A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (kilencedik tanács)
2018. február 1.(*)
„Európai uniós védjegy – Az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás – Az EXPRESSVPN ábrás védjegy – Feltétlen kizáró ok – Megváltoztatás iránti kérelem – Egyetlen kereseti kérelem – Elfogadhatatlanság”
A T‑265/17. sz. ügyben,
az ExpressVPN Ltd (székhelye: Glen Vine [Man‑sziget], képviseli: A. Muir Wood barrister)
felperesnek
az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviseli: J. Ivanauskas, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen
az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsa által az EXPRESSVPN ábrás védjegy 1265562. sz., Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozásával kapcsolatban 2017. február 16‑án hozott határozata (R 1352/2016‑5. sz. ügy) ellen benyújtott keresete tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK (kilencedik tanács),
tagjai: S. Gervasoni elnök, L. Madise és R. da Silva Passos (előadó) bírák,
hivatalvezető: E. Coulon,
tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2017. május 5‑én benyújtott keresetlevélre és a bizalmas kezelés iránti kérelemre,
tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2017. június 22‑én benyújtott elfogadhatatlansági kifogásra,
tekintettel a felperesnek a Törvényszék Hivatalához 2017. augusztus 21‑én benyújtott észrevételeire,
meghozta a következő
Végzést
1 2015. július 3‑án a felperes, az ExpressVPN Ltd, az európai uniós védjegyről szóló, módosított 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.; helyébe lépett az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14‑i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet [HL 2017. L 154, 1. o.]) alapján az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (EUIPO) kérelmet terjesztett elő az 1265562. sz. nemzetközi lajstromozás oltalma iránt.
2 A lajstromoztatni kívánt védjegy az alábbi ábrás megjelölés volt:
3 A bejelentését a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított, 1957. június 15‑i Nizzai Megállapodás szerinti 42. osztályába tartozó szolgáltatásokkal kapcsolatban tették a következő leírással: „Tanácsadás, információs és tanácsadási szolgáltatások az információs technológiával kapcsolatban; adatbiztonsági szolgáltatások; számítógépes szoftver fejlesztése”.
4 2016. május 26‑án az elbíráló a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja és (2) bekezdése alapján (jelenleg a 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja és (2) bekezdése) a védjegybejelentést elutasította, azzal az indokolással, hogy a bejelentett megjelölés egyrészt leíró jellegű, másrészt nem rendelkezik megkülönböztető képességgel. Az elbíráló a felperes arra vonatkozó érvét is elutasította, hogy a bejelentett megjelölés e rendelet 7. cikkének (3) bekezdése (jelenleg a 2017/1001 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése) értelmében a használata révén megszerezte a megkülönböztető képességet.
5 Az elbíráló határozata ellen a felperes 2016. július 25‑én fellebbezést nyújtott be az EUIPO‑hoz.
6 A 2017. február 16‑i határozatával (a továbbiakban: megtámadott határozat) az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsa elutasította ezt a fellebbezést. A fellebbezési tanács először is lényegében azt állapította meg, hogy a bejelentett megjelölés leíró jellegű, amennyiben ez a megjelölés az átlagosnál magasabb figyelmi szinttel rendelkező anglofón vásárlóközönség számára a bejelentett szolgáltatások jellemzőit írja le. Úgy vélte továbbá, hogy az említett megjelölés megkülönböztető képességgel sem rendelkezik. Végül a fellebbezési tanács azt állapította meg, hogy a felperes által benyújtott bizonyítékok nem támasztják alá azt az állítást, amely szerint az „expressvpn” elem a nemzetközi lajstromozás jogosultjának védjegyeként felismerhetővé vált volna.
A felek kérelmei
7 A keresetlevélben a felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
– „változtassa meg a megtámadott határozatot oly módon, hogy az tegye lehetővé a védjegy lajstromozását azon az alapon, hogy a védjegy nem leíró jellegű, és nem is alkalmatlan a megkülönböztetésre, illetve a használat révén megszerzett megkülönböztető képességnek az elbíráló és az ötödik fellebbezési tanács elé terjesztett bizonyítéka alapján”;
– az EUIPO‑t kötelezze a költségek viselésére.
8 Az EUIPO az elfogadhatatlansági kifogásában azt kéri, hogy a Törvényszék:
– a keresetet mint elfogadhatatlant utasítsa el;
– a felperest kötelezze a költségek viselésére;
– másodlagosan, abban az esetben, ha a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a kereset elfogadható, állapítson meg új határidőt az eljárás folytatására.
9 Az elfogadhatatlansági kifogásra vonatkozó észrevételekben a felperes azt kéri, hogy a Törvényszék utasítsa el az elfogadhatatlansági kifogást. A felperes kifejti, hogy pusztán a megtámadott határozat megváltoztatását kéri „lehetővé téve ezáltal, hogy az [EUIPO] a védjegyet az Európai Uniós védjegylajstromába bejegyezze, és biztosítva az oltalmat az Európai Unió tekintetében”. A felperes azt kéri továbbá, hogy a Törvényszék adjon helyt az EUIPO eljárás folytatására vonatkozó másodlagos kérelmének, és az EUIPO‑t kötelezze az elfogadhatatlansági kifogásra vonatkozó költségek viselésére.
