AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE
(második tanács)
2012. október 23.
F‑44/05. RENV. sz. ügy
Guido Strack
kontra
Európai Bizottság
„Közszolgálat – Tisztviselők – Hatályon kívül helyezést követő visszautalás a Közszolgálati Törvényszék elé – Valamely intézmény alkalmazottai mentességének megvonása a bírósági eljárásban tett szóbeli vagy írásbeli nyilatkozataik miatt – Egységvezetői állásra való kinevezés – Pályázat elutasítása – Megsemmisítés iránti kereset – A mellőzött pályázó eljáráshoz fűződő érdeke – Ítélt dolog – Eljárási hiba – A fennálló érdekek mérlegelése – Kártérítési kereset – Szabálytalanságból eredő nem vagyoni kár”
Tárgy: Az eredetileg az EK 236. cikk és az EAK 152. cikk alapján benyújtott keresetnek az Európai Unió Törvényszékének T‑526/08. P. sz., Bizottság kontra Strack ügyben 2010. december 9‑én hozott ítéletével (a továbbiakban: visszautaló ítélet) a Közszolgálati Törvényszék elé történő visszautalása, amely ítélet részben hatályon kívül helyezte a Közszolgálati Törvényszék F‑44/05. sz., Strack kontra Bizottság ügyben 2008. szeptember 25‑én hozott ítéletét (a továbbiakban: Strack kontra Bizottság ügyben hozott ítélet), amely határozott G. Stracknak az Európai Közösségek Kiadóhivatala ellen indított, a felperes által ezen Hivatal „Ajánlati felhívások és szerződések” egységének (A 5/A 4) egységvezetői állására (a továbbiakban: vitatott állás) benyújtott pályázatát elutasító, és a vitatott állásra A‑t kinevező határozat megsemmisítésére, valamint a Bizottságnak a felperesnek állítólagosan okozott nem vagyoni kár megtérítésére irányuló kérelem.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a mentesség megvonása iránti kérelmet mint elfogadhatatlant elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék a kártérítés iránti kérelmet mint megalapozatlant elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti az A kinevezéséről szóló határozatot, valamint a felperes pályázatát elutasító bizottsági határozatot. A Közszolgálati Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja. A Bizottság maga viseli saját költségeit az F‑44/05. sz., Strack kontra Bizottság ügyben, a T‑526/08. P. sz., Bizottság kontra Strack ügyben és az F‑44/05. RENV. sz., Strack kontra Bizottság ügyben, valamint köteles viselni az ezen ügyekben a felperesnél felmerült költségeket.
Összefoglaló
1. Tisztviselők keresetei – A Közszolgálati Törvényszék hatásköre – A felek képviselőit megillető mentesség megvonása iránti kérelem – Kérelem, amelyet nem bíróság vagy hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság nyújtott be – Elfogadhatatlanság
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 11. és 47. cikk; a Bíróság alapokmánya, 19. cikk, (5) bekezdés; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 30. cikk)
2. Tisztviselők keresetei – Előzetes közigazgatási eljárás – Lefolytatás – Határidők
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
3. Tisztviselők keresetei – Az eljáráshoz fűződő érdek – A tisztviselő vagy alkalmazott kinevezésével szemben valamely harmadik személy által előterjesztett megsemmisítés iránti kereset – Elfogadhatóság – Megsemmisítés, amely aránytalan szankciónak minősül – Hatás hiánya
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
4. Tisztviselők keresetei – Eljárási szabálytalanságra alapított jogalap – Szabályos eljárásban más eredmény elérésére való lehetőség hiányában hatástalan jogalap
5. Tisztviselők keresetei – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – Betöltetlen álláshelyre történő kinevezésről szóló határozat megsemmisítése – Megsemmisítés, amely aránytalan szankciónak minősülhet – Értékelési szempontok – Az érdekek mérlegelése – Azon lehetőség, hogy az alperes intézményt hivatalból kötelezzék kártérítés fizetésére, ha a kiválasztási eljárást nem semmisítik meg
