A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (második tanács)
2010. június 22.(*)
„Közösségi védjegy – Felszólalási eljárás – A »CARBON CAPITAL MARKETS« közösségi szóvédjegy bejelentése – A »CM Capital Markets« korábbi közösségi és nemzeti ábrás védjegyek – Viszonylagos kizáró ok – Az összetéveszthetőség hiánya – A megjelölések hasonlóságának hiánya – A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja)”
A T‑563/08. sz. ügyben,
a CM Capital Markets Holding, SA (székhelye: Madrid [Spanyolország], képviseli: T. Villate Consonni és J. Calderón Chavero ügyvédek)
felperesnek
a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviseli: J. Crespo Carrillo, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen,
a másik fél az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó a Törvényszék előtti eljárásban:
a Carbon Capital Markets Ltd (székhelye: Oxford [Egyesült Királyság], képviseli: E. Hardcastle solicitor),
az OHIM első fellebbezési tanácsának (az R 15/2008‑1. sz. ügyben) 2008. szeptember 26‑án, a CM Capital Markets Holding, SA és a Carbon Capital Markets Ltd közötti felszólalási eljárással kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtott keresete tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK (második tanács),
tagjai: I. Pelikánová elnök, K. Jürimäe (előadó) és S. Soldevila Fragoso bírák,
hivatalvezető: E. Coulon,
tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2008. december 16‑án benyújtott keresetlevélre,
tekintettel az OHIM‑nak a Törvényszék Hivatalához 2009. május 27‑én benyújtott válaszbeadványára,
tekintettel a beavatkozónak a Törvényszék Hivatalához 2009. május 1‑jén benyújtott válaszbeadványára,
mivel az írásbeli szakasz befejezéséről való értesítéstől számított egy hónapon belül a felek egyike sem terjesztett elő tárgyalás tartása iránti kérelmet, a Törvényszék az előadó bíró jelentése és az eljárási szabályzat 135a. cikke alapján úgy döntött, hogy az eljárás szóbeli szakaszának mellőzésével határoz,
meghozta a következő
Ítéletet
A jogvita előzményei
1 2005. június 9‑én a beavatkozó, a Carbon Capital Markets Ltd a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20‑i 40/94/EK módosított tanácsi rendelet (HL 1994. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.) (helyébe lépett a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendelet [HL L 78., 1. o.]) alapján közösségi védjegy lajstromozása iránti kérelmet nyújtott be a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM).
2 A lajstromoztatni kívánt védjegy a CARBON CAPITAL MARKETS szómegjelölés volt.
3 A bejelentést a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított, 1957. június 15‑i Nizzai Megállapodás szerinti 36. osztályba tartozó szolgáltatások vonatkozásában tették, amelyek az alábbi leírásnak felelnek meg: „Pénzügyi szolgáltatások; árukereskedelem; árutőzsdei ügynökölés; árutőzsdei finanszírozás; árutőzsdei befektetési szolgáltatások; árutőzsdei kereskedéssel kapcsolatos szolgáltatások; árutőzsdei árfolyam-információk szolgáltatása; tőkebefektetés; beruházási szolgáltatások; a (károsanyag‑)kibocsátási engedélyek kereskedésével kapcsolatos szolgáltatások; opciós kereskedés; kereskedés (károsanyag‑)kibocsátási engedélyekkel; értékpapírkereskedelem; kereskedés részvényekkel; árutőzsdei ügynökölés; kockázat management; akvizíciók finanszírozása; a (károsanyag‑)kibocsátási engedélyek kereskedésére vonatkozó információs, tanácsadási és konzultációs szolgáltatások”.
4 A közösségi védjegybejelentést a Közösségi Védjegyértesítő 2005. december 12‑i 50/2005. számában hirdették meg.
5 2006. március 10‑én a felperes, a CM Capital Markets Holding, SA a 40/94 rendelet 42. cikke (jelenleg a 207/2009 rendelet 41. cikke) alapján felszólalást terjesztett elő a fenti 3. pontban meghatározott szolgáltatások vonatkozásában bejelentett védjegy lajstromozásával szemben.
