Ideiglenes változat
A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (negyedik tanács)
2024. július 10.(*)
„Gazdaság‑ és monetáris politika – Hitelintézetek prudenciális felügyelete – Az EKB kifogása valamely hitelintézetben való befolyásoló részesedésszerzés ellen – Megsemmisítés iránti kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – Közvetlen érintettség – Részleges elfogadhatatlanság – A részesedést szerezni kívánó személy jó hírneve és szakmai készsége – Pénzügyi megbízhatóság – A prudenciális követelmények teljesítése – A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem – Arányosság”
A T‑323/22. sz. ügyben,
PH,
PI,
PJ,
a Socrates Capital Ltd (székhelye: Toronto [Kanada], képviselik őket: D. Hillemann, C. Fischer és T. Ehls ügyvédek)
felperesek
az Európai Központi Bank (EKB) (képviselik: E. Yoo, S. Letocart és V. Hümpfner, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen,
támogatja:
az Európai Bizottság (képviseli: D. Triantafyllou, meghatalmazotti minőségben)
beavatkozó fél,
A TÖRVÉNYSZÉK (negyedik tanács),
tagjai: R. da Silva Passos elnök, S. Gervasoni (előadó) és T. Pynnä bírák,
hivatalvezető: V. Di Bucci,
tekintettel az eljárás írásbeli szakaszára,
tekintettel arra, hogy a felek az eljárás írásbeli szakaszának befejezéséről való értesítést követő háromhetes határidőn belül nem kérték tárgyalás tartását, és mivel ennek nyomán a Törvényszék az eljárási szabályzata 106. cikkének (3) bekezdése alapján úgy határozott, hogy a keresetről az eljárás szóbeli szakaszának mellőzésével határoz,
meghozta a következő
Ítéletet(1)
1 Az EUMSZ 263. cikken alapuló keresetükkel a felperesek, PH, PI, PJ és a Socrates Capital Ltd, az Európai Központi Bank (EKB) 2022. március 22‑i határozatának megsemmisítését kérik, amelyben az EKB kifogásolta, hogy PH, PI és PJ befolyásoló részesedést szerezzen a HKB Bank GmbH‑ban (a továbbiakban: célbank), valamint azt, hogy e személyek meghaladják az utóbbiban fennálló tőkerészesedés és szavazati jogok 50%‑át.
I. A jogvita előzményei és a kereset előterjesztését követő tényállás
2 A megtámadott határozat elfogadásakor a célbank az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15‑i 1024/2013/EU tanácsi rendelet (HL 2013. L 287., 83. o.) 6. cikkének (4) bekezdése értelmében vett kevésbé jelentős, németországi székhellyel rendelkező, a Bundesanstalt für Finanzdienstleistungsaufsicht (BaFin, pénzügyi szolgáltatásokat felügyelő szövetségi hivatal, Németország) közvetlen prudenciális felügyelete alá tartozó hitelintézet volt.
3 A megtámadott határozat meghozatalának időpontjában a Socrates Capital a célbankban meglévő tőkerészesedések 81,6%‑ával és a szavazati jogok 95,14%‑ával rendelkezett. Maga közvetetten (két holdingtársaságon keresztül) 100%‑os arányban végső soron A tulajdonában volt.
[omissis]
7 2020. április 9‑én, illetve 2020. július 9‑én egyrészt PH, másrészt PI és PJ bejelentette a BaFinnek, hogy PH és PI tekintetében közvetett vevőkként, PJ tekintetében pedig közvetlen vevőként a célbankban a tőke és a szavazati jogok 50%‑át meghaladó befolyásoló részesedést kívánnak szerezni (a továbbiakban: szándékolt részesedésszerzés) a célbankban meglévő, a Socrates Capital tulajdonát képező összes részesedés megszerzése révén.
[omissis]
10 2020 augusztusában egyrészt a Socrates Capital, másrészt pedig PI és PJ a szándékolt részesedésszerzés céljából adásvételi szerződést (a továbbiakban: adásvételi szerződés) kötött. E szerződés alapján, amely előzetes feltételekhez és felmondási záradékokhoz volt kötve, a Socrates Capital vállalta, hogy eladja PJ‑nek az általa 2017 júniusában a célbankban megszerzett befolyásoló részesedését [2–20] millió euró összegben.
