AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG NEGYEDIK TANÁCSA ELNÖKÉNEK VÉGZÉSE
2005. február 22.(*)
„Bizalmasság – Vitatás”
A T‑383/03. sz. ügyben,
a Hynix Semiconductor Inc. (székhelye: Kyoungi‑Do [Korea], képviselik: M. Bronckers, Y. van Gerven, A. Gutermuth és A. Desmedt ügyvédek, kézbesítési cím: Luxembourg)
felperesnek,
támogatják:
a Citibank, NA Seoul Branch (Korea) (székhelye: Szöul [Korea], képviseli: F. Petillion ügyvéd)
és
a Korean Exchange Bank (székhelye: Szöul, képviseli: J. Bourgeois ügyvéd)
beavatkozók,
az Európai Unió Tanácsa (képviseli: M. Bishop, meghatalmazotti minőségben, segítője: G. Berrisch ügyvéd)
alperes ellen,
támogatják:
az Európai Közösségek Bizottsága (képviselik: T. Scharf és Riczné Talabér K., meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg),
az Infineon Technologies AG (székhelye: München [Németország], képviselik: M. Schütte, S. Cisnal de Ugarte és B. Montejo ügyvédek),
valamint
a Micron Europe Ltd (székhelye: Berkshire [Egyesült Királyság])
és
a Micron Technology Italia Srl (székhelye: Avezzano [Olaszország])
(képviselik őket: B. O’Connor solicitor és D. Luff ügyvéd)
beavatkozók,
a Koreai Köztársaságból származó, DRAM (dynamic random access memories – dinamikus véletlen hozzáférésű memória) néven ismert bizonyos elektronikus mikroáramkörök behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről, valamint a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2003. augusztus 11‑i tanácsi rendelet (HL L 212., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 47. kötet, 308. o.) megsemmisítése iránt benyújtott keresete tárgyában,
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁGA NEGYEDIK TANÁCSÁNAK ELNÖKE
meghozta a következő
Végzést
Az eljárás
1 Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2003. november 14‑én benyújtott keresetével a Hynix Semiconductor Inc. (a továbbiakban: Hynix), koreai jog alá tartozó, Kyoungi‑Do‑ban (Korea) létesített társaság a Koreai Köztársaságból származó, DRAM (dynamic random access memories – dinamikus véletlen hozzáférésű memória) néven ismert bizonyos elektronikus mikroáramkörök behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről, valamint a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2003. augusztus 11‑i 1480/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 212., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 47. kötet, 308. o.) (a továbbiakban: a megtámadott rendelet) megsemmisítését kérte. A Hynix azt kéri a keresetében, hogy a megtámadott rendeletet egészében, illetve másodlagosan részlegesen semmisítsék meg.
2 Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2004. január 28‑án, február 16‑án és március 11‑én érkezett leveleikkel a Micron Europe Ltd, angol jog alá tartozó és Berkshire‑ben (Egyesült Királyság) alapított társaság, a Micron Technology Italia Srl, olasz jog alá tartozó, Avezzanóban (Olaszország) alapított társaság (a továbbiakban együttesen: Micron), a Bizottság és az Infineon Technologies AG (a továbbiakban: Infineon), német jog alá tartozó, Münchenben (Németország) alapított társaság, beavatkozási kérelmeket terjesztettek elő a Tanács kérelmeinek támogatása végett.
3 Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2004. március 11‑én érkezett leveleikkel a Citibank, NA Seoul Branch (Korea) (a továbbiakban: Citibank), koreai jog alá tartozó, Szöulban (Korea) alapított társaság és a Korean Exchange Bank (a továbbiakban: KEB), koreai jog alá tartozó, Szöulban alapított társaság beavatkozási kérelmeket nyújtottak be a Hynix által előterjesztett kérelem támogatása végett.
4 Ezeket a beavatkozási kérelmeket kézbesítették a feleknek, akik írásbeli észrevételeket terjesztettek elő.
5 Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2004. április 13‑án, 14‑én és május 19‑én érkezett külön irataival a Hynix kérelmezte, hogy amennyiben megengedik beavatkozóként való részvételüket az eljárásban, bizonyos titkos vagy bizalmas iratokat, illetve információkat távolítsanak el az Infineonnak, a Micronnak, a Citibanknak és a KEB‑nek küldendő keresetlevél másolatából. A Hynix elkészítette és benyújtotta a beadvány nem bizalmas változatát.
6 A Tanács 2004. június 1‑jén nyújtotta be ellenkérelmét az Elsőfokú Bíróság Hivatalához.
7 A negyedik tanács elnöke 2004. július 14‑i végzéseivel a Bizottság, az Infineon és a Micron beavatkozási kérelmeinek helyt adott, és egyelőre nem határozott érdemben az Infineon és a Micron tekintetében a kereset bizalmas kezelésére vonatkozó kérelem vonatkozásában.
8 Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2004. július 15‑én érkezett levelével a Hynix kérelmezte, hogy bizonyos titkos vagy bizalmas iratokat, illetve információkat hagyjanak ki az Infineonnak és a Micronnak, illetve ha beavatkozásukat megengedik, a Citibanknak és a KEB‑nek küldendő ellenkérelem másolatából. Elkészítette és benyújtotta a beadvány nem bizalmas változatát. Az elnök egyelőre nem határozott e kérelem érdemében.
9 Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2004. szeptember 16‑án érkezett leveleikkel az Infineon és a Micron, a számukra nyitva álló határidőn belül, írásbeli észrevételeket nyújtottak be a Hynix bizalmas kezelésre vonatkozó kérelme tekintetében.
10 Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2004. szeptember 21‑én érkezett levelével a Hynix értesítette az Elsőfokú Bíróságot arról, hogy miközben az ellenkérelem B 3. melléklete tekintetében bizalmas kezelést kért, elmulaszotta az irat bizalmas változatát eltávolítani az ellenkérelem általa 2004. július 15‑én benyújtott nem bizalmas változatából, amelynek másolatát megküldték az Infineonnak és a Micronnak. A Hynix kérelmezte, hogy kötelezzék az Infineont és a Micront az iratok Elsőfokú Bírósághoz történő visszaküldésére, amíg a bizalmas kezelésre vonatkozó kérelmének folyamatban levő érdemi elbírálására nem kerül sor. Az elnök helyt adott a kérelemnek.
