A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (első tanács)
2014. október 7.(*)
„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – Kartellügyben hozott végleges bizottsági határozat és igazgatási ügyiratok, e határozat nem bizalmas változata – A hozzáférés megtagadása – Konkrét és egyedi vizsgálatra vonatkozó kötelezettség – Harmadik személy kereskedelmi érdekeinek védelmére vonatkozó kivétel – A vizsgálatok céljainak védelmére vonatkozó kivétel – Nyomós közérdek”
A T‑534/11. sz. ügyben,
a Schenker AG (székhelye: Essen [Németország], képviselik: C. von Hammerstein, B. Beckmann és C.‑D. Munding ügyvédek)
felperesnek
az Európai Bizottság (képviselik kezdetben: M. Kellerbauer, C. ten Dam és P. Costa de Oliveira, később: M. Kellerbauer, P. Costa de Oliveira és H. Leupold, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen,
támogatják:
a Koninklijke Luchtvaart Maatschappij NV (székhelye: Amszterdam [Hollandia], képviseli: M. Smeets ügyvéd),
a Martinair Holland NV (székhelye: Haarlemmermeer [Hollandia], képviselik: R. Wesseling és M. Bredenoord‑Spoek ügyvédek),
a Société Air France SA (székhelye: Roissy‑en‑France [Franciaország], képviselik: A. Wachsmann és S. Thibault‑Liger ügyvédek),
a Cathay Pacific Airways Ltd (székhelye: Queensway, Hong‑Kong [Kína], képviselik kezdetben: B. Bär‑Bouyssière ügyvéd, M. Rees solicitor, D. Vaughan QC és R. Kreisberger barrister, később: M. Rees solicitor, D. Vaughan, QC és R. Kreisberger barrister),
az Air Canada (székhelye: Québec [Kanada], képviselik: J. Pheasant solicitor és C. Wünschmann ügyvéd),
valamint
a Lufthansa Cargo AG (székhelye: Frankfurt am Main [Németország])
és
a Swiss International Air Lines AG (székhelye: Bázel [Svájc])
(képviselik őket kezdetben: S. Völcker és E. Arsenidou, később: S. Völcker és J. Orologas ügyvédek)
beavatkozók,
a Bizottság 2011. augusztus 3‑i azon határozatának megsemmisítése iránti kérelme tárgyában, amely megtagadta a C(2010) 7694 végleges (COMP/39.258 – Légi árufuvarozás ügy) határozattal kapcsolatos igazgatási ügyiratokhoz, e határozat teljes változatához, illetve nem bizalmas változatához való hozzáférést,
A TÖRVÉNYSZÉK (első tanács),
tagjai: H. Kanninen elnök (előadó), I. Pelikánová és E. Buttigieg bírák,
hivatalvezető: K. Andová tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2014. március 21‑i tárgyalásra,
meghozta a következő
Ítéletet
Tényállás
1 2010. november 9‑én az Európai Bizottság elfogadta az EUMSZ 101. cikk alkalmazásával kapcsolatos eljárásról szóló C(2010) 7694 végleges határozatot (COMP/39.258 – Légi árufuvarozás ügy) (a továbbiakban: légi árufuvarozásról szóló határozat). E határozatban, amely az [EUMSZ 101.] és [EUMSZ 102.] cikkben meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16‑i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.) 7. cikke alapján került elfogadásra, a Bizottság megállapította, hogy több vállalkozás is megsértette az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdését azzal, hogy légi árufuvarozási szolgáltatásokra vonatkozó, világszintű kartellben vett részt (a továbbiakban: légi árufuvarozási kartell) az Európai Gazdasági Térségen (EGT) belül, és pénzbírságot rótt ki e vállalkozásokkal szemben, amelynek teljes összege 799 445 000 eurót tett ki.
