Language of document : ECLI:EU:T:2015:757

T‑299/11. sz. ügy

(kivonatos közzététel)

European Dynamics Luxembourg SA és társai

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések – Közbeszerzési eljárás – Az információs technológiák terén program‑ és projektkezeléssel, valamint műszaki tanácsadással kapcsolatos külső szolgáltatások nyújtása – Ajánlattevő rangsorolása az eljárásban – Az odaítélés szempontjai – Esélyegyenlőség – Átláthatóság – Nyilvánvaló értékelési hiba – Indokolási kötelezettség – Szerződésen kívüli felelősség – Esély elvesztése”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (negyedik tanács), 2015. október 7.

1.      Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – Az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség – Annak szükségessége, hogy biztosítsák az esélyegyenlőséget és megfeleljenek az átláthatóság elvének – Terjedelem – Valamely odaítélési szempontba tartozó alszempontokra olyan súlyozás alkalmazása, amely nem szerepelt az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, vagy amelyet nem közöltek előzetesen az ajánlattevőkkel – Megengedhetetlenség

(1605/2002 tanácsi rendelet, 89. cikk, (1) bekezdés)

2.      Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás útján történő szerződéskötés – Az intézmények mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

3.      Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – Szerződések odaítélése – Odaítélési szempontok – Az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség – Terjedelem – Az egyértelműség és pontosság hiánya – Az indokolási kötelezettség megsértése

(EUMSZ 296. cikk, második bekezdés; 1605/2002 tanácsi rendelet, 100. cikk, (2) bekezdés)

4.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Valamely határozat egyébként elégséges indokolásában szereplő ténybeli tévedés vagy számítási hiba – A határozat jogszerűségére gyakorolt hatás hiánya

(EUMSZ 296. cikk)

5.      Az intézmények jogi aktusa – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélési eljárása keretében hozott, ajánlatot elutasító határozat – A nyertes ajánlat jellemzőinek és viszonylagos előnyeinek, valamint a nyertes ajánlattevő nevének írásbeli kérelemre történő közlésére vonatkozó kötelezettség – Az ajánlatkérő azon kötelezettsége, hogy a nyertes ajánlatot és az elutasított ajánlattevő ajánlatát részletesen összehasonlító elemzést készítsen – Hiány – Az intézmény által az elutasított ajánlattevő kérdéseire adott válaszok figyelembevétele az indokolásban – Korlátok

(EUMSZ 296. cikk; 1605/2002 tanácsi rendelet, 100. cikk, (2) bekezdés; 2342/2002 bizottsági rendelet, 149. cikk, (3) bekezdés)

6.      Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Okozati összefüggés – Az ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárás keretében odaítélt szerződés elvesztéséből eredő kára – Valamely intézmény szerződést odaítélő, az esélyegyenlőség és az átláthatóság elvét sértő, valamint nyilvánvaló értékelési hibákat tartalmazó határozata – Okozati összefüggés fennállása

(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)

7.      Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenes aktus által okozott tényleges és biztos kár – Fogalom – Közbeszerzési szerződés elnyerésére vonatkozó esély elvesztése – Bennfoglaltság – Értékelés – Szempontok

(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk)

8.      Szerződésen kívüli felelősség – Kár – Értékelés – Az uniós bíróság számára az Unió által elkövetett jogsértéseket megállapító ítélet keretében való határozathozatalt lehetővé tevő bizonyítékok hiánya – A kártérítés megállapításának egy későbbi eljárási szakaszra történő halasztása

(EUMSZ 340. cikk)

9.      Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenes aktus által okozott tényleges és biztos kár – Valamely elutasított ajánlattevő jóhírnevének és hitelességének az uniós bíróság által megsemmisített közbeszerzési eljárás során történt megsértéséből eredő kár – A megtámadott aktusnak a felmerült kár megfelelő jóvátételét biztosító megsemmisítése

(EUMSZ 340. cikk)

1.      Az egyenlő bánásmód elve értelmében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás minden szakaszában köteles gondoskodni az egyenlő bánásmód tiszteletben tartásáról, és ebből következően valamennyi ajánlattevő esélyegyenlőségéről. Ehhez hasonlóan, az egyenlő bánásmód elve azt jelenti, hogy az ajánlattevőknek egyenlő helyzetben kell lenniük mind az ajánlat elkészítésének, mind pedig az ajánlat ajánlatkérő általi értékelésének időpontjában. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy az odaítélési szempontokat az ajánlattételhez szükséges dokumentációban vagy a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben úgy kell megfogalmazni, hogy minden ésszerűen tájékozott és szokásos gondossággal eljáró ajánlattevő számára lehetővé váljon e szempontok azonos módon történő értelmezése, és az ajánlatok értékelésekor e szempontokat valamennyi ajánlattevőre objektív módon és egységesen kell alkalmazni. Ezen túlmenően, az átláthatóság elve – amelynek célja alapvetően az ajánlatkérők részéről a részrehajlás és az önkényesség kockázatának kizárása – azt vonja maga után, hogy a közbeszerzési eljárás minden feltételét és részletes szabályát a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben vagy a dokumentációban világosan, pontosan vagy egyértelműen kell megfogalmazni, egyrészt annak érdekében, hogy az elvárható mértékben tájékozott és általános gondossággal eljáró valamennyi ajánlattevő megérthesse azok pontos jelentését, és azokat ugyanúgy értelmezhesse, másrészt azért, hogy az ajánlatkérő ellenőrizhesse, hogy az ajánlattevők ajánlatai ténylegesen megfelelnek‑e a szóban forgó szerződésre irányadó szempontoknak.