[omissis]
20 2022. március 22‑én az EKB közölte a részesedést szerezni kívánó személyekkel a megtámadott határozatot, valamint a megtámadott határozat tervezetével kapcsolatos észrevételekre adott válaszát (a továbbiakban: az észrevételekre adott válasz).
21 A megtámadott határozatot többek között a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26‑i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2013. L 176., 338. ‑o.; helyesbítések: HL 2013. L 208., 73. o.; HL 2017. L 20., 1. o.; HL 2020. L 212., 20. o.; HL 2023. L 48., 103. o.) 22. és 23. cikke alapján fogadták el, amint azokat a hitelágazatról szóló német jogszabályokba átültették. Az EKB lényegében úgy ítélte meg, hogy kifogást kell emelnie a szándékolt részesedésszerzéssel szemben, mivel a részesedést szerezni kívánó személyek nem felelnek meg a jó hírnévre, a pénzügyi megbízhatóságra, a prudenciális követelmények teljesítésére, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázata elleni küzdelemre vonatkozó kritériumoknak.
[omissis]
II. Az eljárás és a felek kérelmei
26 A Törvényszék Hivatalához 2022. szeptember 8‑án benyújtott beadványában az EKB azt kérte, hogy a Törvényszék állapítsa meg, hogy a keresetről már nem szükséges határozni. 2023. január 11‑i végzésével a Törvényszék úgy határozott, hogy az okafogyottság megállapítása iránti kérelemről az eljárást befejező határozatban dönt.
27 A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
– állapítsa meg, hogy a megtámadott határozat jogellenes, és hogy jogaikat megsértették;
– az EKB‑t kötelezze a költségek viselésére.
28 Az EKB azt kéri, hogy a Törvényszék:
– elsődlegesen állapítsa meg, hogy a kereset okafogyottá vált;
– másodlagosan utasítsa el a keresetet mint elfogadhatatlant – annyiban, amennyiben azt a Socrates Capital nyújtotta be –, és mindenesetre mint megalapozatlant;
– a felpereseket egyetemlegesen kötelezze a költségek viselésére.
29 Az EKB támogatása végett beavatkozó Európai Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék:
– utasítsa el a keresetet mint megalapozatlant;
– a felpereseket kötelezze a költségek viselésére.
III. A jogkérdésről
[omissis]
C. A kereset elfogadhatóságáról annyiban, amennyiben azt a Socrates Capital nyújtotta be
51 Az EKB úgy véli, hogy a Socrates Capitalt a megtámadott határozat nem érinti közvetlenül és személyében, így utóbbi nem jogosult az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése alapján megsemmisítés iránti keresetet indítani. A megtámadott határozat nem befolyásolja a Socrates Capital jogi helyzetét, mivel e határozat tisztán jogi szempontból nem akadályozza meg a Socrates Capitalt abban, hogy részesedését az érintett vevőnek értékesítse, mivel a részesedések eladójával szemben semmilyen szankció nincs előírva. Az eljárás célja, a befolyásoló részesedésszerzés értékelési szempontjai és a közigazgatási eljárás szempontjából a befolyásoló részesedés eladóját nem érinti közvetlenül a részesedésszerzést kifogásoló határozat, amely kizárólag a potenciális vevőt érinti. Az EKB hozzáteszi, hogy a személyében való érintettség feltétele nem teljesül, mivel a megtámadott határozat olyan kritériumok értékelésének eredménye, amelyek nem vonatkoznak a befolyásoló részesedés eladójára.
52 A felperesek vitatják ezt az érvelést. Szerintük az EKB nem veszi figyelembe, hogy az adásvételi szerződés feltételességi záradékot tartalmaz, amely szerint a szerződés nem teljesül, ha az EKB kifogásolja a műveletet. A megtámadott határozat a Socrates Capital tulajdonhoz való jogát és vállalkozási szabadságát is érinti. Ezenkívül a megtámadott határozat kimondja, hogy a részesedést szerezni kívánó személyek jó hírnevét érinti az a tény, hogy az eladóval „üzletet kötöttek”, ami egyenértékű a célbank megvásárlásának általános tilalmával. A Socrates Capital személyében érintett, mivel egyetlen más jogalany sem rendelkezik a részesedést szerezni kívánó személyek által megszerezni kívánt részesedések többségével.
