T‑147/09. és T‑148/09. sz. egyesített ügyek

Trelleborg Industrie SAS

és

Trelleborg AB

kontra

Európai Bizottság

„Verseny – Kartellek – A tengeri tömlők európai piaca – Az EK 81. cikk és az EGT‑Megállapodás 53. cikke megsértését megállapító határozat – Árrögzítés, piacfelosztás és kereskedelmi szempontból érzékeny információk cseréje – A folyamatos vagy ismétlődő jogsértés fogalma – Elévülés – Jogbiztonság – Egyenlő bánásmód – Bírságok – A jogsértés súlya és időtartama”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (első tanács), 2013. május 17.

1.      Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A jogsértésnek és a jogsértés időtartamának a Bizottságra háruló bizonyítása – A bizonyítási teher terjedelme – A Bizottság által elfogadott bizonyítékok esetében megkövetelt pontosság mértéke – Valószínűsítő körülmények csoportja – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem – A bíróságban valamely kétségét el nem oszlató határozat – Az ártatlanság vélelme elvének tiszteletben tartása

(EK 81. cikk, (1) bekezdés, EUSZ 6. cikk, (2) bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 48. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 2. cikk)

2.      Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A jogsértésnek és a jogsértés időtartamának a Bizottságra háruló bizonyítása – A bizonyítási teher terjedelme – Egységes és folyamatos jogsértés – A teljes vizsgált időtartam egyes meghatározott időszakaira vonatkozó bizonyítékok hiánya – Hatás hiánya – A vállalkozás jogsértésben való részvételének megszakadása – Ismétlődő jogsértés – Fogalom – Az elévülés tekintetében való következmények

(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 2. cikk, 25. cikk, (2) bekezdés, és 31. cikk)

3.      Európai uniós jog – Értelmezés – Többnyelvű szövegek – A különböző nyelvi változatok közötti eltérések – A szóban forgó szabályozás általános rendszerének és céljának tekintetbevétele

4.      Európai uniós jog – Elvek – Jogbiztonság – Terjedelem

5.      Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya és időtartama – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátlan felülvizsgálati jogkör – Hatály

(EK 81. cikk, (1) bekezdés, és EK 229. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés, és 31. cikk)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 50–53. pont)

2.      Versenyügyekben az 1/2003 rendelet 25. cikkének (2) bekezdése szerint az elévülési idő a jogsértés elkövetésének napján kezdődik. Folyamatos vagy ismétlődő jogsértések esetén azonban az elévülési idő a jogsértés megszűnésének napján kezdődik.

E tekintetben az esetek nagy részében a versenyellenes magatartás vagy megállapodás létezésére bizonyos egybeesésekből és valószínűsítő körülményekből kell következtetni, amelyek együtt figyelembe véve, más összefüggő magyarázat hiányában a versenyjogi szabályok megsértésének bizonyítékául szolgálhatnak. Az ilyen valószínűsítő körülmények és egybeesések együtt figyelembe véve nemcsak a versenyellenes magatartás vagy megállapodás fennállására engednek következtetni, hanem egy folyamatos versenyellenes magatartás, valamint a versenyjogi szabályokba ütköző megállapodás alkalmazásának időtartamára is.

Egyébiránt az ilyen jogsértés nemcsak elszigetelt cselekmény eredménye lehet, hanem cselekmények sorozata, vagy akár folyamatos magatartás eredménye is. Ez az értelmezés nem vonható kétségbe azon az alapon, hogy a cselekmények e sorozatának vagy e folytatólagos magatartásnak egy vagy több eleme önmagában és elszigetelten vizsgálva is az említett rendelkezés megsértésének minősülhet. Amennyiben a különböző cselekmények – azonos, a közös piacon belüli versenyt torzító céljuk alapján – átfogó terv keretébe illeszkednek, a Bizottság az e cselekmények miatti felelősséget jogszerűen tudhatja be az összességében figyelembe vett jogsértésben való részvétel alapján.