A jogkérdésről
10 A Törvényszék eljárási szabályzata 130. cikkének (1) és (7) bekezdése szerint az alperes kérelmére a Törvényszék az ügy érdemét nem érintve dönthet az elfogadhatatlanság tárgyában.
11 Mivel a jelen esetben az EUIPO kérte a kereset elfogadhatatlanságról való döntést, a Törvényszék – mivel úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei kellően fel vannak tárva – úgy határozott, hogy e kérelemről az eljárás folytatása nélkül határoz.
12 Az elfogadhatatlansági kifogás alátámasztására az EUIPO lényegében azt terjeszti elő, hogy a kereset elfogadhatatlan, mivel az egyetlen kereseti kérelem a megtámadott határozat megváltoztatására irányul azért, hogy a bejelentett védjegyet lajstromozni lehessen. Márpedig az EUIPO szerint a Törvényszéknek nincs hatásköre arra, hogy a fellebbezési tanács határozatának megváltoztatására irányuló kérelem elbírálása során a védjegyet saját maga jegyezze be, vagy annak bejegyzésére az EUIPO‑t hívja fel.
13 Az elfogadhatatlansági kifogásra vonatkozó észrevételeiben a felperes kifejti, hogy ő pusztán a megtámadott határozat megváltoztatását kéri, „lehetővé téve ezáltal, hogy az [EUIPO] a védjegyet az Európai Unió védjegylajstromába bejegyezze, és biztosítva az oltalmat az Európai Unió tekintetében”.
14 Ebben a tekintetben rá kell mutatni arra, hogy a jelen kereset egyetlen kereseti kérelme megváltoztatás iránti kérelemnek minősül a 207/2009 rendelet 65. cikkének (3) bekezdése értelmében (jelenleg a 2017/1001 rendelet 72. cikkének (3) bekezdése), amely rendelkezés szerint „[a] Törvényszék a megtámadott határozatot megsemmisítheti vagy megváltoztathatja”. Mivel az elfogadhatatlansági kifogásra vonatkozó észrevételeiben a felperes hangsúlyozta, hogy a megtámadott határozatnak csak a megváltoztatását kéri, „lehetővé téve ezáltal védjegy bejegyzését”, a jelen esetben a Törvényszék ezt az egyetlen kereseti kérelmet nem értelmezheti úgy, hogy az az említett határozatnak a megsemmisítésére és a megváltoztatására is irányul.
15 Márpedig a Törvényszék már kimondta, hogy mivel valamely határozat teljes vagy részleges megsemmisítése a szükséges előfeltétele annak, hogy a 207/2009 rendelet 65. cikkének (3) bekezdése szerinti megváltoztatás iránti kérelemnek helyt lehessen adni, a vitatott határozattal szembeni megsemmisítés iránti kérelem hiányában a megváltoztatási kérelemnek nem lehet helyt adni (lásd ebben az értelemben: 2006. november 30‑i Camper kontra OHIM – JC [BROTHERS by CAMPER] ítélet, T‑43/05, nem tették közzé, EU:T:2006:370, 99. pont).
16 Mindenesetre, amennyiben a felperes kérelme arra irányul, hogy „az EUIPO a védjegyet az Európai Unió védjegylajstromába bejegyezze”, emlékeztetni kell arra, hogy a Törvényszéknek a megváltoztatásra vonatkozó hatásköre arra irányul, hogy olyan határozatot hozzon, amilyet a 207/2009 rendelet rendelkezéseinek megfelelően a fellebbezési tanácsnak kellett volna hoznia (lásd ebben az értelemben: 2007. szeptember 12‑i Koipe kontra OHIM – Aceites del Sur [La Española] ítélet, T‑363/04, EU:T:2007:264, 29. és 30. pont; 2009. február 11‑i Bayern Innovativ kontra OHIM – Life Sciences Partners Perstock [LifeScience] ítélet, T‑413/07, nem tették közzé, EU:T:2009:34, 14–16. pont; 2011. szeptember 9‑i Deutsche Bahn kontra OHIM – DSB [IC4] ítélet, T‑274/09, nem tették közzé, EU:T:2011:451, 22. pont).
17 Következésképpen az arra irányuló kereseti kérelem elfogadhatóságát, hogy a Törvényszék változtassa meg a fellebbezési tanács határozatát, azon hatáskörök fényében kell értékelni, amelyeket a 207/2009 rendelet a fellebbezési tanácsra ruház.