11 Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2004. október 11‑én érkezett levelével a Tanács kérte, hogy az ellenkérelem B 3., B 15., B 18., B 26., B 27. és B 38. mellékleteit bizalmasan kezeljék az Infineon és a Micron, illetve ha beavatkozásukat megengedik, a Citibank és a KEB vonatkozásában. Az elnök egyelőre nem határozott e kérelem érdemében.
12 Ugyanezen levelével a Tanács azt is kérte az Elsőfokú Bíróságtól, hogy kötelezze az Infineont és a Micront a kérdéses iratok visszaküldésére – amelyek másolatait a saját vagy a Hynix előzetes bizalmas kezelés iránti kérelmének hiányában megküldték számukra – visszaküldésére, amíg a bizalmas kezelésre vonatkozó kérelmének folyamatban levő érdemi elbírálására nem kerül sor. Az elnök helyt adott a kérelemnek.
13 2004. október 29‑i végzésével az elnök helyt adott a Citibank és a KEB beavatkozási kérelmének, és egyelőre nem határozott a beadványok tekintetükben bizalmasan történő kezelésére vonatkozó kérelem érdemében.
14 Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2004. október 25‑én és október 28‑án érkezett leveleikkel az Infineon és a Micron írásbeli észrevételeket tett a Tanács bizalmas kezelés iránti kérelme tekintetében.
15 A Citibank nem nyújtott be írásbeli észrevételeket a bizalmas kezelés iránti kérelem tekintetében.
16 A KEB csak a Tanács bizalmas kezelés iránti kérelmével érintett iratok bizonyos része tekintetében nyújtott be írásbeli észrevételeket.
A bizalmas kezelés iránti kérelmekről
17 Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 116. cikke 2. §‑ának első mondata úgy rendelkezik, hogy a beavatkozó másolatot kap a felek részére kézbesített valamennyi eljárási iratról, második mondata szerint az elnök azonban a fél kérelmére a titkos vagy bizalmas iratokat visszatarthatja.
18 Ezek a rendelkezések alapelvként megállapítják, hogy a beavatkozóknak minden egyes, a felek részére kézbesített eljárási iratról másolatot kell kapniuk, és csak eltérés alapján engedi meg, hogy bizonyos titkos vagy bizalmas iratokat vagy információkat ne küldjenek meg számukra (az Elsőfokú Bíróság elnöke T‑30/89. sz., Hilti kontra Bizottság ügyben 1990. április 4‑én hozott végzésének [EBHT 1990., II‑163. o., kivonatosan került közzétételre] 10. pontja és az Elsőfokú Bíróság első tanácsa elnöke T‑168/01. sz., Glaxo Wellcome kontra Bizottság ügyben 2003. augusztus 5‑én hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 34. pontja).
19 A jelen ügyben helyesnek tűnik külön megvizsgálni, hogy egyrészt a Hynix bizalmas kezelés iránti kérelme és másrészt a Tanács bizalmas kezelés iránti kérelme lehetővé teszi‑e a fenti elvtől való eltérést.
A Hynix bizalmas kezelés iránti kérelméről
A kérelem tárgya és indokolása
20 A Hynix azt kéri, hogy a keresetlevél és az ellenkérelem részét képező bizonyos eljárási iratokat és információkat távolítsanak el az Infineonnak, a Micronnak, a Citibanknak és a KEB‑nek küldendő beadványok másolataiból.
21 A jelen bizalmas kezelés iránti kérelem által érintett eljárási iratok és információk a következőek:
(omissis)
A beavatkozók észrevételei
22 Az Infineon teljes terjedelmében kifogásolja a bizalmas kezelés iránti kérelmet.
23 Állítása szerint először is a kérelem nem tartalmazza az érintett iratok és információ nagy részének általános leírását, és így nem teszi lehetővé annak megítélését, hogy bizalmas kezelésük igazolt‑e, miközben egy részük fontos lehet a Hynix által előterjesztett 17 jogalapból néhány tekintetében, és szükséges lehet az Infineon számára jogai gyakorlásához. Ez a következő, a bizalmas kezelés iránti kérelemmel érintett információkra érvényes:
(omissis)
24 Másodsorban az Infineon fenntartja, hogy a kérelem nem tesz eleget a 2002. március 14‑i, gyakorlati útmutató a felek részére című dokumentum (HL 2002. L 87., 48. o.) VIII. 3. pontjában foglalt indokolási kötelezettségnek, mivel bár leírja az általa érintett eljárási iratok és információk tartalmát, nagyrészt elmulasztja megindokolni, hogy mi vezet titkos vagy bizalmas minősítésükhöz. Ez a következő, a bizalmas kezelés iránti kérelemmel érintett információkra érvényes:
(omissis)
25 Harmadsorban az Infineon szerint az a tény, hogy a Bizottság bizonyos, a bizalmas kezelés iránti kérelemmel érintett iratokat és információkat az igazgatási eljárás során bizalmasként kezelt, és az a tény, hogy a bizalmas kezelést kérő és az eljárásban részt nem vevő személy közötti megállapodás úgy rendelkezik, hogy az adott információ bizonyos része bizalmasként kezelendő, önmagukban nem igazolják ezen iratok és információ eltávolítását a beavatkozóknak megküldendő beadványok másolataiból. A bizalmas kezelés ezért nem szükségszerűen igazolható az alábbiak tekintetében:
(omissis)
26 Negyedsorban az Infineon előadja, hogy a kérelem által érintett információ egy része régi és/vagy elavult, és hogy más információ is elérhető a köz vagy a szakmai körök számára. Ezért megalapozatlannak tűnik a bizalmas kezelés megadása az alábbiak tekintetében:
(omissis)
27 Ötödsorban előadja, hogy a gyakorlati útmutató a felek részére VIII.2. pontja kimondja, hogy a bizalmas kezelés iránti kérelemnek szigorúan a valóban bizalmas anyagokra kell korlátozódnia, és csak kivételes esetben terjedhet ki valamely mellékletként csatolt irat egészére. Különösen a keresetlevélhez csatolt LII. melléklet egészének és az ellenkérelemhez csatolt B 30. és B 31. mellékletek egészének bizalmas kezelésére irányuló kérelem indokoltságában kételkedik.
28 Hatodsorban az Infineon azt állítja, hogy a keresetlevélhez csatolt XXXVIII. melléklet tartalmazza a koreai hatóságoknak a Bizottság által az igazgatási eljárás során küldött kérdőívre adott válasza bizalmas változatát, és hogy ezt az iratot a Bizottság abban az eljárásban nem fedte fel a felek előtt, és hogy úgy tűnik, mintha ezt a Hynixnek a koreai hatóságok maguk adták volna át. Azon az állásponton van, hogy amennyiben valamely irat titkos vagy bizalmas információt tartalmaz, a fegyveregyenlőség elvére tekintettel mindenképpen teljes másolatot kell küldeni róla.