6 A felszólalás az alább látható, két – kék és szürke színű – lajstromozott ábrás megjelölésen (a továbbiakban: korábbi védjegyek) alapult:
7 E megjelölés volt a tárgya:
– egyrészt a 3409281. sz., 2005. július 6‑án a Nizzai Megállapodás szerinti 35., 36. és 42. osztályba tartozó alábbi szolgáltatások tekintetében bejelentett közösségi védjegynek:
– 35. osztály: „Költségelemzési szolgáltatások; üzletvezetési és ügyvezetési tanácsadás; ipari vállalkozások irányításának segítése; szaktanácsadás vállalkozásoknak munkaerőkölcsönzés, személyzeti ügyek, könyvelés terén; adóbevallások készítése; statisztikák készítése; piaci tanulmányok”;
– 36. osztály: „Biztosítási statisztikai szolgáltatások; pénzügyi eszközök kezelése; követelésbehajtó és követeléskihelyező ügynökségek; pénzügyi elemzés; tőzsdeügynöki tevékenység; értékbónok kibocsátása; adóval kapcsolatos és pénzügyi becslések; adó-, befektetési és holdingtársaságokkal kapcsolatos tanácsadás; pénzügyi, monetáris és tőzsdei szolgáltatások; tőkekihelyezés és tőkeberuházás; tőzsdei árfolyamváltozás- és árfolyamjegyzési szolgáltatások”;
– 42. osztály: „Ipari elemző és kutató szolgáltatások; számítógépes rendszerek tervezése és fejlesztése; informatikai programokkal kapcsolatos tanácsadási szolgáltatások; számítógépes szoftverekkel és rendszerekkel kapcsolatos tanulmányok, elemzések és projektek készítése; informatikai tanácsadás, számítógépek és számítógépprogramok kölcsönzése; weboldalak készítése, alkotása és tervezése; az előbbiekkel kapcsolatos tudományos, technológiai, kutatási és tervezési szolgáltatások; ipari elemzések és kutatások; tanácsadás és jogi tanácsadás”;
– másrészt a 2381503. sz., 2001. október 5‑én a Nizzai Megállapodás szerinti 36. osztályba tartozó, következő szolgáltatások tekintetében bejelentett spanyol védjegynek: „Pénzügyi és pénzváltással kapcsolatos szolgáltatások”.
8 A felszólalás a korábbi védjegyek árujegyzékében szereplő valamennyi szolgáltatáson alapult.
9 A felszólalás alátámasztásául a felszólaló a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában (jelenleg a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja) foglalt okra hivatkozott.
10 2007. október 30‑án a felszólalási osztály elutasította a felszólalást, lényegében arra való hivatkozással, hogy nem áll fenn az összetévesztés veszélye a szóban forgó megjelölések között.
11 2007. december 17‑én a felperes a 40/94 rendelet 57–62. cikke alapján (jelenleg a 207/2009 rendelet 58–64. cikke) fellebbezést nyújtott be az OHIM‑hoz a felszólalási osztály határozata ellen.
12 2008. szeptember 26‑i határozatával (a továbbiakban: megtámadott határozat) az OHIM első fellebbezési tanácsa elutasította a fellebbezést. A fellebbezési tanács, többek között a megtámadott határozat 26. pontjában, azt állapította meg, hogy bár a szóban forgó védjegyekkel jelölt szolgáltatások „lényegében azonosak”, az említett védjegyek mégsem mutatnak olyan fokú hasonlóságot, amely elegendő lenne a közöttük fennálló összetéveszthetőség megállapításához, figyelemmel arra a tényre, hogy a „capital markets” kifejezés a pénzügyi ágazat tekintetében általános kifejezés, amely lényegét tekintve kevéssé rendelkezik a korábbi védjegyektől való megkülönböztető képességgel, valamint arra a tényre, hogy az érintett közönség nagyon figyelmes és jól tájékozott.
A felek kérelmei
13 A felperes keresetében azt kéri, hogy a Törvényszék:
– helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot, ami azzal a következménnyel járna, hogy a bejelentett védjegy lajstromozását teljes egészében meg kellene tagadni;
– adjon helyt az érveinek;
– az OHIM‑ot kötelezze a költségek viselésére.
14 Az OHIM azt kéri, hogy a Törvényszék:
– utasítsa el a keresetet;
– a felperest kötelezze a költségek viselésére.
15 A beavatkozó azt kéri, hogy a Törvényszék:
– hagyja helyben a megtámadott határozatot, ami azzal a következménnyel járna, hogy a bejelentett védjegy lajstromozását teljes egészében lehetővé kellene tenni;
– adjon helyt az érveinek;
– a felperest kötelezze a költségek viselésére.
Indokolás
16 A felperes egyetlen, a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértésére alapított jogalapot terjesztett elő.
A felek érvei
17 A felperes lényegében arra hivatkozik, hogy a fellebbezési tanács tévesen állapította meg azt, hogy nem áll fenn az összetévesztés veszélye a szóban forgó védjegyek között.
18 A felperes elsőként előadja, hogy szerinte a szóban forgó védjegyekkel jelölt szolgáltatások azonosak, miként azt a fellebbezési tanács is megállapította.
19 Másodszor, a felperes lényegében arra hivatkozik, hogy a szóban forgó védjegyek „majdnem azonosak”.
20 A felperes egyrészt úgy véli, hogy a bejelentett védjegyben szereplő három szó, nevezetesen a „carbon”, a „capital” és a „markets” szó, másrészt a korábbi védjegyekben szereplő „c” betű és a két szó, nevezetesen a „capital” és a „markets” szavak képezik a védjegyek meghatározó elemeit. E tekintetben megjegyzi, hogy a „capital” és a „markets” szó mindkét megjelölésben közös. Ráadásul a korábbi védjegyekben szereplő „c” betű a bejelentett védjegyben szereplő azon „carbon” szó kezdőbetűje, amelyre e betű visszautal. A felperes szerint ugyanis a korábbi védjegyek és a bejelentett védjegy azokra a szén-dioxid-piachoz kötődő szolgáltatásokra utalnak, és azokat védi, amelyekkel a szóban forgó társaságok foglalkoznak.
