozhatja a bejelentett védjegy használatát.
26. 2019. április 5‑én a felszólalási osztály teljes egészében elutasította a felszólalást azzal az indokkal, hogy az Indo European Foods által benyújtott bizonyítékok nem elegendőek annak megállapításához, hogy a korábbi védjegyet a releváns időpontot megelőzően a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű gazdasági tevékenység körében használták a szóban forgó területen.
27. 2019. május 16‑án az Indo European Foods fellebbezést nyújtott be a felszólalási osztály határozatával szemben.
28. A vitatott határozattal az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsa a fellebbezést mint megalapozatlant elutasította azzal az indokkal, hogy az Indo European Foods nem bizonyította, hogy a jellegbitorlás „kiterjesztő” formája lehetővé teszi számára, hogy megtiltsa a bejelentett védjegy Egyesült Királyságban történő használatát.
IV. A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet
29. A Törvényszék Hivatalához 2020. június 2‑án benyújtott keresetlevelével az Indo European Foods a vitatott határozat megsemmisítése és megváltoztatása iránti keresetet terjesztett elő.
30. Keresetének alátámasztásaként az Indo European Foods egyetlen, a 207/2009 rendelet 8. cikke (4) bekezdésének megsértésére alapított jogalapra hivatkozott.
31. Válaszbeadványában az EUIPO többek között azt állította, hogy mivel a bejelentett védjegy lajstromozásával szembeni felszólalás egy, az Egyesült Királyságban nem lajstromozott korábbi védjegyen alapult, noha az e védjegy számára az Egyesült Királyság joga által biztosított oltalom a kilépésről rendelkező megállapodás 126. és 127. cikkében előírt átmeneti időszakban (a továbbiakban: átmeneti időszak) továbbra is releváns, a felszólalási eljárás és a Törvényszék előtti kereset ezen időszak lejártakor azonban tárgytalanná vált. Egyébiránt az EUIPO azt állította, hogy mivel a vitatott határozat megsemmisítéséből semmilyen előny nem származhatna az Indo European Foods számára, ez utóbbinak már nem fűződik érdeke a Törvényszék előtti eljáráshoz.
32. A Törvényszék a megtámadott ítéletben megállapította, hogy a kereset elfogadható, és hatályon kívül helyezte a vitatott határozatot. Az EUIPO által az elfogadhatóságra vonatkozóan felhozott érveket illetően a Törvényszék egyrészt ezen ítélet 17–23. pontjában megállapította, hogy nem lehet úgy tekinteni, hogy a jogvita tárgya megszűnik, ha az eljárás során olyan esemény következik be, amelynek következtében a korábbi védjegy elveszítheti a nem lajstromozott védjegy, illetve a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű gazdasági tevékenység körében használt más megjelölés státuszát, többek között valamely tagállam Unióból való kilépését követően, mert így a Törvényszék olyan indokokat venne figyelembe, amelyek a vitatott határozat elfogadását követően merültek fel, és amelyek nem érintik e határozat megalapozottságát. Másrészt az említett ítélet 24–27. pontjában a Törvényszék elutasította az EUIPO annak bizonyítására irányuló érveit, hogy az Indo European Foods eljáráshoz fűződő érdeke megszűnt, úgy ítélve meg, hogy nem állítható, hogy a vitatott határozat hatályon kívül helyezése esetén a fellebbezési tanácsnak el kellene utasítania a fellebbezést, mivel nincs olyan korábbi védjegy, amelyet valamely tagállam joga oltalomban részesít, mivel a fellebbezési tanácsnak a tények értékelése során nem az új határozat meghozatalának időpontját, hanem azt a szakaszt kell alapul vennie, amelyben a fellebbezés a vitatott határozat előtt volt.
V. A felek kérelmei és a Bíróság előtti eljárás
33. 2022. április 7‑i végzésével a Bíróság helyt adott a jelen fellebbezésnek, miután megállapította, hogy az EUIPO által benyújtott, a fellebbezés megengedhetővé nyilvánítása iránti kérelem a jogilag megkövetelt módon bizonyítja, hogy a fellebbezés az uniós jog egységessége, koherenciája és fejlődése szempontjából jelentős kérdést vet fel.