2 2011. április 21‑én a felperes, vagyis a logisztikai szolgáltatásokat nyújtó Schenker AG vállalkozás az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30‑i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.) értelmében a Bizottságnál elsődlegesen a légi árufuvarozásról szóló határozat elfogadásához vezető eljárás valamennyi iratához (a továbbiakban: a légi árufuvarozásra vonatkozó iratok), másodlagosan a légi árufuvarozásról szóló határozat teljes változatához, harmadlagosan pedig e határozat nem bizalmas változatához való hozzáférés iránti kérelmet nyújtott be. A felperes arra hivatkozott kérelmében, hogy különleges érdeke fűződik az e dokumentumokhoz való hozzáféréshez, mivel a légi árufuvarozásról szóló határozat címzettjei közül ketten keresetet indítottak vele szemben egy holland bíróság előtt annak megállapítása iránt, hogy nem kötelesek számára kártérítést fizetni a versenyjog megsértése miatt.
3 A Bizottság 2011. május 25‑i levelében elutasította e kérelmet.
4 A felperes 2011. június 15‑én az 1049/2001 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján megerősítő kérelmet terjesztett elő, amely arra irányult, hogy a Bizottság vizsgálja felül álláspontját (a továbbiakban: megerősítő kérelem).
5 A Bizottság 2011. augusztus 3‑i levelével (a továbbiakban: megtámadott határozat) elutasította a felperes megerősítő kérelmét.
6 A Bizottság a megtámadott határozatban először is megállapította a megerősítő kérelem tárgyának terjedelmét. Rámutatott, hogy e kérelem tárgya azonos az eredeti kérelem tárgyával (a megtámadott határozat 2. szakaszának harmadik bekezdése).
7 Ezt követően a Bizottság külön vizsgálta egyrészt a légi árufuvarozásra vonatkozó iratokhoz és a légi árufuvarozásról szóló határozat teljes változatához való hozzáférés iránti kérelmeket, másrészt az e határozat nem bizalmas változatához való hozzáférés iránti kérelmet (lásd a megtámadott határozat 2. szakasza negyedik bekezdésének első és második francia bekezdését).
8 A légi árufuvarozásra vonatkozó iratokhoz, illetve a légi árufuvarozásról szóló határozat teljes változatához való hozzáférés iránti kérelmekkel kapcsolatban a Bizottság először is rámutatott, hogy az 1/2003 rendelet, valamint a Bizottság által az [EUMSZ 101.] és [EUMSZ 102. cikk] alapján folytatott eljárásokról szóló, 2004. április 7‑i 773/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 123., 18. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 3. kötet, 81. o.) rendelkezései tiltják számára az EUMSZ 101. cikk vagy az EUMSZ 102. cikk alkalmazásával kapcsolatos vizsgálat (a továbbiakban: versenyjogi vizsgálat) során összegyűjtött információk hozzáférhetővé tételét. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e tilalom nem kerülhető meg az 1049/2001 rendelet alapján, és e tilalom célja a versenyjogi normák végrehajtása rendszerének, továbbá az érintett vállalkozások arra vonatkozó érdekének védelme, hogy az általuk a Bizottság számára szolgáltatott információkat, valamint a bizalmas jellegű információkat ne tegyék hozzáférhetővé. Egyébiránt a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a bizalmas jellegre vonatkozó általános vélelem alkalmazandó azon „dokumentumok tekintetében is, amelyekhez [a felperes] hozzáférést kért” (a megtámadott határozat 3.1 szakasza).
9 Másodszor a Bizottság rámutatott, hogy a légi árufuvarozásról szóló határozat megsemmisítése iránt már több kereset van folyamatban a Törvényszék előtt, miáltal az e határozat elfogadásához vezető vizsgálat (a továbbiakban: a légi árufuvarozásra vonatkozó vizsgálat) nem tekinthető véglegesen lezártnak. A Bizottság szerint nem zárható ki, hogy a Bizottság határozatának jogszerűségére vonatkozó bírósági eljárás keretében a Törvényszék felhívja őt az ügyiratok részét képező dokumentumok benyújtására. A Bizottság rámutatott, hogy e dokumentumok hozzáférhetővé tétele megzavarhatja az adott bírósági eljárást. A Bizottság úgy vélte továbbá, hogy a Törvényszék előtt folyamatban lévő eljárások eredményétől függően a légi árufuvarozásra vonatkozó vizsgálat újbóli megnyitása is szükséges lehet. Ennélfogva a „kért dokumentumok” hozzáférhetővé tétele korlátozná azon lehetőségét, hogy a külső hatásoktól független új határozatot hozzon, és sértené vizsgálatának céljait (a megtámadott határozat 3.2 szakaszának első bekezdése).
