2013. augusztus 28-án benyújtott kereset – Ranbaxy Laboratories és Ranbaxy (UK) kontra Bizottság

(T-460/13. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Ranbaxy Laboratories Ltd (Haryana, India) és Ranbaxy (UK) Ltd (London, Egyesült Királyság) (képviselők: R. Vidal, A. Penny Solicitors, és B. Kennelly Barrister)Alperes: Európai BizottságKérelmekA felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:semmisítse meg az EUMSZ 101. cikk és az EGT-megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban, COMP/39226 – „Lundbeck (citalopram)”-ügy, 2013. június 19-én hozott bizottsági határozat 1. cikkének (4) bekezdését a felpereseket érintő r

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az EUMSZ 101. cikk és az EGT-megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban, COMP/39226 – „Lundbeck (citalopram)”-ügy, 2013. június 19-én hozott bizottsági határozat 1. cikkének (4) bekezdését a felpereseket érintő részében;

sül. A felperesek tehát azt állítják, hogy az alperes tévesen alkalmazta a jogot, és/vagy tévesen értékelte a tényeket.A második, arra alapított jogalap, hogy az alperes tévesen állapította meg azt, hogy a vitarendezési megállapodást aláíró felek legalábbis potenciális versenytársak voltak. A felperesek tehát azt állítják, hogy az alperes tévesen alkalmaz

got szab ki, vagy másodlagosan csökkentse a

bírság összegé

t; éskötelezze az alperest a felperes

ebben az eljárásban felmerült költségeinek viselésére.Jogalapok és fontosabb érvekKeresetük alátámasztása érdekében a felperesek négy jogalapra hivatkoznak.Az első, arra alapított jogalap, hogy az alperes tévesen állapította meg azt, hogy a felperesek által megkötött vitarendezési megállapodás az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése értelmében vett „cél általi jogsértésnek” minősül. A felperesek tehát azt állítják, hogy az alperes tévesen alkalmazta a jogot, és/vagy tévesen értékelte a tényeket.A második, arra alapított jogalap, hogy az alperes tévesen állapította meg azt, hogy a vitarendezési megállapodást aláíró felek legalábbis potenciális versenytársak voltak. A felperesek tehát azt állítják, hogy az alperes tévesen alkalmazta a jogot, és/vagy tévesen értékelte a tényeket.A harmadik, arra alapított jogalap, hogy az alperes tévesen értelmezte a vitarendezési megállapodást, amikor azt állapította meg, hogy az nagyobb védelmet biztosított, mint amely az eljárási szabadalom tiszteletben tartásával elérhető lett volna. A felperesek tehát azt állítják, hogy az alperes tévesen alkalmazta a jogot, és/vagy tévesen értékelte a tényeket.A negyedik, arra alapított jogalap, hogy az alperes a felperesekre kiszabott bírságot tévesen számította ki, így a bírság indokolatlan és aránytalan.