2011. szeptember 9-én benyújtott kereset - Technion - Israel Institute of Technology és Technion Research & Development kontra Bizottság

(T-480/11. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Technion - Israel Institute of Technology (Haifa, Izrael) és Technion Research & Development Foundation Ltd (Haifa) (képviselők: D. Grisay és D. Piccininno ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

fogadja el az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikkén alapuló jelen megsemmisítés iránti keresetet;

nyilvánítsa azt elfogadhatónak;

nyilvánítsa a keresetet megalapozottnak, és következésképpen:

mondja ki, hogy a Bizottság nem végezte el a hozzáférés iránti kérelemben szereplő dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatát;

mondja ki, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát vétett az 1049/2001 rendelet 4. cikkében szereplő kivételek alkalmazása során,

mondja ki, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdése szerinti, a dokumentumokhoz való részleges hozzáférési jogot;

mondja ki, hogy a Bizottság megsértette az arányosság elvét, mivel nem hasonlította össze a hivatkozott kivételeket a közérdekkel;

ugyanezen az alapon semmisítse meg az Európai Bizottság Főtitkárának 2011. június 30-i határozatát;

az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek négy jogalapra hivatkoznak.

Az első, a hozzáférés iránti kérelemben szereplő dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatának elmulasztására, és ennélfogva a megtámadott határozat elégtelen indokolására alapított jogalap, amennyiben a Bizottság inkább bizonyos dokumentum-csoportra (az ellenőrzéssel kapcsolatos dokumentumokra) hivatkozott, mint az e dokumentumokban szereplő konkrét adatokra.

A második, az 1049/2001 rendelet¹ 4. cikkében szereplő kivételek alkalmazása során elkövetett nyilvánvaló mérlegelési hibára alapított jogalap:

amennyiben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy azon dokumentumok nyilvánosságra hozatala, amelyekhez hozzáférést kértek, akadályozná az ellenőrzések lefolytatását, bár i. az ellenőrzési eljárás kizárólagos célja annak vizsgálata volt, hogy valamely szerződés teljesítési költségei támogathatók-e vagy sem, és ii. a kért dokumentumokban szereplő adatok tisztán ténybeli jellegűek;

amennyiben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kért dokumentumok nyilvánosságra hozatala sértené a magánélethez való jogot és az egyén integritását, bár a felpereseknek szükségük volt e dokumentumokra ahhoz, hogy a kontradiktórius ellenőrzési eljárásban eredményesen élhessenek a jogaikkal.

A harmadik, az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (6) bekezdése szerinti, a kért dokumentumokhoz való részleges hozzáférési jog figyelmen kívül hagyására alapított jogalap, mivel a Bizottság megtagadta azon dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatát, amelyekhez hozzáférést kértek.

A negyedik, az arányosság elvének abból eredő megsértésére alapított jogalap, hogy a Bizottság nem hasonlította össze a hivatkozott kivételeket a közérdekkel, amennyiben a közérdek azt kívánja, hogy a felperesek megvizsgálhassák, hogy a Bizottság hogyan folytatja le az ellenőrzési eljárásait, és felvilágosíthassák a szerződő feleket az alaki követelményeknek való megfelelés érdekében követendő eljárásokról.

____________

¹ - Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).