T‑63/10. sz. ügy

Ivan Jurašinović

kontra

az Európai Unió Tanácsa

„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – A volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel egy eljárás során váltott dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem – A hozzáférés megtagadása – A nemzetközi kapcsolatok védelme megsértésének a veszélye – A bírósági eljárások és a jogi vélemények védelme megsértésének a veszélye”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (kibővített második tanács), 2012. október 3.

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – A dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó tanácsi határozat – Harmadik személyek által hozzáférhetővé tett dokumentumok – Okafogyottá vált kereset – Az uniós intézmények és a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék között az e törvényszék előtt folyó eljárás során váltott dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadása – Nyilvánosan hozzáférhetőnek nem tekinthető dokumentumok

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet)

2.      Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – Tárgy – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Megszorító értelmezés és alkalmazás

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (4) és (11) preambulumbekezdés, valamint 1. és 4. cikk)

3.      Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A közérdek védelme – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem – Korlátok

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, a) pont)

4.      Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A bírósági eljárások védelme – A dokumentumok hozzáférhetővé tételét igazoló nyomós közérdek – A szóban forgó érdekek közötti egyensúly megteremtésének az intézményre háruló kötelezettsége

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (2) preambulumbekezdés, és 4. cikk, (2) bekezdés, második francia bekezdés)

5.      Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az uniós intézmények és a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék között az törvényszék előtt folyó eljárás során váltott dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó tanácsi határozat – A nemzetközi kapcsolatok és a bírósági eljárások, illetve a jogi vélemények védelmére vonatkozó kivételekre alapított megtagadás – A megtámadott határozatban a Nemzetközi Törvényszék eljárási és bizonyítási szabályzatára történő hivatkozás – A megtagadás jogszerűségére kifejtett hatás hiánya

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, a) pont és (2) bekezdés, második francia bekezdés, valamint 9. cikk)

6.      Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A bírósági eljárások védelme – Hatály – Sem az uniós jogrend, sem pedig a tagállami jogrendek hatálya alá nem tartozó bíróság előtti eljárás – Bennfoglaltság

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, második francia bekezdés)

7.      Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A bírósági eljárások védelme – Terjedelem – Egyrészről a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék főügyésze vagy valamely tanácsa, másrészről pedig az Unió közös kül‑ és biztonságpolitikájának főképviselője között az említett törvényszék előtt folyó eljárás során váltott dokumentumok – Bennfoglaltság – Az Európai Unió Horvátországban 1995. augusztus 1‑jétől augusztus 31‑éig jelen lévő megfigyelői által készített jelentések – Kizártság

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, második francia bekezdés)

8.      Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Harmadik személyektől származó dokumentumok – Az érintett harmadik személyekkel való előzetes egyeztetés kötelezettsége – Terjedelem – Egyrészről a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék főügyésze vagy valamely tanácsa, másrészről pedig az Unió közös kül‑ és biztonságpolitikájának főképviselője között az említett törvényszék előtt folyó eljárás során váltott dokumentumok – A hozzáférés megtagadása a dokumentumoknak a Nemzetközi Törvényszék átláthatósági szabályai értelmében vett hozzáférhetetlensége alapján – Megengedhetetlenség

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1), (2) és (4) bekezdés)

9.      Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A közérdek védelme – Nemzetközi kapcsolatok – Terjedelem – Az uniós intézmények és a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék között az e törvényszék előtt folyó eljárás során váltott dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó tanácsi határozat – E dokumentumok közül csupán az Európai Unió megfigyelőinek az Európai Unió intézményei és a Nemzetközi Törvényszék között váltott levelezéshez mellékelt jelentéseire vonatkozó kivétel – A kivétel alkalmazásának megalapozottsága

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, a) pont, harmadik francia bekezdés)

1.      A dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó határozat megsemmisítése iránti kereset okafogyottá válik, ha a kérdéses dokumentumokat egy harmadik fél hozzáférhetővé tette, mivel a kérelmező ugyanolyan jogszerűen hozzáférhet a dokumentumokhoz és használhatja azokat, mintha az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet értelmében benyújtott kérelme alapján kapta volna meg azokat.

