T‑567/16. sz. ügy
Robert McCoy
kontra
Régiók Bizottsága
„Közszolgálat – Tisztviselők – Szociális biztonság – Foglalkozási megbetegedés – A betegség foglalkozási eredete – A személyzeti szabályzat 78. cikkének ötödik bekezdése – Rokkantsági bizottság – Indokolási kötelezettség – Nyilvánvaló értékelési hiba – Felelősség – Nem vagyoni kár”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (második tanács), 2018. október 23.
1. Tisztviselői kereset – A panaszt elutasító határozat elleni kereset – Elfogadhatóság – A panaszt elutasító határozattal szemben benyújtott kereseti kérelmekről való határozathozatal kötelezettsége – Önálló tartalommal nem bíró kereseti kérelmek vagy pusztán megerősítő határozat – Hiány
(A tisztviselők személyzeti szabályzata, 90. és 91. cikk)
2. Tisztviselők – Rokkantság – Rokkantsági bizottság – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem – Korlátok – Összetett orvosi értékelések – A bizonyítékok tárgyi valószerűségének és a releváns adatok összessége figyelembevételének vizsgálata
(A tisztviselők személyzeti szabályzata, 78. cikk)
3. Tisztviselők – Rokkantság – Rokkantsági bizottság – Az orvosi bizottság következtetéseitől és a korábbi orvosi jelentésektől eltérő következtetések – Indokolási kötelezettség – Terjedelem
(A tisztviselők személyzeti szabályzata, 73. és 78. cikk)
4. Tisztviselők – Szociális biztonság – Baleset és foglalkozási megbetegedés elleni biztosítás – Foglalkozási megbetegedés – Fogalom – A betegség foglalkozási eredetének megállapítása
(A tisztviselők személyzeti szabályzata, 73. cikk)
5. Tisztviselők – Szociális biztonság – Baleset és foglalkozási megbetegedés elleni biztosítás – A betegség foglalkozási eredetének megállapítása – A rokkantsági bizottság hatásköre
(A tisztviselők személyzeti szabályzata, 73. cikk)
6. Uniós jog – Elvek – Észszerű határidő betartása – Közigazgatási eljárás során történő megsértés – Joghatások – Valamely tisztviselő betegsége foglalkozási eredetének elismerése iránti kérelem vizsgálata során történő megsértés következményei
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (1) bekezdés)
7. Tisztviselők – Rokkantság – Rokkantsági bizottság – A tevékenység testületi jellege – Terjedelem
(A tisztviselők személyzeti szabályzata, II. melléklet, 7. cikk)
8. Tisztviselők – Rokkantság – Rokkantsági bizottság – A működésnek a kinevezésre jogosult hatóság általi ellenőrzése – Kötelezettség – Terjedelem
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk; a tisztviselők személyzeti szabályzata, 78. cikk)
9. Tisztviselők – Az adminisztráció gondoskodási kötelezettsége – A megfelelő ügyintézés elve – Terjedelem – A tisztviselő érdekeinek figyelembevétele
10. Megsemmisítés iránti kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – Végrehajtási intézkedések hozatalára vonatkozó kötelezettség – Terjedelem – Az ítélet indokolásának, valamint rendelkező részének figyelembevétele – A megsemmisítés visszaható hatálya – A megsemmisített aktus ugyanolyan hibában szenvedő aktussal való pótlásának elkerülésére vonatkozó kötelezettség
(EUMSZ 266. cikk)
11. Tisztviselők – Az intézmények szerződésen kívüli felelőssége – Feltételek – Tisztviselőnek vagy alkalmazottnak okozott kár megtérítése – Az adminisztráció gondoskodási kötelezettsége – Terjedelem
(EUMSZ 268., EUMSZ 270. cikk és EUMSZ 340. cikk, második bekezdés; a tisztviselők személyzeti szabályzata, 24., 90. és 91. cikk)
12. Tisztviselői kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – Végrehajtási intézkedések hozatalára vonatkozó kötelezettség – Az intézmény valamely határozatának jogellenessége miatt a várakozás elhúzódása – A nem vagyoni kár megfelelő megtérítése
(EUMSZ 266. cikk)
1. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 53–55. pont)
2. A rokkantsági bizottság határozatainak bírósági felülvizsgálata nem terjedhet ki a szorosan vett orvosi értékelésekre; azokat véglegesnek kell tekinteni, amennyiben szabályszerű körülmények között adták őket. Kiterjedhet viszont a bírósági felülvizsgálat a rokkantsági bizottság összetételének és működésének, valamint az általa adott véleményeknek a szabályszerűségére. E tekintetben a Törvényszék hatáskörrel rendelkezik annak vizsgálatára, hogy a vélemény olyan indokolást tartalmaz‑e, amely lehetővé teszi az abban foglalt következtetések alapjául szolgáló megfontolások értékelését, valamint hogy fennáll‑e érthető kapcsolat az abban szereplő orvosi megállapítások és az érintett rokkantsági bizottság által levont következtetések között.
