T‑588/08. sz. ügy
Dole Food Company, Inc. és Dole Germany OHG
kontra
Európai Bizottság
„Verseny – Kartellek – Banánpiac – Az EK 81. cikk megsértését megállapító határozat – A versenyellenes célú összehangolt magatartás fogalma – Információcsere-rendszer – Indokolási kötelezettség – Védelemhez való jog – A bírságok összegének megállapításáról szóló iránymutatás – A jogsértés súlya”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2013. március 14.
1. Bírósági eljárás – Bizonyítékok benyújtása – Határidő – A bizonyítékok késedelmes benyújtása – Feltételek
(EUMSZ 256. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 48. cikk, 1. §)
2. Kartellek – Összehangolt magatartás – Fogalom – Azon kötelezettséggel összeegyeztethetetlen egyeztetés és együttműködés, hogy minden vállalkozásnak önállóan kell meghatároznia piaci magatartását – Versenytársak közötti információcsere – Vélelem – Feltételek
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
3. Kartellek – Összehangolt magatartás – Fogalom – Versenyellenes cél – Értékelési szempontok – Az összehangolt magatartás és a fogyasztói árak közötti közvetlen kapcsolat hiánya – A relevancia hiánya
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
4. Kartellek – Összehangolt magatartás – Versenytorzítás – Értékelési szempontok – Versenyellenes cél – Megfelelő megállapítás – A piacra gyakorolt versenyellenes hatás hiánya – A relevancia hiánya – A cél és a hatás általi jogsértések megkülönböztetése – A megállapodásban részes feleknek a verseny korlátozására irányuló szándéka – Nem szükséges feltétel – Az ilyen szándéknak a Bizottság vagy az uniós bíróság általi figyelembevétele – Megengedhetőség
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
5. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A jogsértésnek és a jogsértés időtartamának a Bizottságra háruló bizonyítása – Valamely kartell fő résztvevői által az engedékenységi közlemény alkalmazásából eredő előnyökben való részesülés érdekében önként tett nyilatkozatok bizonyító ereje
(1/2003 tanácsi rendelet, 2. cikk; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény)
6. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A versenyszabályokat alkalmazó határozat – A közigazgatási eljárásban felhozott összes tény- és jogkörülmény megvitatására vonatkozó kötelezettség – Hiány – A Bizottság számára a jogsértés súlyának és időtartamának megítélését lehetővé tévő elemek megjelölése – Megfelelő megjelölés – Pontosabb információk későbbi közlése – Hatás hiánya
(EK 81. cikk, EK 82. cikk és EK 253. cikk)
7. Kartellek – Összehangolt magatartás – Fogalom – Versenytársak közötti információcsere – Versenytorzítás – A jogsértés jellegére tekintettel történő értékelés – A versenytársak között a referenciaáraik megállapítását megelőzően az árképzést meghatározó tényezőkkel és az árak alakulásával kapcsolatban folytatott megbeszélés – Cél általi jogsértés
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
8. Verseny – Közigazgatási eljárás – Kifogásközlés – Szükséges tartalom – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A kifogásközléssel nem egyező határozat – A védelemhez való jog megsértése – Feltétel – Új kifogások betudásának az érintett vállalkozás általi bizonyítása
(1/2003 tanácsi rendelet, 27. cikk, (1) bekezdés)
9. Kartellek – Összehangolt magatartás – Fogalom – Versenytársak közötti információcsere – Versenytorzítás – Az érintett piac szokásos feltételeire tekintettel történő értékelés – Sajátos szabályozási környezetnek alávetett és heti ciklusokban szervezett piac – Értékelési szempontok
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
10. Kartellek – Összehangolt magatartás – Fogalom – Versenytársak közötti információcsere – Versenytorzítás – A megbeszélések ütemezésére és gyakoriságára tekintettel történő értékelés – A piacnak és az összehangolás céljának sajátos körülményei – Értékelési szempontok – Az összehangolás és a vállalkozások piaci magatartása közötti okozati összefüggés szükségessége – Ezen okozati összefüggés fennállásának vélelme
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
11. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – Hasonló követelmények a jogalap alátámasztására felhozott kifogások tekintetében – A keresetlevélben nem ismertetett kifogások – Általános hivatkozás a keresetlevélhez csatolt más iratokra – Elfogadhatatlanság
(EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 21. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont)
12. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A Bizottság mérlegelési mozgástere – Korábbi határozathozatali gyakorlat – Tájékoztató jelleg
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)
13. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – Az érintett vállalkozás pénzügyi helyzete – Figyelembevétel – Kötelezettség hiánya
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 40–42. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 55–57., 60–62., 427., 541. pont)
3. Versenyügyekben azzal kapcsolatban, hogy az összehangolt magatartást akkor is versenyellenes célúnak lehet tekinteni, ha nem áll közvetlen kapcsolatban a fogyasztói árakkal, az EK 81. cikk (1) bekezdésének szövege nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy csak azok az összehangolt magatartások lennének tilosak, amelyek közvetlen hatással vannak a végső fogyasztók által fizetett árra. Éppen ellenkezőleg, az említett EK 81. cikk (1) bekezdésének a) pontjából kitűnik, hogy az összehangolt magatartás versenyellenes célú lehet, ha a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítéséből áll.