34. A Bíróság elnöke 2022. június 16‑i határozatával megengedte a Németországi Szövetségi Köztársaságnak, hogy az EUIPO támogatása végett beavatkozzon.
35. A Bíróság elnöke 2022. december 16‑i végzésével elutasította a Walsall Conduits Ltd beavatkozás iránti kérelmét az Indo European Foods támogatása végett.
36. Fellebbezésében az EUIPO azt kéri, hogy a Bíróság:
– helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet,
– állapítsa meg, hogy az Indo European Foods által a vitatott határozattal szemben benyújtott keresetről nem szükséges határozni;
– az Indo European Foodsot kötelezze a jelen eljárás és a Törvényszék előtti eljárás költségeinek viselésére.
37. Válaszbeadványában az Indo European Foods azt kéri, hogy a Bíróság:
– utasítsa el a fellebbezést;
– az EUIPO‑t kötelezze a jelen eljárás költségeinek viselésére.
38. A Németországi Szövetségi Köztársaság támogatja az EUIPO kérelmeit.
39. Az EUIPO‑t és az Indo European Foodsot a 2023. szeptember 14‑én tartott tárgyaláson meghallgatták.
VI. Elemzés
40. Fellebbezésének alátámasztására az EUIPO egyetlen, három részből álló jogalapra hivatkozik, amelyet arra alapít, hogy a Törvényszék megsértette az Indo European Foods eljáráshoz fűződő érdekének fennállására vonatkozó feltételt. Az egyetlen jogalap első részében az EUIPO azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor összekeverte a „jogszerűségi felülvizsgálat” fogalmát az eljáráshoz fűződő érdek fennállásának önálló követelményével. E jogalap második részében az EUIPO azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, és nem indokolta megfelelően határozatát, amikor a védjegyjog sajátosságaira tekintettel konkrétan nem értékelte az Indo European Foods eljáráshoz fűződő érdekének fennállását. Az említett jogalap harmadik részében az EUIPO arra hivatkozik, hogy a Törvényszék által elkövetett hibákból az a kötelezettség következik, hogy az EUIPO ne vegye figyelembe az átmeneti időszak lejártának joghatásait.
41. Elemzésemet az egyetlen jogalap első részének vizsgálatával kezdem, részletezve azokat az okokat, amelyek miatt úgy vélem, hogy azt el kell utasítani (A). Ezt követően bemutatom, hogy véleményem szerint az Indo European Foods rendelkezik a Törvényszék előtti eljáráshoz fűződő érdekkel, így az egyetlen jogalap második és harmadik részét is el kell utasítani, és így nem helyezhető hatályon kívül a megtámadott ítélet (B és C).
A. Az egyetlen jogalap első részéről: a Törvényszék előtti kereset tárgya
42. Egyetlen jogalapjának első részében az EUIPO azt állítja, hogy a megtámadott ítélet 15–21. pontjában a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor annak meghatározása érdekében, hogy az Indo European Foods eljáráshoz fűződő érdeke továbbra is fennáll‑e, arra a kérdéssel foglalkozott, hogy az átmeneti időszak lejárta hatással lehetett‑e a vitatott határozat jogszerűségére annak elfogadásakor. A Törvényszék ezáltal összekeverte a jogszerűségi felülvizsgálatot és az eljáráshoz fűződő érdek fennállásának követelményét.
43. Számomra azonban úgy tűnik, hogy ezek az érvek a megtámadott ítélet és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat téves értelmezéséből erednek.
44. Megjegyzem ugyanis, hogy az EUIPO állításával ellentétben a Törvényszék a megtámadott ítélet 15–21. pontjában nem az Indo European Foods eljáráshoz fűződő érdekének vagy a vitatott határozat jogszerűségének kérdését vizsgálta, hanem azt, hogy a kereset okafogyottá vált‑e, vagyis a fellebbezési tanács 2020. április 2‑i azon határozatát, amellyel ez utóbbi elutasította az Indo European Foods által benyújtott felszólalási kérelmet.
