T‑676/13. sz. ügy
Italian International Film Srl
kontra
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA)
„Az európai audiovizuális ágazatot támogató program (MEDIA 2007) – Az európai filmek nemzetközi forgalmazását támogató intézkedések – Ajánlattételi felhívás a 2013. évi »szelektív« program keretében – Az EACEA aktusa, amely tájékoztatja a felperest az »Only God Forgives« című filmre vonatkozó pályázatának elutasításáról – Az EACEA elutasítást megerősítő, ám új indokokat tartalmazó aktusa – Hatáskör – A Bizottság és az EACEA közötti feladatmegosztás – Mérlegelést nem engedő hatáskör – Megsemmisítés iránti kereset – Megtámadható aktus – Elfogadhatóság – Indokolási kötelezettség – Állandó útmutató 2012–2013 – Materiális vagy fizikai forgalmazásra vonatkozó megállapodás – Az EACEA előzetes tájékoztatásának hiánya – A pályázat nem támogatható jellege”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2016. február 4.
1. Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – Az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) levele, amely fenntartja a támogatás iránti kérelem Bizottság általi elutasítását, azonban új indokokat tartalmaz – Bennfoglaltság
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés, 1718/2006 európai parlamenti és tanácsi határozat)
2. Megsemmisítés iránti kereset – Korábbi határozatot pusztán megerősítő határozat elleni kereset – Elfogadhatatlanság – A megerősítő határozat fogalma
(EUMSZ 263. cikk)
3. Kultúra – Uniós programok – MEDIA program – Filmek forgalmazásának finanszírozása iránti kérelem – Az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) általi kezelés – Az EACEA hatásköre – Terjedelem – Olyan határozat meghozatala felülvizsgálati kérelem nyomán, amely a Bizottság eredeti elutasító határozatában nem szereplő indokon alapul – Kizártság
(1718/2006 európai parlamenti és tanácsi határozat)
4. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – A megtámadott jogi aktust kibocsátó intézmény hatáskörének hiánya – Megsemmisítés, amely kizárólag érdemben azonos új határozat meghozatalát eredményezheti – Hatástalan jogalap
(EUMSZ 263. cikk)
5. Kultúra – Uniós programok – MEDIA program – Filmek forgalmazásának finanszírozása iránti kérelem – A kérelmező teljes körű tájékoztatás nyújtására vonatkozó kötelezettsége – Terjedelem
(1718/2006 európai parlamenti és tanácsi határozat)
6. Megsemmisítés iránti kereset – Az uniós bíróság hatásköre – Valamely intézmény elleni meghagyás iránti kérelem – Elfogadhatatlanság
(EUMSZ 263. cikk)
1. Ahhoz, hogy valamely levelet megsemmisítés iránti keresettel megtámadható határozatnak lehessen tekinteni az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében, és ekként megsemmisítés iránti keresetet lehessen indítani azzal szemben, nem elegendő, hogy azt az Unió valamely intézménye, szerve vagy szervezete küldje a címzettnek az utóbbi által megfogalmazott kérelemre válaszul. Ugyanis, jóllehet megsemmisítés iránti keresettel megtámadható az uniós intézmények által hozott valamennyi rendelkezés, függetlenül azok természetétől vagy formájától, és adott esetben az EUMSZ 263. cikk ötödik albekezdése által engedélyezett különös feltételekkel és módon az Unió szervei és szervezetei által elfogadott rendelkezések is, ennek az a feltétele, hogy ezen aktusokkal szemben természetes vagy jogi személy indítson keresetet, és ezen, kötelező joghatások kiváltására irányuló rendelkezések a felperes érdekeit érinthetik, jelentősen módosítva annak jogi helyzetét.
Nem ez a helyzet az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökségnek (EACEA) a valamely filmre vonatkozóan az európai audiovizuális ágazatot támogató program végrehajtásáról szóló (MEDIA 2007) 1718/2006 határozat alapján közzétett ajánlattételi felhívás keretében valamely vállalkozás által benyújtott pályázat elutasításáról szóló levele esetében, amennyiben a szóban forgó levélben az EACEA túlépte azt a mértéket, amely a Bizottság korábbi elutasító határozatának puszta magyarázatául szolgált volna, és nem szorítkozott az említett határozat megvilágítására, hanem állást foglalt a vállalkozás által előterjesztett támogatási kérelem elutasítását szorgalmazva. Az ilyen levél az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében határozatnak minősül.
