2011. június 10-én benyújtott kereset - Buzzi Unicem kontra Bizottság

(T-297/11. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Buzzi Unicem SpA (Casale Monferrato, Olaszország) (képviselők: C. Osti és A. Prastaro ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

a nem megfelelő indokolás, illetve az indokolás hiánya, ebből következően pedig a felperes védelemhez való jogának, továbbá a gondos ügyintézés elvének megsértése miatt, teljes egészében semmisítse meg a megtámadott határozatot;

hatáskör-túllépés és hatáskörrel való visszaélés, valamint a bizonyítási teher ebből eredő megfordulása miatt teljes egészében semmisítse meg a megtámadott határozatot;

a 18. cikkben a Bizottságra ruházott hatáskörök túllépése, az arányosság és a gondos ügyintézés elveinek megsértése, valamint - a Bizottság legjobb gyakorlatainak megsértésével - az előzetes kontradiktórius eljárás hiánya miatt teljes egészében vagy részlegesen semmisítse meg a megtámadott határozatot;

mindenesetre kötelezze a Bizottságot az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

Az első, a nem megfelelő indokolásra, illetve az indokolás hiányára, a védelemhez való jogok megsértésére, valamint a gondos ügyintézés elvének megsértésére alapított jogalap

a felperes kifogásolja, hogy a megtámadott határozat sérti a Bizottságot terhelő indokolási kötelezettséget, valamint a felperes védelemhez való jogait, mivel nem szolgál, illetve igen hiányos információkkal szolgál a vizsgálat tárgyáról és hatóköréről;

A második, a hatáskör-túllépésre és hatáskörrel való visszaélésre, valamint a bizonyítási teher megfordulására alapított jogalap

a felperes azzal érvel, hogy a Bizottság túllépte hatáskörét és visszaélt azzal, mivel az információkra vonatkozó kérelemnek a már a Bizottság birtokában lévő bizonyítékok vizsgálatára, és nem a piacra vonatkozó teljes adatbázis - bizonyítékok hiányában történő - létrehozására kellene szolgálnia. Ez az ártatlanság vélelmének elvét is sérti, ami a bizonyítási teher egyértelmű megfordulását eredményezi.

A harmadik, a 1/2003 rendelet 18. cikkének rendelkezései tekintetében megvalósul hatáskör-túllépésre alapított jogalap

a felperes előadja, hogy a Bizottság kérelmeiben túllépi a 18. cikkben ráruházott hatásköröket, amely cikk értelmében a Bizottság csak az olyan kérdésekre vonatkozóan kérheti a szükséges információkat, amely kérdésekről a vállalkozás tudomással bírhat, továbbá csak a vállalkozás birtokában lévő dokumentumok közlését kérheti.

A negyedik, az arányosság elvének megsértésére, valamint a 18. cikkel összefüggésben a hatáskör-túllépésre alapított jogalap

a felperes azt kifogásolja, hogy a megtámadott határozat túllépi a 18. cikkben előírt szükségesség korlátait, és sérti az arányosság elvét, mind azzal, hogy nem csak a szükséges információkat kéri, mind azzal, hogy több megfelelő intézkedés közül nem azt választotta, amelyik a legkevesebb kényelmetlenséggel jár a vállalkozásra nézve, mind pedig azzal, hogy a kérelmek túlságosan megterhelők a felperes számára.

Az ötödik, a Bizottság legjobb gyakorlatainak, valamint a gondos ügyintézés elvének megsértésére alapított jogalap

a felperes azzal érvel, hogy a Bizottság megsértette saját legjobb gyakorlataira vonatkozó előírásokat, mivel előbb azt kérte a felperestől, hogy tegye meg észrevételeit a megtámadott határozat tervezetével kapcsolatban, azután azonban semmilyen módon nem vette figyelembe ezeket az észrevételeket, annak ellenére sem, hogy a megtámadott határozat jelentősen eltér annak tervezetétől. A felperes ezen túlmenően azzal érvel, hogy a kérelmek folyamatos módosításai egyértelműen bizonyítják a gondosságnak a Bizottság fellépésére jellemző és a gondos ügyintézés elvének megsértését eredményező hiányát.

____________