T‑136/14. sz. ügy

Tilda Riceland Private Ltd

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – Felszólalási eljárás – A BASmALI közösségi ábrás védjegy bejelentése – BASMATI korábbi nem lajstromozott védjegy vagy megjelölés – Viszonylagos kizáró ok – A 207/2009/EK rendelet 8. cikkének (4) bekezdése”

Összefoglalás – A Törvényszék ítélete (hatodik tanács), 2015. szeptember 30.

1.      Nemzeti jog – A nemzeti jogokra való hivatkozás – Az Egyesült Királyság joga – A jellegbitorlási kereset (action for passing off) rendszere

2.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Nem lajstromozott védjegy, illetve a gazdasági tevékenység körében használt más megjelölés jogosultjának felszólalása – A megjelölés gazdasági tevékenység körében történő használata – Fogalom

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (4) bekezdés)

3.      Közösségi védjegy – Jogorvoslati eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – A Törvényszék hatásköre – A fellebbezési tanácsok határozatai jogszerűségének felülvizsgálata

(207/2009 tanácsi rendelet, 65. cikk, (2) bekezdés)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 20–22. pont)

2.      A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 8. cikkének (4) bekezdése keretében a megjelölést olyan értelemben kell megkülönböztető elemként használni, hogy annak a jogosultja által gyakorolt gazdasági tevékenység azonosítását kell szolgálnia.

Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a 207/2009 rendelet 8. cikke (4) bekezdésének keretében valamely megjelölés használati funkciójának kizárólag a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások kereskedelmi származásnak azonosítására kell irányulnia.

Ugyanis e rendelkezés körébe tartoznak a nem lajstromozott védjegyek és a kereskedelmi forgalomban használt „bármely más megjelölés”. E keretben és az ellenkezőjére utaló körülmény hiányában a szóban forgó megjelölés használati funkciója az adott megjelölés jellegétől függően nem csupán abban állhat, hogy az érintett vásárlóközönség azonosítja az érintett áru kereskedelmi származását, hanem többek között abban is, hogy azonosítja annak földrajzi származását és egyedi minőségét, vagy azon jellemzőit, amelyek a jóhírnevét megalapozzák. A szóban forgó megjelölés – jellegétől függően – tehát megkülönböztető képességgel rendelkező elemnek minősülhet abban az esetben, ha arra szolgál, hogy egy adott vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait más vállalkozás áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztesse, de többek között abban az esetben is, ha arra szolgál, hogy bizonyos árukat vagy szolgáltatásokat más hasonló áruktól vagy szolgáltatásoktól megkülönböztesse. Az ettől eltérő értelmezés arra vezet, hogy kizárja a 207/2009 rendelet 8. cikke (4) bekezdésének kedvezményéből azon megjelöléseket, amelyeket több gazdasági szereplő használ, vagy amelyeket védjegyekkel kapcsolatban használnak, jóllehet e rendelkezés ilyen kizárásról nem rendelkezik.

(vö. 27–29. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 33. pont)