21 A felperes e tekintetben hangsúlyozza, hogy az OHIM döntéshozatali gyakorlata és az ítélkezési gyakorlat szerint a fogyasztó az összetett védjegyet annak szóeleme segítségével ismeri fel és raktározza el emlékezetében, és nem az ábrás eleme segítségével, amely a jelen esetben elhanyagolható jelentőségű, valamint, hogy az összetett védjegyek akkor azonosak, ha azonos szóelemekből tevődnek össze. Egyrészt, miként az OHIM felszólalási osztálya már több ügyben rámutatott az összetéveszthetőség megállapításánál, azt kell megjegyezni, hogy a szóban forgó védjegyek szóelemei „több mint 70%‑ban megegyeznek”. Másrészt, a szóban forgó védjegyek ábrás elemei közötti eltérések nem elegendőek az összetéveszthetőség kizárására.
22 Harmadszor a felperes úgy véli, hogy a fellebbezési tanács – az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően – nem hívta fel kellőképpen a figyelmet arra a tényre, hogy „amennyiben a szolgáltatások azonosak, a szóban forgó védjegyek közötti határoknak és eltéréseknek világosaknak és azonnal észlelhetőknek kell lenniük”. E tekintetben a felperes hangsúlyozza, hogy miként az az ítélkezési gyakorlatból következik, egyrészt az átlagos fogyasztónak csak ritkán adódik lehetősége közvetlenül összehasonlítani a különböző védjegyeket, és így a védjegyről az emlékezetében megőrzött tökéletlen képre kell hagyatkoznia, másrészt pedig az ilyen fogyasztó nem rendelkezik speciális szakismeretekkel, és nem is szakképzett. Ennélfogva a felperes úgy véli, hogy miként azt a Törvényszék a T‑104/01. sz., Oberhauser kontra OHIM – Petit Liberto (Fifties) ügyben 2002. október 23‑án hozott ítéletének (EBHT 2002., II‑4359. o.) 50. pontjában kiemelte, a fellebbezési tanácsnak a jelen esetben azt kellett volna megállapítania, hogy „a szóban forgó védjegyekkel jelölt szolgáltatások azonosságának az a következménye, hogy a [szóban forgó] megjelölések között fennálló esetleges eltérések enyhébbek”.
23 Negyedszer, a felperes arra hivatkozik, hogy számításba kell venni a szóban forgó védjegyek közötti képzettársítás veszélyét is, hiszen meglehetősen valószínű, hogy az a fogyasztó, aki már ismeri a korábbi védjegyeket és azt, hogy azok melyik vállalkozáshoz kapcsolódnak, azokat a bejelentett védjegyhez fogja társítani gondolatban.
24 Az OHIM és a beavatkozó vitatja a felperes érveit.
A Törvényszék álláspontja
25 A 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a korábbi védjegy jogosultjának felszólalása alapján a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha azt azon a területen, ahol a korábbi védjegy oltalom alatt áll, a fogyasztók összetéveszthetik a korábbi védjeggyel való azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt. Az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez. Egyebekben a 40/94 rendelet 8. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontja (jelenleg a 207/2009 rendelet 8. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontja) értelmében a korábbi védjegyen azt a Közösségen belül valamely tagállamban lajstromozott védjegyet kell érteni, amelynek bejelentési napja korábbi, mint a közösségi védjegybejelentés bejelentési napja.
26 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint összetéveszthetőséget okozhat az, ha a közönség azt hiheti, hogy a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások ugyanattól a vállalkozástól vagy adott esetben gazdaságilag egymással kapcsolatban álló vállalkozásoktól származnak. Ugyanezen ítélkezési gyakorlat szerint az összetéveszthetőséget átfogóan kell értékelni az alapján, hogy az érintett vásárlóközönség milyen képet alkot a megjelölésről és a szóban forgó árukról vagy szolgáltatásokról, és figyelembe kell venni valamennyi, a jelen ügyre jellemző tényezőt, különösen a megjelölések és a megjelölt áruk vagy szolgáltatások hasonlósága közötti kölcsönös függőséget (lásd a Törvényszék T‑162/01. sz., Laboratorios RTB kontra OHIM – Giorgio Beverly Hills [GIORGIO BEVERLY HILLS] ügyben 2003. július 9‑én hozott ítéletének [EBHT 2003., II‑2821. o.] 30–33. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