(vö. 26., 27., 32., 34. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 35. pont)
3. Az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökségnek (EACEA) az európai audiovizuális ágazatot támogató program végrehajtásáról szóló (MEDIA 2007) 1718/2006 határozat alapján közzétett ajánlattételi felhívás keretében odaítélt támogatások tekintetében fennálló hatásköre először is az egyes kérelmezők aktái annak érdekében való vizsgálatára korlátozódik, hogy a komitológiai eljárásoknak megfelelően a Bizottság által meghozandó kiválasztási javaslatot előkészítse, másodszor a támogatásokra vonatkozó egyedi határozatok e határozatok kedvezményezettjeinek való kézbesítésére, harmadszor pedig a támogatás nyújtására vonatkozó határozatok felülvizsgálata iránti kérelmek elbírálására.
Következésképpen olyan körülmények között, amikor a kérelmező elutasító határozat felülvizsgálatát kezdeményezi, az EACEA‑nak módjában áll megválasztani e kérelem elbírálása során, hogy az elutasító határozat kifejtésére szorítkozik, vagy a Bizottsághoz fordul, hogy változtassa meg e határozatot akár a támogatás megadásával, akár annak megtagadásával, de az eredetileg megjelöltektől eltérő indokokkal. Az EACEA e tekintetben semmilyen módon nem rendelkezhet hatáskörrel egy olyan határozat megváltoztatására, amelynek meghozatalára nincsen hatásköre. Következésképpen, amennyiben a felülvizsgálati kérelem alapján az EACEA maga hoz elutasító határozatot olyan indok alapján, amelyet a Bizottság nem állapított meg, azt hatáskör hiányában teszi.
(vö. 49., 51., 53. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 54., 65. pont)
5. Amint az az a MEDIA 2007 programnak az európai audiovizuális ágazatot támogató program végrehajtásáról szóló (MEDIA 2007) 1718/2006 határozat keretében tett ajánlati felhíváshoz kapcsolódó állandó útmutatója 5.1 alpontjából kitűnik, a filmforgalmazási támogatás nyújtásának az a feltétele, hogy a kérelmező maga bonyolítsa a filmszínházakban történő forgalmazást az érintett területen. Ez a rendelkezés ugyanakkor előírja azt a lehetőséget a forgalmazó számára, hogy korlátozott módon alvállalkozói szerződéseket alkalmazzon, feltéve hogy azokat az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) tudomására hozzák. Ilyen körülmények között az 5.1 alpont valójában a forgalmazási megállapodások három kategóriába történő felosztását tartalmazza, amelyek az alvállalkozói megállapodásoknak, a forgalmazási tevékenységek több piaci szereplő közötti megosztására vonatkozó megállapodásoknak, valamint a fizikai forgalmazók bizonyos, támogatásban nem részesíthető szolgáltatások tekintetében történő igénybevételére vonatkozó megállapodásoknak felelnek meg. Ugyanakkor az, hogy e fizikai forgalmazók nem részesíthetők támogatásban, nem jelenti azt, hogy a bizonyos szolgáltatások tekintetében történő igénybevételükre vonatkozó megállapodásokat ne kellene közölni az EACEA‑val. Mivel ennek célja egyébként nem más, mint e fizikai forgalmazásra vonatkozó megállapodás tényleges fennállásának, valamint annak az ellenőrzése, hogy ezt a meghatározott területet nem lépi túl, minden kérelmezőnek a lehető legteljesebb mértékű felvilágosítást kell nyújtania az EACEA számára a támogatási kérelem vizsgálatához szükséges valamennyi tényezőről, ideértve azokat is, amelyek tartalmuk félreértése folytán akadályozhatják a támogatási kérelem kedvező elbírálását.
Annál is inkább adódik ez az értelmezés, mert az, hogy egy forgalmazó szerződés útján harmadik személyeket bíz meg forgalmazási feladatai egy részének bonyolításával, kivételnek tekinthető azon elv alól, amelynek értelmében neki magának kell bonyolítania a film forgalmazását, következésképpen szigorúan értelmezendő. Az EACEA ennyire teljes és a lehető legmegfelelőbb tájékoztatását kiemelő értelmezés végeredményben az egyetlen olyan értelmezés, amely összeegyeztethető a megfelelő ügyintézés elvével, és közelebbről a hatékony pénzgazdálkodás elvével és az Unió költségvetési forrásai előírt célból történő felhasználására vonatkozó ellenőrzés elvével. A bejelentő által nyújtott hiányos vagy téves tájékoztatás ugyanis nem vezetheti arra az EACEA‑t, hogy a Bizottságnak valamely film forgalmazásának finanszírozását javasolja, amennyiben kételyei vannak a tekintetben, hogy a forgalmazó teljesíti‑e az alkalmazandó szabályozásban előírt feltételeket.
(vö. 56., 59., 60., 63. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 67. pont)