45. A kereset tárgya és az azt benyújtó személy eljáráshoz fűződő érdeke két külön kérdés. A megsemmisítés iránti kereset tárgya objektív elem, nevezetesen azon jogi aktus, amelynek megsemmisítését kérik. Az eljáráshoz fűződő érdek szubjektív elem, amelynek célja annak megállapítása, hogy a kereset az eredményét tekintve alkalmas‑e arra, hogy az azt kezdeményező fél számára előnnyel járjon.(9)
46. Kétségtelen, hogy e két elem gyakran összefügg egymással, különösen mivel az eljáráshoz fűződő érdek fennállását „a kereset tárgyára tekintettel”(10) kell értékelni, és mivel a kereset okafogyottá válása szükségszerűen maga után vonja az eljáráshoz fűződő érdek megszűnését. Mindazonáltal a felperes eljáráshoz fűződő érdeke akkor is megszűnhet, ha a kereset tárgya továbbra is fennáll.(11)
47. A megsemmisítés iránti kereset tárgyának fennmaradása feltételezi, hogy az abban említett határozat továbbra is kifejti joghatásait. Így az ítélkezési gyakorlatban nem vitatott, hogy a jogvita tárgyának megszűnését eredményezheti különösen a megtámadott aktusnak az eljárás során történő visszavonása vagy annak helyében új aktus elfogadása.(12) Hasonlóképpen tárgytalannak kell nyilvánítani az EUIPO felszólalási kérelemmel kapcsolatos határozatával szembeni fellebbezést, ha ezt a felszólalási kérelmet a felek közötti egyezség alapján visszavonták,(13) ha azt a védjegyet, amelyen a felszólalás alapult, törölték,(14) vagy ha azt a lajstromozás iránti kérelmet, amellyel szemben az egyik fél felszólalást nyújtott be, visszavonták.(15)
48. Megjegyzem, hogy a Bíróság e helyzetek mindegyikében úgy ítélte meg, hogy a megsemmisítés iránti kereset tárgya megszűnt, noha az eljárás során ex tunc hatályú esemény következett be, így az érintett határozatot úgy kell tekinteni, mint amely soha nem létezett.
49. E körülmények között az EUIPO arra vonatkozó érvének megválaszolása érdekében, hogy a Törvényszékhez benyújtott kereset okafogyottá vált‑e, a Törvényszéknek meg kellett volna vizsgálnia, hogy azon korábbi jognak az átmeneti időszak lejárta után és a Törvényszék előtti eljárás során történt megszűnése, amelyen a vitatott határozatban szóban forgó felszólalási kérelem alapult, hatással lehetett‑e a kérelem elutasítására vonatkozó jogvitára, aminek következtében e jogvitát úgy kell tekinteni, mint amely soha nem létezett.
50. Ily módon az EUIPO állításával ellentétben a Törvényszék nem annak meghatározására törekedett, hogy az átmeneti időszaknak az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követő lejárta hatással lehet‑e a vitatott határozat jogszerűségére, hanem csak azt, hogy e körülmény hatással van‑e a kereset tárgyának fennmaradására.
51. E tekintetben a megtámadott ítélet 20. és 21. pontjából egyértelműen kitűnik, hogy a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy bár az ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy a felszólalás alapjául szolgáló korábbi jognak az Egyesült Királyság Unióból való kilépése miatti megszűnése hatással lehet a felszólalási kérelem eredményére, amennyiben arra az EUIPO előtti eljárás során került sor, a hozzá benyújtott kereset azonban nem válhat okafogyottá pusztán amiatt, hogy azt a védjegyet, amelyen a felszólalás alapul, az előtte folyamatban lévő eljárás során érvénytelenítik.
