T‑340/14. sz. ügy
Andriy Klyuyev
kontra
az Európai Unió Tanácsa
„Közös kül‑ és biztonságpolitika – Az ukrajnai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedések – A pénzeszközök befagyasztása – Olyan személyek, szervezetek és szervek jegyzéke, akikre, illetve amelyekre a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása alkalmazandó – A felperes nevének jegyzékbe vétele – Védelemhez való jog – Indokolási kötelezettség – Jogalap – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – A jegyzékbe vétel kritériumainak be nem tartása – Nyilvánvaló értékelési hiba – A tulajdonhoz való jog – A jóhírnévhez való jog”
A Törvényszék ítélete (kibővített kilencedik tanács), 2016. szeptember 15. ?II ‑ 0000
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (kibővített kilencedik tanács), 2016. szeptember 15.
1. Európai Unió – Az intézmények jogi aktusai jogszerűségének bírósági felülvizsgálata – Az ukrajnai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedések – A felülvizsgálat terjedelme – Az intézkedés megalapozottságára vonatkozó bizonyíték – Az Unió illetékes hatóságának azon kötelezettsége, hogy vitatás esetén bizonyítsa az érintett személyekkel vagy szervezetekkel szemben figyelembe vett indokok megalapozottságát
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; 2014/119/KKBP tanácsi határozat; 208/2014 tanácsi rendelet)
2. Közös kül‑ és biztonságpolitika – Az ukrajnai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedések – Pénzeszközök befagyasztására vonatkozó határozat – Védelemhez való jog – Terhelő bizonyítékok közlése – A felperes nevét az ezen intézkedésekkel érintett személyek jegyzékében fenntartó későbbi határozat – E határozatnak az eredeti határozatban nem szereplő új bizonyítékokra történő alapozása – A védelemhez való jog és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog megsértése – Hiány
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (2) bekezdés, a) pont és 47. cikk; a (KKBP) 2015/143 és (KKBP) 2015/364 határozattal módosított 2014/119/KKBP tanácsi határozat; a 2015/138 és 2015/357 rendelettel módosított 208/2014 tanácsi rendelet)
3. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedések – Állami pénzeszközök hűtlen kezelésében közreműködő személyek pénzeszközeinek befagyasztása – Az érintett előtt ismert olyan összefüggésben meghozott határozat, amely lehetővé teszi számára a vele szemben hozott intézkedés jelentőségének megértését – Rövidített indokolás megengedhetősége – Korlátok – Indokolás, amely nem állhat általános és sztereotip megfogalmazásból
(EUMSZ 296. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikk, (2) bekezdés, c) pont; a (KKBP) 2015/143 és (KKBP) 2015/364 határozattal módosított 2014/119/KKBP tanácsi határozat; a 2015/138 és 2015/357 rendelettel módosított 208/2014 tanácsi rendelet)
4. Európai uniós jog – Az Unió értékei és céljai – Értékek – A jogállamiság tiszteletben tartása – Jogállamiság – Fogalom
(EUSZ 2. és EUSZ 49. cikk)
5. Közös kül‑ és biztonságpolitika – Az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedések – Az ukrajnai állami pénzeszközök hűtlen kezeléséért felelős személyek pénzeszközeinek befagyasztása – Állami pénzeszközök hűtlen kezelése – Fogalom – Állami pénzeszközök vagy állami vagyon hűtlen kezelésének olyan tényállásai, amelyek veszélyeztethetik Ukrajna intézményi és jogi alapjait, és a jogállamiság ezen országban való tiszteletben tartását
(a (KKBP) 2015/143 határozattal módosított 2014/119/KKBP tanácsi határozat, 1. cikk, (1) bekezdés, a) pont)
6. Közös kül‑ és biztonságpolitika – Az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedések – Állami pénzeszközök hűtlen kezelésében közreműködő személyek pénzeszközeinek befagyasztása – A tulajdonhoz való jog korlátozása – Az arányosság elvének megsértése – Hiány – A jóhírnévhez való jog megsértése – Hiány
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 17. cikk; a (KKBP) 2015/143 és (KKBP) 2015/364 határozattal módosított 2014/119/KKBP tanácsi határozat; a 2015/138 és 2015/357 rendelettel módosított 208/2014 tanácsi rendelet)
1. Jóllehet a Tanács széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a korlátozó intézkedések elfogadása érdekében figyelembe veendő általános kritériumokat illetően, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében biztosított bírósági felülvizsgálat hatékonysága megköveteli, hogy azon indokok jogszerűségének a felülvizsgálata címén, amelyeken valamely meghatározott személy nevének a korlátozó intézkedésekkel érintett személyek jegyzékére való felvételére vagy a jegyzékben történő fenntartására vonatkozó határozat alapul, az uniós bíróság meggyőződjön arról, hogy e határozat, amely e személy tekintetében egyedi hatállyal rendelkezik, kellően biztos ténybeli alappal rendelkezik. Ez magában foglalja az említett határozat alapjául szolgáló indokolásban hivatkozott tények ellenőrzését, amely folytán a bírósági felülvizsgálat nem a hivatkozott indokok absztrakt valószínűségének értékelésére korlátozódik, hanem arra irányul, hogy ezen indokok – vagy legalább azok közül egy, ugyanezen határozat alátámasztására önmagában elengedőnek tekintett indok – kellően pontosan és konkrétan megalapozottak‑e.