(Személyzeti szabályzat, 91. cikk)
6. Tisztviselők – Felvétel – Az adminisztrációra háruló azon kötelezettség, hogy a megüresedett álláshelyet betöltse – Hiány – Kivétel
7. Tisztviselők keresetei – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – Kinevezési határozat megsemmisítése – A hibával érintett kiválasztási eljárás befejezése után kinevezett tisztviselő jogos bizalma – Hiány
(Személyzeti szabályzat, 91. cikk)
8. Tisztviselők keresetei – Kártérítési kereset – A megtámadott jogellenes aktus megsemmisítése – Nem vagyoni kár megfelelő jóvátétele – Korlátok
(Személyzeti szabályzat, 91. cikk)
1. A fél képviselője esetében a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzatának 30. cikke szerinti mentesség megvonása iránti kérelmet illetően az említett rendelkezés nem mondja ki kifejezetten, hogy a felek jogosultak a mentesség megvonása iránti kérelem előterjesztésére. Márpedig, tekintettel arra, hogy az eljárási szabályzat 30. cikkében előírt mentesség célja a felek képviselőinek az esetleges üldözéstől való védelme, és tekintettel e rendelkezés ratio legisére, a Közszolgálati Törvényszék úgy ítéli meg, hogy csupán akkor szükséges határoznia a mentesség megvonása iránti kérelemről, ha azt valamely bíróság vagy hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság nyújtotta be. Következésképpen, a Közszolgálati Törvényszék nem adhat helyt a felek valamelyike által előterjesztett, mentesség megvonása iránti kérelemnek, mivel ez nem tartozik a Közszolgálati Törvényszék hatáskörébe.
Az említett 30. cikket ugyanis a Bíróság alapokmánya 19. cikkének ötödik bekezdése fényében kell értelmezni, amely e rendelkezés jogi alapjául szolgál. E rendelkezések értelmezése során azt is figyelembe kell venni, hogy a felek képviselőinek mentessége az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkében és az emberi jogokról európai egyezmény 10. cikkében szereplő véleménynyilvánítás szabadságát tükrözi. Igaz ugyan, hogy a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárás nem büntetőeljárás, ez azonban nem változtat azon, hogy az említett egyezmény 10. cikke általánosságban védi az ügyvédek véleménynyilvánítási szabadságát, és hozzájárul a méltányos eljáráshoz való jog gyakorlati megvalósításához. Végül az eljárási szabályzat 30. cikkének értelmezéséhez figyelembe kell venni a Charta 47. cikkének első és második bekezdését, amely a bíróság előtti hatékony jogorvoslat alapvető jogának biztosítására irányul, ideértve a tanácsadás, védelem és képviselet igénybevételének lehetőségét.
(lásd a 73–76. és 79. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑279/09. sz., DEB Deutsche Energiehandels‑ und Beratungsgesellschaft mbH 2010. december 22‑én hozott ítéletének 45. és 46. pontja.
2. Mindenesetre a pert megelőző eljárás időtartama elvileg nem húzódhat el, mivel – tekintettel a személyzeti szabályzat 90. és 91. cikkében előírt különböző határidőkre – amikor ez az eljárás kérelemre indul, annak időtartama nem haladhatja meg a tizennégy hónapot és tíz napot, amikor pedig panasz alapján indul, a tíz hónapot és tíz napot.
(lásd a 90. pontot)
3. A harmadik személynek a tisztviselő vagy alkalmazott kinevezéséről szóló határozat megsemmisítése iránti kérelmei elfogadhatók.
Kétségtelen, hogy amikor a megsemmisítendő aktusból valamely tisztviselőnek vagy alkalmazottnak előnye származik – ami a kinevező határozat esetén igaz –, a bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy a megsemmisítés nem minősül‑e az elkövetett szabálytalanság túlzott szankciójának, azonban a bíróság e kötelezettsége nincs hatással a határozat megsemmisítését kérő harmadik fél eljáráshoz fűződő érdekére.