52. Az EUIPO szerint, bár egyértelmű, hogy abban az esetben, ha a felszólalás alapjául szolgáló korábbi jog megszűnésére az EUIPO előtti eljárás során, a vitatott határozatot megelőzően került sor, azt kellene megállapítani, hogy a vitatott határozat hatályvesztése miatt a kereset okafogyottá vált, abból a tényből, hogy a korábbi jog csak a vitatott határozat elfogadását követően szűnt meg, nem lehet automatikusan levezetni a kereset okafogyottá válását. Az EUIPO közelebbről azt állítja, hogy az a lehetőség, hogy a korábbi jog a múltban felszólalás alapjául szolgálhatott, nem jelenti azt, hogy a felperesnek létrejött, fennálló és tényleges érdeke fűződik az eljáráshoz.
53. Ugyanakkor, amint arra a jelen indítvány 42. és 43. pontjában rámutattam, a megtámadott ítéletből egyértelműen kitűnik, hogy ezekkel az indokokkal a Törvényszék nem az eljáráshoz fűződő érdek fennállásának kérdéséről határozott, hanem csak a jogvita tárgyának fennállásáról, ezért az EUIPO által előterjesztett érv véleményem szerint hatástalan.
54. Ezenkívül a Törvényszék elemzése véleményem szerint nem tartalmaz téves jogalkalmazást. A Törvényszék indokolt különbséget tesz az EUIPO előtti felszólalási kérelem tárgya és a Törvényszék előtti kereset tárgya között. Az EUIPO előtti eljárás tárgya az Egyesült Királyság jogán alapuló felszólalási kérelem. E kérelem tehát elméletileg okafogyottá válhat az alapjául szolgáló korábbi jog megszűnése esetén az eljárás során. Ezzel szemben a Törvényszékhez az EUIPO előtti eljárást követően benyújtott kereset az abban az időpontban hozott határozatra vonatkozik, amikor a kérelem alapjául szolgáló jog még érvényes volt.
55. E tekintetben, amint arra a Törvényszék helyesen rámutatott, a vitatott határozat elfogadását követően felmerült indokokat nem lehet figyelembe venni, ha ezek az indokok nincsenek hatással a Törvényszék előtti eljárás alapjául szolgáló felszólalási eljárásra.(16)
56. Márpedig a korábbi jognak az Egyesült Királyság Unióból való kilépése miatti megszűnése, amikor arra a határozat elfogadását követően kerül sor, nem lehet hatással az EUIPO előtti eljárásra, mivel az nem tekinthető úgy, mint amely oly módon szünteti meg a korábbi jogot, hogy úgy kell tekinteni, mintha az soha nem létezett volna. Amint azt az Indo European Foods megjegyzi, a kilépésről rendelkező megállapodásban semmi nem enged arra következtetni, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépése a korábbi jogok ex tunc megszűnésével jár. Éppen ellenkezőleg, e megállapodásból egyértelműen kitűnik, hogy az átmeneti időszak végéig az uniós jog továbbra is alkalmazandó az Egyesült Királyságra. E tagállamnak az Unióból való kilépését tehát nem úgy kell tekinteni, mint ami azt jelenti, hogy soha nem volt tagja az Uniónak, és következésképpen a nemzeti jogon alapuló szellemitulajdon‑jogok soha nem voltak relevánsak az uniós jogrendben, hanem csupán úgy, hogy az azt jelenti, hogy e jogok az átmeneti időszak végétől kezdve már nem rendelkeznek a 2017/1001 rendeletben előírt joghatásokkal.
57. E körülmények között úgy vélem, hogy a Törvényszék helyesen állapította meg, hogy az elé terjesztett kereset nem vált okafogyottá. Ebből következik, hogy az egyetlen jogalap első részét mint megalapozatlant el kell utasítani.
B. Az egyetlen jogalap második részéről: az eljáráshoz fűződő érdek fennmaradása
58. Az egyetlen jogalap második részében az EUIPO először is arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor nem vizsgálta meg in concreto az Indo European Foods eljáráshoz fűződő érdekét, és az EUIPO jogalap fennállását vitató érveinek elutasítására szorítkozott. Ezáltal a Törvényszék a határozatát nem is indokolta megfelelően. Másodszor, az EUIPO azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor elemzését arra a kérdésre összpontosította, hogy a korábbi jog képezheti‑e a felszólalás alapját, és ezáltal figyelmen kívül hagyta a felszólalási eljárás és az uniós védjegyjog sajátosságait.