10 Egyébként a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a versenyjogi vizsgálat keretében információt benyújtó vállalkozások jogos bizalmat táplálnak a tekintetben, hogy ezen információk nem válnak hozzáférhetővé, a vizsgálat lezárására vonatkozó – az üzleti titkoktól és egyéb bizalmas információktól mentes – határozat kivételével. A Bizottság rámutatott, hogy „a [megerősítő kérelemmel] érintett dokumentumok” a vizsgálat során összegyűjtött, „mentességre és engedékenységre vonatkozó dokumentumok”, felvilágosítás iránti kérelmek, az e kérelmekre adott válaszok, kifogásközlések, az e kifogásközlésekre adott válaszok, valamint a Bizottság belső dokumentumai. A Bizottság jelezte, hogy e dokumentumoknak a bizalmas kezelés 1/2003 és 773/2004 rendelet által előírt garanciáinak ellenére történő hozzáférhetővé tétele e garanciákat megfosztaná lényegüktől, és a további vizsgálatokkal érintett vállalkozásokat arra ösztönözné, hogy együttműködésüket minimálisra korlátozzák, ami megakadályozná, hogy a Bizottság hatékonyan alkalmazza a versenyjogi szabályokat (a megtámadott határozat 3.2 szakaszának második‑hatodik bekezdése).
11 A Bizottság a fentiekből azt a következtetést vonta le, hogy „e dokumentumok” teljes egészükben az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében foglalt, az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmén alapuló kivétel alá tartoznak (a megtámadott határozat 3.2 szakaszának hetedik bekezdése).
12 Harmadszor a Bizottság rámutatott, hogy a „kért dokumentumok” olyan érzékeny kereskedelmi jellegű információkat tartalmaznak, amelyek hozzáférhetővé tétele az 149/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése értelmében sértené az érintett vállalkozások kereskedelmi érdekeinek védelmét. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezen információk tartalma ezenfelül nem pontosítható, anélkül hogy azokat részlegesen fel ne fednék, megfosztva ezáltal érvényesülésétől az e rendelkezésen alapuló kivételt (a megtámadott határozat 3.3 szakasza).
13 Negyedszer a Bizottság rámutatott, hogy harmadik országok egyes versenyhatóságai közzétettek légi árufuvarozási kartellről szóló határozatokat, amelyek közül néhány a megerősítő kérelem mellékletét képezi. A Bizottság mindazonáltal azt a következtetést vonta le, hogy – a felperes e kérelmében hivatkozottakkal ellentétben – ez mit sem változtat a légi árufuvarozásra vonatkozó iratok és a légi árufuvarozásról szóló határozat teljes változata védelmének szükségességén (a megtámadott határozat 3.4.1 szakasza).
14 Ötödször a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a felperes megerősítő kérelmében hivatkozottakkal ellentétben egyrészt nincs szükség minden egyes olyan dokumentum egyedi vizsgálatára, amelyhez megtagadták a hozzáférést, mivel az ítélkezési gyakorlat értelmében vélelmezhető, hogy azok mind bizalmas jellegűek, másrészt a légi árufuvarozásról szóló határozat elfogadása nem járt a légi árufuvarozásra vonatkozó vizsgálat végleges lezárásával (a megtámadott határozat 3.4.2 szakasza).
15 Hatodszor a Bizottság rámutatott, hogy az „érintett dokumentumok” teljes egészükben az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első és harmadik francia bekezdésében előírt kivételek alá tartoznak, következésképpen nem biztosítható részleges hozzáférés e dokumentumokhoz (a megtámadott határozat 4. szakasza).
16 Hetedszer a Bizottság rámutatott, hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdése utolsó tagmondatának megfelelően az előző pontban említett kivételektől el kell tekinteni, ha a hozzáférhetővé tételhez nyomós közérdek fűződik. A Bizottság megállapította mindazonáltal, hogy a megerősítő kérelemben foglalt érvek nem alkalmasak egy ilyen érdek fennállásának bizonyítására (a megtámadott határozat 5. szakasza).
