T‑216/13. sz. ügy
Telefónica, SA
kontra
Európai Bizottság
„Verseny – Kartellek – A portugál és a spanyol távközlési piac – A Vivo brazil mobiltelefon‑szolgáltatóban a Portugal Telecomot megillető részesedés Telefónica általi megszerzéséről szóló szerződésbe illesztett, az ibériai piacra vonatkozó versenytilalmi kikötés – Az »a jogszabályok által megengedett mértékben« fordulatból eredő jogi biztosíték – Cél általi jogsértés – Járulékos korlátozás – A felperes magatartásának önállósága – Potenciális verseny – Hatás általi jogsértés – A bírság összegének kiszámítása – Tanúk kihallgatására irányuló indítvány”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (második tanács), 2016. június 28.
1. Európai uniós jog – Elvek – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – A Bizottság által versenyügyben hozott határozatok bírósági felülvizsgálata – Mind jogi, mind ténybeli szempontból elvégzett jogszerűségi vizsgálat és korlátlan felülvizsgálat – A keresethez csatolt olyan mellékletek, amelyeket a jogsértés megállapítását és a bírság összegét vitató jogalapok alátámasztására nyújtottak be, de az EUMSZ 101. cikk alkalmazására vonatkozó közigazgatási eljárásban nem mutattak be – Elfogadhatóság
(EUMSZ 263. cikk)
2. Megsemmisítés iránti kereset – Az uniós bíróság hatásköre – Igazgatási aktus indokolásának értelmezése – Korlátok
(EUMSZ 263. cikk)
3. Verseny – Bírságok – Összeg – Megfelelő jelleg – Bírósági felülvizsgálat – Az uniós bíróság által figyelembe vehető tényezők – A bírságot kiszabó határozatban nem foglalt információk – Bennfoglaltság
(EUMSZ 263. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (1) bekezdés, és 31. cikk)
4. Európai uniós jog – Elvek – Védelemhez való jog – A kontradiktórius eljárás elve – Annak tiszteletben tartása a bírósági eljárás keretében – Terjedelem – Egy másik fél által párhuzamos kereset keretében benyújtott és a Bizottság által idézett beadványokba a felperes által való betekintés hiánya – Az említett elv megsértése
5. Kartellek – Vállalkozások közötti megállapodások – Fogalom – A tanúsítandó piaci magatartásra vonatkozó szándékegység
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
6. Kartellek – Versenytorzítás – Értékelési szempontok – A kartell tartalma és célja, valamint kialakulásának gazdasági és jogi háttere – A cél és a hatás általi jogsértések megkülönböztetése – A megállapodásban részes feleknek a verseny korlátozására irányuló szándéka – Nem szükséges feltétel – Cél általi jogsértés – Elegendő károssági fok – Értékelési szempontok
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
7. Verseny – Uniós szabályok – Tárgyi hatály – Állami intézkedések által előírt magatartás – Kizártság – Feltételek
(EUMSZ 101. cikk)
8. Verseny – Közigazgatási eljárás – Versenykorlátozó megállapodás megkötésében megnyilvánuló jogsértést megállapító bizottsági határozat – Okirati bizonyítékokon vagy közvetlen bizonyítékokon alapuló határozat – A jogsértés megtörténtét vitató vállalkozások bizonyítási kötelezettsége
(EUMSZ 101. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 2. cikk)
9. Európai uniós jog – Elvek – Alapvető jogok – Az ártatlanság vélelme – Versenyfelügyeleti eljárás – Alkalmazhatóság
(EUMSZ 101. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 48. cikk, (1) bekezdés)
10. Verseny – Közigazgatási eljárás – Az EUMSZ 101. cikk megsértését megállapító bizottsági határozat – Piacmeghatározási kötelezettség – Piacfelosztó célú megállapodás esetén fennálló hiány
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
11. Kartellek – Versenytorzítás – Értékelési szempontok – Vállalkozás potenciális versenytársnak minősülése – Szempontok – Lényeges elem – A vállalkozás képessége arra, hogy az érintett piacra lépjen
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
12. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – A szempontok kötött vagy kimerítő listájának hiánya – A Bizottságnak fenntartott mérlegelési mozgástér
(EUMSZ 101. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)
13. Intézmények jogi aktusai – Iránymutatás a versenyszabályok megsértése esetén kiszabott bírság megállapításáról – Általános hatályú aktus – Joghatások
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)
14. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogköre – Terjedelem
(EUMSZ 261. cikk; 17. tanácsi rendelet, 17. cikk, és 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk)
15. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az egyenlő bánásmód és az arányosság elvének tiszteletben tartása – Szempontok – Forgalom
(EUMSZ 101. cikk és EUMSZ 102. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 13. pont)
16. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A Bizottság azon kötelezettsége, hogy tartsa magát a korábbi határozathozatali gyakorlatához – Hiány
(EUMSZ 101. cikk és EUMSZ 102. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 13. pont)
17. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Kizárólag a természetük alapján különösen súlyosnak minősített jogsértések – A hatásuk és földrajzi kiterjedésük meghatározásának szükségessége – Hiány
(EUMSZ 101. cikk és EUMSZ 102. cikk; 17. tanácsi rendelet, 15. cikk, (2) bekezdés, és 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 13. pont)
18. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Bírságot kiszabó határozat – A Bizottság számára a jogsértés súlyának és időtartamának megítélését lehetővé tévő elemek megjelölése – Megfelelő megjelölés
(EUMSZ 296. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (3) bekezdés; 2006/C 210/02 és 2006/C 298/11 bizottsági közlemény)
19. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – Az érintett vállalkozás teljes forgalma – A jogsértés tárgyát képező árukkal elért forgalom – Mindkettő figyelembevétele – Korlátok – A jogsértéssel közvetlen vagy közvetett összefüggésben teljesített eladások értékének meghatározása – Szempontok
(EUMSZ 101. cikk és EUMSZ 102. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 6. és 13. pont)
20. Európai uniós jog – Elvek – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – A Bizottság által versenyügyben hozott határozatok bírósági felülvizsgálata – Korlátlan felülvizsgálati jogkör – Terjedelem – A Bizottság által az ügyiratok vizsgálata során elkövetett mulasztások orvoslását célzó, ilyen vizsgálati cselekményeket magában foglaló felülvizsgálat – Kizártság
(EUMSZ 101. cikk, EUMSZ 261. cikk és EUMSZ 263. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés, és 31. cikk)
21. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A bizottsági iránymutatásokban meghatározott számítási módszer – Az alapösszeg kiigazítása – Az egyes részt vevő vállalkozásokat jellemző egyedi körülmények figyelembevételére vonatkozó kötelezettség
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)
22. Bírósági eljárás – Bizonyítási eszközök – Tanúkihallgatás – A Törvényszék mérlegelési jogköre – A tisztességes eljáráshoz való jog elvének hatása
(A Törvényszék eljárási szabályzata, 91. cikk)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 87. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 87. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 89. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 93–95. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 98. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 100., 102–105., 120., 212., 229., 230. pont)
7. Az EUMSZ 101. cikket és az EUMSZ 102. cikket csak azon versenyellenes magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket a vállalkozások saját kezdeményezésükre valósítanak meg. Ha a vállalkozások versenyellenes magatartását nemzeti szabályozás írja elő, vagy ha e nemzeti szabályozás olyan jogi keretet biztosít, amely maga zárja ki a vállalkozás részéről a versenyző magatartás bármilyen lehetőségét, akkor az EUMSZ 101. cikk és az EUMSZ 102. cikk nem alkalmazandó. Ilyen esetben a versenykorlátozás nem a vállalkozás önálló magatartásából származik, ahogy e rendelkezések azt előírják. Csak szűk körben elismert annak a lehetősége, hogy egy adott versenyellenes magatartást kizárjanak az EUMSZ 101. cikk és az EUMSZ 102. cikk hatálya alól. Ha ugyanis egy vállalkozás magatartása az önállóság hiánya miatt kizárható az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésének hatálya alól, abból nem következik ugyanakkor, hogy a nemzeti hatóságok által kívánt vagy elrendelt valamennyi magatartás kikerül e rendelkezés hatálya alól. Ekképpen, ha egy állami intézkedés megismétli egy ágazat gazdasági szereplői közötti kartell elemeit, vagy azt az érintett gazdasági szereplőkkel folytatott tárgyalást követően és azok egyetértésével hozták meg, e piaci szereplők nem hivatkozhatnak a szabályozás kötelező jellegére annak érdekében, hogy elkerüljék az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésének alkalmazását.