53 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a négy felperes egy és ugyanazon keresetet nyújtotta be. Márpedig egy és ugyanazon keresetet illetően, mivel PH, PI és PJ kereshetőségi joggal rendelkezik, nem kell megvizsgálni a Socrates Capital kereshetőségi jogát (lásd ebben az értelemben: 1993. március 24‑i CIRFS és társai kontra Bizottság ítélet, C‑313/90, EU:C:1993:111, 31. pont).
54 Mindazonáltal a Törvényszék a megfelelő igazságszolgáltatás érdekében és az EKB által felhozott elfogadhatatlansági kifogásban felvetett elfogadhatósági kérdés különös jelentősége miatt célszerűnek tartja, hogy ezen elfogadhatatlansági kifogásról határozzon.
55 Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése két olyan esetet szabályoz, amelyben kereshetőségi jog illeti meg a természetes vagy jogi személyeket annak érdekében, hogy eljárást indítsanak olyan jogi aktusok ellen, amelyeknek nem címzettjei. Egyrészt ilyen kereset csak azzal a feltétellel indítható, ha e jogi aktus e személyt közvetlenül és személyében érinti. Másrészt az ilyen személy keresetet indíthat olyan végrehajtási intézkedéseket maga után nem vonó, rendeleti jellegű jogi aktussal szemben, amely őt közvetlenül érinti (2018. október 18‑i Internacional de Productos Metálicos kontra Bizottság ítélet, C‑145/17 P, EU:C:2018:839, 32. pont).
56 Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében szabályozott elfogadhatósági feltételeket a hatékony bírói jogvédelemhez való alapvető jog fényében kell értelmezni, anélkül azonban, hogy ez az említett Szerződésben kifejezetten előírt feltételek figyelmen kívül hagyásához vezetne (2013. október 3‑i Inuit Tapiriit Kanatami és társai kontra Parlament és Tanács ítélet, C‑583/11 P, EU:C:2013:625, 98. pont).
57 A jelen jogvitában a megtámadott határozatot nem közölték a Socrates Capitallal. Egyébiránt egyetlen rendelkezés sem követelte meg az e felperessel – a szóban forgó befolyásoló részesedés átruházója minőségében – való közlést. Mivel a Socrates Capital nem címzettje a megtámadott határozatnak, kereshetőségi joga csak akkor ismerhető el, ha a fenti 55. pontban említett két eset valamelyikébe tartozik.
58 Egyébiránt, mivel a megtámadott határozat nem rendeleti jellegű jogi aktus, a kereset elfogadhatóságát a fenti 55. pontban említett első esetre tekintettel kell megvizsgálni.
59 Így először is azt kell meghatározni, hogy a Socrates Capitalt közvetlenül érinti‑e a megtámadott határozat.
60 Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében előírt azon feltétel, amely szerint a kereset tárgyát képező intézkedésnek közvetlenül kell érintenie a természetes vagy jogi személyt, két együttes feltétel teljesülését követeli meg, nevezetesen először is azt, hogy a vitatott intézkedés közvetlen hatást gyakoroljon e személy jogi helyzetére, másodszor pedig azt, hogy ne hagyjon semmiféle mérlegelési jogkört az intézkedés végrehajtására kötelezett címzettek számára, mert a végrehajtása tisztán automatikus jellegű, és köztes szabályok alkalmazása nélkül, kizárólag az uniós szabályozás alapján történik (2021. június 22‑i Venezuela kontra Tanács [Harmadik állam érintettsége] ítélet, C‑872/19 P, EU:C:2021:507, 61. pont).
61 Annak meghatározásához, hogy valamely jogi aktus joghatásokat vált‑e ki, különösen tárgyának, tartalmának, hatályának, lényegének, valamint meghozatala jogi és ténybeli hátterének kell jelentőséget tulajdonítani (2021. június 22‑i Venezuela kontra Tanács [Harmadik állam érintettsége] ítélet, C‑872/19 P, EU:C:2021:507, 66. pont).
62 A befolyásoló részesedések ellenőrzésére vonatkozó, a 2013/36 irányelv 22. és azt követő cikkeiben előírt szabályozás a hitelintézetben befolyásoló részesedést szerezni kívánó személyt előzetes értékelésnek veti alá, többek között annak jó hírnevére és pénzügyi megbízhatóságára vonatkozóan, az érintett hitelintézet hatékony, eredményes és prudens irányításának biztosítása érdekében.