Az uniós bíróságnak – hasonlóképpen ahhoz a felülvizsgálathoz, amelyet összetett értékelést igénylő területeken végez – többek között vizsgálnia kell nem csupán a hivatkozott bizonyítékok tárgyi valószerűségét, megbízhatóságát és koherenciáját, hanem azt is, hogy e bizonyítékok alkotják‑e az adott összetett helyzet értékeléséhez figyelembe veendő összes releváns adatot, és alkalmasak‑e a belőlük levont következtetések alátámasztására.
(lásd: 67., 98. pont)
3. Amikor a rokkantsági bizottság olyan összetett orvosi kérdésekben jár el, amelyek az érintett személy betegsége és szakmai tevékenységének valamely intézménynél történő gyakorlása közötti okozati összefüggésre vonatkoznak, e bizottság köteles többek között megjelölni, hogy az akta mely anyagaira támaszkodott, valamint – jelentős eltérés esetén – pontosítani azokat az okokat, amelyek miatt eltér az érintett számára kedvezőbb bizonyos korábbi releváns orvosi jelentésektől. Egyebekben, még ha a személyzeti szabályzat 78. cikke alapján eljáró rokkantsági bizottság a személyzeti szabályzat 73. cikke alapján eljáró orvosi bizottság által elfogadottaktól eltérő következtetésekre jut is, ugyanúgy ki kell fejtenie azokat az okokat, amelyek miatt eltért az orvosi jelentésekben szereplő azon értékelésektől, amelyek lehetővé tették a betegség foglalkozási eredetének a személyzeti szabályzat 73. cikke alapján történő elismerését, ezen okokat pedig egyértelműen és érthetően kell jeleznie, akár a kinevezésre jogosult hatósággal közölt megállapításaiban, akár az esetlegesen később elkészített összefoglaló orvosi jelentésében.
(lásd: 76., 77. pont)
4. Azokban az összetett helyzetekben, amelyekben a tisztviselő megbetegedése több olyan – foglalkozási és munkahelyen kívüli, testi vagy lelki – okból is ered, amelyek mindegyike hozzájárult e betegség megjelenéséhez, az orvosi bizottság feladata annak meghatározása, hogy az uniós intézmények szolgálatában ellátott feladatok közvetlen összefüggésben állnak‑e a tisztviselő megbetegedésével, például annak kiváltó okaként. Az ilyen esetekben a betegség foglalkozási eredetének elismeréséhez nem kell megkövetelni, hogy a betegség egyetlen, lényeges, elsődleges vagy döntő jelentőségű oka a feladatok ellátásához kapcsolódjon.
(lásd: 102. pont)
5. A rokkantsági bizottság feladata megbízatása keretében az, hogy a rokkantság foglalkozási eredetének kérdéséről orvosi és nem jogi értékelést adjon. Tehát e bizottság feladata annak kivizsgálása, hogy a tisztviselő rokkantsága – orvosi szempontból – olyan foglalkozási megbetegedés eredménye‑e, amelynek eredete a tisztviselő munkakörülményeiben található.
(lásd: 107. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 113., 114. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 119., 120. pont)
8. Az összefoglaló orvosi jelentés vizsgálatának hiánya, noha a kinevezésre jogosult hatóságot felkérték annak – mint a panasz kezeléséhez fontos iratnak – a vizsgálatára, a rokkantsági bizottság működésére vonatkozó ellenőrzés elmulasztásának tekintendő. E jelentés vizsgálata lehetővé tette volna az érintett intézmény számára annak ellenőrzését, hogy a rokkantsági bizottság betartotta‑e az őt terhelő jogszabályi és eljárási kötelezettségeket.
Továbbá a kinevezésre jogosult hatóság a rokkantsági bizottság azon orvos tagjai megkérdezésének mellőzésével, akiket nem az intézmény jelölt ki, nem biztosítja a pártatlanság elvének e bizottság működése szabályszerűségének ellenőrzése során történő tiszteletben tartását. Közelebbről e hatóság nem csupán arról köteles meggyőződni, hogy az intézmény eljárása pártatlan, hanem arról is, hogy cselekményeit az érintett tisztviselő és harmadik személyek pártatlannak is érzékelik.
Következésképpen az intézmény nem végezte el a rokkantsági bizottság működésének teljes körű ellenőrzését, és nem biztosította kielégítő módon a pártatlanság elvének érvényesülését.
(lásd: 138., 140., 142., 143. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 147., 148. pont)
10. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 152–154., 156. pont)
11. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 164., 165. pont)
12. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 169. pont)