Az EK 81. cikk – a Szerződésben foglalt többi versenyszabályhoz hasonlóan – nem csupán a versenytársak vagy a fogyasztók közvetlen érdekeinek, hanem a piac szerkezetének, ezáltal pedig magának a versenynek a védelmére is irányul. Különösen azon tény, hogy az összehangolt magatartás nincs közvetlen hatással az árszintre, nem zárja ki annak megállapítását, hogy az korlátozta a versenyt az érintett vállalkozások között. Ennélfogva az összehangolt magatartás versenykorlátozó célja fennállásának megállapítása nem tehető függővé annak megállapításától, hogy e magatartás közvetlen kapcsolatban áll a fogyasztói árakkal.
(vö. 64., 65., 546. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 68–70., 412., 413., 543., 544. pont)
5. Az a tény, hogy valamely vállalkozás a bírság összegének csökkentése érdekében a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló 2002. évi közlemény alkalmazásából eredő előnyökben való részesülés iránti kérelmet nyújt be, nem szükségszerűen ösztönöz arra, hogy a kifogásolt kartell többi tagjával kapcsolatosan elferdített bizonyítékokat terjesszen elő. A Bizottság félrevezetésére irányuló szándék ugyanis megkérdőjelezheti a kérelmező együttműködésének őszinteségét és teljességét, következésképpen veszélyeztetheti az engedékenységi közlemény kedvezményéből teljes mértékben való részesülés lehetőségét.
Azon megállapítás, mely szerint a megtámadott határozatban végül megállapított jogsértés nem felel meg teljes mértékben az engedékenység iránti kérelemben megadott elemeknek a jogsértő magatartás célját és időtartamát, valamint az érintett és szankcionált vállalkozások számát illetően, nem alkalmas annak bizonyítására, hogy az említett kérelem benyújtója, és azon nyilatkozatai, melyekre a Bizottság az EK 81. cikk megsértésének fennállásával kapcsolatos következtetéseit részben alapította, ne lennének hitelesek.
(vö. 91., 100. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 125., 126., 133., 264., 647. pont)
7. Versenyügyekben meg kell különböztetni egyfelől azon versenytársat, amely független módon tallózza az információkat, vagy a jövőbeni árakról tárgyal az ügyfelekkel vagy harmadik felekkel, és másfelől azon versenytársat, amely saját referenciaárainak meghatározását megelőzően tárgyal más versenytársakkal az árképzést meghatározó tényezőkről és az árak változásáról. Míg az első magatartás semmilyen nehézséget nem okoz a szabad és torzításmentes verseny szempontjából, a második magatartás esetében ez nem mondható el, mivel az ellentmond azon követelménynek, mely szerint minden gazdasági szereplőnek önállóan kell meghatároznia a közös piacon folytatni kívánt politikáját, amely önállósági követelmény szigorúan kizárja a gazdasági szereplők közötti bármely olyan közvetlen vagy közvetett kapcsolatfelvételt, amelynek célja vagy hatása, hogy egy tényleges, illetve lehetséges versenytárs piaci magatartását befolyásolja, vagy az ilyen versenytárs előtt felfedje az adott vállalkozás által elhatározott vagy tanúsítani kívánt piaci magatartást.
Még ha bizonyos, információcsere tárgyát képező információkat be is lehet szerezni más forrásokból, az ilyen információcsere‑rendszer létrehozása lehetővé teszi az érintett vállalkozások számára, hogy ezen információkat egyszerűbben, gyorsabban és közvetlenebbül ismerjék meg, és azokat együtt naprakészen értékeljék, megteremtve így a jövőbeni árpolitikájuk tekintetében a kölcsönös bizonyosság légkörét.
Az árképzést megelőző megbeszélések révén az érintett vállalkozások felfedhetik az általuk követni szándékozott irányvonalat, vagy legalábbis lehetővé tehetik az egyes résztvevők számára a versenytársak jövőbeni magatartásának értékelését és az általuk a referenciaárak megállapítását illetően követni kívánt irányvonal előrevetítését. E megbeszélések tehát csökkenthetik a versenytársak referenciaárral kapcsolatos jövőbeni döntéseit övező bizonytalanságot, mivel a vállalkozások ekképpen összehangolják az említett árak megállapítását és a piacnak szánt üzenetet, ahelyett hogy árpolitikájukról teljesen önállóan döntenének.
Ahhoz hogy kifogásolható legyen, nem szükséges, hogy egy információcsere szélesebb kartell részét képezze, vagy annak alapjául szolgáljon. Az információcsere értékelhető önállóan is versenyellenes célú összehangolt magatartásként, ha a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy akár közvetett rögzítésére irányul az EK 81. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében. Márpedig az árképzést megelőző megbeszélések, amelyek a referenciaárak egyeztetésére irányulnak, az árak rögzítésével kapcsolatosak. E megbeszélések olyan összehangolt magatartást eredményeznek, amelynek célja az EK 81. cikk értelmében a verseny korlátozása.