E feltételek mellett az ajánlatkérő nem alkalmazhat az alszempontokra olyan súlyozást, amelyet nem ismertetett előzetesen az ajánlattevőkkel. Az ajánlatkérő azzal, hogy olyan súlyozást alkalmazott az odaítélési szempontba tartozó különféle alszempontok tekintetében, amelyet se nem szerepeltetett a dokumentációban, se nem közölt előzetesen az ajánlattevőkkel, az elutasított ajánlattevők rovására megsértette az esélyegyenlőség és az átláthatóság elvét.

(vö. 44., 48., 53. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 58. pont)

3.      Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet 100. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett EUMSZ 296. cikk második bekezdése értelmében az indokolási kötelezettség megsértésére kell következtetni abban az esetben, ha a dokumentációban a pontosítás hiánya, valamint az ajánlattevők ajánlatait értékelő bizottság általi elbírálás szűkszavú és homályos jellege miatt sem az ajánlattevők, sem az uniós bíróság nem tudja vizsgálni az elsődleges projektmenedzser és a projektmenedzser alkalmazását illetően előadott bírálat hitelességét, ekként pedig azt a kérdést sem tudják megválaszolni, hogy az nyilvánvaló értékelési hibát tartalmaz‑e.

(vö. 85., 86. pont)

4.      Nem igazolhatják a vitatott aktus megsemmisítését az olyan egyszerű ténybeli tévedések vagy számítási hibák, amelyek nem befolyásolhatják az eljárás eredményét.

(vö. 107. pont)

5.      Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet 100. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján nem lehet megkövetelni az ajánlatkérőtől, hogy azon ajánlattevő számára, akinek ajánlatát nem választották ki, egyrészről – az ajánlat elutasításának indokain felül – részletes összefoglalót küldjön arról, hogy ajánlatának értékelésekor miként vették figyelembe annak egyes részleteit, másrészről pedig hogy – a nyertes ajánlat jellemzőinek és viszonylagos előnyeinek közlése keretében – a nyertes ajánlat és az elutasított ajánlattevő ajánlatának aprólékos összehasonlító elemzésével szolgáljon. Ugyanígy az ajánlatkérő nem köteles az elutasított ajánlattevő számára biztosítani – ezen utóbbi írásbeli kérelmére – az értékelésről szóló jelentés teljes másolatát. Az uniós bíróság ugyanakkor vizsgálja, hogy az ajánlatkérő által az ajánlatok műszaki értékelése tekintetében alkalmazott módszer – többek között a különféle odaítélési szempontok, azok súlya az értékelés során, azaz az összpontszám kiszámításában, valamint az egyes szempontok tekintetében a minimális és a maximális pontszám – egyértelműen szerepel‑e a dokumentációban.

Továbbá, amennyiben az ajánlatkérő a kereset benyújtása előtt, de az 1605/2002 rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002 rendelet 149. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidő után megküldött, az odaítélésről szóló határozattal kapcsolatos kiegészítő magyarázatok iránti kérelemre levelet küld, ezt a levelet is figyelembe lehet venni annak vizsgálatához, hogy a szóban forgó indokolás elegendő volt‑e. Az indokolási kötelezettséget ugyanis azon információk függvényében kell megítélni, amelyekkel a felperes a keresete benyújtásának időpontjában már rendelkezett, azzal a feltétellel azonban, hogy az intézmény nem jogosult teljesen új indokolással helyettesíteni az eredeti indokolást.

(vö. 129., 130. pont)

6.      Az Uniónak az EUMSZ 340. cikk második bekezdése értelmében a szervei jogellenes magatartása esetén fennálló szerződésen kívüli felelősségéhez több feltétel együttes teljesülése szükséges, nevezetesen az intézményekkel szemben kifogásolt magatartás jogellenessége, a kár valós jellege, valamint az állítólagos magatartás és a hivatkozott kár közötti okozati összefüggés fennállása.

