T‑570/13. sz. ügy
Agriconsulting Europe SA
kontra
Európai Bizottság
„Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések – Közbeszerzési eljárás – Operatív műszaki támogatás a »Mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság« elnevezésű európai innovációs partnerség megvalósítását szolgáló hálózati mechanizmus létrehozása és működtetése céljából – Valamely ajánlattevő ajánlatának elutasítása – A szerződés más ajánlattevő részére történő odaítélése – Kirívóan alacsony összegű árajánlat – Szerződésen kívüli felelősség”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (hatodik tanács), 2016. január 28.
1. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Kár – Okozati összefüggés – Valamelyik feltétel hiánya – A kártérítési kereset egészének elutasítása
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
2. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás útján történő szerződéskötés – Az intézmények mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
3. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Tényleges és biztos kár – Bizonyítási teher
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
4. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Okozati összefüggés – Bizonyítási teher
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
5. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás útján történő szerződéskötés – Kirívóan alacsony összegű árajánlat – Az ajánlatkérő azon kötelezettsége, hogy vizsgálja az ajánlat kirívóan alacsony jellegét – Terjedelem – Figyelembe veendő elemek
(1605/2002 tanácsi rendelet, 97. cikk, (2) bekezdés; 2342/2002 bizottsági rendelet, 139. cikk, és 146. cikk, (4) bekezdés)
6. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás útján történő szerződéskötés – Kirívóan alacsony összegű árajánlat – Kontradiktórius vizsgálati eljárás ajánlatkérő általi alkalmazásának kötelezettsége – Terjedelem
(2342/2002 bizottsági rendelet, 139. cikk, (1) bekezdés, és 146. cikk, (4) bekezdés)
7. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – Az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség – Terjedelem
(1605/2002 tanácsi rendelet, 89. cikk, (1) bekezdés)
8. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Az okozott tényleges és biztos kár – Elmaradt haszonból származó kár – Jövőbeli és hipotetikus kár – Megengedhetetlenség
(EUMSZ 340. cikk, (2) bekezdés; 1605/2002 tanácsi rendelet, 101. cikk)
9. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – Az ajánlattevő költségei – Kártérítéshez való jog – Hiány – Kivétel – Az uniós jog megsértése
(EUMSZ 340. cikk, (2) bekezdés; 1605/2002 tanácsi rendelet, 101. cikk)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 31–33. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 34. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 39., 121. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 40. pont)
5. Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet 97. cikkének (2) bekezdéséből, valamint az 1605/2002 rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002 rendelet 139. cikkéből és 146. cikkének (4) bekezdéséből az következik, hogy a „kirívóan alacsony ajánlat” fogalmát sem az 1605/2002 rendelet, sem pedig a 2342/2002 rendelet rendelkezései nem határozzák meg. E tekintetben az ajánlat kirívóan alacsony jellegét az ajánlat összeállítása és a szóban forgó szolgáltatás viszonylatában kell értékelni. Így az ajánlatkérő szerv az ajánlat kirívóan alacsony értékű ellenszolgáltatást tartalmazó jellegének vizsgálata keretében, az egészséges verseny biztosítása érdekében nemcsak a 2342/2002 rendelet 139. cikkének (2) bekezdésében szereplő körülményeket veheti figyelembe, hanem valamennyi, a szóban forgó szolgáltatás tekintetében releváns tényezőket is.
(vö. 54., 55. pont)
6. Az 1605/2002 rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002 rendelet 139. cikkének (1) bekezdéséből és 146. cikkének (4) bekezdéséből az következik, hogy az ajánlatkérő szerv az ajánlatok kirívóan alacsony jellegének vizsgálata során köteles arra, hogy az ajánlattevőtől az ajánlat komolyságának bizonyításához szükséges igazolásokat kérjen. Az ajánlatok vizsgálatára irányuló eljárás megfelelő szakaszában helyet kapó, az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti, az ez utóbbi által ajánlata komolyságának bizonyítását célzó ténylegesen kontradiktórius párbeszéd a közbeszerzési eljárások alapvető követelménye az ajánlatkérő hatóság önkényességének elkerülése és a vállalkozások közötti egészséges verseny biztosítása érdekében.
(vö. 71. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 80. pont)
8. Azt a keresetet, amelynek alátámasztása céljából az elmaradt haszonból eredő kárra hivatkoznak, el kell utasítani, mivel nem létrejött és fennálló, hanem jövőbeli és feltételezett kárról van szó. A kárra vonatkozó feltétel ugyanis megköveteli, hogy azon kár, amelynek a megtérítését kérik, tényleges és biztos legyen, amit a felperesnek kell bizonyítania.
Így azon kár esetében, amely a Bizottság által indított közbeszerzési eljárásban elutasított ajánlattevő elmaradt hasznának felel meg, és a szóban forgó szerződés elvesztéséhez kapcsolódik, e kár nem tényleges és biztos, hanem hipotetikus, ezért kártérítés tárgyát nem képezheti. Ugyanis az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet 101. cikke értelmében az ajánlatkérő a szerződés aláírása előtt elállhat a beszerzéstől vagy törölheti az odaítélési eljárást anélkül, hogy a pályázók vagy ajánlattevők bármifajta ellentételezésre jogot formálhatnának. Ezért még azt feltételezve is, hogy az ajánlatokat értékelő bizottság azt javasolta volna, hogy a szerződést az elutasított ajánlattevőnek ítéljék oda, az ajánlatkérő hatóságot nem kötötte volna az említett bizottság javaslata, hanem jelentős mérlegelési jogkörrel rendelkezett volna a szerződés odaítéléséről való döntés meghozatala érdekében figyelembe vehető tényezők vonatkozásában. Márpedig semmilyen elv és a Bizottság közbeszerzési eljárásaira vonatkozó egyetlen jogszabály sem írja elő ugyanis, hogy a Bizottság köteles megkötni a közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás eredményeképpen nyertes ajánlattevőként kiválasztott személlyel. E tekintetben az 1605/2002 rendelet 101. cikkének megfogalmazásából következően az elutasított ajánlattevő nem egy szerződést veszít el, hanem egy esélyt arra, hogy odaítéljék számára a közösségi közbeszerzési eljárás tárgyát képező szerződést.
Továbbá az ajánlatának kirívóan alacsony jellege miatt elutasított ajánlattevő esetében, még ha az ajánlat elutasítása jogellenes is volt, ez az ajánlat akkor is kirívóan alacsony, és az elutasított ajánlattevő semmi esetre sem hivatkozhat a szóban forgó szerződés elnyerése esélyének elvesztéséhez kapcsolódó kárra.
(vö. 91–96., 100., 110. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 112–115. pont)