29 Hetedsorban az Infineon alapvetően kétségeit fejezi ki a tekintetben, hogy titkos vagy bizalmas jellegűek az alábbiak:
(omissis)
30 A Micron kifogását az ellenkérelem B 3. mellékletére korlátozza. Előadja, hogy ez az irat különösen fontos a Tanács együttműködésének Hynix szerinti hiányára vonatkozó jogalap tekintetében, ezen intézménynek a rendelkezésre álló tényekre és adatokra való támaszkodásának lehetősége tekintetében, csakúgy, mint a közhatóságok pénzügyi hozzájárulása fennállásának minősítésére vonatkozó jogalapok és a támogatások nagyságának számítása tekintetében. Ezért kétli, hogy az erre vonatkozó kérelemnek teljes mértékben helyt lehet adni.
Az elnök álláspontja
31 Először is, a bizalmas kezelés iránti kérelmet benyújtó fél feladata a kérelem által érintett iratok és információk meghatározása, és annak kellő indokolása, hogy miért bizalmasak (az Elsőfokú Bíróság kibővített első tanácsa elnöke T‑246/99. sz., Tirrenia di Navigazione és társai kontra Bizottság ügyben 2000. november 8‑án hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 20. pontja és a fenti 18. pontban hivatkozott Glaxo Wellcome kontra Bizottság ügyben hozott végzés 36. és 37. pontja). Az Elsőfokú Bíróság hivatalvezetőjének szóló szolgálati utasítások (HL L 78., 32. o.) utoljára módosított változata (HL 2002. L 160., 1. o.) megismétli az 5. cikk (4) bekezdése első albekezdésének, valamint a gyakorlati útmutató a felek részére VIII.3. pontjának rendelkezéseit.
32 A jelen ügyben a kérelem megfelel a bizalmas információ meghatározása követelményének, kivéve amennyiben a keresetlevélhez csatolt XII., XXII., XXVII., XXXV., XXXVIII., XXXIX., XL. és XLI. mellékletekre vonatkozik. Ezen iratok tekintetében egyáltalán nem pontosítja, hogy mely információt kell eltávolítani a beavatkozóknak küldendő másolatokból. Továbbá a beadvány beavatkozóknak küldött nem bizalmas változatában a kérdéses információ jelentős részét törölték, anélkül hogy a törlést bármilyen módon jelezték volna. A beavatkozók ezért nincsenek abban a helyzetben, hogy azonosíthassák ezen információkat, és még kevésbé, hogy bizalmas jellegük vagy velük való közlésük esetleges szükségessége tekintetében előadják észrevételeiket.
33 Mindazonáltal az iratok egyedi vizsgálata azt mutatja, hogy a kérdéses, egyébként igen nagyszámú információ két kategóriába sorolható. Az első a beadványok egyéb részeiben is említett titkos vagy bizalmas információkat tartalmaz, amelyek vonatkozásában a Hynix bizalmas kezelést kért, olyan információkat, amelyek szigorúan ugyanilyen természetűek. A második olyan információkat tartalmaz, amelyek semmi esetre sem titkosak vagy bizalmasak. Ezen nagyon különleges körülmények között pergazdaságossági szempontból helyesnek tűnik már ebben a szakaszban döntést hozni az ezen iratokat érintő kérelem tekintetében. Mindazonáltal szükségszerűen figyelembe kell venni a kérelem pontatlanságát az érintett iratok vonatkozásában, valamint az indokolás általánosságát és rövidségét.
34 Az indokolási kötelezettséget minden egyes irat természete és az általa érintett információ figyelembevételével kell megítélni. Mindazonáltal az ítélkezési gyakorlatból nyilvánvaló, hogy különbséget lehet tenni egyrészt a természetüknél fogva titkos információk között, mint például az üzleti, versenyhez kapcsolódó, pénzügyi vagy számviteli természetű (lásd e tekintetben az Elsőfokú Bíróság kibővített ötödik tanácsa elnökének a T‑395/94. sz., Atlantic Container Line és társai kontra Bizottság ügyben 1996. február 26‑án hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 4. pontját; az Elsőfokú Bíróság kibővített negyedik tanácsa elnökének a T‑322/94. sz., Union Carbide kontra Bizottság ügyben 1997. február 4‑én hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 24. pontját; az Elsőfokú Bíróság kibővített negyedik tanácsa elnökének a T‑234/95. sz., DSG kontra Bizottság ügyben 1997. március 4‑én hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 15. pontját és az Elsőfokú Bíróság kibővített ötödik tanácsa elnökének a T‑77/00. sz., Esat Telecommunications kontra Bizottság ügyben 2001. április 23‑án hozott végzése [az EBHT‑ban nem tették közzé] 84. pontját), illetve bizalmas – úgymint a tisztán bennfentes jellegű – információk (az Elsőfokú Bíróság második tanácsa elnökének a T‑24/93. sz., Compagnie maritime belge transports és Compagnie maritime belge kontra Bizottság ügyben 1994. március 21‑én hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 12. pontja, az Elsőfokú Bíróság kibővített negyedik tanácsa elnökének a T‑215/95. sz., Telecom Italia és társai kontra Bizottság ügyben 1994. március 21‑én hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 18. pontja), és másrészt az olyan iratok vagy információk között, amelyek a kérelmező által bizonyítandó okokból lehetnek titkosak vagy bizalmasak (lásd e tekintetben az Elsőfokú Bíróság T‑14/96. sz., BAI kontra Bizottság ügyben 1996. november 13‑án hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 14. pontját és a fent hivatkozott Esat Telecommunications kontra Bizottság ügyben hozott végzésének 27., 45., 50., 80. és 87. pontját).
35 A jelen ügyben azon információk egyedi vizsgálata, amely tekintetében az Infineon fenntartja, hogy a kérelem elmulasztja az indokolást, azt mutatja, hogy azok kizárólag számadatokból, illetve pontos üzleti, versenyhez kapcsolódó vagy pénzügyi jellegű adatokból állnak, amelyek tekintetében az indokolási kötelezettség teljesítéséhez elegendő azok rövid leírása, jelezve, hogy azok – az esettől függően –,titkosak vagy bizalmasak, amint azt a Hynix tette.