59. Az EUIPO által megfogalmazott első érvet illetően ugyanis az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a felperesre hárul annak bizonyítása, hogy az eljáráshoz érdeke fűződik, ami minden bírósági eljárás lényeges és alapvető feltétele.(17)
60. Mindazonáltal úgy tűnik számomra, hogy a megtámadott ítéletből – noha csak hallgatólagosan – egyértelműen kitűnik, hogy a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy az Indo European Foods eljáráshoz fűződő érdeke a kereset benyújtásának időpontjában fennállt, és azt nem is vitatták, mivel a vitatott határozat sérelmet okozott neki. Az EUIPO a Törvényszék előtt arra hivatkozott, hogy ez az eljáráshoz fűződő érdek az átmeneti időszak lejárta miatt megszűnhet, és e tekintetben két érvet hozott fel, amelyeket a Törvényszék elutasított. A Törvényszék ily módon a megtámadott ítélet 28. pontjában úgy ítélte meg, hogy nem szűnt meg az Indo European Foods eljáráshoz fűződő, megállapított érdeke. E körülmények között nem érzékelem a bizonyítási teher EUIPO által hivatkozott állítólagos megfordulását.
61. A Törvényszék ugyanis csak azt állapította meg, hogy az EUIPO által előadott érvek nem alkalmasak arra, hogy megkérdőjelezzék az Indo European Foods eljáráshoz fűződő érdekének fennállását, így nem állapítható meg, hogy az EUIPO tévesen alkalmazta a jogot, vagy nem indokolta megfelelően a határozatát.
62. Mindenesetre úgy vélem, hogy az Indo European Foods eljáráshoz fűződő érdekének értékelése során a Törvényszék által a bizonyítási teher megfordítása miatt elkövetett téves jogalkalmazás – még ha bizonyítást is nyerne – nem eredményezheti a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezését. A Bíróság ítélkezési gyakorlatából ugyanis kitűnik, hogy amennyiben a Törvényszék valamely határozatának indokolása az uniós jogot sérti, de rendelkező része egyéb jogi indokok miatt megalapozottnak bizonyul, az ilyen jogsértés nem eredményezheti e határozat hatályon kívül helyezését, és az indokolást meg kell változtatni.(18) A jelen ügyben ez a helyzet, az alábbiakban ismertetett okok miatt.
63. Az eljáráshoz fűződő érdek a természetes vagy jogi személy által az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott valamennyi megsemmisítés iránti kereset lényeges és elsődleges feltétele, és ugyanúgy érvényesül, ha a Törvényszék nemcsak hatályon kívül helyezheti a megtámadott határozatot, hanem azt a 2017/1001 rendelet 72. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint meg is változtathatja. Az ilyen érdek fennállása feltételezi, hogy a megtámadott jogi aktus megsemmisítése önmagában jogkövetkezményekkel járhat, és így – eredményét tekintve – e személy számára előnnyel járhat.(19)
64. Ezenkívül, amint arra a Törvényszék a megtámadott ítéletben emlékeztetett, az eljáráshoz fűződő érdeknek nemcsak a kereset benyújtásakor kell fennállnia, hanem a bírósági határozat kihirdetéséig fenn kell maradnia.(20)
65. A jelen ügyben egyértelmű, hogy a kereset benyújtásakor az Indo European Foodsnak érdeke fűződött ahhoz, hogy a vitatott határozat megsemmisítését kérje. E határozattal ugyanis az EUIPO fellebbezési tanácsa elutasította a 2017/1001 rendelet 46. cikke alapján benyújtott felszólalását. E határozat hatályon kívül helyezése tehát az eredményénél fogva alkalmas volt arra, hogy számára előnnyel járjon, azáltal, hogy az EUIPO fellebbezési tanácsát a felszólalási kérelemnek az Indo European Foods számára potenciálisan kedvező újbóli vizsgálatára késztette volna.
66. Azt kell tehát még meghatározni, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépése módosíthatja‑e ezt a megállapítást.