Valamely közbeszerzési szerződést odaítélő, több indokolási hiányosságot tartalmazó határozat esetében nem lehet megállapítani okozati összefüggést ezen indokolási hiányosságok és az állítólag az elutasított ajánlattevőt ért kár között, mivel az indokolás hiányossága önmagában nem alapozhatja meg az Unió felelősségét, különösen azért, mert nem lehet bizonyítani, hogy annak hiányában a szerződést a felperesnek lehetett volna, vagy akár neki kellett volna odaítélni.

Ezzel szemben egyrészt a megállapított érdemi jogsértések – azaz az esélyegyenlőség és az átláthatóság elvének megsértése, valamint a nyilvánvaló értékelési hibák –, másrészt pedig az esély elvesztése közötti okozati összefüggést illetően az ajánlatkérő nem szorítkozhat annak állítására, hogy tekintettel az ajánlatkérőként meglévő széles mérlegelési jogkörére, nem volt köteles a felperesnek odaítélni a szerződést. Márpedig meg kell állapítani, hogy a nyertes ajánlattevők ajánlatának egyedi és összehasonlító értékelése keretében az ajánlatkérő által elkövetett érdemi jogsértés érinthette a felperes azon esélyét, hogy a rangsorolási mechanizmusban az első vagy a második helyre rangsorolják. Különösen így van ez az említett ajánlatoknak azon odaítélési szempont alapján történő összehasonlító értékelése esetében, amelynek keretében az ajánlatkérő nyilvánvalóan tévesen értelmezte a dokumentációt.

(vö. 140–144. pont)

7.      Ami az elutasított ajánlattevő keresetét illeti, amely a szerződés részére való odaítélésére vonatkozó esély elvesztése miatt állítólag őt ért kár megtérítésére irányul, még az ajánlatkérőnek a szerződés odaítélésével kapcsolatos széles mérlegelési mozgásterére is figyelemmel, az esély felperes általi elvesztése tényleges és biztos kárt képez.

E tekintetben egy olyan helyzetben, amikor is a Törvényszék előtt folyamatban lévő peres eljárás végén fennáll annak jelentős kockázata, hogy a szóban forgó szerződést teljes mértékben teljesítették, már maga az ilyen esély elveszítése és e tekintetben a kártérítés megítélése szükségessége uniós bíróság általi elismerésének hiánya is ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében kimondott, hatékony bírói jogvédelem elvével. Ilyen helyzetben ugyanis az odaítélésről szóló határozat visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítése semmiféle előnyt nem jelent az elutasított ajánlattevő számára, ily módon az esély elveszítése helyrehozhatatlanná válik. Ráadásul figyelembe kell venni, hogy a Törvényszék elnöke előtti ideiglenes intézkedés iránti eljárásokra irányadó feltételek miatt az az ajánlattevő, akinek ajánlatát jogellenesen értékelték és utasították el, a gyakorlatban csak nagyon ritkán képes az ehhez hasonló határozat végrehajtásának felfüggesztését elérni.

Ami az esély elvesztésével összefüggő kár megtérítésének mértékét illeti, figyelembe kell venni a szóban forgó szerződésnek a hirdetmény szerinti becsült értékét, a felperesi ajánlat sikeressége valószínűségének mértékét, a nyertes ajánlattevővel kötött szerződés időtartamát, azon nettó nyereséget, amelyet a felperes az említett szerződés teljesítése során elérhetett volna, valamint a túlkompenzáció elkerülése érdekében számításba kell venni a szerződés odaítélésének elmaradása miatt másként keletkezett nyereségeket. Ezenkívül az esély elvesztése címén fizetendő kártérítés teljes összegének meghatározása céljából a meghatározott nettó nyereséget meg kell szorozni a sikeresség valószínűségének mértékével.

(vö. 144., 145., 149–154. pont)

8.      Abban az esetben, ha az uniós bíróság az ügyiratok alapján nem tud végleges határozatot hozni az esély elvesztésével összefüggő kár esetében az Unió által a felperes számára fizetendő kártérítés összegéről, a pergazdaságosságra irányuló megfontolások miatt először az Unió felelősségét célszerű egy közbenső ítéletben megállapítani. Így az Unió által elkövetett jogsértésekből eredő kártérítési összegek – akár a felek közös megegyezésével, akár ilyen egyezség hiányában a Törvényszék által történő – meghatározására egy későbbi eljárási szakaszban kerül sor.

(vö. 147. pont)

9.      Valamely elutasított ajánlattevő azon keresetét illetően, amely a jóhírnevének és hitelességének állítólagos megsértéséből eredő kár megtérítésére irányul, az odaítélésről szóló határozat uniós bíróság általi esetleges megsemmisítése főszabály szerint elegendő az említett sérelem által okozott kár megtérítésére, anélkül hogy határozatot kellene hozni arról, hogy az ajánlatának a rangsorolási mechanizmus szerinti, adott esetben indokolatlan rangsorolása ilyen sérelmet képez‑e.

(vö. 155. pont)