2021. június 9-én benyújtott kereset – TB kontra ENISA

(T-322/21. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: TB (képviselők: L. Levi és N. Flandin ügyvédek)

Alperes: Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA)

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az ENISA ügyvezető igazgatójának azon hallgatólagos határozatát, amely nem szerepeltette a belső mobilitással érintett álláshelyek között a Politikai Hivatal egységvezetőjének és a Pénzügyi és Közbeszerzési Egység egységvezetőjének álláshelyét (a továbbiakban: hallgatólagos határozat);

a hallgatólagos határozat a következőkből tűnik ki:

a 2020–11. sz. közigazgatási tájékoztató, amely ismerteti a belső mobilitásról folytatott párbeszéd 2020. szeptember 3-án közzétett, 2020. szeptember 1-jei következtetéseit (a továbbiakban: következtetések), amelyek három egységvezetői álláshelyet, nevezetesen az Infrastruktúra- és Szolgálatbiztonsági Egység (COD1), az Adatvédelmi és Szabványosítási Egység (COD2), valamint az Üzembiztonsági Egység (COD3) egységvezetőjének álláshelyét jelölték meg a belső mobilitással érintett álláshelyekként;

az ENISA honlapján közzétett, az Ügyvezető Igazgatóság és a Szervezetet Támogató Szolgálatok egységvezetőinek álláshelyére kiírt nyílt versenyvizsgával érintett két megüresedett álláshelyre vonatkozó, 2020. augusztus 5-i határozatok;

amennyiben szükséges, semmisítse meg a következtetéseket és a 2020. augusztus 5-i határozatokat;

amennyiben szükséges, semmisítse meg az alperes 2021. március 3-i azon határozatát, amely elutasította a felperes által a hallgatólagos határozattal, a következtetésekkel és a 2020. augusztus 5-i határozatokkal szemben benyújtott panaszt;

az alperest kötelezze az összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Az első, az egyértelműség és az átláthatóság hiányára, a jogbiztonság elvének megsértésére, a nyilvánvaló értékelési hibára és a 2020/5. sz. MB (igazgatótanácsi) határozat 6. elvének megsértésére alapított jogalap.

A második, az indokolás hiányára alapított jogalap.

A harmadik, a közigazgatási tájékoztató 1. mellékletének megsértésére alapított jogalap.

A negyedik, a 2020/5. sz. MB határozat 7. és 8. elvének megsértésére, a megfelelő ügyintézés elvének és az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikkének a megsértésére, valamint a gondoskodási kötelezettség megsértésére alapított jogalap.

____________