27 A jelen ügyet ezen ítélkezési gyakorlatra való tekintettel kell megvizsgálni.
Az érintett közönség
28 Az ítélkezési gyakorlat szerint az összetéveszthetőség átfogó értékelésekor az érintett termékek átlagos fogyasztóját kell figyelembe venni, aki szokásosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő. Szintén tekintettel kell lenni arra a tényre, hogy az átlagos fogyasztó figyelmének szintje a szóban forgó termékek vagy szolgáltatások típusától függően változhat (lásd a Törvényszék T‑256/04. sz., Mundipharma kontra OHIM – Altana Pharma [RESPICUR] ügyben 2007. február 13‑án hozott ítéletének [EBHT 2007., II‑449. o.] 42. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
29 A jelen ügyben a felek nem vitatják, hogy figyelemmel arra tényre, hogy a korábbi védjegyek közül az egyik közösségi védjegy, a másik pedig spanyol védjegy, a fellebbezési tanács helyesen mutatott rá arra a megtámadott határozat 16. pontjában, hogy a szóban forgó védjegyek fogyasztó általi észlelését a Közösség egész területe tekintetében kell figyelembe venni (lásd ebben az értelemben a Törvényszék T‑322/05. sz., Brinkmann kontra OHIM – Terra Networks [Terranus] ügyben 2007. március 22‑én hozott ítéletének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 29. és 30. pontját).
30 Másodszor, a fellebbezési tanács szintén a megtámadott határozat 16. pontjában azt a következtetést vonta le, hogy az érintett közönség „nagyon figyelmes és jól tájékozott”, miután megállapította, hogy „a korábbi védjegyek olyan szolgáltatásokat jelölnek, amelyek címzettje szakismeretekkel rendelkező személyek csoportja – többek között szakemberek, brókerek, valamint a pénzügyi és tőkepiacokon működő más személyek –, és a bejelentett védjeggyel jelölt szolgáltatásoknak is ugyanezen közönség a címzettje”.
31 Egyrészt hangsúlyozni kell, hogy bár a felperes írásbeli beadványaiban kifejezetten hivatkozik arra az ítélkezési gyakorlatra, amely szerint lényegében az átlagos fogyasztó nem rendelkezik speciális szakismeretekkel, és nem is szakképzett, ugyanakkor nem állítja kifejezetten, hogy a fellebbezési tanács értékelési hibát vétett volna az érintett közönség meghatározásakor. Másrészt, a felperes nem terjesztett elő olyan érvet vagy bizonyítékot, amely annak alátámasztására szolgálna, hogy a szóban forgó szolgáltatások igénybevevői, még ha vélelmezetten ők a végső fogyasztók, és nem csupán szakemberek, ne lennének nagyon figyelmesek és jól tájékozottak, miként azt a fellebbezési tanács is hangsúlyozta, figyelemmel a szóban forgó védjeggyel jelölt pénzügyi szolgáltatások jellegére. Ennélfogva a fellebbezési tanács értékelése e tekintetben nem vonható kétségbe.
32 Harmadszor, figyelemmel arra a tényre, hogy az érintett közönség nagyon figyelmes és jól tájékozott, hangsúlyozni kell, hogy a fellebbezési tanács helyesen állapította meg – anélkül, hogy a felek azt vitatnák – a megtámadott határozat 21. pontjában, hogy e közönség tisztában van az angol pénzügyi alapterminológiával.
33 Az előzőekben kifejtettekre való tekintettel azt kell megállapítani, hogy az érintett közönség a Közösség egész területének azon fogyasztóiból tevődik össze, akik nagyon figyelmesek, jól tájékozottak, és ismerik az angol pénzügyi alapterminológiát.
A szolgáltatások összehasonlítása
34 A felek nem vitatják, hogy a fellebbezési tanács helyesen mutatott rá a megtámadott határozat 26. pontjában arra, hogy „a szóban forgó szolgáltatások lényegében azonosak”. Ugyanis, mivel a korábbi védjegyekkel jelölt, különösen a Nizzai Megállapodás szerinti 36. osztályba tartozó szolgáltatások a pénzügyi szektor azonos szolgáltatásainak skáláját tartalmazzák, mint a bejelentett védjeggyel jelöltek, és ugyanabba az áruosztályba is tartoznak, ezért azt kell megállapítani, hogy a szóban forgó szolgáltatások azonosak (lásd ebben az értelemben a Törvényszék T‑333/04. és T‑334/04. sz., House of Donuts kontra OHIM – Panrico [House of donuts] egyesített ügyekben 2007. április 18‑án hozott ítéletének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 41. pontját).