67. E célból az EUIPO szerint azt kell megállapítani, hogy a vitatott európai uniós védjegybejelentésnek az átmeneti időszak lejárta ellenére történő lajstromozása még sértheti‑e az Indo European Foods jogi érdekeit, amit a Törvényszék elmulasztott. Márpedig a vitatott európai uniós védjegy lajstromozása esetén a felszólalási eljárások sajátos jellege, a védjegy alapvető funkciója és a területiség elve, valamint a védjegy egységes jellege miatt e védjegy és az Indo European Foods által hivatkozott jog között sem ratione loci, sem ratione temporis összeütközés nem merülhet fel. Ebből következik, hogy az erre a kérdésre adandó válasz szükségszerűen nemleges, és az Indo European Foods eljáráshoz fűződő érdekének megszűnését vonja maga után.
68. Mindazonáltal úgy vélem, hogy az e kérdésre adandó válasz nem függ annak megállapításától, hogy fennáll‑e a vitatott határozat Törvényszék előtti megsemmisítése iránti kérelemmel kapcsolatos eljáráshoz fűződő érdek.
69. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a kereset Törvényszékhez történő benyújtásának időpontjában az eljáráshoz fűződő érdek fennállása nem függött attól, hogy a védjegy lajstromozása sértheti‑e az Indo European Foods jogi érdekeit. Ennélfogva nehezen látom be, hogy miért kellene ennek így lennie az érdek fennmaradása esetén.
70. Ezt követően úgy vélem, hogy az EUIPO által feltett kérdés mindenekelőtt annak megállapítására irányul, hogy az Indo European Foodsnak érdeke fűződik‑e ahhoz, hogy az EUIPO előtt felszólalást nyújtson be az európai uniós védjegy lajstromozásával szemben. Közelebbről az e kérdésre adandó válasz a felszólalási kérelem EUIPO általi értékelésének körébe tartozik. A nemleges válasz szükségszerűen maga után vonja a kérelem EUIPO általi elutasítását, de nem jelentheti azt, hogy az Indo European Foodsnak nem fűződött érdeke e határozat Törvényszék előtti vitatásához és hatályon kívül helyezéséhez.
71. Másként fogalmazva, azt a kérdést, hogy a vitatott európai uniós védjegy lajstromozása sértheti‑e az Indo European Foods jogi érdekeit, mindenekelőtt az EUIPO‑nak kell megvizsgálnia, és ezért véleményem szerint adott esetben olyan érdemi kérdésnek minősül egy megsemmisítés iránti kereset összefüggésében, amelynek jogszerűségi felülvizsgálat tárgyát kell képeznie. Ez a kérdés azonban nem befolyásolhatja e kereset elfogadhatóságát.
72. E tekintetben hangsúlyozom, hogy a tárgyaláson maga az EUIPO is elismerte, hogy az átmeneti időszak lejárta után benyújtott, azonban az Egyesült Királyság korábbi jogán alapuló, európai uniós védjegybejelentéssel szembeni felszólalás iránti kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítják az EUIPO előtt, azonban az e határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetet a Törvényszéknek elfogadhatónak kell nyilvánítania, bár az nyilvánvalóan megalapozatlan. E körülmények között semmi nem indokolja a jelen ügyben szereplőhöz hasonló kereset elfogadhatatlanságának megállapítását, amennyiben az EUIPO előtti kérelem alapjául szolgáló korábbi jog nem kezdettől fogva nem létezett, hanem az eljárás során szűnt meg.
73. Végül úgy tűnik számomra, hogy az eljáráshoz fűződő érdek fennmaradásának attól a kérdéstől való függővé tétele, hogy a védjegy lajstromozása az Egyesült Királyság Unióból való kilépése ellenére sértheti‑e az Indo European Foods jogi érdekeit, megkerülné a Bíróság azon ítélkezési gyakorlatát, amely szerint a Törvényszék nem helyezheti hatályon kívül vagy változtathatja meg a fellebbezési tanács határozatát az e határozat elfogadását követően felmerült indokok alapján.(21)
74. Amint arra az EUIPO a tárgyaláson hivatkozott, a Törvényszékhez benyújtott kereset elfogadhatatlanság miatti elutasítása a vitatott európai uniós védjegy lajstromozásához vezetett volna, anélkül hogy az EUIPO‑nak új határozatot kellene hoznia.
75. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy e körülmények között a vitatott európai uniós védjegy lajstromozása már nem azon indokokból ered, amelyekre a vitatott határozatot eredetileg alapították, hanem abból, hogy e lajstromozás az Egyesült Királyság Unióból való kilépése miatt nem sértheti az Indo European Foods érdekeit.
76. Mivel azonban erre az eseményre a vitatott határozat elfogadását követően került sor, az nem vezethet annak utólagos igazolásához.
77. E körülmények között úgy vélem, hogy az egyetlen jogalap második részét mint megalapozatlant el kell utasítani.
78. A teljesség kedvéért azt is pontosítani kell, hogy ha az Indo European Foods eljáráshoz fűződő érdeke fennmaradásának megállapításához meg kellene határozni, hogy a vitatott európai uniós védjegy lajstromozása sértheti‑e az ő jogi érdekeit (ami nem áll fenn), az EUIPO állításával ellentétben igenlő választ kellene adni erre a kérdésre is.
79. A 2017/1001 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy megfelelő összegű kártérítés igényelhető az európai uniós védjegybejelentés meghirdetését követő olyan cselekmények miatt, amelyek a lajstromozás meghirdetését követően a meghirdetés tényéből adódóan megtilthatók lennének. Az Indo European Foods szerint e rendelkezés lehetővé teheti a vitatott védjegy jogosultja számára, hogy védjegybitorlási keresetet indítson az Egyesült Királyságban a vitatott védjegybejelentés meghirdetése és az átmeneti időszak vége között elkövetett cselekmények miatt.
80. A megfelelő összegű kártérítés igényléséhez való jognak a vitatott európai uniós védjegy jogosultja általi gyakorlása ilyen helyzetben kétségtelenül hipotetikus. Ugyanakkor e jog fennállása véleményem szerint elegendő az Indo European Foods eljáráshoz fűződő érdekének igazolásához, mivel az magában foglalja, hogy e társaság ilyen megfelelő kártérítés fizetésére kötelezhető.
81. Az EUIPO erre vonatkozó egyetlen érve sem kérdőjelezheti meg ezt a következtetést. Ami egyrészt az arra vonatkozó érvet illeti, hogy a megfelelő összegű kártérítés iránti kérelmet csak olyan felekkel szemben lehet benyújtani, amelyek nem voltak korábbi jogok jogosultjai, ami kizárja az Indo European Foodsot, véleményem szerint itt bizonyos ellentmondás áll fenn. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a felszólalási eljárás keretében az európai uniós védjegybejelentéssel szembeni felszólalás elutasítása érdekében az EUIPO dönthet úgy, hogy az Indo European Foods nem rendelkezik korábbi jogokkal, miközben elismeri, hogy a megfelelő összegű kártérítés megítélésére irányuló nemzeti eljárás keretében e társaság hivatkozhat a korábbi jogokon fennálló jogosultságra.
82. Másrészt, ami azt az érvet illeti, amely szerint megfelelő összegű kártérítés csak olyan cselekményekért követelhető, amelyek „a lajstromozás meghirdetése alapján” tilosak, és hogy ez kizárná az Egyesült Királyságban történt cselekményeket, mivel ez az ország a lajstromozás időpontjában már nem volt az Unió tagállama, véleményem szerint ez ellentétes a 2017/1001 rendelet 11. cikke (2) bekezdésének céljával.
