2011. június 13-án benyújtott kereset - Eurallumina kontra Bizottság
(T-308/11. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: olasz
Felek
Felperes: Eurallumina (Portoscuso, Olaszország) (képviselő: V. Leone, avvocato)
Alperes: az Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
elsődlegesen:
semmisítse meg a megtámadott határozat egészét annyiban, amennyiben az az Euralluminára vonatkozik;
másodlagosan:
semmisítse meg a megtámadott határozat 2. cikkének a 2004. évi "ex" rendelettel kapcsolatos részét, és ebből következően a 3. cikkét annyiban, amennyiben az elrendeli az Euralluminával szemben valamely támogatás visszatérítését;
harmadlagosan:
semmisítse meg a megtámadott határozat 3. cikkét annyiban, amennyiben az elrendeli az Euralluminával szemben valamely támogatás visszatérítését;
illetve a fenti esetek mindegyikében:
kötelezze a Bizottságot az eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperes azon megtámadott határozat megsemmisítését kéri, mivel az:
jogellenes és a közös piaccal összeegyeztethetetlen új támogatásnak minősíti az olasz Consiglio dei ministri (minisztertanács) elnöke 2004. február 6-i, 14042. sz. rendeletének 1. cikkében előírt intézkedést, valamint az Autorità per l'Energia Elettrica e il Gas (AEEG) által e támogatás végrehajtása érdekében hozott határozatokat (együttesen: a 2004. évi rendeletből eredő intézkedés);
jogellenes és a közös piaccal összeegyeztethetetlen új támogatásnak minősíti az Olaszország által bejelentett - a 2005. március 14-i 35. sz. törvényerejű rendeletből törvénnyé alakított 2005. május 14-i 80. sz. törvény (a 80/2005. sz. törvény) 11. cikkének (12) bekezdésével elfogadott - intézkedést, valamint az AEEG által e támogatás végrehajtása érdekében hozott határozatokat (együttesen: a 80/2005. sz. törvényből eredő intézkedés);
Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.
1. A gondos ügyintézés általános elvének megsértésére vonatkozó első jogalap
A felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság hibát vétett a fent hivatkozott intézkedések értékelése során, mivel azokat külön kellett volna elemeznie, mivel figyelembe kellett volna vennie a két intézkedés közötti, az eltérő jogalapjukból, címzettjeikből, valamint az előírt kompenzációs mechanizmusukból eredő objektív különbséget. Ez a Bizottság által felhozott érvek eluralkodásához vezetett, amely nehezebbé tette a védelmet.
2. Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének az állami támogatás fogalmával kapcsolatos megsértésére, illetve téves alkalmazására vonatkozó második jogalap
A felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság hibát vétett azzal, hogy a fent hivatkozott intézkedéseket állami támogatásnak minősítette, ugyanis mindkét intézkedés - mivel nem rendelkeznek a rendes piaci feltételekhez képest fennálló előnnyel, illetve a közösségi kereskedelemre gyakorolt hatással kapcsolatosan előírt követelményekkel, amelyek torzíthatják a versenyt. Így különösen:
- a 2004. évi rendeletből eredő intézkedés nem hoz létre semmiféle előnyt, mivel az pusztán a Bizottság által az "Alumix-határozatban
1 már támogatásnak nem minősülőnek nyilvánított intézkedés kibővítése, amely határozatban a Bizottság kizárta, hogy az Alumix tekintetében alkalmazott díjtétel előnynek minősülne. Ezen túlmenően a 2004. évi rendeletből eredő intézkedés - az Eurallumina tekintetében -nem befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet, mivel az alumínium-piac veszteséges az Európai Unióban, és tevékenységének esetleges csökkentése nem lenne kompenzálható a többi tagállamban letelepedett piaci szereplőtől származó exporttal, amelyek már így is teljes kapacitással működnek;
- a 80/2005. sz. törvényből eredő intézkedés nem hoz létre semmiféle előnyt a rendes piaci feltételekhez képest, mivel az olaszországi energiapiac - és különösen a szardíniai piacéra, ahol a villamos áram ára mesterségesen magasan van tartva a szárazfölddel való kapcsolat hiánya miatt - anomáliáira tekintettel a villamos energia európai szinten kialakult tőzsdei árára való hivatkozás képez érvényes hivatkozási alapot az a kedvezményezettekkel szemben alkalmazott díjtétel "piaci" minősítése tekintetében. A tagállamok közötti kereskedelemre ugyanazok a megfontolások érvényesek, mint amelyek a 2004. évi rendeletből eredő intézkedéssel kapcsolatosan kifejtésre kerültek.
3. Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének a regionális állami támogatásokra vonatkozó eltérésekkel kapcsolatos megsértésére, illetve téves alkalmazására hivatkozó harmadik jogalap.
A felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság hibát vétett azzal, hogy azt állapította meg, hogy a két intézkedés támogatásként összeegyeztethetetlen a regionális célokkal. Így különösen, a következők jellemzik e célokat:
- egy regionális támogatás létezése - Szardínia és a szárazföld közötti kapcsolat hiánya miatt -, amely a kedvezményezettek villamos áram-ellátását előnytelenné teszi, és azon tény miatt, hogy a "nagy villamos áram-igényű" felhasználók képezik Szardínia szigetének termelési struktúrájának gerincét, amelyek jelentős részben meghatározzák a foglalkoztatás mértékét.
- a vizsgált intézkedések arányossága és megfelelősége e hátrányt orvosolja, mivel az átmeneti intézkedések egyrészt a kedvezményezetteknek az említett régióból való áttelepedésének elkerülését szolgálják, arra várva, hogy a már megvalósított és jelenleg az olasz állam által befejezett kezdeményezések révén megfelelő villamos áram-ellátás jöjjön létre Szardínia szigetére nézve olyan sajátos hatékonyságot növelő befektetések segítségével, amelyeknek végrehajtását ezek a vállalkozások vállalták.
- a két intézkedés átmeneti jellege és de facto csökkenő mértéke.
4. A lényeges eljárási szabályok - így különösen az indokolási kötelezettség megsértésére - vonatkozó negyedik jogalap.
A felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság nem megfelelően indokolta a határozatot, különösen az alábbiakra vonatkozóan:
- a 2004. évi rendeletből eredő intézkedés és az Alumix-határozat tárgyát képező intézkedés közötti különbség;
- a potenciális versenytorzítás fennállása, illetve a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás;
- a 2004. évi rendeletből eredő intézkedés arányossága.
5. A jogos bizalmat igazoló körülmények figyelembe vétele során történt téves értékelésre vonatkozó ötödik jogalap
A felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság értékelési hibát vétett, amikor megállapította, hogy nem állnak fenn az Eurallumina esetében az arra vonatkozó jogos bizalmat igazoló körülmények, miszerint a 2004. évi rendeletből eredő intézkedés nem minősül támogatásnak.
____________1 - HL C 288/4., 1996.10.1., 4.o.