36 Másodsorban, ha valamely fél az eljárási szabályzat 116. cikke 2. §‑ának második mondata alapján nyújt be kérelmet, az elnöknek csak a vitatott iratok és információk tekintetében kell határoznia (az Elsőfokú Bíróság harmadik tanácsa elnökének a T‑203/01. sz., Michelin kontra Bizottság ügyben 2002. október 15‑én hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 10. pontja és a T‑287/01. sz., Bioelettrica kontra Bizottság ügyben 2003. február 5‑én hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 12. pontja).
37 A jelen ügyben az Infineon kifogásai a bizalmas kezelés iránti kérelem egészére vonatkoznak, beleértve – noha kétségei kifejezésével – a keresetlevélhez csatolt XXIX. mellékletet (625. és 626. o.), a XXXI. és a XXXV. mellékletet, az ellenkérelemhez csatolt B 3. és B 36. mellékleteket és bizonyos új információkat a keresetlevélhez csatolt XII., XIII. (347. és 348. o.), XVII. (429. o.), XVIII. (433. o.), XXII. és XXIX. (622. és 623. o.) mellékletben. Ezért az összes említett irat és információ tekintetében határozni kell.
38 Harmadsorban, amennyiben az eljárási szabályzat 116. cikke 2. §‑ának második mondata alapján benyújtott kérelmet vitatják, az elnöknek először meg kell vizsgálnia, hogy valóban titkosak és bizalmasak‑e azok az iratok és információk, amelyek bizalmassága vitatott.
39 E vizsgálat során az elnököt nem kötheti a bizalmas kezelést kérő fél által a vitában részt nem vevő féllel, az utóbbi személyre vonatkozó és a beadványok tartalmát képező iratok és információ tekintetében kötött bizalmassági megállapodás (az Elsőfokú Bíróság kibővített ötödik tanácsa elnökének a T‑102/96. sz., Gencor kontra Bizottság ügyben 1997. június 3‑án hozott végzése [EBHT 1997., II‑879. o.] 17–19. pontja). A jelen ügyben ezért nem szükséges a Hynixet azon bizalmassági megállapodások benyújtására kötelezni, amelyekre kérelme alátámasztására hivatkozik.
40 Az elnököt az a tény sem kötheti, hogy bizonyos iratoknak vagy információknak a Bizottság bizalmas kezelést biztosított a megtámadott jogi aktus elfogadásához vezető igazgatási eljárás során. Ezzel szemben feladata megvizsgálni, hogy a kérdéses irat, illetve információ ténylegesen titkos vagy bizalmas‑e (lásd e tekintetben a fenti 39. pontban hivatkozott Gencor kontra Bizottság ügyben hozott végzés 67. pontját; az Elsőfokú Bíróság második tanácsa elnökének a T‑22/97. sz., Kesko Oy kontra Bizottság ügyben 1998. június 8‑án hozott végzése [az EBHT‑ban nem tették közzé] 14. pontját; az Elsőfokú Bíróság ötödik tanácsa elnökének a T‑65/98. sz., Van den Berg Foods kontra Bizottság ügyben 1999. március 2‑án hozott végzése [az EBHT‑ban nem tették közzé] 27. pontját és a fenti 31. pontban hivatkozott Tirrenia di Navigazione és társai kontra Bizottság ügyben hozott végzés 23. pontját).
41 Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 1997. október 6‑i 2026/97/EK tanácsi rendelet (HL L 288., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 10. kötet, 78. o.) alapján elfogadott jogi aktust érintő eljárásokban mindazonáltal helyénvaló lehet azt a tényt figyelembe venni, hogy az adott jogi aktus elfogadásához vezető igazgatási eljárás során az intézmények, azt követően, hogy erre irányuló indokolt kérelmet kaptak, a hivatkozott rendelet 29. cikkét alkalmazva elfogadják, hogy a fél által bizalmasan vagy bizalmas jelleggel rendelkezésre bocsátott iratokat vagy információkat bizalmasan kezeljék.
42 Negyed- és utolsósorban, ha az elnököt vizsgálata annak megállapítására indítja, hogy némelyik irat és információ, amelynek bizalmasságát vitatják, titkos és bizalmas, ezt követően valamennyi ilyen irat és információ tekintetében mérlegelnie kell az ellentétes érdekeket, és egyensúlyt kell teremtenie közöttük.
43 E tekintetben az eljárási szabályzat 116. cikke 2. §‑ának második mondata szerinti eltérés szempontjából számításba jöhető körülmények értékelése különbözik, aszerint hogy a bizalmas kezelést a bizalmas kezelés iránti kérelem benyújtója érdekében vagy a vitában részt nem vevő fél érdekében kérik.
44 Ahol a bizalmas kezelést a kérelmező érdekében kérik, az elnöknek az értékelés során valamennyi ilyen irat és információ tekintetében a kérelmezőnek az érdekei súlyos sérelme megelőzésére való jogos törekvését kell egyensúlyba hoznia a beavatkozók ugyanolyan jogos, arra irányuló törekvésével, hogy megszerezzenek minden olyan információt, amely eljárási jogaik gyakorlásához szükséges (lásd a fenti 18. pontban hivatkozott Hilti kontra Bizottság ügyben hozott végzés 11. pontját és a fenti 18. pontban hivatkozott Glaxo Wellcome kontra Bizottság ügyben hozott végzés 35. pontját).
45 Ahol a bizalmas kezelés iránti kérelmet a vitában részt nem vevő fél érdekében kérik, az elnöknek az értékelés során valamennyi ilyen irat és információ tekintetében e személynek az őt érintő titkos vagy bizalmas iratok, illetve információk védelemben részesítésére vonatkozó érdekét kell egyensúlyba hoznia a beavatkozók arra irányuló érdekével, hogy megszerezzék ezen iratokat vagy információkat az eljárási jogaik gyakorlásához (lásd a fenti 39. pontban hivatkozott Gencor kontra Bizottság végzés 18. pontját és a fenti 18. pontban hivatkozott Glaxo Wellcome kontra Bizottság végzés 50. pontját).
46 Mindenesetre a kérelmezőnek számolnia kell azzal a lehetőséggel – figyelemmel a bírósági eljárások kontradiktórius és nyilvános jellegére –, hogy néhány olyan titkos vagy bizalmas irat, illetve információ, amelynek benyújtásáról döntött, szükségesnek tűnhet a beavatkozók eljárási jogai gyakorlása szempontjából, és ezért azokat közölni kell velük (az Elsőfokú Bíróság T‑89/96. sz., British Steel kontra Bizottság ügyben hozott végzésének [EBHT 1997., II‑835. o.] 24. pontja; valamint e tekintetben lásd szintén az Elsőfokú Bíróság második tanácsa elnökének a T‑57/91. sz., NALOO kontra Bizottság ügyben 1992. június 2‑án hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 16. pontját).