A megjelölések összehasonlítása
35 Az összetéveszthetőség átfogó mérlegelésénél a szóban forgó megjelölések vizuális, hangzásbeli és fogalmi hasonlóságát illetően a megjelölések által keltett együttes benyomást kell alapul venni, különösen a megkülönböztető és domináns jegyeik figyelembevételével (lásd a Törvényszék T‑292/01. sz., Phillips-Van Heusen kontra OHIM – Pash Textilvertrieb und Einzelhandel [BASS] ügyben 2003. október 14‑én hozott ítéletének [EBHT 2003., II‑4335. o.] 47. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
36 A két védjegy közötti hasonlóság értékelése nem korlátozódhat arra, hogy az összetett védjegynek csupán egy alkotóelemét veszik figyelembe, és azt hasonlítják össze a másik védjeggyel. Ellenkezőleg, az összehasonlítást a szóban forgó védjegyek egészét vizsgálva kell elvégezni; ez azonban nem jelenti azt, hogy az összetett védjegy által az érintett fogyasztókban keltett összbenyomás szempontjából bizonyos körülmények esetén ne lehetne domináns a védjegy valamely alkotóeleme vagy alkotóelemei (lásd a Bíróság C‑334/05. P. sz., OHIM kontra Shaker ügyben 2007. június 12‑én hozott ítéletének [EBHT 2007., I‑4529. o.] 41. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). A hasonlóság értékelése csak akkor végezhető el kizárólag a domináns elem alapján, ha a védjegy összes többi eleme elhanyagolható (a Bíróság fent hivatkozott OHIM kontra Shaker ügyben hozott ítéletének 42. pontja, és C‑193/06. P. sz., Nestlé kontra OHIM ügyben 2007. szeptember 20‑án hozott ítéletének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 42. pontja). Ez az eset akkor áll fenn, ha ez az alkotóelem már önmagában alkalmas arra, hogy meghatározza az érintett vásárlóközönségben a védjegyről kialakult képet, és ezáltal valamennyi többi elemnek elhanyagolható szerep jut a védjegy által keltett összbenyomásban (a fent hivatkozott Nestlé kontra OHIM ügyben hozott ítélet 43. pontja).
37 Egyébiránt semmi nem szól egy szóvédjegy és egy ábrás védjegy közötti vizuális hasonlóság vizsgálata ellen, mivel a védjegyek mindkét típusának van olyan grafikus megjelenése, amely vizuális benyomást tud kelteni (lásd a Törvényszék T‑359/02. sz., Chum kontra OHIM – Star TV [STAR TV] ügyben 2005. május 4‑én hozott ítéletének [EBHT 2005., II‑1515. o.] 43. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
38 Először is, a szóban forgó védjegyek esetleges domináns elemeit illetően hangsúlyozni kell, hogy míg jelen esetben a felperes szerint a bejelentett védjegy „carbon”, „capital” és „markets” szóelemei, valamint a korábbi védjegyek „c”, „capital” és „markets” elemei a domináns elemek a szóban forgó megjelölésekben, addig a fellebbezési tanács a megtámadott határozatban nem tesz említést arról, hogy a szóban forgó védjegyek bizonyos elemei megítélése szerint dominánsak lennének. Sőt, a megtámadott határozat 21. pontjában kifejezetten kizárja, hogy a „capital” és a „markets” szavak „döntő tényezőt” képezhetnének a szóban forgó megjelölések összehasonlításánál. E tekintetben a fellebbezési tanács lényegében egyrészt azt állapította meg, hogy a „capital” és a „markets” szavak általános jellegű kifejezések a pénzügyi szektorban, másrészt pedig, hogy az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a célközönség általában a valamely összetett védjegy részét képező, leíró jellegű kifejezést nem tekinti a védjegy által keltett összbenyomás megkülönböztető és domináns elemének.
39 A bejelentett védjegyet illetően először is hangsúlyozni kell, hogy amikor valamely védjegy bizonyos elemei a lajstromozott védjegy árujegyzékében vagy a védjegybejelentésben szereplő áruk és szolgáltatások tekintetében leíró jellegűek, akkor ezen elemeknek enyhe, vagyis nagyon enyhe megkülönböztető képességet lehet csak tulajdonítani (lásd ebben az értelemben a Törvényszék T‑363/04. sz., Koipe kontra OHIM – Aceites del Sur [La Española] ügyben 2007.szeptember 12‑én hozott ítéletének [EBHT 2007., II‑3355. o.] 92. pontját és a T‑242/06. sz., Cabrera Sánchez kontra OHIM – Industrias Cárnicas Valle [el charcutero artesano] ügyben 2007. december 13‑án hozott ítéletének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 52. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). Valamely védjegy leíró jellegű elemeinek enyhe, vagy nagyon enyhe megkülönböztető képességéből eredően ezen elemeket a közönség általában nem tekinti domináns elemeknek a védjegy által keltett összbenyomáson belül, kivéve, ha – különösen elhelyezkedésük vagy méretük miatt – alkalmasnak tűnnek arra, hogy benyomást gyakoroljanak a közönség észlelésére és emlékezetében való megőrzésére (lásd ebben az értelemben a Törvényszék fent hivatkozott „el charcutero artesano”‑ügyben hozott ítéletének 53. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot, valamint a T‑7/04. sz., Shaker kontra OHIM – Limiñana y Botella [Limoncello della Costiera Amalfitana shaker] ügyben 2008. november 12‑én hozott ítéletének [EBHT 2008., II‑3085. o.] 44. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). Ez mindenesetre nem jelenti azt, hogy valamely védjegy leíró jellegű elemei szükségszerűen elhanyagolhatók a védjegy által keltett összbenyomáson belül. E tekintetben különösen azt kell megvizsgálni, hogy a védjegy többi eleme alkalmas-e önmagában meghatározni a védjegy azon imázsát, amelyet az érintett közönség emlékezetében megőriz (lásd a fenti 36. pontot).