17 A légi árufuvarozásról szóló határozat nem bizalmas változatához való hozzáférés iránti kérelemmel kapcsolatban a Bizottság rámutatott, hogy e változat elkészítése folyamatban van. A Bizottság kiemelte egyrészt, hogy valamely, az EUMSZ 101. cikk alkalmazásával kapcsolatos, kartellügyre vonatkozó határozat nem bizalmas változatának elkészítése jelentős időt vesz igénybe, másrészt hogy éppen most vitatja meg az érintett vállalkozásokkal, hogy a légi árufuvarozásról szóló határozat mely passzusai törlendők e határozat nem bizalmas változatából. Végezetül a Bizottság rámutatott, hogy mivel e nem bizalmas változat még nem létezik, a felperes hozzáférés iránti kérelme tárgytalan. Ugyanakkor vállalta, hogy megküldi a felperesnek e változatot, amint az véglegesítésre kerül (a megtámadott határozat 2. szakasza negyedik bekezdésének második francia bekezdése).
Eljárás és a felek kérelmei
18 A Törvényszék Hivatalához 2011. október 10‑én benyújtott keresetlevelével a felperes megindította a jelen keresetet.
19 A Törvényszék Hivatalához 2012. január 13‑án és 16‑án benyújtott beadványaiban a Koninklijke Luchtvaart Maatschappij NV, a Martinair Holland NV, a Société Air France SA, a Cathay Pacific Airways Ltd, az Air Canada, a Lufthansa Cargo AG és a Swiss International Air Lines AG kérte, hogy a Bizottság kereseti kérelmeinek támogatása végett az eljárásba beavatkozhasson. A Törvényszék hatodik tanácsának elnöke 2012. április 24‑i végzésével e beavatkozásokat megengedte.
20 Mivel módosult a Törvényszék tanácsainak összetétele, az előadó bírót az első tanácsba osztották be, következésképpen a jelen ügyet e tanács elé utalták.
21 A Törvényszék 2014. január 16‑i levelében – az eljárási szabályzatának 64. cikkében foglalt pervezető intézkedések keretében – írásbeli kérdéseket intézett a felekhez, amelyekre azok az előírt határidőn belül válaszoltak.
22 Az előadó bíró jelentése alapján a Törvényszék (első tanács) a szóbeli szakasz megnyitásáról döntött. A Törvényszék a 2014. március 21‑én tartott tárgyaláson meghallgatta a felek szóbeli előterjesztéseit és a Törvényszék kérdéseire adott válaszaikat.
23 A felperes keresetében azt kéri, hogy a Törvényszék:
– semmisítse meg a megtámadott határozatot;
– a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
24 A Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék:
– utasítsa el a keresetet;
– a felperest kötelezze a költségek viselésére.
25 A Koninklijke Luchtvaart Maatschappij, a Martinair Holland, a Société Air France, az Air Canada, a Lufthansa Cargo és a Swiss International Air Lines azt kérik, hogy a Törvényszék:
– utasítsa el a keresetet;
– a felperest kötelezze a költségek viselésére.
26 A Cathay Pacific Airways azt kéri, hogy a Törvényszék utasítsa el a keresetet.
A jogkérdésről
A megtámadott határozat tartalmára vonatkozó előzetes észrevételek
27 Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a fenti 2. és 6. pontból az következik, hogy a megerősítő kérelem három, dokumentumokhoz – az elsődlegesen benyújtott első kérelem a légi árufuvarozásra vonatkozó iratokhoz, a másodlagosan benyújtott második kérelem a légi árufuvarozásról szóló határozat teljes változatához, míg a harmadlagosan benyújtott harmadik kérelem e határozat nem bizalmas változatához – való hozzáférés iránti kérelmet tartalmaz.
28 A Bizottság a harmadik kérelmet az első két kérelem elutasításához hivatkozott indokoktól eltérő indokkal utasította el. Ezt a megtámadott határozat egy bevezető szakaszában tette, amely többek között a megerősítő kérelem tárgyának terjedelmét állapítja meg (a megtámadott határozat 2. szakasza).
29 Ugyanezen bevezető szakaszban a Bizottság rámutatott, hogy a fenti 27. pontban említett első két hozzáférés iránti kérelem elutasításának indokai a megtámadott határozat későbbi szakaszaiban szerepelnek.