47 Végül pedig lényegtelen, hogy a beavatkozó, mint a jelen ügyben, felajánlja, hogy nem hozza nyilvánosságra azokat az iratokat és információkat, amelyek eltávolítását kérik a számára megküldendő beadványok másolataiból, és kizárólag csak a beavatkozás céljára használja őket. Ugyanis az eljárásban részt vevő felek és beavatkozók a részükre megküldött beadványmásolatokat egyébként is kizárólag csak az őket megillető eljárási jogok gyakorlására használhatják (az Elsőfokú Bíróság T‑174/95. sz., Svenska Journalistförbundet kontra Tanács ítéletének [EBHT 1998., II‑2289. o.] 137. pontja és a fenti 18. pontban hivatkozott Glaxo Wellcome kontra Bizottság ügyben hozott végzés 28. pontja).
48 Ezen elvek figyelembevételével kell a Hynix kérelmét megvizsgálni, miközben a fenti 32. pont megállapításaira tekintettel különlegesen kell kezelni a keresetlevélhez csatolt XII., XXII., XXVII., XXXV., XXXVIII., XXXIX., XL. és XLI. mellékletet.
– A keresetlevélhez csatolt XII., XXII., XXVII., XXXV., XXXVIII., XXXIX., XL. és XLI. mellékleten kívüli iratokra és információkra vonatkozó kérelemről
49 Először is állandó ítélkezési gyakorlat, hogy ha ugyanazt az információt az eljárási iratokban számos esetben ismétlik, és a fél elmulasztja a bizalmas kezelést kérelmezni megjelenésének minden egyes szövegrész tekintetében, ahol az előfordul, és ennek eredményeként az információt a beavatkozók mindenképpen megismerik, az erre vonatkozó kérelmet csak elutasítani lehet (az Elsőfokú Bíróság kibővített második tanácsa elnökének a T‑9/93. sz., Schöller Lebensmittel kontra Bizottság ügyben 1994. november 9‑én hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 11. pontja; az Elsőfokú Bíróság negyedik tanácsa elnökének a T‑252/97. sz., Dürbeck kontra Bizottság ügyben 1998. szeptember 16‑án hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 13. pontja és a fenti 40. pontban hivatkozott Van den Bergh Foods kontra Bizottság ügyben hozott végzés 21. pontja), tekintettel értelmetlenségére.
50 A jelen ügyben ez a helyzet a kérelem által érintett és magukban a beadványokban megtalálható információk nagy részével. Ez magában foglalja a következő információkat:
(omissis)
51 Az ezen információkra vonatkozó kérelmet ezért csak elutasítani lehet.
52 A kérelem egyéb részei tekintetében megjegyzendő, hogy a keresetlevél, a hozzá csatolt 63 irat, valamint az ellenkérelem és a hozzá csatolt 38 irat több mint 4000 oldalt tesznek ki, és a Hynix igen jelentős mennyiségű információ tekintetében kér bizalmas kezelést.
53 Ilyen körülmények között nem lehetséges annak módszeres vizsgálata, hogy a kérelemmel érintett minden információ a kérelmező által megjelöltektől eltérő más helyeken is említésre került‑e az eljárási iratokban. Következésképpen egyet kell érteni abban, hogy a bizonyos információ tekintetében elismert bizalmas kezelés csak annyiban hatásos, amennyiben nem derül ki később, hogy az ily módon kezelt információ ismétlődik az eljárási iratok beavatkozókkal közölt részleteiben.
54 Másodsorban az egyéb, a fenti 50. pontban említetteken kívüli iratok és információk vizsgálata azt mutatja, hogy néhányuk nem titkos és nem bizalmas.
55 Ez a helyzet mindenekelőtt a beavatkozókra vonatkozó és az általuk szükségszerűen ismert információkkal (a fenti 34. pontban hivatkozott Compagnie maritime belge transports és Compagnie maritime belge kontra Bizottság ügyben hozott végzés 13. és 14. pontja). A jelen ügyben ez a következőkre irányadó:
(omissis)
56 Másodsorban ez vonatkozik arra az információra, amely, ha nem is a köz számára tágabb értelemben, de legalábbis a szakmai körök részére rendelkezésre áll (a fenti 34. pontban hivatkozott Compagnie maritime belge transports és Compagnie maritime belge kontra Bizottság ügyben hozott végzés 14. pontja; a fenti 46. pontban hivatkozott British Steel kontra Bizottság ügyben hozott végzés 26. pontja és a fenti 18. pontban hivatkozott Glaxo Wellcome kontra Bizottság ügyben hozott végzés 43. pontja). Jelen ügyben ez a keresetlevél 322. pontjában és a 269. lábjegyzetben említett információkra érvényes, amelyek tekintetében bizalmas kezelést kértek. Ezek az információk a Standard & Poor’s megállapításait tartalmazzák a Hynix hitelbesorolásának leminősítésére vonatkozó 2001. októberi döntése tekintetében, amelyeket természetüknél fogva arra szántak, hogy az ilyen döntés által érdekelt befektetők tudomására jussanak.
57 Harmadsorban ez vonatkozik arra az információra, amelyről a beavatkozóknak már jogszerűen tudomásuk van, vagy tudomást szerezhetnek róla (a fenti 34. pontban hivatkozott Telecom Italia kontra Bizottság ügyben hozott végzés 19. pontja és a fenti 18. pontban hivatkozott Glaxo Wellcome kontra Bizottság ügyben hozott végzés 45. pontja), illetve arra, ami nagyrészt nyilvánvaló, illetve kikövetkeztethető a tudomásukra jutott vagy velük a jövőben közölt információból (a fenti 34. pontban hivatkozott DSG kontra Bizottság ügyben hozott végzés 14. pontja; az Elsőfokú Bíróság kibővített második tanácsa elnökének a T‑143/96. sz., Volkswagen és Volkswagen Sachsen kontra Bizottság ügyben 1998. július 3‑án hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 20. és 32. pontja és a fenti 18. pontban hivatkozott Glaxo Wellcome kontra Bizottság ügyben hozott végzés 45. pontja). A jelen ügyben ez a következőkre irányadó:
(omissis)
58 Másrészt az ellenkérelemhez csatolt B 3. melléklet nem tekinthető az Infineonnal és a Micronnal jogszerűen közöltnek, amennyiben a Hynix, amely kezdetektől bizalmas kezelést kért annak tekintetében, megfelelő időn belül közölte, hogy a beavatkozókkal való közlése a részéről elkövetett gépelési hiba eredménye volt, és kérte, kötelezzék e beavatkozókat arra, hogy ezen iratokat juttassák vissza az Elsőfokú Bíróságnak.