(vö. 291., 292., 402., 403., 414., 584., 585., 653., 654. pont)
8. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 335., 588., 589. pont)
9. A versenytársak közötti információcsere ellentétesnek bizonyulhat a versenyszabályokkal, amennyiben az érintett piac működésével kapcsolatos bizonytalanság fokát csökkenti vagy megszünteti, aminek következménye a vállalkozások közötti verseny korlátozása. E szabályok tiltják a gazdasági szereplők közötti bármilyen kapcsolatfelvételt, amennyiben e kapcsolat célja vagy hatása olyan versenyfeltételek teremtése, amelyek – figyelembe véve a felkínált termékek vagy szolgáltatások jellegét, a vállalkozások jelentőségét és számát, továbbá az érintett piac volumenét – nem felelnek meg az említett piacon szokásos feltételeknek.
Amennyiben a piacon a kínálat erősen koncentrálódott, bizonyos információk cseréje – különösen az információcsere tárgyát képező információk típusától függően – lehetővé teheti a vállalkozások számára azt, hogy versenytársaik piaci helyzetét és kereskedelmi stratégiáját megismerjék, torzítva ezzel e piacon a versenyt, és növelve az összejátszás valószínűségét, vagy akár megkönnyítve azt. Ezzel szemben, amennyiben a kínálat töredezett, az információk versenytársak közötti terjesztése vagy cseréje semleges vagy akár pozitív hatással lehet a piacon a versenyre. Egy információcsere‑rendszer akkor is sértheti a versenyszabályokat, ha az érintett piac esetében nem erősen koncentrált oligopol piacról van szó.
Az információk rendszeres és gyakori megosztása, amelynek hatására mesterségesen nőtt az átláthatóság egy olyan piacon, ahol a sajátos szabályozási környezet és az előzetes információcsere okán a verseny már gyengült, különösen valamely heti ciklusokban szervezett piacon, a versenyszabályok megsértésének minősül.
(vö. 339–341., 405., 545. pont)
10. Versenyügyekben azon feltételeket illetően, melyek mellett egy jogellenes összehangolás a versenytársak közötti kapcsolatfelvételek számára és gyakoriságára tekintettel jellemezhető, egyrészt az összehangolás célja, másrészt pedig a piac sajátos körülményei határozzák meg, hogy a versenytársaknak milyen gyakran, milyen időközönként és milyen módon kell kapcsolatba lépniük egymással ahhoz, hogy piaci magatartásukat összehangolják. Ha az érintett vállalkozások a piaci magatartásuk nagyszámú jellemzőjére kiterjedő, bonyolult összehangolási rendszert kialakítva hoznak létre kartellt, akkor hosszú időn keresztül rendszeres kapcsolatfelvételre lehet szükségük. Ezzel szemben, ha az összehangolás eseti jellegű, és a verseny valamely elkülönült jellemzője vonatkozásában a piaci magatartás egyszeri összeegyeztetésére irányul, akkor egyetlen kapcsolatfelvétel is elegendő lehet ahhoz, hogy megvalósuljon az érintett vállalkozások által elérni kívánt versenyellenes cél.
Nem az számít ugyanis, hogy az érintett vállalkozások között hány találkozóra került sor, hanem sokkal inkább az, hogy a megvalósult kapcsolatfelvétel vagy kapcsolatfelvételek lehetővé tették‑e a vállalkozások számára, hogy a vizsgált piacon tanúsított magatartásuk meghatározása érdekében figyelembe vegyék a versenytársaiktól kapott információkat, és az egymás közötti gyakorlati együttműködéssel szándékosan kiiktassák a verseny kockázatait. Amennyiben megállapítható, hogy e vállalkozások összehangolták magatartásukat, és továbbra is tevékenyek maradtak e piacon, megalapozottan elvárható tőlük, hogy ők bizonyítsák, hogy ez az összehangolás nem befolyásolta az említett piacon tanúsított magatartásukat.
Az érintett időszakban a versenytársak közötti egyetlen árképzést megelőző megbeszélés nem elegendő ahhoz, hogy azt összejátszásra irányuló magatartásként lehessen jellemezni. Ugyanakkor, ezzel ellentétben, nem követelhető meg a Bizottságtól, hogy azt bizonyítsa, hogy a jogsértés teljes időszakában hetente sor került árképzést megelőző megbeszélésekre. Az összejátszásra irányuló magatartásként való jellemzéshez elegendő a meghatározott információáramlási mechanizmust alkotó, adott számú, kellően koherens információcsere megtörténtének bizonyítása.
(vö. 368., 369., 373., 400. pont)
11. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 461–464. pont)
12. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 660., 662. pont)
13. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 673. pont)