A Bíróság (nyolcadik tanács) 2023. szeptember 7-i ítélete (a Finanzgericht Münster [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Michael Schütte kontra Finanzamt Brilon
(C-453/22. sz. ügy,1 Schütte)
(Előzetes döntéshozatal – A hozzáadottérték-adó (héa) közös rendszere – 2006/112/EK irányelv – A héasemlegesség elve – A tényleges érvényesülés elve – A beszerzési számlán szereplő túl magas héamérték – A túlfizetés visszatérítése – A hatósággal szembeni közvetlen kereset – Ugyanazon héa kétszeres visszatérítése kockázatának hatása)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Finanzgericht Münster
Az alapeljárás felei
Felperes: Michael Schütte
Alperes: Finanzamt Brilon
Rendelkező rész
A 2010. július 13-i 2010/45/EU tanácsi irányelvvel módosított, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvet, valamint a hozzáadottérték-adó (héa) semlegessége elvét és a tényleges érvényesülés elvét
a következőképpen kell értelmezni:
azok megkövetelik, hogy a termékértékesítések címzettje közvetlenül az adóhatósággal szemben rendelkezzen a beszállítói részére jogalap nélkül megfizetett és ez utóbbiak által az államkincstárnak befizetett héa – járulékos kamatok melletti – visszatérítéséhez való joggal olyan körülmények között, amikor egyrészt anélkül, hogy neki csalás, visszaélés vagy hanyagság felróható lenne, e visszatérítést a nemzeti jogban szabályozott elévülés miatt már nem követelheti e beszállítóktól, másrészt pedig formális lehetőség van arra, hogy az említett beszállítók utólag követeljék az adóhatóságtól a túlfizetés visszatérítését azt követően, hogy helyesbítették az eredetileg az ezen értékesítések címzettjének szóló számlákat. A jogalap nélkül beszedett héa adóhatóság általi észszerű határidőn belüli visszatérítésének hiányában az ezen, jogalap nélkül beszedett héának megfelelő összeg rendelkezésre állásának hiánya miatt elszenvedett kárt késedelmi kamat fizetésével kell kompenzálni.
____________
1 HL C 368., 2022.9.26.