30 Ugyanakkor ezen későbbi szakaszokban, vagyis a megtámadott határozat 3–5. szakaszában a Bizottság nem vizsgálta és nem is említette külön a fenti 27. pontban említett első két hozzáférés iránti kérelmet. Az elutasításnak a Bizottság által az említett szakaszokban bemutatott indokait tehát lehetőség szerint úgy kell értelmezni, mint amelyek a légi árufuvarozásra vonatkozó iratokhoz való hozzáférés iránti kérelemre és a légi árufuvarozásról szóló határozat teljes változatához való hozzáférés iránti kérelemre egyaránt vonatkoznak.
31 Megjegyzendő továbbá, hogy noha a Bizottság e kérelmeket egyértelműen az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első és harmadik francia bekezdésében említett, a kereskedelmi érdekek védelmén, illetve a vizsgálatok céljának védelmén alapuló kivételek értelmében utasította el, két alkalommal is említést tett a bírósági eljárások védelméről, és rámutatott, hogy ezen eljárásokat megzavarhatja a felperes hozzáférés iránti kérelmeivel érintettekhez hasonló dokumentumok hozzáférhetővé tétele (lásd a megtámadott határozat 3.1 szakaszának hetedik bekezdését és 3.2 szakaszának első bekezdését).
32 A felperes és egyes beavatkozók tehát több érvet előterjesztettek beadványaikban arra a kérdésre vonatkozóan, hogy a kért hozzáférés sértheti‑e a bírósági eljárások védelmét az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdése értelmében. A felperes ugyanakkor nem hozott fel a megtámadott határozat megsemmisítése alátámasztásául az e rendelkezés megsértésére alapított jogalapot, és a Bizottság nem hivatkozott arra a Törvényszék előtt, hogy a megtámadott határozat részben e rendelkezésen alapul.
33 E tekintetben meg kell állapítani, hogy a Bizottság, noha a megtámadott határozatban említést tett a bírósági eljárások védelméről, a légi árufuvarozásra vonatkozó iratok és a légi árufuvarozásról szóló határozat teljes változatához való hozzáférés iránti kérelmeket kizárólag az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első és harmadik francia bekezdésében előírt, a kereskedelmi érdekek védelmén, illetve a vizsgálatok célja védelmén alapuló kivételek, nem pedig az e rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésében előírt kivétel alapján utasította el.
34 Ugyanis a megtámadott határozat 3.2 szakaszának hetedik bekezdésében, 3.3 szakaszának ötödik bekezdésében és 4. szakaszában a Bizottság mindössze formálisan megállapította, hogy a kért dokumentumok az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első és harmadik francia bekezdésében előírt kivételek hatálya alá tartoznak. Egyébként a Bizottság a megtámadott határozat 5. szakaszának tizedik bekezdésében, a kért dokumentumok hozzáférhetővé tételéhez fűződő közérdek és a megtámadott határozatban alkalmazott kivételek által védett érdekek között az ugyanezen rendelet 4. cikke (2) bekezdésének utolsó tagmondata értelmében általa végzendő összevetéséből azt a következtetést vonta le, hogy a kereskedelmi érdekek védelméhez és a vizsgálatok céljainak védelméhez fűződő érdeknek kell elsőbbséget élveznie. Meg kell állapítani végül, hogy a tárgyaláson a Bizottság nem hivatkozott arra, hogy a megtámadott határozat az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésén alapult.