40 A bejelentett védjegy három szóból, a „carbon”, a „capital” és a „markets” szóból tevődik össze. Hangsúlyozni kell egyrészt, hogy a „capital markets” kifejezés az említett védjeggyel jelölt szolgáltatások egésze tekintetében leíró jellegű, másrészt a „carbon” szó ezen említett szolgáltatások egy részére utal, közülük is a „(károsanyag‑)kibocsátási engedélyek kereskedésével” kapcsolatos szolgáltatásokra, amelyek az érintett közönség, amely nagyon figyelmes és jól tájékozott, úgy értelmez majd, mint a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos pénzügyi szolgáltatásokra való utalást. Ezenfelül a carbon capital markets kifejezés koherens mondattani egységet képez, amelyet az érintett közönség úgy értelmez majd, mint a „szénágazatbeli tőkepiacokra” való utalást.
41 Ennélfogva azt kell megállapítani, hogy a bejelentett védjegy három szóeleme közül egyik sem tekinthető sem dominánsnak, sem elhanyagolhatónak. Így tehát a bejelentett védjegy által keltett összbenyomást kell figyelembe venni (lásd ebben az értelemben, a Törvényszék T‑90/06. sz., Tomorrow Focus kontra OHIM – Information Builders [Tomorrow Focus] ügyben 2008. december 11‑én hozott ítéletének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 29. pontját).
42 Másodszor, a korábbi védjegyeket illetően hangsúlyozni kell, hogy miként arra a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 22. pontjában helyesen rámutatott, e védjegyek egyrészt egy téglalap alakú keretből álló grafikus elemből (ábrából), valamint a fölé helyezett, nagybetűvel szedett „c” betűből és egy hullámos vonalból állnak, amelyet a fellebbezési tanács úgy jellemzett, mint egy képzeletbeli „m” betűre emlékeztető vonalat, másrészt, az ábrás elem alatt, középen szerepel a „capital markets” kifejezés, amely kezdőbetűit kivéve kis betűkkel van írva. Miközben a „capital” szó ugyanolyan szürke színű, mint az ábrás elemben szereplő „c” betű, a „markets” szó ugyanolyan kék színű, mint a hullámos vonal.
43 E tekintetben el kell utasítani a felperes azon érvét, miszerint az érintett közönség nagyobb jelentőséget tulajdonít valamely összetett védjegy szóelemeinek, mint ábrás elemeinek, és így a korábbi védjegyekben a „c” betű, valamint a „capital” és a „markets” szóelemek a dominánsak.
44 Ugyanis, egyrészt a korábbi védjegyek ábrás elemét illetően hangsúlyozni kell, hogy a „c” betű, illetve adott esetben – amennyiben vélelmezzük, hogy az érintett közönség a képzeletbeli „m” betűt nem egy egyszerű hullámvonalnak tekinti – a „c” és az „m” betű, olyan vizuális egészet képez, amely elválaszthatatlan attól a téglalap alakú kerettől, amelyben e betűk elhelyezkednek. Így tehát, miként azt a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 22. pontjában helyesen kiemelte, nem csupán a „c” vagy, adott esetben a „c” és az „m” betűk, hanem egészében a grafikus elem az, amely különösen alkalmas arra, hogy felhívja az érintett közönség figyelmét magára, sajátos grafikai megoldása miatt.
45 Másrészt, a korábbi védjegyek szóelemeit illetően megjegyzendő, hogy bár – miként az a fenti 40. pontban kifejtésre került a bejelentett védjegy kapcsán – a „capital markets” kifejezés, amely a korábbi védjegyek szolgáltatásai tekintetében leíró jellegű, főszabály szerint nem alkalmas a korábbi védjegyek által keltett összbenyomás meghatározására, attól még releváns elemet képez a szóban forgó megjelölések összehasonlításánál, többek között azért, mert a korábbi védjegyekben vizuális szempontból ugyanolyan fontos helyet foglal el, mint az ábrás elem.
46 Az előzőekre való tekintettel tehát meg kell jegyezni, hogy a felperes állításával ellentétben, az említett védjegyeket a bejelentett védjeggyel vizuális, hangzásbeli és fogalmi szempontból a korábbi védjegyek ábrás eleme és szóeleme által keltett összbenyomásra való tekintettel kell összevetni, anélkül hogy közülük bármelyik is dominánsnak vagy elhanyagolhatónak lenne minősíthető.
47 Másodsorban, a szóban forgó védjegyek vizuális összehasonlítását illetően meg kell állapítani, hogy bár – miként azt a felperes is megjegyzi – az említett védjegyekben közös a „capital” és a „markets” szóelem, ettől még – miként arra a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 22. pontjában helyesen rámutatott – a vizuális megjelenítésük eltérő.
48 Ugyanis, míg a bejelentett védjegyben a „carbon” szó a „capital” és a „markets” szavak előtt helyezkedik el, addig a korábbi védjegyek ábrás eleme a „capital markets” szóelem fölött található, úgy, hogy a korábbi védjegyek szóelemei és ábrás elemei a bejelentett védjegyétől eltérő grafikai egészet képeznek. Ezenfelül a szóban forgó védjegyek közötti vizuális eltéréseket erősíti az a tény is, hogy a „carbon” szó a bejelentett védjegyben, illetve a „c”, vagy adott esetben a „c” és az „m” betű a korábbi védjegyek ábrás elemében első helyen szerepelnek a megjelöléseken belül.