63 A 2013/36 irányelv 23. cikkében előírt, a befolyásoló részesedésszerzés bejelentésének értékelési kritériumai a részesedést szerezni kívánó személy és az általa az illetékes hatóságnak bejelentett részesedésszerzés alkalmasságának értékelésére irányulnak. Az értékelés különösen annak vizsgálatára irányul, hogy a részesedést szerezni kívánó személy jó hírnévvel és alapvető pénzügyi megbízhatósággal rendelkezik‑e, amely által az a hitelintézet, amelynek részesedését meg kívánja szerezni, továbbra is teljesíti a prudenciális követelményeket. Az értékelés annak elkerüléséhez is hozzájárul, hogy jogtalan tevékenységekből származó pénzeszközöket vonjanak be az ügylet finanszírozásába (Campos Sánchez‑Bordona főtanácsnok Berlusconi és Fininvest ügyre vonatkozó indítványa, C‑219/17, EU:C:2018:502, 80. pont).
64 A 2013/36 irányelv 22. cikkének (1) bekezdése értelmében a részesedést szerezni kívánó személy köteles bejelenteni az illetékes hatóságoknak a szándékolt részesedésszerzést. Egyébiránt ezen irányelv nem említi sem ezen bejelentés közzétételét, sem a részesedést szerezni kívánó személytől eltérő személyek, különösen a hitelintézetben fennálló részesedését elidegeníteni kívánó személy azon lehetőségét, hogy részt vegyen a szándékolt részesedésszerzés értékelésére irányuló eljárásban.
65 A 2013/36 irányelv 22. cikkének (5) bekezdése szerint, ha az illetékes hatóságok a szándékolt részesedésszerzés ellenzése mellett döntenek, erről értesítik a részesedést szerezni kívánó személyt, megadva annak indokait.
66 Végül a 2013/36 irányelv 26. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerint, ha egy tulajdoni részesedést az illetékes hatóságok kifogása ellenére szereznek meg, a tagállamok – minden egyéb meghozandó szankciótól függetlenül – gondoskodnak az ahhoz kapcsolódó szavazati jogok felfüggesztéséről, vagy a leadott szavazatok érvénytelenségéről, illetve érvénytelenítésének lehetőségéről.
67 A fentiekből következik, hogy a befolyásoló részesedések ellenőrzésére vonatkozó szabályozás célja, hogy az ilyen részesedések megszerzését megelőzően értékelje azon, részesedést szerezni kívánó személyek minőségét, akik tulajdonosként kívánnak hozzáférni a banki ágazathoz.
68 E körülmények között a hitelintézetben való befolyásoló részesedésszerzéssel szembeni kifogást úgy kell tekinteni, mint amely nem módosítja az ilyen részesedést értékesítő társaság jogi helyzetét.
69 Ugyanis, noha a befolyásoló részesedés szerzésével szembeni kifogás megkérdőjelezi a részesedést szerezni kívánó személyek azon lehetőségét, hogy szerződést kössenek a befolyásoló részesedés eladójával, ellenben nem kérdőjelezi meg az eladó azon jogát, hogy olyan átruházási ügyletet kössön, amelyet többek között egy másik potenciális vevővel köthet, és csupán a részesedést szerezni kívánó személy azon engedélyének megtagadását jelenti, hogy tulajdonosként hozzáférjen a banki ágazathoz.
70 E következtetést megerősíti az a jogi háttér, amelybe a megtámadott határozat illeszkedik. A 2013/36 irányelv nem említi sem a hitelintézetben való befolyásoló részesedésszerzésről szóló bejelentés közzétételét, sem azt a lehetőséget, hogy a közigazgatási eljárásban harmadik személyek is részt vehetnek, sem pedig az illetékes hatóság határozatának rendszeres közzétételét. Arra az esetre, ha nem tartják tiszteletben a befolyásoló részesedésszerzéssel szembeni kifogást, az irányelv csupán a részesedést szerezni kívánó személyek által megszerzett részesedésnek megfelelő szavazati jog gyakorlására vonatkozó szankciókat ír elő. Különösen a 2021. augusztus 10‑i törvénnyel (BGBl. 2021. I., 3436. o.) módosított, 1998. szeptember 9‑i Kreditwesengesetz (a hitelágazatról szóló törvény, BGBl. 1998. I, 2776. o.; továbbiakban: KWG) nem foglal magában sem szankciókat a befolyásoló részesedés eladójával szemben, sem pedig olyan intézkedéseket, mint magának a részesdésszerzésnek a semmissége vagy az eladás előtti helyzet visszaállításának kötelezettsége.