59 Negyedsorban ez a helyzet azzal az információval, amely nem kellően meghatározott vagy pontos ahhoz, hogy titkossá vagy bizalmassá váljon (lásd e tekintetben az Elsőfokú Bíróság T‑154/94. sz., CSF és CSMSE kontra Bizottság ügyben 1995. február 10‑én hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 32. pontját; az Elsőfokú Bíróság kibővített negyedik tanácsa elnökének a T‑322/94. sz., Union Carbide kontra Bizottság ügyben 1996. február 26‑án hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 34. pontját és a fenti 39. pontban hivatkozott Gencor kontra Bizottság ügyben hozott végzés 40. pontját). A jelen ügyben ez irányadó az alábbi információra, amelynek tekintetében bizalmas kezelést kértek:
(omissis)
60 Ötödsorban ez a helyzet azzal az információval, amely titkos vagy bizalmas volt, de ötéves vagy annál régebbi, és ezért elavultnak tekintendő, hacsak kivételesen a kérelmező fél nem bizonyítja, hogy koruk ellenére az adatok még mindig lényegi elemét képezik saját vagy az érintett harmadik személy piaci helyzetének (a fenti 18. pontban hivatkozott Glaxo Wellcome kontra Bizottság ügyben hozott végzés 39. pontja, valamint e tekintetben lásd szintén az Elsőfokú Bíróság elnökének a T‑126/96. sz., BFM kontra Bizottság ügyben 1997. július 16‑án hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 25. pontját). A jelen ügyben az alábbi információt kell elavultnak tekinteni:
(omissis)
61 Az 55–57., az 59. és az 59–60. pontban felsorolt információk tekintetében ezért a kérelmet el kell utasítani.
62 Harmadsorban a fenti pontokon kívüli iratok és információk egyedi vizsgálata azt mutatja, hogy azok mind titkosak vagy bizalmasak.
63 Ez a helyzet először is a kérelmező, illetve az érintett harmadik személyek üzletpolitikájára és versenyhelyzetére vonatkozó bizonyos számadatok és műszaki információk tekintetében. Amennyiben az ilyen számok és információk meghatározottak, pontosak és újak, természetüknél fogva üzleti titkot képeznek (a fenti 18. pontban hivatkozott Hilti kontra Bizottság ügyben hozott végzés 20. pontja és a fenti 34. pontban hivatkozott Atlantic Container Lines és társai kontra Bizottság ügyben hozott végzés 4. pontja). A jelen ügyben ez a következőkre irányadó:
(omissis)
64 Ez a helyzet másodszor a kérelmező pénzügyi vagy műszaki helyzete vagy az általa e tekintetben a jogvitában félként részt nem vevő harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségekre vonatkozó bizonyos számadatok és műszaki információk tekintetében. Amennyiben az ilyen számok és információk meghatározottak, pontosak és új keletűek, természetüktől fogva üzleti titkot képeznek (e tekintetben lásd az Elsőfokú Bíróság kibővített harmadik tanácsa elnökének a T‑170/94. sz., Shanghai Bicycle kontra Tanács ügyben 1994. október 20‑án hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 11. pontját, a fenti 59. pontban hivatkozott Union Carbide kontra Bizottság ügyben hozott végzés 29. és 30. pontját és a fenti 34. pontban hivatkozott DSG kontra Bizottság ügyben hozott végzés 15. pontját). A jelen ügyben ez a következőkre irányadó:
(omissis)
65 Harmadsorban ez a helyzet más iratok és információk tekintetében, amelyek bizalmasságát a jelen ügyben a kérelmező megfelelő indokokkal támasztotta alá.
66 Ez irányadó a keresetlevélhez csatolt LII. melléklet tekintetében, amelynek vizsgálata arra a következtetésre vezet, hogy ez az irat, amely az Abbie Gregg‑jelentést tartalmazza, kivételesen bizalmasnak tekintendő teljes egészében, mivel meghatározott, pontos és új kereskedelmi információk elválaszthatatlan egységét képezi, amelyek természetüknél fogva a Hynix üzleti titkát jelentik, valamint olyan értékeléseket tartalmaz, amelyeket a jelentés készítői bizalmas alapon végeztek ezen üzleti titkok vonatkozásában.
67 Ez szintén irányadó az ellenkérelemhez csatolt B 19. és B 31. mellékletekre, amelyek vizsgálata arra a következtetésre vezet, hogy ezek az iratok, amelyek a Hynix feltőkésítésére vonatkozó, az Salomon Smith Barney Inc. által 2001 áprilisában bemutatott ajánlatot és az általa 2001 szeptemberében készített jelentést tartalmazzák, kivételesen bizalmasnak tekintendőek teljes egészükben, mivel a 2001–2005‑ös időszakra előirányzott rendkívül bizalmas stratégiai és pénzügyi tervekre vonatkoznak.
68 Ez irányadó végül az ellenkérelemhez csatolt B 30. mellékletre. Ez az irat, amely a Hynix üzleti, pénzügyi és versenystratégiájára vonatkozó Monitor Group jelentést tartalmazza, szintén megjelenik a beadványok között mint a keresetlevélhez csatolt XXXV. melléklet 3. melléklete. A 471–476. oldalak bizalmas természetűek, kivéve az Infineon és a Micron esetében az őket érintő információkat a 474. és a 475. oldalon.
69 Az ellenkérelemhez csatolt B 3. melléklet vizsgálatára, amelynek mindkét fél bizalmas jelleget tulajdonított, a Tanács bizalmas kezelés iránti kérelme keretében kerül sor (lásd az alábbi 84–89. pontot).
70 Negyed- és utolsósorban az ellentétes érdekek mérlegelése után nyilvánvaló, hogy a 63–68. pontban említett titkos és bizalmas információk közül csak a keresetlevél 186. és 284. lábjegyzetében említett információk tűnnek szükségesnek a beavatkozók eljárási jogainak gyakorlásához. Ha ugyanis a beavatkozók nem bírnának tudomással ezekről a számadatokról, hasztalanul vitatnák az azon előnyök nagyságának számítására vonatkozó jogalapokat, amelyekre e számadatok vonatkoznak.