A versenyellenes magatartást előíró, kötelező jogszabályi rendelkezés hiányában a Bizottság tehát csak akkor következtethet a szóban forgó gazdasági szereplők önállóságának hiányára, ha objektív, releváns és egybehangzó valószínűsítő körülmények alapján kitűnik, hogy a nemzeti hatóságok e magatartást velük szemben ellenállhatatlan nyomásgyakorlással írták elő, mint amilyen például olyan állami intézkedések elfogadásának veszélye, amelyek jelentős veszteségeket okozhatnak számukra. Ezenkívül az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése alkalmazásának elkerüléséhez az szükséges, hogy az ilyen nyomásgyakorlás oly módon történjen, amely az érintett piaci szereplők teljes önállóságát elvonja a közigazgatási határozatok végrehajtását illetően. Az önállóság ilyen mértékű elvesztésének hiányában az a körülmény, hogy egy versenyellenes magatartást a hatóságok üdvözöltek vagy ösztönöztek, önmagában nincs hatással az EUMSZ 101. cikk alkalmazhatóságára.
(vö. 114–118. pont)
8. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 124., 125., 128–130., 163., 164., 190., 191. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 126., 127. pont)
10. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 213., 214., 216. pont)
11. A versenyszabályokba ütköző jogsértés megállapítására irányuló eljárás keretében annak bizonyítása érdekében, hogy a versenytilalmi megállapodást kötő két vállalkozás között az érintett piacon potenciális verseny áll fenn, liberalizált piac esetén a Bizottságnak nem az érintett piac szerkezetére, és arra a kérdésre vonatkozó elemzést kell lefolytatnia, hogy az e piacra történő belépés minden egyes fél számára életképes gazdasági stratégiát jelent‑e, hanem azt kell megvizsgálnia, hogy a piacra történő belépésnek leküzdhetetlen akadályai vannak‑e, ami kizárna minden potenciális versenyt. E tekintetben, jóllehet valamely vállalkozás piacralépési szándéka esetleg releváns lehet annak vizsgálata során, hogy potenciális versenytársnak tekinthető‑e az említett piacon, az említett piacra való belépési képessége jelenti azt az alapvető szempontot, amelyen e minősítésnek alapulnia kell.
(vö. 221., 226. pont)
12. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 233., 234., 318. pont)
13. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 236–238. pont)
14. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 243., 244. pont)
15. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 260–262. pont)
16. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 264. pont)
17. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 269–272. pont)
18. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 275–277. pont)
19. Ami a versenyszabályok megsértése miatt kiszabott bírságok összegének meghatározását illeti, az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás 13. pontjának a célja az, hogy a vállalkozással szemben kiszabott bírság kiszámításának a kiindulópontja egy olyan összeg legyen, amely tükrözi a jogsértés gazdasági jelentőségét és e vállalkozás abban való viszonylagos súlyát. Következésképpen az eladások értékének az említett iránymutatás e 13. pontjában szereplő fogalma felöleli az Európai Gazdasági Térségen belül a jogsértéssel érintett piacon teljesített eladásokat, anélkül hogy meg kellene határozni, hogy e jogsértés ténylegesen kihatott‑e ezen eladásokra, mivel a forgalomnak a jogsértés tárgyát képező termékek eladásából származó része tükrözheti a legjobban e jogsértés gazdasági jelentőségét.