71 Így a jelen ügyben a megtámadott határozat a részesedést szerezni kívánó személyek minőségét, nem pedig az adásvételi szerződés jogszerűségét értékeli.
72 A szerződésben részes felek önként illesztették be az adásvételi szerződés azon kikötését, amely szerint a szerződés az EKB engedélye nélkül nem lép hatályba. Kétségtelen, hogy a szerződő felek által beiktatott kikötés a szabályozást is tükrözheti (lásd ebben az értelemben és analógia útján: 1998. május 5‑i Dreyfus kontra Bizottság ítélet, C‑386/96 P, EU:C:1998:193, 51. pont). A jelen ügyben azonban az említett kikötés olyan szabályozást tükröz, amely a részesedést szerezni kívánó személyt egyénileg közigazgatási engedélyezés alá vonja annak értékelése céljából, hogy tulajdonosként rendelkezik‑e azzal a minőséggel, hogy hozzáférjen a banki ágazathoz. Az 1998. május 5‑i Dreyfus kontra Bizottság ítélet (C‑386/96 P, EU:C:1998:193) alapjául szolgáló ügy körülményeitől eltérően, az EKB az említett részesedésszerzés bejelentésének értékelésekor nem határoz a részesedést szerezni kívánó személyek és a hitelintézetben fennálló részesedés eladója között esetlegesen létrejött szerződés megfelelőségéről.
73 Egyébiránt az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 16. cikke akként rendelkezik, hogy a vállalkozás szabadságát, az uniós joggal és a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban, el kell ismerni.
74 A Charta 17. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogszerűen szerzett tulajdonát birtokolja, használja, azzal rendelkezzen, és azt örökül hagyja.
75 E tekintetben, noha a megtámadott határozat a részesedést szerezni kívánó személyek tulajdonhoz való jogába és vállalkozási szabadságába való beavatkozásnak minősül, nem tekinthető úgy, hogy a Socrates Capitalt illetően is ugyanezen jogokba való beavatkozást jelent. A megtámadott határozat ugyanis nem sérti közvetlenül a Socrates Capital azon jogát, hogy a célbankban meglévő részesedéseit értékesítse.
76 A felperesek állításával ellentétben az EKB nem állapította meg, hogy a részesedést szerezni kívánó személyek jó hírneve nem áll fenn, mivel ez utóbbiak általában véve „üzletet kötöttek” a Socrates Capitallal. Az EKB különösen nem rótta fel a részesedést szerezni kívánó személyeknek, hogy adásvételi szerződést írtak alá a Socrates Capitallal. A megtámadott határozat 2.7 pontjában az EKB csak azt rótta fel a részesedést szerezni kívánó személyeknek, hogy az üzleti terv végrehajtásába be kívánják vonni A‑t, és a szándékolt részesedésszerzést követően őt akarják kinevezni a tanácsadó testületbe. A felperesek tehát megalapozatlanul állítják, hogy a megtámadott határozat a Socrates Capital arra vonatkozó általános tilalmával egyenértékű, hogy eladja a célbankban meglévő részesedéseit.
77 A Socrates Capitalt tehát nem érinti közvetlenül a megtámadott határozat.
78 Következésképpen anélkül, hogy meg kellene vizsgálni, hogy a Socrates Capitalt személyében érinti‑e a megtámadott határozat, a kereset e társaság vonatkozásában elfogadhatatlan.
D. A kereset megalapozottságáról
[omissis]
6. A második jogalapról, amely a szakmai készséggel kapcsolatban a KWG 2c. §‑a (1b) bekezdése első mondata 1. pontjának megsértésén alapul
[omissis]
a) Az EKB azon lehetőségéről, hogy értékelje a részesedést szerezni kívánó személyek szakmai készségét
357 A felperesek a válaszban hivatkoznak első ízben arra, hogy az EKB nem támaszkodhatott a részesedést szerezni kívánó személy szakmai készségére a megtámadott határozat elfogadása érdekében. A 2013/36 irányelv 23. cikkének (1) bekezdése a részesedést szerezni kívánó személy jó hírnevét, nem pedig szakmai készségét említi. Az EKB tehát megsértette e cikket, ahogyan azt a német jogba átültették.
