T‑250/21. sz. ügy
Ladislav Zdút
kontra
az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala
A Törvényszék ítélete (kibővített tizedik tanács), 2022. július 6.
„Európai uniós védjegy – Törlési eljárás – NEHERA európai uniós ábrás védjegy – Feltétlen törlési ok – Rosszhiszeműség hiánya – A 207/2009/EK rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja (jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 59. cikke (1) bekezdésének b) pontja)”
1. Európai uniós védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – A bejelentőnek a védjegybejelentés során tanúsított rosszhiszeműsége – Értékelési szempontok – Minden, a lajstromozás iránti kérelem benyújtásakor létező releváns tényező figyelembevétele – A bejelentett védjegy közismertségének foka – A korábbi védjegy jóhírnevének vagy valamely híres személy nevének tisztességtelen kihasználása – Jóhírnevű védjeggyel vagy híres személlyel való folytonosságra vagy öröklésre vonatkozó hamis benyomás
(207/2009 tanácsi rendelet, 52. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
(lásd: 31–33., 64., 65. és 68. pont)
2. Európai uniós védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – A bejelentőnek a védjegybejelentés során tanúsított rosszhiszeműsége – NEHERA ábrás védjegy
(207/2009 tanácsi rendelet, 52. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
(lásd: 53., 59., 66., 70., 74., 76., 78. és 79. pont)
Összefoglalás
A felperes Ladislav Zdút az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (EUIPO) 2014‑ben textilipari termékek tekintetében lajstromoztatta a NEHERA európai uniós ábrás védjegyet.
I. Nehera, J.‑H. Nehera és N. Sehnal 2019‑ben a felperes lajstromozási kérelem benyújtásakor fennálló rosszhiszeműségére hivatkozva kérte az említett védjegy törlését.(1) Arra hivatkoztak, hogy nagyapjuk, Jan Nehera, a 30‑as években Csehszlovákiában egy ruházati cikkeket és kiegészítőket forgalmazó vállalkozást alapított, és a vitatott védjeggyel azonos jóhírnévvel rendelkező nemzeti védjegyet jelentett be és használt.
Az EUIPO második fellebbezési tanácsa e kérelemnek helyt adott. Azt állapította meg, hogy a felperes szándéka Jan Nehera és a korábbi csehszlovák védjegy jóhírnevének tisztességtelen kihasználása volt, és így a felperes a vitatott védjegy lajstromozása iránti kérelem benyújtásakor rosszhiszeműen járt el.
A felperes keresetet nyújtott be a Törvényszékhez az EUIPO fellebbezési tanácsa e határozatának hatályon kívül helyezése iránt.
A Törvényszék hatályon kívül helyezi a megtámadott határozatot, és pontosítja a rosszhiszeműség fogalmát, amennyiben az azon a szándékon alapul, hogy tisztességtelenül kihasználja valamely korábbi védjegy jóhírnevét vagy valamely személy nevének ismertségét.
A Törvényszék álláspontja
A Törvényszék mindenekelőtt megállapítja, hogy a bejelentő rosszhiszeműségének megítéléséhez a megjelölés által a lajstromozási kérelem benyújtásának időpontjában élvezett jóhírnév foka is figyelembe vehető, különösen akkor, ha e megjelölést korábban lajstromozták vagy harmadik személy védjegyként használta. Az a körülmény ugyanis, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés használata lehetővé teszi a bejelentő számára, hogy tisztességtelenül kihasználja valamely védjegy vagy korábbi megjelölés jóhírnevét, illetve egy híres személy nevét, alkalmas a bejelentő rosszhiszeműségének bizonyítására. A jóhírnév fennállásának és e jóhírnév tisztességtelen kihasználásának értékelése szempontjából az érintett vásárlóközönség azon áruk átlagfogyasztója, amelyek vonatkozásában a vitatott védjegyet lajstromozták.
Ezt követően a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy egy megjelölés vagy név jóhírnevével kapcsolatos élősködő magatartás főszabály szerint csak akkor lehetséges, ha e megjelölés vagy név ténylegesen és jelenleg is bizonyos fokú jóhírnevet vagy közismertséget élvez. Márpedig a jelen esetben a vitatott védjegy lajstromozása iránti kérelem benyújtásának időpontjában a korábbi csehszlovák védjegy és Jan Nehera neve már nem volt lajstromozva, illetve nem állt oltalom alatt, harmadik személy sem használta azt ruházati cikkek forgalmazása céljából, és jóhírnévvel sem rendelkezett az érintett vásárlóközönség körében. Ebben az összefüggésben a Törvényszék pontosítja, hogy pusztán az a körülmény, hogy a védjegybejelentő tudja vagy tudhatja, hogy egy harmadik személy a múltban a bejelentett védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló védjegyet használt, nem elegendő a bejelentő rosszhiszeműségének megállapításához.
Ezenkívül a Törvényszék emlékeztet arra, hogy az érintett vásárlóközönség képzetében a vitatott védjegy és a korábbi megjelölés közötti kapcsolat fennállása alapján önmagában nem lehet a korábbi megjelölés vagy név jóhírneve tisztességtelen kihasználásának fennállására következtetni. E tekintetben hangsúlyozza, hogy a felperes saját üzleti erőfeszítést tett a régi csehszlovák védjegy imázsának újraélesztése érdekében, és pusztán az, hogy reklámcélokból e védjegyre és létrehozójának történelmi imázsára hivatkozott, nem ellentétes a tisztességes ipari vagy kereskedelmi gyakorlat követelményeivel.
A Törvényszék továbbá elismeri, hogy nem zárható ki, hogy bizonyos sajátos körülmények között egy egykor jóhírnevű korábbi védjegy vagy egykor híres személy nevének harmadik személy általi újbóli használata ezen korábbi védjeggyel vagy e személlyel való folytonosságra vagy öröklésre vonatkozó hamis benyomást kelthet. Ez lehet a helyzet többek között akkor, ha a védjegybejelentő az érintett vásárlóközönség körében a korábbi védjegy jogosultjának törvényes vagy gazdasági jogutódjaként jelenik meg, miközben a korábbi védjegy jogosultja és a védjegybejelentő között semmiféle folytonossági vagy öröklési viszony nem áll fenn. Az ilyen körülmény adott esetben figyelembe vehető a bejelentő rosszhiszeműségének megállapítása céljából. Márpedig a Törvényszék szerint a jelen ügyben a felperes nem próbált szándékosan a vállalkozása és Jan Nehera vállalkozása közötti folytonosságra vagy öröklésre vonatkozóan hamis benyomást kelteni.
Végül a Törvényszék a felperes azon állítólagos szándékáról határoz, hogy megtévessze Jan Nehera leszármazottait és örököseit, és bitorolja jogaikat. E tekintetben rámutat arra, hogy a vitatott védjegy bejelentésekor a korábbi csehszlovák védjegy és Jan Nehera neve már semmilyen jogi oltalom alatt nem állt. Ennélfogva Jan Nehera leszármazottai és örökösei nem rendelkeztek olyan joggal, amely alapján a felperes megtéveszthette volna őket, vagy amelyet a felperes bitorolhatott volna.
Következésképpen a Törvényszék megállapítja, hogy a felperes részéről nem állt fenn rosszhiszeműség, és hatályon kívül helyezi az EUIPO második fellebbezési tanácsának határozatát.