T‑570/10. sz. ügy

Environmental Manufacturing LLP

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – Felszólalási eljárás – Farkasfejet ábrázoló közösségi ábrás védjegy bejelentése – WOLF Jardin és Outils WOLF korábbi nemzeti és nemzetközi ábrás védjegyek – Viszonylagos kizáró okok – A korábbi védjegy jóhírnevének vagy megkülönböztető képességének megsértése – A 207/2009/EK rendelet 8. cikkének (5) bekezdése”

Az ítélet összefoglalása

1.      Közösségi védjegy – Harmadik személyek észrevételei és felszólalás – A felszólalás vizsgálata – A korábbi védjegy használatának igazolása – Részleges használat – Hatás

(207/2009 tanácsi rendelet, 42. cikk, (2) és (3) bekezdés)

2.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló, jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy nem hasonló árukra vagy szolgáltatásokra kiterjesztett oltalma – Feltételek – A korábbi védjegy megkülönböztető képességének vagy jóhírnevének tisztességtelen kihasználása – A korábbi védjegy megkülönböztető képességének vagy jóhírnevének sérelme – Érintett vásárlóközönség

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (5) bekezdés)

3.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló, jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy nem hasonló árukra vagy szolgáltatásokra kiterjesztett oltalma – Feltételek – A védjegyek közötti kapcsolat – Értékelési szempontok

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (5) bekezdés)

4.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló, jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy nem hasonló árukra vagy szolgáltatásokra kiterjesztett oltalma – Valamely megjelölés azonos vagy hasonló áruk vagy szolgáltatások tekintetében történő használata esetén is biztosított oltalom – A korábbi védjegy megkülönböztető képességének sérelme

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (5) bekezdés)

1.      Ugyan a részleges használat fogalmának az a szerepe, hogy azok a védjegyek, amelyeket egy adott árukategória tekintetében nem használnak, ne legyenek foglaltak, az nem járhat azzal a hatással, hogy megfossza a korábbi védjegy jogosultját az oltalom egészétől azon áruk tekintetében, amelyek – anélkül, hogy szorosan véve azonosak lennének azokkal, amelyek tekintetében a tényleges használatot igazolni tudta – alapvetően nem térnek el azoktól, és ugyanabba a csoportba tartoznak, amely csak önkényes módon osztható fel. E tekintetben a gyakorlatban kivitelezhetetlen, hogy a védjegyjogosult a lajstromozással érintett áruk minden egyes elképzelhető változata tekintetében bizonyítékot szolgáltasson a védjegy használatának igazolására. Következésképpen „az áruk vagy szolgáltatások egy részének” fogalma nem terjedhet ki a hasonló áruk vagy szolgáltatások minden egyes kereskedelmi változatára, csak azon árukéra vagy szolgáltatásokéra, amelyek kellően elkülöníthetők ahhoz, hogy egységes kategóriákat vagy alkategóriákat képezzenek.

(vö. 21. pont)

2.      A 207/2009 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése keretében figyelembe veendő vásárlóközönség a korábbi védjegy jogosultja által hivatkozott sérelem típusától függően változik. Egyrészt ugyanis mind a védjegy megkülönböztető képességét, mind annak a jóhírnevét az érintett vásárlóközönség észlelése szempontjából lehet értékelni, amely vásárlóközönség az árujegyzékben szereplő áruk vagy szolgáltatások szokásosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztóiból áll. Ebből következően a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét érintő sérelmek fennállását azon áruk vagy szolgáltatások átlagos, szokásosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő fogyasztója szempontjából kell értékelni, amelyek vonatkozásában ezt a védjegyet lajstromozták. Másrészt a korábbi védjegy megkülönböztető képességének vagy jóhírnevének tisztességtelen kihasználásából álló sérelmet illetően – amennyiben az e védjegyből a későbbi védjegy jogosultja által szerzett előnyre vonatkozik a tilalom –, az említett sérelem fennállását azon áruk vagy szolgáltatások átlagos, szokásosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő fogyasztója szempontjából kell értékelni, amelyek vonatkozásában a későbbi védjegyet lajstromozták.

(vö. 32. pont)

3.      A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésében biztosított oltalom nem függ annak megállapításától, hogy a szóban forgó védjegyek olyan mértékben hasonlítanak egymásra, hogy az érintett vásárlóközönség tudatában fennáll az összetévesztésük veszélye. Elegendő, hogy az e védjegyek között olyan mértékű hasonlóság legyen, hogy az érintett vásárlóközönség azokat kapcsolatba hozhassa egymással. Az ilyen kapcsolat fennállását átfogóan kell értékelni, figyelembe véve az adott ügy minden releváns elemét, így az ütköző védjegyek közötti hasonlóság mértékét; azon áruk és szolgáltatások jellegét, amelyek vonatkozásában az ütköző védjegyeket lajstromozták, beleértve ezen áruk vagy szolgáltatások közelségének vagy különbözőségének mértékét; valamint az érintett vásárlóközönséget; a korábbi védjegy jóhírnevének erősségét; a korábbi védjegy benne rejlő vagy a használattal megszerzett megkülönböztető képességének mértékét és a vásárlóközönség észlelése szerint fennálló összetéveszthetőséget.

(vö. 36., 37., 41. pont)

4.      A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésére a felszólalás alátámasztásaként éppúgy hivatkozni lehet valamely olyan közösségi védjegybejelentéssel szemben, amely a korábbi védjeggyel jelöltekkel nem azonos, illetve nem hasonló árukra és szolgáltatásokra vonatkozik, mint az olyan közösségi védjegybejelentéssel szemben, amely a korábbi védjeggyel jelöltekkel azonos vagy azokhoz hasonló árukra vonatkozik.

Azáltal, hogy a versenytársak azonos vagy hasonló áruk esetében bizonyos mértékben hasonló megjelöléseket használnak, veszélybe kerül annak lehetősége, hogy az érintett vásárlóközönség a szóban forgó megjelöléseket és árukat közvetlenül egymáshoz társítja, ami sértheti a korábbi védjegy arra vonatkozó képességét, hogy az említett védjegy jogosultjától származóként azonosítsa azokat az árukat, amelyek tekintetében a védjegyet lajstromozták.

(vö. 61., 62. pont)