35 A felperes által a keresete alátámasztásául hivatkozott jogalapokat a fenti megfontolások fényében kell megvizsgálni.
Az ügy érdeméről
Előzetes észrevételek
36 A felperes a keresete alátámasztásául lényegében öt jogalapot hoz fel, amelyek két csoportra oszthatók.
37 A jogalapok első csoportjával a felperes vitatja a megtámadott határozatot azon részében, amelyben a Bizottság a légi árufuvarozásra vonatkozó iratokhoz és a légi árufuvarozásról szóló határozat teljes változatához való hozzáférés iránti kérelmeit elutasította. A jogalapok e csoportjába tartozik az első négy jogalap. Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság nem végezte el a légi árufuvarozásra vonatkozó iratok konkrét és egyedi vizsgálatát. A második és harmadik jogalap az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdése első és harmadik francia bekezdésének megsértésén alapul, mivel a Bizottság nem igazolta, hogy a légi árufuvarozásra vonatkozó iratok hozzáférhetővé tétele és a légi árufuvarozásról szóló határozat teljes változatának hozzáférhetővé tétele sértheti egy meghatározott természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekeinek védelmét (második jogalap) vagy vizsgálatai céljainak védelmét (harmadik jogalap). Végezetül a negyedik jogalap az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdése utolsó tagmondatának az e dokumentumok hozzáférhetővé tételét igazoló nyomós közérdek fennállásának ténye folytán történő megsértésén alapul.
38 A második csoportba az ötödik jogalap tartozik. Ez a másodlagosan előadott jogalap lényegében az 1049/2001 rendelet 4. cikke (6) bekezdésének megsértésén alapul, amennyiben a Bizottság nem biztosított a felperesnek részleges hozzáférést a légi árufuvarozásra vonatkozó iratokhoz, és nem küldte meg számára a légi árufuvarozásról szóló határozat nem bizalmas változatát.
39 Meg kell állapítani, hogy az uniós intézmények – a birtokukban lévő dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem értékelése céljából – az 1049/2001 rendelet 4. cikkében szereplő több megtagadási indokot is figyelembe vehetnek (lásd ebben az értelemben a Bíróság C‑404/10. P. sz., Bizottság kontra Éditions Odile Jacob ügyben 2012. június 28‑án hozott ítéletének 113. és 114. pontját).
40 Amint az a fenti 27–35. pontban megállapítást nyert, a Bizottság úgy ítélte meg a jelen ügyben, hogy a légi árufuvarozásra vonatkozó iratok és a légi árufuvarozásról szóló határozat teljes változata egy tartozik az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésében előírt, a kereskedelmi érdekek védelmére vonatkozó kivétel és az ugyanezen rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében előírt, az uniós intézmények vizsgálatai, ellenőrzései és könyvvizsgálatai céljainak védelmére vonatkozó kivétel hatálya alá.
41 A légi árufuvarozásról szóló határozat nem bizalmas változatával kapcsolatban a Bizottság nem vélte úgy, hogy az a dokumentumokhoz való hozzáféréshez való jog alóli valamely kivétel alá tartozna, mindössze annyit állapított meg, hogy e változat még nem létezik, és azt megküldi a felperesnek, amint elkészül.
Az első, a légi árufuvarozásra vonatkozó iratok részét képező dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatára vonatkozó kötelezettség megsértésére alapított jogalapról
42 Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 15. cikk (3) bekezdése értelmében bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogosult az Unió intézményeinek, szerveinek és hivatalainak dokumentumaihoz hozzáférni a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően meghatározandó elvek és feltételek szerint. Az 1049/2001 rendelet célja, hogy a lehető legszélesebb körű hozzáférési jogot biztosítsa a nyilvánosság számára az intézmények dokumentumaihoz. E rendeletből – nevezetesen annak az e tekintetben kivételrendszert meghatározó 4. cikkéből – az is kitűnik, hogy e hozzáférési jogra azonban a köz‑ vagy magánérdekkel kapcsolatos okokon alapuló bizonyos korlátozások vonatkoznak (a Bíróság C‑365/12. P. sz., Bizottság kontra Enbw Energie Baden‑Württemberg ügyben 2014. február 27‑én hozott ítéletének 61. pontja).
43 A Bizottság által a megtámadott határozatban hivatkozott kivételek, vagyis az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első és harmadik francia bekezdésében előírt kivételek értelmében az uniós intézményeknek, hacsak nem fűződik nyomós közérdek az érintett dokumentum hozzáférhetővé tételéhez, meg kell tagadniuk a hozzáférést az olyan dokumentumhoz, amelynek hozzáférhetővé tétele sérthetné egy meghatározott természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekeinek védelmét vagy ezen intézmények ellenőrzései, vizsgálatai és könyvvizsgálata céljainak védelmét.