71 Ennek megfelelően az ezen információkra vonatkozó kérelmet el kell utasítani.
72 Ezzel szemben a többi szóban forgó titkos vagy bizalmas információ egyike sem tűnik szükségesnek a beavatkozók eljárási jogainak gyakorlásához, tekintettel azoknak a felek beadványaiból leszűrhető összefoglalására, és azon információkra, amelyek az aktában máshol szerepelnek. Ezenfelül bizonyos ilyen információk harmadik személyekkel történő közlése hátrányos lehet a Hynixre nézve. Ez különösen igaz a keresetlevélhez LII. mellékletként és az ellenkérelemhez B 19. és B 31. mellékletként csatolt iratokra.
73 Ennek megfelelően a kérelemnek ezen iratok tekintetében helyt lehet adni.
A keresetlevélhez csatolt XII., XXII., XXVII., XXXV., XXXVIII., XXXIX., XL. és XLI. mellékletre vonatkozó kérelemről
74 Mint az a fenti 32. és 33. pontban említésre került, a fenti iratok tekintetében a kérelem pontatlan, valamint az indokolás általános és nagyon rövid.
75 Ezen iratok egyedi vizsgálata, amely nem hagyhatja figyelmen kívül ezeket a körülményeket, azt mutatja, hogy a bizalmas kezelés iránti kérelemmel érintett nagyszámú információ között bizonyos információk nem titkosak és nem is bizalmasak, vagy azért, mert a beavatkozókra vonatkoznak, és szükségszerűen ismertek előttük, vagy azért, mert a nagyközönség számára vagy szakmai körök részére hozzáférhetők, vagy azért, mert nagyrészt nyilvánvalóak, illetve kikövetkeztethetők a beavatkozók által már megismert vagy velük a jövőben közlendő információkból, vagy azért, mert nem eléggé pontosak, illetve meghatározottak, vagy pedig azért, mert elavultnak tekintendők (lásd a fenti 55–57., 59. és 60. pontot), vagy ezen túlmenően azért, mert a Hynix által meghozott vagy meghozandó stratégiai döntések tekintetében kétségek között hagyják a beavatkozókat, és azok tartalmát nem fedi fel előttük (a fenti 46. pontban hivatkozott British Steel kontra Bizottság végzés 31. pontja).
76 Ezzel szemben az alábbiak titkos vagy bizalmas jellegűek, mivel pontos, meghatározott és új kereskedelmi, versenyjellegű vagy pénzügyi természetű adatokat tartalmaznak:
(omissis)
77 Az előző pontban felsoroltakon kívüli információk tekintetében a kérelmet ezért el kell utasítani.
78 Az ellentétes érdekek mérlegelését követően úgy tűnik, hogy a 76. pontban említett titkos és bizalmas információk nem szükségesek a beavatkozók eljárási jogainak gyakorlásához.
79 Az Infineon helytelenül feltételezi, hogy a fegyveregyenlőség elvével ellentétes lenne, ha számára a keresetlevélhez csatolt XXXVIII. melléklet nem bizalmas változatának másolatát küldenék el, miközben a Hynix a bizalmas változat birtokában van. Mivel az ebben az iratban található titkos vagy bizalmas információk nem tűnnek szükségesnek a beavatkozók eljárási jogainak gyakorlásához, mint ilyenek, eltávolíthatók a beadványok beavatkozóknak küldött másolataiból, és egyáltalán nem vehető figyelembe az, hogy a kérdéses irat szerzője úgy döntött – és ez jogában állt –, hogy az irat másolatát elküldi a vitában részes egyik félnek, de csak kizárólag neki.
80 Az erre az információra vonatkozó kérelemnek ezért helyt lehet adni.
A Tanács bizalmas kezelés iránti kérelméről
A kérelem tárgya és indokolása
81 A Tanács azt kérelmezi, hogy az ellenkérelemhez csatolt B 3., B 15., B 18., B 26., B 27., és B 38. mellékletet teljes egészében távolítsák el az Infineonnak, a Micronnak, a Citibanknak és a KEB‑nek küldött beadványok másolataiból. Kérelmének alátámasztására előadja, hogy különösen a B 3. melléklet tartalmaz bizalmas információkat, amelyeket a Hynix és néhány, a megtámadott rendeletben támogatásnak minősített intézkedéseket nyújtó bank bocsátott a Bizottság rendelkezésére az igazgatási eljárás során. Azt is állítja, hogy a B 3. mellékleten kívüli mellékletek olyan iratokat tartalmaznak, amelyeknek a Tanács általi benyújtását szerzőik ahhoz a feltételhez kötötték, hogy csak a Hynix és a Bizottság ismerheti meg őket.
A beavatkozók észrevételei
82 Csak a Micron és a KEB kifogásolja a kérelmet. A Micron kifogása az ellenkérelemhez csatolt B 3. mellékletre vonatkozik. A KEB kifogásai lényegében azon iratokra és információkra irányulnak, amelyek a KEB‑nek a Hynixszel és a koreai hatóságokkal szemben tanúsított magatartására vonatkoznak.
Az elnök álláspontja
83 Az elnöknek csak azon, egyik fél által bizalmasnak tekintett iratok és információ tekintetében kell határoznia, amelynek a bizalmasságát a másik fél vagy valamely beavatkozó kifogásolja (lásd a fenti 36. pontot).
84 Először is az ellenkérelem B 3. melléklete, amelynek tekintetében a Hynix és a Tanács is bizalmas kezelést kért, a bizottság tisztviselőinek a Hynixnél, a megtámadott rendelet szerint támogatásnak minősülő intézkedésekben részt vevő egyes szervezeteknél és a koreai hatóságoknál a 2026/97 rendelet 11. és 26. cikke alapján 2002. december 2–12. között lefolytatott felülvizsgálati látogatásokról készült kiküldetési jelentését tartalmazza. A kérdéses szervezetek a következőek: a Korea Deposit Insurance Corp., a Korea Export Insurance Corp., a Financial Supervisory Commission és a Financial Supervisory Service, a KEB, a Korean Development Bank, a Woori Bank és a Chohung Bank.