49 Következésképpen hangsúlyozandó, hogy a felperes állításával ellentétben, a szóban forgó védjegyek összességében értékelve vizuálisan nem hasonlóak.
50 Harmadszor, a szóban forgó védjegyek hangzásbeli összevetését illetően a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 23. pontjában azt állapította meg, hogy az abból eredő eltérések ellenére, hogy a korábbi védjegyeket egy fonémából és öt szótagból állóként észleli a közönség, a szóban forgó védjegyek bizonyos fokú hasonlóságot mutatnak a „capital markets” kifejezés meglétéből adódóan.
51 A felperes vitatja a fellebbezési tanács ezen megállapítását, arra való hivatkozással, hogy a szóban forgó védjegyek „majdnem azonosak”, hiszen közöttük az egyetlen eltérés abból ered, hogy a korábbi védjegyek a „c” betűt tartalmazzák, míg a bejelentett védjegy a „carbon” szót.
52 Márpedig attól, hogy a „capital markets” kifejezés öt szótagja a szóban forgó védjegyekben megegyezik, és ugyanolyan sorrendben helyezkedik el, attól még nem vitatható, hogy az említett védjegyek eltérnek amiatt, hogy a bejelentett védjegy további két – a „car” és a „bon” – szótagot tartalmaz még a korábbi védjegyekben szereplő szótagokon felül, e két szótag eltérő hangzású, mint a korábbi védjegyekben megtalálható „c” betű vagy adott esetben a „c” és az „m” betű, és e hangzásbeli eltérések a szóban forgó védjegyek kiejtésekor azonnal észlelhetők.
53 E tekintetben el kell utasítani a felperes arra alapított érvét, hogy az ítélkezési gyakorlat és az OHIM döntéshozatali gyakorlata szerint az összetett védjegyek akkor azonosak, ha azonos szóelemekből tevődnek össze. Ugyanis mindenesetre ezen elv nem alkalmazható a jelen esetben, mivel miként az a fenti 52. pontban kifejtésre került, a szóban forgó védjegyek szóelemeinek egy része nem azonos, és a kérdéses szóelemek egyáltalán nem elhanyagolhatók az e védjegyek által keltett összbenyomás szempontjából.
54 Ezért a felperes állításával ellentétben a fellebbezési tanács nem vétett semmiféle hibát annak megállapításával, hogy a szóban forgó védjegyek átfogóan értékelve csupán bizonyos fokú hangzásbeli hasonlóságot mutatnak.
55 Negyedszer, a szóban forgó védjegyek fogalmi összehasonlítását illetően, a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 24. pontjában azt állapította meg, hogy a védjegyek eltérő jelentéssel bírnak, mivel lényegében a korábbi védjegyekben szereplő „c” betű nem tekinthető a bejelentett védjegyben szereplő „carbon” szó rövidítésének, inkább a „capital” szó rövidítésének, akárcsak a képzeletbeli „m” betű, amely a „markets” szó rövidítéseként fogható fel.
56 A felperes vitatja a fellebbezési tanács ezen értékelését, arra való hivatkozással, hogy a szóban forgó védjegyek azonos jelentéssel bírnak, hiszen a korábbi védjegyekben szereplő „c” betűt kifejezetten a bejelentett védjegyben szereplő „carbon” szóra való utalásnak kell tekinteni. A felperes szerint a korábbi védjegyekben szereplő „c” betű a carbon szóra utal vissza, hiszen a szóban forgó védjegyek azokra az azonos szolgáltatásokra vonatkoznak, amelyek a szén-dioxid piacához kötődnek, amelyet a szóban forgó társaságok értékesítenek.
57 E tekintetben először is kiemelendő, hogy az érintett közönség, amely nagyon figyelmes, jól tájékozott és az angol pénzügyi alapterminológiát ismerő fogyasztókból áll, csupán csekély jelentőséget tulajdonít a capital és a markets szavak jelentésének, amelyek az említett szolgáltatások tekintetében leíró jellegűek, és nem teszik számára lehetővé a szóban forgó védjegyek kereskedelmi származásának beazonosítását.
58 Másrészt, miként arra a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 24. pontjában rámutatott, nem csak azt kell észrevenni, hogy számos szó kezdődik „c” betűvel, hanem azt is, hogy az érintett közönség az említett betűt sokkal inkább úgy foghatja fel, mint a „capital” szóra való utalást, és nem úgy, mint a „carbon” szóra való utalást. Ugyanis a korábbi védjegyekben a „c” betű a „capital” szó fölött szerepel, ugyanolyan színű és – közel azonos méretű – azonos betűtípussal szedve, mint az említett szó, és így az érintett közönség a „c” betűt úgy fogja fel, mint a „capital” szóra való visszautalást. E megállapítást tovább erősíti az a tény, hogy ha vélelmezzük, hogy a hullámos vonal egy képzeletbeli „m” betűnek fogható fel, akkor a „c” és az „m” betűk vagy a „capital” és a „markets” szavak kezdőbetűinek tekinthetők, amelyeket az előbbiekkel azonos színnel szedtek, vagy miként azt az OHIM megjegyzi, a felperes cégnevének rövidítésének.