Ugyanakkor, jóllehet kétségkívül sértené az e rendelkezés által követett célkitűzést, ha az eladások értékének e rendelkezés szerinti fogalmát úgy kellene értelmezni, hogy az kizárólag az olyan eladások révén elért forgalomra vonatkozik, amelyek tekintetében megállapítást nyert, hogy azokra a kifogásolt kartell ténylegesen kihatott, e fogalom mégsem terjedhet odáig, hogy magában foglalja a szóban forgó vállalkozás által teljesített olyan eladásokat, amelyek közvetlenül vagy közvetve nem tartoznak e kartell körébe.
Ebben az összefüggésben cél általi korlátozás esetén nem követelhető meg a Bizottságtól, hogy a jogsértés hatályával érintett valamennyi piac és szolgáltatás vonatkozásában hivatalból folytassa le a potenciális verseny vizsgálatát, ellenkező esetben ugyanis az eladásoknak a bírság kiszámítása szempontjából figyelembe veendő értékének meghatározása révén a potenciális verseny vizsgálatára irányuló kötelezettség kerülne bevezetésre, miközben cél általi versenykorlátozás esetén az ilyen vizsgálat nem követelmény.
A jogsértéssel közvetlen vagy közvetett összefüggésben lévő eladások meghatározásának a Bizottsággal szembeni előírása azonban nem jelenti azt, hogy a bírság összegének meghatározása keretében olyan kötelezettséget támasztanánk vele szemben, amely versenyellenes célú jogsértés esetén az EUMSZ 101. cikk alkalmazása szempontjából nem terheli őt. E megoldás ugyanis csak megállapítja az abból eredő következményeket, hogy az iránymutatás 13. pontja értelmében az eladások értékének közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnia kell a jogsértéshez, és nem foglalhatja magában azokat az eladásokat, amelyek közvetlenül vagy közvetve nem tartoznak a szankcionált jogsértés körébe. Ebből következően attól kezdve, hogy a Bizottság úgy dönt, hogy a bírság összegének meghatározása során a jogsértéshez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó eladások értékére támaszkodik, ezt az értéket pontosan meg kell határoznia.
(vö. 297–299., 302–307. pont)
20. Ami a versenyszabályok megsértése miatt kiszabott bírságok összegének meghatározását illeti, az 1/2003 rendelet 31. cikke értemében a Törvényszéket megillető korlátlan felülvizsgálati jogkör feljogosítja a bíróságot arra, hogy a szankció jogszerűségének egyszerű vizsgálatán túl a Bizottság értékelését a sajátjával helyettesítse. Ugyanakkor olyan esetben, amikor a Bizottság az eladásoknak a bírságösszeg kiszámítása szempontjából figyelembe veendő értékének meghatározása során nem folytatta le a felperes által annak bizonyítása érdekében előadott körülmények elemzését, hogy bizonyos szolgáltatásokat illetően a versenyellenes célú megállapodásban részes felek között nem volt potenciális verseny, ezen eladások értékének a Törvényszék általi meghatározása azzal járna, hogy az iratanyag vizsgálati hiányosságát a Törvényszéknek kellene pótolnia.
Márpedig a korlátlan felülvizsgálati jogkör gyakorlása nem terjedhet addig, hogy a Törvényszék ilyen vizsgálatot folytasson le, amely meghaladná a Bizottság értékelésének a Törvényszék értékelésével való helyettesítését, hiszen a Törvényszék értékelése lenne az egyetlen és első értékelése azoknak a körülményeknek, amelyeket a Bizottságnak figyelembe kellett volna vennie azon eladások értékének meghatározása érdekében, amelyek az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás 13. pontja értelmében a jogsértéssel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban állnak, és amely körülmények elemzése a Bizottság feladata.
(vö. 314., 315. pont)
21. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 331. pont)
22. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 344–350. pont)