T‑165/12. sz. ügy

European Dynamics Luxembourg SA

és

Evropaïki Dynamiki – Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE

kontra

Európai Bizottság

„Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések – Közbeszerzési eljárás – Albániában informatikai infrastruktúra és elektronikus kormányzati szolgáltatások kialakítása céljából nyújtott segítség – Valamely ajánlattevő ajánlatának elutasítása – Átláthatóság – Indokolási kötelezettség”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (első tanács), 2013. december 13.

1.      Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – Az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség – Annak szükségessége, hogy biztosítsák az esélyegyenlőséget és megfeleljenek az átláthatóság elvének – Terjedelem – Kötelezettség arra, hogy a pert megelőző eljárás során közöljék az ajánlattevővel az értékelő bizottság jelentését – Hiány

(1605/2002 tanácsi rendelet, 89. cikk, (1) bekezdés; 2342/2002 bizottsági rendelet, 147. cikk)

2.      Bírósági eljárás – Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése – Először a válasz szakaszában felhozott jogalap – Elfogadhatatlanság

(A Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont, és 48. cikk, 2. §)

3.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélési eljárása keretében hozott, ajánlatot elutasító határozat – Az ajánlatkérő kötelezettsége arra, hogy kellően pontos magyarázatot adjon, amely világosan feltünteti az elutasítás indokait – Megsértés – Az indokolási kötelezettség megsértése

(EUMSZ 296. cikk 1605/2002 tanácsi rendelet, 100. cikk, (2) bekezdés; 2342/2002 bizottsági rendelet, 149. cikk)

4.      Megsemmisítés iránti kereset – Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzés keretében hozott, az ajánlatot elutasító határozat ellen benyújtott kereset – A vitatott határozat indokolás hiánya miatt való megsemmisítése – A szerződéses dokumentáció közbeszerzési eljárás során való módosítását tiltó elv megsértésére alapozott, másodlagos megsemmisítési jogalap – A jogsértésnek a megsemmisített határozat helyébe lépő határozat ellen felhozandó jogalapok vizsgálatától függő fennállása – A jogalap idő előtti jellege

1.      Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás minden szakaszában köteles gondoskodni az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartásáról, és ebből következően valamennyi ajánlattevő esélyegyenlőségéről. Az egyenlő bánásmód elve magában foglalja az átláthatóság kötelezettségét ezen alapelv betartásának ellenőrizhetősége érdekében. Az átláthatóság ezen elve magában foglalja azt, hogy a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény vagy a dokumentáció megfelelő megértéséhez szükséges valamennyi műszaki információt, amint lehetséges, a közbeszerzési eljárásban részt vevő valamennyi vállalkozás rendelkezésére bocsássák oly módon, hogy egyfelől minden átlagos szakmai tudással rendelkező ajánlattevő az általános gondosság gyakorlása mellett megértse azok pontos tartalmát, és ugyanúgy tudja értelmezni őket, másfelől lehetővé tegyék az ajánlatkérő számára, hogy ellenőrizze, hogy az ajánlattevők ajánlatai ténylegesen megfelelnek‑e az érintett közbeszerzésre irányadó szempontoknak.

Ilyen körülmények között nem képezi az átláthatóság elvének megsértését, ha valamely intézmény a pert megelőző eljárás során megtagadja az értékelő bizottság jelentésének az ajánlattevővel való közlését, amennyiben annak eredményeként nem váltak egyenlőtlenné a felperesek és a többi ajánlattevő esélyei az ajánlataikban szereplő feltételek kialakításakor. Ugyanis – amint az az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002 rendelet 147. cikkéből kitűnik – az értékelő jelentésnek nem az a célja, hogy feltárja az odaítélési eljárás valamennyi feltételét és szabályát, hanem az, hogy ismertesse az értékelő bizottság által elvégzett értékelés eredményét, és e tekintetben különösen az elutasított ajánlattevők nevét és ajánlatuk elutasításának okait, valamint a javasolt ajánlattevő nevét és kiválasztásának indokolását tartalmazza.

(vö. 45–51. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 55. pont)

3.      Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet 100. cikkének (2) bekezdéséből, illetve az előbbi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002 rendelet 149. cikkéből kitűnik, hogy az ajánlatkérő akkor tesz eleget indokolási kötelezettségének, ha először is minden sikertelen ajánlattevőt haladéktalanul tájékoztat ajánlatuk elutasításáról, továbbá minden ajánlattevővel, ez utóbbiak kifejezett kérésére az írásbeli kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül közli a kiválasztott ajánlat jellemzőit és viszonylagos előnyeit, valamint a nyertes ajánlattevő nevét.

Ugyanakkor, bár e rendelkezés kétségkívül nem követeli meg szükségszerűen az ajánlatkérőtől, hogy az értékelő jelentést bocsássa az elutasított ajánlattevő rendelkezésére, vagy hogy elvégezze a kiválasztott ajánlatnak és az elutasított ajánlattevő ajánlatának aprólékos, összehasonlító elemzését, ahhoz, hogy az ajánlatkérő magyarázatai megfeleljenek e rendelkezés követelményeinek, azoknak elegendően pontosnak kell lenniük ahhoz, hogy az elutasított ajánlattevők megismerhessék azokat a ténybeli és jogi elemeket, amelyek alapján az ajánlatkérő az ő ajánlatukat elutasította, valamely másik ajánlattevőét pedig kiválasztotta. E feltételeknek nem felelnek meg olyan magyarázatok, amelyek kizárólag a felperesek ajánlatára vonatkoznak, a szerződés nyertes ajánlattévőjének ajánlatára azonban nem, valamint az elvont magyarázatok, amelyek nem tükrözik a felperesek egyes szakértői tekintetében kiosztott pontszámok egyenlőtlenségét.

Ennek megfelelően nem felel meg az említett rendelet 100. cikke (2) bekezdése követelményeinek, amennyiben a Bizottság olyan táblázat formájában közli a felperesekkel az ajánlatukkal kapcsolatos szempontokhoz és alszempontokhoz rendelt pontszámokat, amely nem tartalmazza a szerződés nyertes ajánlattevőjének ajánlata által az ugyanezen szempontok és alszempontok tekintetében megszerzett pontszámokat, és így nem teszi lehetővé a felperesek számára a Bizottság által az ő ajánlatukhoz és a szerződés nyertes ajánlattévőjének ajánlatához rendelt pontszámok közvetlen összehasonlítását. Annál inkább ez a helyzet, ha az ilyen pontszámok önmagukban nem teszik lehetővé a felperesek számára, hogy megismerjék azokat az okokat, amelyek miatt ajánlatukhoz épp ennyi pontot rendeltek. Ugyanez vonatkozik az értékelési táblázatban szereplő odaítélési szempontokra, ha azok alapján a felperesek szintén nem érthetik a kiosztott pontszámok indokolását, valamint a Bizottság által a felperesek ajánlatához fűzött megjegyzésekre, amennyiben azokból érvelése nem tűnik ki világosan és egyértelműen oly módon, hogy a felperesek megismerhessék ajánlatuk elutasításának indokait.

(vö. 62., 78–82., 85–87., 89., 90. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 97. pont)