Ebben a tekintetben egyrészt azon kérdés bíróság általi vizsgálata, hogy a megsemmisítés az elkövetett szabálytalanságnak nem aránytalan szankciója‑e, csupán a megtámadott határozat jogszerűségének vizsgálata után következhet, mivel az említett vizsgálat figyelembe veszi többek között a megállapított hiba súlyát.
Másrészt még ha a határozat megsemmisítése a megállapított hibának aránytalan szankciója is, a felperesnek előnye származhat az e határozat elleni megsemmisítés iránti kérelemből, mivel az a tény, hogy a szabálytalansággal érintett határozat megsemmisítése aránytalan szankciónak minősül, nem zárja ki, hogy a bíróság helyt adjon e kérelmeknek, de az adminisztrációra bízza a jogvita méltányos megoldásának megkeresését.
(lásd a 105–108. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 29/74. sz., de Dapper kontra Parlament ügyben 1975. január 23‑án hozott ítéletének 16. pontja; 24/79. sz., Oberthür kontra Bizottság ügyben 1980. június 5‑én hozott ítéletének 13 és 14. pontja; C‑242/90. P. sz., Bizottság kontra Albani és társai ügyben 1993. július 6‑án hozott ítéletének 13. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑68/91. sz., Barbi kontra Bizottság ügyben 1992. július 10‑én hozott ítéletének 36. pontja; T‑351/99. sz., Brumter kontra Bizottság ügyben 2001. július 20‑án hozott ítéletének 97. pontja; T‑494/04. sz., Neirinck kontra Bizottság ügyben 2006. november 14‑én hozott ítéletének 66. és 67. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑46/07. sz., Tzirani kontra Bizottság ügyben 2008. október 22‑én hozott ítéletének 38. pontja; F‑53/08. sz., Bouillez és társai kontra Tanács ügyben 2010. május 5‑én hozott ítéletének 90. pontja; F‑5/08. sz., Brune kontra Bizottság ügyben 2010. szeptember 29‑én hozott ítéletének 18. pontja.
4. Ahhoz, hogy az eljárási hiba az adminisztráció valamely aktusának megtámadott határozatok megsemmisítését vonja maga után, az szükséges, hogy e hiba hiányában az eljárás más eredményre vezethetett volna. A felperes azonban nem annak bizonyítására köteles, hogy az aktus szükségszerűen más lett volna, ha azt nem érinti a szóban forgó eljárási hiba; ugyanis ahhoz, hogy a külső jogsértés fennállása maga után vonja az érintett aktus megsemmisítést, elegendő, hogy ne legyen teljesen kizárt, hogy az adminisztráció más határozatot hozhatott volna.
(lásd a 114. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑142/87. sz., Belgium kontra Bizottság ügyben 1990. március 21‑én hozott ítéletének 48. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑4/10. sz., Nastvogel kontra Tanács ügyben 2011. szeptember 13‑án hozott ítéletének 94. pontja.
5. Amikor a megsemmisítendő határozatokból valamely tisztviselőnek vagy alkalmazottnak előnye származik – ami a megüresedett álláshelyre történő kinevezésről szóló határozat esetén igaz –, az uniós bíróság feladata előzetesen megvizsgálni, hogy a megsemmisítés nem minősül‑e az elkövetett szabálytalanság aránytalan szankciójának.
E tekintetben a bíróság nem ugyanolyan következményeket rendel a felvételi eljárás befejezésekor hozott határozatok szabálytalanságához abban az esetben, ha tartaléklista létrehozása céljából lefolytatott versenyvizsga befejezésekor hozott határozatokról van szó, mint ha valamely meghatározott munkakör kinevezés útján történő betöltése céljából szervezett versenyvizsgát befejező határozatokról van szó. Tartaléklista létrehozására irányuló versenyvizsga esetén ugyanis a pályázók nevét az említett listára felvevő összes egyedi határozat megsemmisítése aránytalan szankciónak minősül. Ezzel szemben a meghatározott munkakör betöltésére irányuló belső versenyvizsgát befejező határozatok esetében az uniós bíróság esetről esetre végez vizsgálatot, amelynek során figyelembe veszi az elkövetett szabálytalanság jellegét, valamint mérlegeli az érdekeket.