Valamely megállapodás egyes meghatározott időszakokban való létezésére, vagy legalábbis az egyik vállalkozás által meghatározott időszakban való végrehajtására vonatkozó bizonyítékok hiányát illetően az a tény, hogy nem szolgáltak a jogsértésre vonatkozó bizonyítékkal egyes meghatározott időszakok tekintetében, nem akadályozza annak megállapítását, hogy a jogsértés a hivatkozott időszakoknál összességében hosszabb időtartam alatt állt fenn, amennyiben ezt objektív és egybehangzó valószínűsítő körülmények megalapozzák. Egy több éven át tartó jogsértés esetén az a tény, hogy a kartell megjelenési formái különböző időszakokban érvényesülnek, és azokat hosszabb‑rövidebb időszakok választhatják el egymástól, nem befolyásolja a kartell fennállását annyiban, amennyiben a jogsértés részét képező különböző cselekmények azonos célt szolgálnak, továbbá egy egységes és folyamatos jellegű jogsértés keretébe illeszkednek. E tekintetben több kritérium is releváns valamely jogsértés egységes jellegének értékelése során; ilyenek a szóban forgó magatartások azonos célkitűzései, az érintett termékek és szolgáltatások közötti azonosság, az abban részt vevő vállalkozások azonossága, valamint a végrehajtás módjának azonossága. Ezenkívül a vállalkozások nevében eljáró természetes személyek azonossága, valamint a szóban forgó magatartások földrajzi kiterjedésének azonossága szintén olyan kritériumnak minősül, amelyeket e vizsgálat lefolytatása során figyelembe lehet venni.

Így a folyamatos jogsértést illetően a Bizottság vélelmezheti, hogy a jogsértés – illetve valamely vállalkozásnak a jogsértésben való részvétele – nem szakadt meg, még akkor is, ha meghatározott időszakok vonatkozásában nem rendelkezik bizonyítékokkal a jogsértésre, amennyiben az e jogsértés részét képező különböző cselekmények azonos célt szolgálnak, továbbá egységes és folyamatos jogsértés keretébe illeszkednek, ám az ilyen megállapításnak olyan objektív és egybehangzó valószínűsítő körülményeken kell alapulnia, amelyek alátámasztják az átfogó terv fennállását. Amennyiben e feltételek teljesülnek, a folyamatos jogsértés fogalma így lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a figyelembe vett egész jogsértési időszak vonatkozásában bírságot szabjon ki, továbbá meghatározza az elévülési idő kezdetének időpontját, vagyis azt az időpontot, amikor a folyamatos jogsértés megszűnt. Az összejátszással gyanúsított vállalkozások ugyanakkor megdönthetik e vélelmet olyan valószínűsítő körülményekre vagy bizonyítékokra hivatkozva, amelyek alátámasztják az ellenkezőjét, vagyis azt, hogy a jogsértés – illetve az abban való részvételük – ugyanezen időszakokban nem folytatódott.

Egyébiránt az ismétlődő jogsértés fogalmát meg kell különböztetni a folyamatos jogsértés fogalmától, e különbséget pedig végeredményben megerősíti az 1/2003 rendelet 25. cikkének (2) bekezdésében a „vagy” kötőszó használata.

Így, amennyiben megállapítható, hogy a vállalkozás jogsértésben való részvétele megszakadt, továbbá hogy a vállalkozás a megszakadást megelőzően és azt követően részt vett a jogsértésben, e jogsértés ismétlődőnek minősíthető, amennyiben – a folyamatos jogsértéshez hasonlóan – létezik a vállalkozás által a megszakadás előtt és után követett egységes cél, ami levezethető a szóban forgó célok és magatartások, az érintett termékek, az összejátszásban részt vevő vállalkozások, az összejátszás fő végrehajtási módjai, a vállalkozások nevében eljáró természetes személyek, végül pedig az említett magatartások földrajzi kiterjedésének azonosságából. A jogsértés ezért egységes és ismétlődő, és jóllehet a Bizottság az egész jogsértési időszak vonatkozásában bírságot szabhat ki, ezt nem teheti meg azon időszak vonatkozásában, amelynek során a jogsértés megszakadt. Így azokat a jogsértő eseményeket, amelyekben ugyanaz a vállalkozás vett részt, viszont amelyek vonatkozásában semmilyen közös cél nem bizonyítható, nem lehet egységes – folyamatos vagy ismétlődő – jogsértésnek minősíteni, és azok elkülönült jogsértéseket képeznek.

(vö. 56–63., 83., 88., 89. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 73., 74. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 96., 97. pont)

5.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 110–114. pont)