44 Ebből az következik, hogy az e 4. cikkben előírt kivételrendszer egy adott helyzetben egymással szemben álló érdekek – azaz egyrészről azon érdekek, amelyeket előnyben részesítene az érintett dokumentumok hozzáférhetővé tétele, másrészről pedig az e hozzáférhetővé tétellel esetlegesen fenyegetett érdekek – összevetésén alapul. A dokumentumokhoz való hozzáférés iránti valamely kérelemre vonatkozóan hozott határozat attól a kérdéstől függ, hogy az adott ügyben mely érdeknek kell elsőbbséget élveznie (a fenti 42. pontban hivatkozott Bizottság kontra Enbw Energie Baden‑Württemberg ügyben hozott ítélet 63. pontja).
45 A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy a légi árufuvarozásra vonatkozó iratok és a légi árufuvarozásról szóló határozat teljes változata az uniós intézmények 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése értelmében vett ellenőrzései, vizsgálatai és könyvvizsgálatai körébe tartoznak. Az e dokumentumokban foglalt információkat a Bizottság ugyanis az EUMSZ 101. cikk alkalmazásával kapcsolatos vizsgálat keretében gyűjtötte össze és dolgozta fel, amely vizsgálat célja az e rendelkezéssel ellentétes konkrét gyakorlatok megakadályozásához elégséges információk és bizonyítékok összegyűjtése volt.
46 Ezen túlmenően az EUMSZ 101. cikk alkalmazásával kapcsolatos eljárás céljára tekintettel – amely cél annak ellenőrzésében áll, hogy egy vagy több vállalkozás részt vesz‑e a versenyt esetlegesen jelentős módon érintő összejátszó magatartásban – a Bizottság ezen eljárás keretében az érintett vállalkozások kereskedelmi stratégiáival, értékesítéseik összegével, piaci részesedéseikkel, illetve kereskedelmi kapcsolataikkal összefüggő érzékeny kereskedelmi információkat gyűjt, ily módon az ilyen eljárással kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférés sértheti az említett vállalkozások kereskedelmi érdekeinek védelmét. Ennélfogva a kereskedelmi érdekek védelmével kapcsolatos kivétel és az az uniós intézmények által lefolytatott ellenőrzések, vizsgálatok vagy könyvvizsgálatok céljaival kapcsolatos kivétel az ilyen eljárásban szorosan összefügg (a fenti 42. pontban hivatkozott Bizottság kontra Enbw Energie Baden‑Württemberg ügyben hozott ítélet 79. pontja és a Törvényszék T‑380/08. sz., Hollandia kontra Bizottság ügyben 2013. szeptember 13‑án hozott ítéletének 34. pontja).
47 Kétségtelen, hogy valamely dokumentumhoz való hozzáférés megtagadásának igazolásához főszabály szerint nem elegendő az, hogy e dokumentum az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett tevékenységek vagy érdekek valamelyikéhez kapcsolódjon, hiszen az érintett intézménynek arra is magyarázatot kell adnia, hogy az említett dokumentumhoz való hozzáférés konkrétan és ténylegesen hogyan sérthetné az e cikkben előírt kivétellel védett érdeket. Az érintett uniós intézmény ezzel kapcsolatban mindazonáltal alapíthatja álláspontját a dokumentumok bizonyos kategóriáira alkalmazandó általános vélelmekre, mivel az azonos természetű dokumentumok hozzáférhetővé tételére irányuló kérelmek esetében egymáshoz hasonló általános megfontolások alkalmazhatók (a fenti 42. pontban hivatkozott Bizottság kontra Enbw Energie Baden‑Württemberg ügyben hozott ítélet 64. és 65. pontja és a fenti 46. pontban hivatkozott Hollandia kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 35. pontja).
48 Meg kell vizsgálni, hogy ilyen általános vélelem az EUMSZ 101. cikk alkalmazásával kapcsolatos eljárások vonatkozásában következhet‑e az 1/2003 és 773/2004 rendeletnek a Bizottság ilyen eljárásokra vonatkozó iratainak részét képező dokumentumokhoz való hozzáférés jogát szabályozó különös rendelkezéseiből.