Az uniós intézmények és a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék között az e törvényszék előtt folyó eljárás során váltott dokumentumok azonban nem tekinthető nyilvánosságra hozott dokumentumoknak, mivel – bár a megtámadott határozat megjelöli, hogy a Nemzetközi Törvényszék azokat a bíróság adatbázisa útján és a weboldalán nyilvánosságra hozta – sem az egyik, sem a másik fél nem nyújtotta be ezen dokumentumok másolatát, illetve az e weboldalon való fellelhetőségüket illetően semmiféle pontos utalással nem szolgáltak, és mivel egyébiránt előfordulhat, hogy a megtámadott határozat meghozatala idején a Nemzetközi Törvényszék átláthatósági szabályai értelmében nyilvánosan hozzáférhető dokumentumokat e törvényszék ismét bizalmas jellegűként sorolta be.

(vö. 24., 25. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 28–31. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 32–34. pont)

4.      Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet rendszeréből és az ilyen tárgyú uniós szabályozás célkitűzéseiből kitűnik, hogy az igazságszolgáltatási tevékenység mint olyan ki van zárva az e szabályozással meghatározott, dokumentumokhoz való hozzáférés jogának hatálya alól. Ezt különböző eljárási szakaszok közötti különbségtétel nélküli kizárást az igazolja, hogy a bírósági eljárás egésze során biztosítani kell, hogy a felek közötti jogvita, valamint az érintett törvényszéknek az adott ügyben folytatott tanácskozása teljes mértékben zavartalanul folyjon.

Mindemellett, amennyiben valamely intézmény úgy ítéli meg, hogy valamely dokumentum hozzáférhetővé tétele sértené a bírósági eljárásoknak az említett rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésében meghatározott védelmét, meg kell bizonyosodnia azonban arról, hogy nem áll fenn olyan nyomós közérdek, amely az ebből eredően a tárgyalás zavartalansága és az érintett törvényszéknek az adott ügyben folytatott tanácskozása megsértése ellenére igazolná e hozzáférhetővé tételt. Ebben az összefüggésben az intézmény feladata, hogy egyensúlyt teremtsen az érintett dokumentum közzétételének mellőzésével védeni kívánt különleges érdek, valamint különösen az e dokumentum hozzáférhetővé tételéhez fűződő közérdek között, tekintettel azokra az előnyökre, amelyek – mint azt e rendelet (2) preambulumbekezdése megállapítja – a nagyobb átláthatóságból származnak, vagyis hogy a polgárok még inkább részt vehetnek a döntéshozatali eljárásban, valamint hogy biztosítva legyen a polgárok irányában a közigazgatás nagyobb legitimációja, hatékonysága és felelőssége a demokratikus rendszerben.

(vö. 35., 37–39. pont)

5.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 44–48. pont)

6.      Bár figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet által elérni kívánt célokat, az általa előírt kivételeket szigorúan kell értelmezni és alkalmazni, az említett rendelet a 4. cikke (2) bekezdése második francia bekezdésének hatályát illetően nem határozza meg, hogy melyek azok a bíróságok, amelyek eljárását az egy vagy több dokumentum hozzáférhetővé tétele útján való megsértés veszélye ellen védeni kell.

Egyébiránt meg kell állapítani, hogy általános jelleggel az 1049/2001 rendelet 4. cikkének azon kivételeket előíró rendelkezései, amelyek alapján az az intézmény, amelyhez a birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem érkezik, megtagadhatja azok közzétételét, semmiféle összefüggést nem állítanak fel a védelmük megsértésének veszélye esetén védendő érdekek és az Unió vagy a tagállamai között. Csupán az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának negyedik francia bekezdése mondja ki kifejezetten, hogy meg kell tagadni a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a hozzáférhetővé tétel kedvezőtlenül befolyásolná a közérdek védelmét a Közösség vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikája tekintetében. Ami az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése az Unióra is vonatkozik, mivel ennek célja valamely intézmény döntéshozatali eljárásának védelme.

Amennyiben azon értelmezést kellene elfogadni, amely szerint csupán az uniós bíróságok vagy valamely tagállami bíróság előtt folyó bírósági eljárás részesíthető védelemben az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésében foglalt rendelkezésekben meghatározott kivétel alapján, akkor az a 4. cikk által meghatározott bármely kivételre átültethető lenne. Amennyiben például a közbiztonság tekintetében a közérdek védelmére hivatkoznának, akkor csakis az Unión vagy egy, illetve több tagállamon belüli közbiztonságról lehetne szó. Ugyanez lenne igaz, ha egy bizonyos természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekeinek védelméről lenne szó, amely nem foglalná magában az Unión kívül lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyek érdekeit.