E tekintetben a bírósági eljárásnak a nemzeti büntetőeljárási kódex szerinti megindítása és a védelmi intézkedések nemzeti szinten történő esetleges elfogadása jelentős valószínűsítő körülménynek minősülhet azon tények megállapítása érdekében, amelyek korlátozó intézkedések elfogadását igazolják uniós szinten, és annak megítélése céljából, hogy szükséges‑e ilyen intézkedéseket elfogadni a nemzeti hatóságok által tett lépések hatásainak biztosítsa érdekében. A korlátozó intézkedések elfogadása ugyanakkor a Tanács hatáskörébe tartozik, amely a közös kül‑ és biztonságpolitika céljaira tekintettel önállóan dönt az ilyen intézkedések elfogadásának szükségességéről és célszerűségéről, az érintett harmadik ország hatóságainak erre irányuló kérelmétől és az azok által nemzeti szinten hozott bármely más rendelkezéstől függetlenül, feltéve hogy az biztos ténybeli alappal rendelkezik.
Másfelől vitatás esetén az Unió illetékes hatóságának kell az érintett személlyel szemben felhozott indokok megalapozottságát bizonyítani, és nem az érintett személynek kell az említett indokok megalapozottságának hiányára vonatkozó bizonyítékot szolgáltatni.
(lásd: 36., 44., 99., 119., 120. pont)
2. A védelemhez való jog, amelyet kifejezetten rögzít az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének a) pontja, amely Chartának az EU‑Szerződés a Szerződésekkel megegyező jogi kötőerőt ismer el, magában foglalja a meghallgatáshoz való jogot, valamint az iratokba való betekintés jogát, míg a hatékony bírói jogvédelemhez való jog, amelyet a Charta 47. cikk elismer, azt követeli meg, hogy az érintett megismerhesse a rá vonatkozóan hozott határozat alapjául szolgáló indokokat. Ebből következik, hogy a valamely személy, szervezet vagy szerv nevének a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek, szervezetek vagy szervek jegyzékére való felvételét fenntartó határozat elfogadása keretében a Tanácsnak tiszteletben kell tartania e személy, szervezet vagy szerv előzetes meghallgatáshoz való jogát, amikor a jegyzéken történő fenntartására vonatkozó határozatban új bizonyítékokat hoz fel vele szemben, nevezetesen olyanokat, amelyek nem szerepeltek az e jegyzékbe történő felvételről szóló eredeti határozatban.
Márpedig, amennyiben a felperesnek volt hozzáférése azon információkhoz és bizonyítékokhoz, amelyekkel a Tanács a vele szembeni korlátozó intézkedések fenntartását indokolta, és megfelelő időben észrevételeket nyújthatott be, nem lehet a védelemhez való jog és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog megsértésére következtetni.