59 Másrészt, ellentétben a felperes által állítottakkal, az a tény, hogy a szóban forgó védjegyek azonos szolgáltatásokat jelölnek, nem alkalmas azon következtetés (lásd a fenti 58. pontot) kétségbe vonására, miszerint az érintett közönség a jelen esetben nem köti össze egymással a korábbi védjegyekben szereplő „c” betűt és a bejelentett védjegyben szereplő „carbon” szót.
60 A fellebbezési tanácshoz hasonlóan tehát hangsúlyozni kell, hogy a szóban forgó védjegyek eltérő jelentéstartalomra utalnak, és ezért átfogóan értékelve fogalmi szempontból nem hasonlóak.
61 Az előzőekben kifejtettek egészére való tekintettel, meg kell jegyezni, hogy miként a fellebbezési tanács arra a megtámadott határozat 25. pontjában helyesen rámutatott, és ellentétben a felperes által állítottakkal, a szóban forgó megjelölések eltérőek. Ugyanis a szóban forgó megjelölések által keltett összbenyomáson belüli vizuális és fogalmi eltérések a megjelölések között elegendőek a korlátozott hangzásbeli hasonlóság semlegesítéséhez, különösen mivel az érintett közönség nagyon figyelmes és jól tájékozott.
Az összetéveszthetőségről
62 A fellebbezési tanács a megtámadott határozat 26. pontjában úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó védjegyekkel jelölt szolgáltatások azonossága ellenére nem áll fenn kellő hasonlóság közöttük ahhoz, hogy megállapítható legyen az összetéveszthetőség, mivel a „capital markets” kifejezés szokásossá vált a pénzügyi ágazat szolgáltatásai vonatkozásában, továbbá az érintett közönség nagyon figyelmes és jól tájékozott, és a korábbi védjegyek önmagukban véve csupán enyhe megkülönböztető képességgel rendelkeznek.
63 A felperes azt rója fel a fellebbezési tanácsnak, hogy az lényegében nem állapította meg az összetéveszthetőséget, annak ellenére, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint a szóban forgó védjegyekkel jelölt szolgáltatások azonosságának az kellene legyen a következménye, hogy a szóban forgó megjelölések között fennálló esetleges eltérések enyhébbeknek minősülnek.
64 E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy figyelembe véve a szóban forgó megjelölések közötti hasonlóság hiányát (lásd a fenti 61. pontot), a fellebbezési tanács helyesen vélte úgy, hogy a jelölt szolgáltatások azonossága ellenére, nem áll fenn az összetévesztés veszélye a bejelentett védjegy és a korábbi védjegyek között. A szóban forgó megjelölések hasonlóságának hiányát ugyanis az összetéveszthetőség átfogó értékelésénél nem egyenlítheti ki az, hogy a jelölt szolgáltatások azonosak (lásd ebben az értelemben a Törvényszék T‑265/06. sz., Lee/DE kontra OHIM – Cooperativa italiana di ristorazione [PIAZZA del SOLE] ügyben 2009. február 12‑én hozott ítéletének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 56. pontját).
65 Egyébiránt, a felperes azon állítását illetően, miszerint a szóban forgó védjegyek között fennáll a képzettársítás veszélye, hiszen meglehetősen valószínű, hogy az a fogyasztó, aki már ismeri a korábbi védjegyeket és azt, hogy azok melyik vállalkozáshoz kapcsolódnak, azokat a bejelentett védjegyhez fogja társítani gondolatban, ezt az érvet el kell utasítani, mivel miként arra a fenti 61. pontban már rámutattunk, a szóban forgó megjelölések eltérőek (lásd ebben az értelemben a Törvényszék T‑287/06. sz., Torres kontra OHIM – Bodegas Peñalba López [Torre Albéniz] ügyben 2008. december 18‑án hozott ítéletének [EBHT 2008., II‑3817. o.] 81. pontját).
66 Az előbbiekben kifejtettek egészére való tekintettel, a felperes által hivatkozott egyetlen jogalapot, mint megalapozatlant, el kell utasítani.
67 Következésképpen a keresetet el kell utasítani.
A költségekről
68 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 2. §‑a alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a felperes pervesztes lett, őt az OHIM és a beavatkozó kérelmének megfelelően a költségek viselésére kell kötelezni.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (második tanács)
a következőképpen határozott:
1) A keresetet elutasítja.
2) A CM Capital Markets Holding, SA‑t kötelezi a költségek viselésére.
Pelikánová | Jürimäe | Soldevila Fragoso |
Kihirdetve Luxembourgban, a 2010. június 22‑i nyilvános ülésen.
Aláírások