Amikor meghatározott munkakör betöltésre irányuló belső versenyvizsgát érintő eljárási hibáról van szó, a bíróság megvizsgálja, hogy az említett hiba kizárólag a felperes pályázatának vizsgálatát érintette‑e, vagy az összes pályázatot. Az első esetben az eljárási hibát úgy kell tekinteni, mint amely nem igazolja a sikeres pályázó kinevezéséről szóló határozat megsemmisítését. A második esetben a bíróság mérlegeli a fennálló érdekeket, amelyeket a kereset benyújtásának időpontját figyelembe véve kell értékelni.
Ennek során a bíróság először azt veszi figyelembe, hogy milyen előnye származik a felperesnek a hiba nélküli kiválasztási eljárásból, majd a hibával érintett kiválasztási eljárás befejezésekor kinevezett tisztviselő érdekét, és azt, hogy e tisztviselő jóhiszeműen bízhatott‑e az őt kinevező határozat jogszerűségében. Végül az uniós bíróság a szolgálati érdeket vizsgálja, vagyis többek között a jogszerűség tiszteletben tartását, a jogellenes határozatok megsemmisítésének költségvetési következményeit, a jogerős ítélet végrehajtásának esetleges nehézségeit, a szolgálat folytonosságának sérelmét és a munkahelyi légkör intézményen belüli romlásának veszélyét.
(lásd a 116–119. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék fent hivatkozott Bouillez és társai kontra Tanács ügyben hozott ítéletének 82., 83., 85. és 87–89. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
6. Noha a kinevezésre jogosult hatóság nem köteles lefolytatni a kiválasztási eljárást, a kinevezésre jogosult hatóság csupán objektív, elegendő és az eljárás megkezdésekor ismeretlen okokból dönthet így.
(lásd a 122. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék F‑113/07. sz., Šimonis kontra Bizottság ügyben 2011. április 14‑én hozott ítéletének 90. pontja.
7. A hibával érintett kiválasztási eljárás befejezésekor kinevezett tisztviselő nem hivatkozhat a kinevezésére vonatkozó jogos bizalomra, még a kérdéses kinevező határozat elfogadása után nyolc évvel sem, mivel ezt a határozatot a keresetindítási határidő letelte előtt vitatták. Az említett tisztviselőnek ugyanis e körülmények között tisztában kellett lennie azzal, hogy kinevezése csak akkor válik véglegessé, ha a mellőzött pályázó keresetét elutasítják.
(lásd a 123. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék fent hivatkozott Bouillez és társai kontra Tanács ügyben hozott ítéletének 88. pontja.
8. A tisztviselő által megtámadott igazgatási aktus megsemmisítése önmagában megfelelő, és főszabály szerint elégséges jóvátételét jelenti minden olyan nem vagyoni kárnak, amelyet a tisztviselő a megtámadott aktus folytán elszenvedhetett, kivéve ha a tisztviselő olyan nem vagyoni kár bekövetkeztét bizonyítja, amely elválasztható a megsemmisítést megalapozó szabálytalanságtól, és amelynek teljes jóvátételére a megsemmisítés nem alkalmas. Ez az eset áll fenn elsősorban akkor, ha az említett aktusban szereplő, a felperes képességeire vonatkozó kifejezetten negatív, a felperesre nézve sértő bármiféle vélemény szerepel, másodsorban akkor, ha az elkövetett szabálytalanság rendkívül súlyos, harmadsorban pedig amikor a megsemmisítés meg van fosztva a hatékony érvényesüléstől, ezért önmagában nem jelentheti a megtámadott határozattal okozott nem vagyoni kár megfelelő és elégséges jóvátételét.
(lásd a 128. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék F‑66/10. sz., AQ kontra Bizottság ügyben 2011. május 12‑én hozott ítéletének 105., 107. és 109. pontja.