Márpedig az 1049/2001 rendelet 4. cikkének egy ilyen összefüggés szerinti értelmezése nem fogadható el. Ugyanis ezen cikk szövegére alapított egyetlen érvelés sem vezethet el ahhoz a megfontoláshoz, hogy a (2) bekezdésének második francia bekezdésében foglalt bírósági eljárások alatt csakis az uniós vagy a tagállami bíróság előtt folyó eljárások értendők, amely megállapítást alátámasztja az 1049/2001 rendelet egészének olvasata, amely a szabályozás csakis egyes, általa meghatározott szempontjaiból állapít meg összefüggést az Unióval vagy a tagállamaival.

Következésképpen az említett rendeletben semmi nem szól az ellen, hogy a 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésében meghatározott kivétel útján védendő bírósági eljárás olyan bíróság előtt folyjék, amely sem az uniós jogrendbe, sem pedig a tagállamok jogrendjébe nem tartozik, így az említett kivétel alkalmas többek között a Nemzetközi Törvényszék előtt folyó bírósági eljárás védelmére.

(vö. 55–60., 65. pont)

7.      Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdése értelmében vett „bírósági eljárások” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy a közérdek védelme nem teszi lehetővé azon dokumentumok tartalmának hozzáférhetővé tételét, amelyek kizárólag egy adott bírósági eljárás céljaira készültek.

Egyrészről a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék főügyésze vagy a Nemzetközi Törvényszék első fokon eljáró első tanácsa, másrészről pedig az Unió közös kül‑ és biztonságpolitikájának főképviselője között az említett törvényszék előtt folyó eljárás során váltott dokumentumok főszabály szerint az 1049/2001 rendelet értelmében kért hozzáférhetővé tételtől a szóban forgó rendelet említett rendelkezésében foglalt, a bírósági eljárások védelmére vonatkozó kivétel alapján védelemben részesülhetnek, mivel a büntetőeljárásban a pervezetés egy bizonyos szempontjára vonatkoznak, és annak módját mutatják meg, hogy a Nemzetközi Törvényszék igazságszolgáltatási szervei hogyan folytatták le az eljárást, valamint a védelemnek és valamely harmadik személynek az eljárás zökkenőmentes lefolytatásához szükséges bizonyítékok szolgáltatása érdekében a szóban forgó szervek által meghozott intézkedésekre vonatkozó reakcióit. Ez azonban nincs így az Európai Unió Horvátországban 1995. augusztus 1‑jétől augusztus 31‑éig jelen lévő megfigyelői által készített, az uniós intézmények és a Nemzetközi Törvényszék között váltott azon jelentések tekintetében, amelyek mivel több mint tíz évvel az említett eljárás megindítását megelőzően készültek, nem tekinthetők kizárólag egy adott bírósági eljárás céljaira készült dokumentumoknak.

(vö. 66., 74–76. pont)

8.      Bár az érintett harmadik személyekkel való egyeztetés főszabály szerint a harmadik személyektől származó dokumentumok esetén a hozzáférés alóli, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkének (1) és (2) bekezdésében felsorolt kivételek alkalmazhatósága eldöntésének előfeltételét képezi, a tagállamokon kívüli harmadik személyekkel való, az említett rendelet 4. cikkének (4) bekezdésében meghatározott egyeztetés nem köti az intézményt, hanem annak mérlegelését teszi lehetővé, hogy az e cikk (1) vagy a (2) bekezdésében felsorolt valamely kivétel alkalmazható‑e.

Mivel egyrészről a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék főügyésze vagy a Nemzetközi Törvényszék első fokon eljáró első tanácsa, másrészről pedig az Unió közös kül‑ és biztonságpolitikájának főképviselője között az említett törvényszék előtt folyó eljárás során váltott dokumentumokhoz való hozzáférést a bírósági eljárások védelme megsértésének veszélyére vonatkozó álláspontjának alátámasztása érdekében csupán arra a körülményre támaszkodva tagadta meg, hogy a kért dokumentumok a Nemzetközi Törvényszéknek – egyébként a megtámadott határozatban nem világosan azonosított – átláthatósági szabályai értelmében nem voltak hozzáférhetők, a Tanács azon feltevéséből kell kiindulni, hogy egyedül a Nemzetközi Törvényszék által szolgáltatott magyarázat köti őt. Ily módon nem élt a dokumentumokhoz való hozzáférésnek az 1049/2001 rendeletben, pontosabban a 4. cikk (2) bekezdésének második francia bekezdésében meghatározott kivételei alkalmazhatóságának megállapítása érdekében gyakorlandó mérlegelési jogkörével, következésképpen tévesen alkalmazta a jogot.

(vö. 83., 87., 88., 90. pont)

9.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 95., 96. pont)