[omissis]
362 Ezenkívül igaz, hogy a 2013/36 irányelv 23. cikkének (1) bekezdése az a) pontjában csak a részesedést szerezni kívánó személy jó hírnevét említi, míg ugyanezen cikk b) pontja a szándékolt részesedésszerzés eredményeképpen a hitelintézet üzleti tevékenységét irányító bármely vezető testületi tagnak az ugyanezen irányelv 91. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerinti jó hírnevét, szaktudását, készségeit és tapasztalatát.
363 Meg kell azonban állapítani, hogy szokásos jelentése szerint a „jó hírnevű” kifejezés azt a személyt jelenti, aki „megbecsülésre méltó” vagy „köztudottan tiszteletre méltó”. Ez a meghatározás, amely többek között a nyilvánosság véleményére utal, nem zárja ki, hogy valamely személy jó hírneve a szakmai készségétől függjön.
364 A 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról szóló, 2007. szeptember 5‑i 2007/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2007. L 247., 1. o.)(8) preambulumbekezdése szerint, amely irányelv rendelkezéseit a 2013/36 irányelv átvette, a részesedést szerezni kívánó személy jó hírnevére vonatkozó követelmény magában foglalja annak megállapítását, hogy felmerülnek‑e kételyek a részesedést szerezni kívánó személy feddhetetlensége és „szakmai kompetenciája” kapcsán, és hogy ezek a kételyek megalapozottak‑e.
365 A részesedést szerezni kívánó személy jó hírnevének vizsgálata során a szakmai készségének figyelembevétele összhangban van e részesedést szerezni kívánó személy „alkalmasságának” a 2013/36 irányelv 23. cikkének (1) bekezdése szerinti értékelésével. Összhangban van a befolyásoló részesedésszerzés ellenőrzésének céljával is, amely a hitelintézet hatékony, eredményes és prudens irányításának biztosítása. Mivel a befolyásoló részesedés tulajdonosa képes befolyást gyakorolni az érintett hitelintézetre, szakmai készsége hozzájárul e hitelintézet hatékony, eredményes és prudens irányításához.
366 A közös iránymutatás végeredményben megerősíti ezt az értelmezést, mivel többek között a 10.1 pontban jelzi, hogy a részesedést szerezni kívánó személy jó hírnevére vonatkozó értékelésnek ki kell terjednie az ő feddhetetlenségére és szakmai készségére.
367 A KWG 2c. §‑a (1b) bekezdése első mondata 1. pontjának a fenti 282. pontban idézett szövege nem teszi lehetővé az ilyen értelmezés kizárását. A 2007/44 irányelvet a német jogba átültető 2009. március 12‑i Gesetz zur Umsetzung der Beteiligungsrichtlinie (a részesedésekről szóló irányelvet átültető törvény, BGBl. 2009. I, 470. o.) indokolása megemlíti, hogy a megbízhatósági kritérium a részesedést szerezni kívánó személy feddhetetlenségével és „szakmai képességével” kapcsolatos kételyek fennállásának, valamint e kételyek megalapozottságának ellenőrzéséből áll.
368 A fentiekből következik, hogy a 2013/36 irányelv 23. cikkének (1) bekezdésében említett jó hírnév kritériumát úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a részesedést szerezni kívánó személy szakmai készségének értékelését.
369 Következésképpen a felperesek megalapozatlanul állítják, hogy az EKB a részesedést szerezni kívánó személyek szakmai készségének vizsgálata során megsértette a 2013/36 irányelv 23. cikkét, amint azt a német jogba átültették.
[omissis]
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (negyedik tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék a keresetet elutasítja.
2) PH, PI, PJ és a Socrates Capital Ltd viseli saját költségeit, valamint az Európai Központi Bank (EKB) részéről felmerült költségeket.
3) Az Európai Bizottság maga viseli saját költségeit.
da Silva Passos | Gervasoni | Pynnä |
Kihirdetve Luxembourgban, a 2024. július 10‑i nyilvános ülésen.
Aláírások