83. E rendelkezés célja ugyanis annak orvoslása, hogy az európai uniós védjegyre a védjegybejelentés meghirdetését megelőzően nem lehet hivatkozni harmadik személyekkel szemben, annak érdekében, hogy e védjegybejelentés benyújtásától kezdve lehetővé tegye az oltalom egy bizonyos formáját. Másként fogalmazva, az európai uniós védjegy lajstromozásának meghirdetését megelőzően ez utóbbi olyan jogi oltalmat élvez, amely – amint azt Wathelet főtanácsnok hangsúlyozta – tükrözi azt a tényt, hogy a jogalkotó úgy véli, hogy egy megszerzés alatt álló európai uniós védjegy már oltalmat érdemel.(22) A Bíróság ily módon kimondta, hogy a 2017/1001 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése annak érdekében írja elő a megfelelő összegű kártérítéshez való jogot, hogy bizonyos mértékű védelmet nyújtson a lajstromozási kérelem benyújtójának a kérelem meghirdetésének időpontja – mikortól e kérelem harmadik felek által ismertnek tekintendő – és a lajstromozása meghirdetésének időpontja közötti időszak tekintetében.(23)
84. Márpedig e rendelkezésnek az EUIPO által javasolt értelmezése lehetetlenné tenné megfelelő kártérítés megítélését az európai uniós védjegy lajstromozásának meghirdetését megelőzően valamely tagállam területén elkövetett cselekményekért amiatt, hogy ezen állam ezt követően a lajstromozást megelőzően kilépett az Unióból, és így megakadályozná az európai uniós védjegy oltalmát legalább a védjegybejelentés és az említett tagállam kilépése közötti időszak tekintetében, olyan időpontban, amikor az uniós jog még alkalmazandó, ellentétesen az említett rendelkezés céljával.
85. Ennélfogva úgy vélem, hogy az Indo European Foods eljáráshoz fűződő érdeke fennállt a Törvényszék előtti eljárás során.
C. Az egyetlen jogalap harmadik részéről: az EUIPO előtti eljárásra gyakorolt hatások
86. Egyetlen jogalapjának harmadik részében az EUIPO azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott ítélet 27. pontjában arra kötelezte a fellebbezési tanácsot, hogy ne vegye figyelembe az átmeneti időszak végének a jelen ügyre gyakorolt joghatásait, mivel a vitatott határozat esetleges hatályon kívül helyezését követő új értékelése keretében az EUIPO köteles lenne eltekinteni annak vizsgálatától, hogy az Indo European Foods megőrzi‑e a felszólalási osztály fellebbezéssel megtámadott határozatának hatályon kívül helyezéséhez fűződő érdekét, és így a felszólalási kérelmet a jogok közötti olyan ütközés alapján kellene megvizsgálnia, amely soha nem fordulhat elő.
87. Ez az érv azonban véleményem szerint nem hatásos, és nem is eredményezheti a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezését.
88. Amint arra az egyetlen jogalap második részére vonatkozó elemzésem keretében rámutattam, a vitatott határozat hatályon kívül helyezése iránt a Törvényszékhez benyújtott kereset elfogadhatósága nem függ attól, hogy az Indo European Foods megőrzi‑e a vitatott védjegy lajstromozásának elutasításához fűződő érdekét.
89. Ez a kérdés csak az EUIPO előtti eljárás során releváns, de egyáltalán nem érinti az Indo European Foods azon jogát, hogy a vitatott határozat hatályon kívül helyezését kérje. A Törvényszék ugyanis a hatályon kívül helyezés iránti kereset elfogadhatóságának elbírálása érdekében nem jelezheti előre a felszólalási kérelem EUIPO általi újbóli vizsgálatának eredményét, különben – amint azt hangsúlyoztam – e határozat elfogadását olyan indokokkal igazolja, amelyek azt követően merültek fel, ami ellentétes a Bíróság ítélkezési gyakorlatával.(24)
90. Így, még ha az Egyesült Királyság Unióból való kilépése következtében az EUIPO fellebbezési tanácsa elutasítja is a felszólalási kérelmet,(25) az EUIPO‑nak kell erre a következtetésre jutnia, nem pedig a Törvényszéknek a kereset elfogadhatóságának vizsgálata keretében.(26)
91. Következésképpen az egyetlen jogalap harmadik részét mint hatástalant el kell utasítani.
VII. Végkövetkeztetés
92. A fentiek fényében azt javaslom, hogy a Bíróság utasítsa el a fellebbezést.