(lásd: 55., 56., 59., 61. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 65–71. pont)
4. A jogállamiság tiszteletben tartása az Unió alapjául szolgáló egyik elsődleges érték, amint az az EUSZ 2. cikkből, valamint az EU‑Szerződés és az Európai Unió Alapjogi Chartája preambulumából következik. A jogállamiság tiszteletben tartása továbbá az EUSZ 49. cikk értelmében az Unióhoz való csatlakozás előfeltétele. A jogállamiság fogalmát más, a „jog uralma” megfogalmazásban tartalmazza az emberi jogok európai egyezményének preambuluma is.
A Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata, valamint az Európa Tanácsnak a „Joggal a Demokráciáért” Európai Bizottságon keresztül folytatott munkái kidolgozták azon elvek és szabályok nem kimerítő jellegű listáját, amelyek a jogállamiság fogalmába tartozhatnak. Ezek között szerepel a jogszerűségnek, a jogbiztonságnak és a végrehajtó hatalom önkényessége tilalmának elve; a független és pártatlan bíróságok; a hatékony bírósági felülvizsgálat, ideértve az alapvető jogok tiszteletben tartását és a törvény előtti egyenlőségnek az elvét. Továbbá az Unió külső fellépésével összefüggésben bizonyos jogi eszközök, például az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló 1638/2006 rendelet a jogállamiság fogalmába illeszkedő elvként említik többek között a korrupció elleni küzdelmet.
(lásd: 87., 88. pont)
5. Noha nem zárható ki, hogy az állami pénzeszközök hűtlen kezelésének tényállását megvalósító egyes magatartások alkalmasak a jogállamiság veszélyeztetésére, nem fogadható el, hogy az állami pénzeszközök hűtlen kezelésének bármely, valamely harmadik országban elkövetett cselekménye igazolja az Uniónak ezen országban a jogállamiság helyreállítása és támogatása céljából a közös kül‑ és biztonságpolitika területén fennálló hatáskörei keretében történő beavatkozását. Ahhoz, hogy megállapítható legyen az, hogy az állami pénzeszközök hűtlen kezelése alkalmas az Uniónak az említett politika keretében a jogállamiság helyreállítása és támogatása céljából történő fellépésének igazolására, legalábbis az szükséges, hogy a vitatott tények alkalmasak legyenek az érintett ország intézményi és jogi alapjainak veszélyeztetésére.
Ami az olyan jegyzékbevételi kritériumot illeti, mint amely az ukrajnai állami pénzeszközök hűtlen kezeléséért felelősként azonosított személyekre vonatkozó, a (KKBP) 2015/143 határozattal módosított, az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2004/119/KKBP határozat 1. cikke (1) bekezdésének a) pontjában szerepel, az ilyen kritérium csak akkor tekinthető az uniós jogrenddel összeegyeztethetőnek, amennyiben olyan értelmet kaphat, amely összeegyeztethető azon magasabb szintű szabályok követelményeivel, amelyeket tiszteletben kell tartania, különösen a jogállamiságnak az Ukrajnában való helyreállítására és támogatására irányuló céllal. Egyebekben ezen értelmezés lehetővé teszi azon széles mérlegelési mozgástér tiszteletben tartását, amellyel a Tanács a jegyzékbe vétel általános kritériumainak meghatározása terén rendelkezik, emellett biztosítja az uniós jogi aktusok jogszerűségének az alapvető jogokra tekintettel történő, főszabály szerint teljes felülvizsgálatát. Ezért az említett kritériumot úgy kell értelmezni, hogy az nem elvont módon vonatkozik az állami pénzeszközök hűtlen kezelését megvalósító bármely cselekményre, hanem az állami pénzeszközök vagy vagyon hűtlen kezelésének olyan tényállásaira vonatkozik inkább, amelyek – a hűtlen kezeléssel érintett pénzeszköz vagy vagyon összegére vagy típusára, vagy a hűtlen kezelés elkövetésének összefüggéseire tekintettel – legalábbis alkalmasak Ukrajna intézményi és jogi alapjainak veszélyeztetésére, nevezetesen a jogszerűség, a végrehajtó hatalom önkényességének tilalma, a hatékony bírósági felülvizsgálat és a törvény előtti egyenlőség elvének, és végső soron a jogállamiság ezen országban való tiszteletben tartásának veszélyeztetésére. Ezen értelmezés szerint a jegyzékbevételi kritérium megfelel az EU‑Szerződés irányadó céljainak és arányos azokkal.
(lásd: 89–91. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 130–135. pont)