18 Márpedig rá kell mutatni arra, egyrészt hogy a 207/2009 rendelet 64. cikkének (1) bekezdése (jelenleg a 2017/1001 rendelet 71. cikkének (1) bekezdése) értelmében az ugyanezen rendelet 58. cikkének (1) bekezdésében (jelenleg a 2017/1001 rendelet 66. cikkének (1) bekezdése) említett szervezeti egység határozatával szemben benyújtott fellebbezés érdemi vizsgálatát követően a fellebbezési tanács „eljár annak a szervezeti egységnek a hatáskörében, amelyik a fellebbezéssel megtámadott határozatot hozta, vagy az ügyet visszautalja ehhez a szervezeti egységhez új eljárásra”. Ebből következik, hogy a fellebbezési tanácsnak nincs hatásköre utasítani azt a szervezeti egységet, amelynek a határozatát megvizsgálta (2009. június 30‑i Securvita kontra OHIM [Natur‑Aktien‑Index] végzés, T‑285/08, EU:T:2009:230, 16. pont; 2017. május 17‑i Piper Verlag kontra EUIPO [THE TRAVEL EPISODES] végzés, T‑164/16, nem tették közzé, EU:T:2017:352, 18. pont).
19 Másrészt emlékeztetni kell arra, hogy az európai uniós védjegy lajstromozása abból a megállapításból következik, hogy a 207/2009 rendelet 45. cikkében (jelenleg a 2017/1001 rendelet 51. cikke) előírt feltételek teljesültek hozzátéve, hogy az EUIPO‑nak az európai uniós védjegy lajstromozására hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei e tekintetben nem hoznak olyan formális határozatot, amely fellebbezés tárgya lehet.
20 A 207/2009 rendelet 45. cikkének (1) bekezdése szerint ugyanis „[h]a a bejelentés megfelel az e rendeletben megállapított feltételeknek, és azzal szemben nem nyújtottak be felszólalást a 41. cikk (1) bekezdésében megállapított határidőn belül, vagy a felszólalási eljárás a felszólalás visszavonása vagy elutasítása miatt, vagy más módon jogerősen lezárult, a megjelölést – a 87. cikk (2) bekezdésében említett adatok lajstromba történő bejegyzésével együtt – európai uniós védjegyként lajstromozni kell” (a 207/2009 rendelet 41. cikke (1) bekezdésének helyébe a 2017/1001 rendelet 46. cikkének (1) bekezdése lépett, és a 207/2009 rendelet 87. cikke (2) bekezdésének helyébe a 2017/1001 rendelet 111. cikke lépett).
21 Márpedig a 207/2009 rendelet 131. cikkének (jelenleg a 2017/1001 rendelet 160. cikke) értelmében a közösségi védjegybejelentés tárgyában a határozatot az EUIPO nevében az elbíráló hozza meg, ideértve az említett rendelet 36., 37. és 68. cikkében (jelenleg a 2017/1001 rendelet 41., 42. és 76. cikke) említett ügyeket is, kivéve, ha azok a felszólalási osztály hatáskörébe tartoznak. Egyébiránt e rendelet 132. cikkének (1) bekezdése (jelenleg a 2017/1001 rendelet 161. cikkének (1) bekezdése) értelmében a felszólalási osztály feladata a határozathozatal az európai uniós védjegybejelentéssel szemben benyújtott felszólalás tárgyában.
22 A fenti 20. és 21. pontban hivatkozott rendelkezéseiből következik, hogy az elbírálóra és a felszólalási osztályra ruházott hatáskörök nem annak megállapítására vonatkoznak, hogy valamely európai uniós védjegy lajstromozásának a 207/2009 rendelet 45. cikkében előírt valamennyi feltétele teljesül‑e.
23 Ebből következik, hogy az elbíráló vagy a felszólalási osztály határozata ellen a 207/2009 rendelet 58. cikke (1) bekezdésének megfelelően benyújtott fellebbezés alapján a fellebbezési tanácsnak, az ugyanezen rendelet 64. cikkének (1) bekezdésében ráruházott hatáskörre tekintettel, az európai uniós védjegy lajstromozásának a fenti 21. pontban foglalt feltételei közül csak néhányról kell döntenie, nevezetesen vagy a védjegybejelentésnek az említett rendelet rendelkezéseivel való összhangjáról, vagy pedig a védjegybejelentéssel szemben előterjeszthető felszólalás sorsáról.
24 Következésképpen meg kell állapítani, hogy a fellebbezési tanácsnak nincs hatásköre az olyan kérelem elbírálására, amely arra irányul, hogy lajstromozzon valamely európai uniós védjegyet (lásd: 2017. május 17‑i THE TRAVEL EPISODES végzés, T‑164/16, nem tették közzé, EU:T:2017:352, 24. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
25 E körülmények között a Törvényszéknek az sem feladata, hogy a fellebbezési tanács határozatának ilyen értelmű megváltoztatására irányuló megváltoztatási kérelmet elbírálja (2009. június 30‑i Natur‑Aktien‑Index végzés, T‑285/08, EU:T:2009:230, 23. pont).
26 A fenti megállapítások összességéből az következik, hogy a keresetet mint elfogadhatatlant el kell utasítani, anélkül hogy határozni kellene a felperes által előterjesztett bizalmas kezelés iránti kérelemről.
A költségekről
27 Az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.
28 A felperest, mivel pervesztes lett, az EUIPO kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (kilencedik tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék a keresetet elutasítja.
2) A Törvényszék az ExpressVPN Ltd‑t kötelezi a költségek viselésére.
Luxembourg, 2018. február 1.