85 E kiküldetési jelentés – amely megelőzte a megtámadott rendeletet és annak előkészítésére szolgált – olvasása során nyilvánvaló, hogy az a kérdéses felülvizsgálati látogatást lefolytató Bizottsági tisztviselők és a látogatással érintett harmadik személyek közötti, az ezen harmadik személyek által rendelkezésre bocsátott jelentős mennyiségű információra vonatkozó véleménycserét tartalmazza. A kérdéses információk egyedi vizsgálata – amelyeket a Bizottság tisztviselői, tekintettel az érintett felek által előterjesztett megfelelő indokokra, a 2026/97 rendelet 29. cikke értelmében mint bizalmas jelleggel rendelkezésre bocsátott információt kezeltek – azt mutatja, hogy valóban titkosak vagy bizalmasak. Azt is mutatja, hogy az információkat az őket érintő véleménycseréhez elválaszthatatlanul kapcsolódóan mutatták be.
86 A fentiekből azt a következtetést kell levonni a KEB speciális helyzetének figyelembevételével, hogy ez az irat nem csak a Hynix és más, a jogvitában félként részt nem vevő harmadik személyek vonatkozásában tartalmazza egymástól elválaszthatatlan információk csoportját (lásd e tekintetben az Elsőfokú Bíróság második tanácsa elnökének a T‑57/91. sz., NALOO kontra Bizottság ügyben 1992. március 31‑én hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 10. pontját), hanem egyben a Bizottság belső munkadokumentuma is. Az ilyen jellegű iratot nem lehet magával a kérelmezővel sem közölni, kivéve ha az ügy különleges körülményei kellően megalapozott bizonyítékok alapján – amelyeket e kérelmezőnek kell bizonyítania – ezt szükségessé teszik (a Bíróság 142/84. és 156/84. sz., BAT és Reynolds kontra Bizottság egyesített ügyekben 1986. június 18‑án hozott végzésének [EBHT 1986., 1899. o.] 11. pontja és az Elsőfokú Bíróság T‑132/01. sz., Euroalliages és társai kontra Bizottság ügyben 2003. július 8‑án hozott ítéletének [EBHT 2003., II‑2359. o.] 94. pontja), feltéve hogy a szerző intézmény nem dönt másként. Jelenleg a Tanács kérelméből, amelyet e tekintetben nem vitatnak, nyilvánvaló, hogy a Tanács fel kívánta oldani az irat bizalmasságát a Hynix irányában, és csak az ő irányában.
87 Az ellentétes érdekek mérlegelését követően a KEB speciális helyzetének figyelembevételével úgy tűnik, hogy az irat közlése nem szükséges a beavatkozók eljárási jogainak gyakorlásához, különös figyelemmel a megtámadott rendelet indokolására, a felek által vita tárgyává tett beadványokra, a beadványaikban felhasznált iratokra és az aktában lévő más anyagoknak az irat által érintett kérdésekre vonatkozó összegzéseire.
88 A KEB helyzete másrészről különleges. A kiküldetési jelentés egy része a Bizottság és a KEB képviselői között 2002. december 5‑én lezajlott találkozóról és az utóbbi által ez alkalomból bemutatott iratokról szól (a kiküldetési jelentés 77–131. pontja). Mivel ez a rész a KEB‑re vonatkozóan tárgyi információkat tartalmaz, és ezért általa szükségszerűen ismert, arra a következtetésre kell jutni, hogy a rész a KEB tekintetében nem titkos és nem bizalmas (lásd a fenti 55. pontot). Mivel ez a rész bizalmas jellegű véleménycseréket tartalmaz a KEB‑nek a Hynixszel és a koreai hatóságokkal szemben tanúsított magatartása tekintetében, az ellentétes érdekek mérlegelését követően arra a következtetésre lehet jutni, hogy e rész KEB‑bel való közlése szükséges eljárási jogai gyakorlásához, és különösen ahhoz, hogy a koreai hatóságok pénzügyi hozzájárulásának meghatározására vonatkozó jogalapokat, amelyek a jelen eljárás egyik központi kérdését képezik, megvitathassa.
89 Az ellenkérelemhez csatolt B 3. mellékletre vonatkozó kérelemnek ezért helyt lehet adni, a kiküldetési jelentés 77–131. pontja kivételével, amelyet a KEB‑bel közölni kell.
90 Másodsorban az ellenkérelemhez csatolt B 15. melléklet (a Korea Credit Guarantee Fund és a Hynixnek hitelező pénzügyi intézmények tanácsa – amelynek a KEB tagja volt – közötti megállapodás) és a B 18. melléklet (azon irat, amelyet úgy mutattak be, mint amelyet a KEB bocsátott a Bizottság rendelkezésére az igazgatási eljárás során) arra a következtetésre vezet, hogy ezek az iratok a KEB‑et érintik, és vele szemben nem titkosak és nem bizalmasak (lásd a fenti 55. pontot).
91 Az ezen iratokra vonatkozó kérelmet ezért el kell utasítani.
92 Harmadsorban az ellenkérelemhez csatolt B 26., B 27. és B 28. melléklet vizsgálata azt mutatja, hogy ezek az iratok nem a KEB‑re vonatkoznak, és így kifogásai rájuk nem vonatkoznak. A rájuk vonatkozó kérelmet ezért egyik beavatkozó sem kifogásolja. Ezért tekintetükben nem szükséges határozni.
93 Végül alakszerű feljegyzés készült az Infineon és a Micron írásbeli nyilatkozatairól, hogy nem tartották meg az ellenkérelemhez csatolt mellékleteknek a velük a Hynix gépelési hibája miatt közölt bizalmas változata egyetlen példányát sem, valamint a Tanács által a bizalmas kezelés iránti kérelmének benyújtására igénybe vett haladékról.
A fenti indokok alapján
AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG NEGYEDIK TANÁCSÁNAK ELNÖKE
a következőképpen határozott:
1) Az ellenkérelemhez csatolt B 26., B 27. és B 28. melléklet tekintetében nem szükséges határozni.
2) A Citibank, az NA Seoul Branch (Korea), az Infineon Technologies AG, a Korea Exchange Bank, a Micron Europe Ltd és a Micron Technology Italia Srl tekintetében a jelen végzés mellékletében felsorolt iratok és információk vonatkozásában a bizalmas kezelés iránti kérelemnek helyt ad.
3) Egyebekben a bizalmas kezelés iránti kérelmet elutasítja.
4) A beadványok nem bizalmas változatát szerzőjük köteles rendelkezésre bocsátani, a Hivatal pedig köteles közölni azt a rendelkező rész 2. pontjában felsorolt beavatkozókkal.
5) Az Elsőfokú Bíróság a költségekről jelenleg nem határoz.
Kelt Luxembourgban, 2005. február 22‑én