T‑304/11. sz. ügy
Alumina d.o.o.
kontra
az Európai Unió Tanácsa
„Dömping – A Bosznia‑Hercegovinából származó zeolit‑A‑por behozatala – Rendes érték – A belföldi értékesítés reprezentatív jellege – Haszonkulcs – Rendes kereskedelmi forgalom”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (második tanács), 2013. április 30.
1. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingkülönbözet – A rendes érték meghatározása – Számtanilag képzett érték – Figyelembe veendő tényezők – A rendes kereskedelmi forgalomban alkalmazott ár – A belső piacon történő értékesítések reprezentativitásához szükséges küszöbérték – E két tényező közötti kölcsönhatás
(1225/2009 tanácsi rendelet, 2. cikk, (2), (3) és (6) bekezdés)
2. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingkülönbözet – A rendes érték meghatározása – Számtanilag képzett érték – Figyelembe veendő tényezők – A rendes kereskedelmi forgalomban alkalmazott ár – Az e forgalom keretében végzett értékesítések – Fogalom
(az Általános Vám‑ és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás, „1994. évi dömpingellenes megállapodás”, 2.1. cikk; 1225/2009 tanácsi rendelet, 2. cikk, (1), (3), (4) és (6) bekezdés)
3. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingkülönbözet – A rendes érték meghatározása – Számtanilag képzett érték – Valamely konkrét ügyfél részére teljesített értékesítések árát növelő kockázati felár figyelembevétele – Az eladási ár mesterséges megváltoztatása – A kiigazítás hiánya – A rendes értékre vonatkozó számítás, valamint a dömping fennállására vonatkozó megállapítás érvénytelensége
(1225/2009 tanácsi rendelet, 2. cikk, (2), (3), (6) és (10) bekezdés, k) pont)
1. Valamely termék rendes értékének meghatározása során a belföldi értékesítéseknek az 1225/2009 dömpingellenes alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti reprezentativitására vonatkozó kérdés, amely mennyiségi kritériumot jelent, főszabály szerint eltér attól a kérdéstől, hogy ezen értékesítésekre az említett rendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdése szerinti rendes kereskedelmi forgalom keretében került‑e sor, ami olyan minőségi kritériumot jelent, amely – az értékesítéseket önmagukban véve – azok jellegéhez fűződik. Mivel azonban a belföldi értékesítések volumene olyan tényező, amely érintheti az árak alakulását, a két kritérium egymással kölcsönhatásba léphet például akkor, ha a belföldi piac olyannyira korlátozott, hogy az árakat nem a kereslet és kínálat határozza meg. A kölcsönhatásnak ez a lehetősége azonban nem jár azzal, hogy – a reprezentativitáshoz szükséges 5%‑os küszöbérték elérésének hiányában – a belföldi értékesítések nem minősülnek a rendes kereskedelmi forgalom keretében végzett értékesítéseknek. Teljes mértékben ugyanis még akkor sem lehet kizárni, hogy a belföldi értékesítésekre – csekély volumenük ellenére – a rendes kereskedelmi forgalom keretében került sor, ha mégis az érintett gazdasági szereplők rendes magatartását tükrözik.
(vö. 24., 25. pont)
2. Valamely termék rendes értékének meghatározása során a rendes kereskedelmi forgalom fogalma tehát azt célozza, hogy kizárják azokat a helyzeteket, amelyekben a belföldi piacon végzett értékesítésekre többek között olyan feltételek mellett kerül sor, hogy a terméket az előállítási költségnél alacsonyabb áron értékesítik, illetve az ügyletekre egymással társult vagy kompenzációs megállapodást kötő partnerek között kerül sor. Amint az 1225/2009 dömpingellenes alaprendelet 2. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdéséből és 4. cikkének (2) bekezdéséből kitűnik, ezek a körülmények olyan értékesítésekre szolgálnak példaként, amelyek nem rendes kereskedelmi forgalom keretében végzett értékesítéseknek tekinthetők.
Ebben a kontextusban a rendes kereskedelmi forgalom keretében végzett értékesítések fogalma objektív hatállyal bír, és arra nemcsak az intézmények hivatkozhatnak a dömpinget vagy annak mértékét esetlegesen leplező magatartások felszámolása céljából, hanem a célzott gazdasági szereplők is, a szóban forgó műveletek szokásos jellegét érintő körülmények mellett.
Ebből következően az intézmények kötelesek kizárni a rendes érték számításából a nem a rendes kereskedelmi forgalom keretében végzett értékesítéseket – tekintet nélkül arra, hogy az eladási ár magasabb vagy alacsonyabb a rendes kereskedelmi forgalomban alkalmazott árnál –, függetlenül attól, hogy az ügyletre milyen okból nem a rendes kereskedelmi forgalom keretében került sor, és hogy ennek kizárása milyen hatással jár a dömping fennállásával, illetve annak mértékével kapcsolatos következtetésre, összhangban azzal, amit a Kereskedelmi Világszervezet Fellebbezési Testülete az Általános Vám‑ és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás 2.1. cikke kapcsán megállapított.
(vö. 27–30. pont)
3. Valamely termék rendes értékének meghatározása során egy konkrét belföldi ügyfél részére teljesített értékesítések árát növelő kockázati felár azon kockázat ellenértéke, amelynek viselését a szolgáltató akkor vállalja, ha ezen ügyfél részére termékeket értékesít és fizetési határidőt szab. Ez a felár tehát nem az eladott termék értékének egy részét képviseli, és nem is annak jellemzőivel függ össze, hanem megléte és mértéke az ügyfél kilétének, valamint az ügyfél fizetőképességére vonatkozó értékesítői megítélésnek tudható be. Így az ilyen felárnak a rendes érték megállapítása keretében történő figyelembevétele azzal a hatással jár, hogy a számításba olyan tényező kerül, amelyre nem szabad hivatkozni azon ár megállapítása során, amely áron a terméket a származási országban értékesítenék, és amely tényező kizárólag a konkrét belföldi vevő fizetőképességére vonatkozik.
Így az ilyen kockázati felárnak a rendes érték meghatározásakor megállapított haszonkulcs számításába való beépítése olyan elemet vesz figyelembe, amely nem az eladott termék értékének egy részét tükrözi, és amely ekként mesterségesen növeli a rendes érték számításának eredményét, ily módon pedig ez az eredmény – az 1225/2009 dömpingellenes alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének k) pontja alapján a megfelelő kiigazítás későbbi alkalmazására is figyelemmel – már nem a lehető leghűebben tükrözi a termék eladási árát, amely akkor érvényesülne, ha a szóban forgó terméket a származási országban rendes kereskedelmi forgalom keretében értékesítenék. A kockázati felár figyelembevételén alapuló hiba érinti a dömping fennállásának értékelése céljából megállapított rendes érték számításának érvényességét, ekként pedig megelőzi az ilyen magatartás fennállásával kapcsolatos következtetést, ily módon pedig érintheti a dömping fennállására vonatkozó megállapítás érvényességét is.
(vö. 36., 38., 39. pont)