49 E tekintetben fontos megjegyezni, hogy az 1/2003 és a 773/2004 rendeletnek e tárgyban eltérő célja van, mint az 1049/2001 rendeletnek, mivel az előbbiek az érintett felek védelemhez való joga tiszteletben tartásának és a panaszok gondos intézésének biztosítására irányulnak, mindeközben biztosítva a szakmai titok tiszteletben tartását az EUMSZ 101. cikk alkalmazásával kapcsolatos eljárások során, és céljuk nem a dokumentumokhoz való hozzáférés joga gyakorlásának a lehető legnagyobb mértékben történő megkönnyítése, valamint a helyes közigazgatási gyakorlat elősegítése a hatóságok döntéshozatali eljárásának, és azon információk lehető legnagyobb átláthatóságának a biztosítása által, amelyeken határozataik alapulnak (a fenti 42. pontban hivatkozott Bizottság kontra Enbw Energie Baden‑Württemberg ügyben hozott ítélet 83. pontja és a fenti 46. pontban hivatkozott Hollandia kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 30. pontja).
50 A felperes azon állításával ellentétben, amely szerint az 1049/2001 rendelet és valamely más uniós jogi szabály közötti ellentmondás esetén az említett rendelet rendelkezései élveznek elsőbbséget, az 1049/2001 rendelet és az 1/2003 rendelet nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely egyiknek a másikkal szembeni elsőbbségét kifejezetten előírná. Következésképpen e rendeletek mindegyikét a másikkal összeegyeztethető módon kell alkalmazni, ami ennélfogva biztosítja a koherens alkalmazást (a fenti 42. pontban hivatkozott Bizottság kontra Enbw Energie Baden‑Württemberg ügyben hozott ítélet 84. pontja és a fenti 46. pontban hivatkozott Hollandia kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 31. pontja).
51 Kétségtelen, hogy az EUMSZ 101. cikk alkalmazásával kapcsolatos eljárás keretében az ügyirathoz való hozzáférés joga és az 1049/2001 rendelet szerinti, intézményi dokumentumokhoz való hozzáférés joga jogilag különbözik egymástól, de az is igaz ugyanakkor, hogy funkcionális szempontból hasonló helyzetet eredményeznek. Az ügyirathoz való hozzáférés ugyanis – függetlenül attól, hogy az ügyirathoz való hozzáférés mely jogalap alapján biztosított – lehetővé teszi, hogy a Bizottságnak benyújtott észrevételekhez és dokumentumokhoz az érintett vállalkozások és a harmadik személyek hozzáférjenek (a fenti 42. pontban hivatkozott Bizottság kontra Enbw Energie Baden‑Württemberg ügyben hozott ítélet 89. pontja és a fenti 46. pontban hivatkozott Hollandia kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 32. pontja).
52 Márpedig az 1/2003 rendelet 27. cikkének (2) bekezdése és 28. cikke, valamint a 773/2004 rendelet 6., 8., 15. és 16. cikke megszorítóan rendelkezik az EUMSZ 101. cikk alkalmazásával kapcsolatos eljárásra vonatkozó ügyiratban szereplő dokumentumok felhasználásáról, az ügyirathoz való hozzáférést az „érintett felekre” és az olyan „panaszosokra” korlátozva, akiknek a panaszát a Bizottság el akarja utasítani, azzal a feltétellel, hogy az üzleti titkot és a vállalkozások egyéb bizalmas információit, valamint a Bizottság és a tagállamok versenyhatóságainak belső dokumentumait nem teszik hozzáférhetővé, és csak amennyiben a hozzáférhetővé tett dokumentumokat kizárólag az EUMSZ 101. cikk alkalmazásának tárgyában folyamatban lévő bírósági vagy közigazgatási eljárások céljából használják fel (a fenti 42. pontban hivatkozott Bizottság kontra Enbw Energie Baden‑Württemberg ügyben hozott ítélet 86. pontja és a fenti 46. pontban hivatkozott Hollandia kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 38. pontja).
53 Ebből következően nemcsak az EUMSZ 101. cikk alkalmazásával kapcsolatos eljárás feleinek nincsen korlátlan hozzáférési joga a Bizottság ügyiratában szereplő dokumentumokhoz, hanem az ilyen eljárás keretében a panaszosok kivételével a harmadik személyek sem rendelkeznek hozzáférési joggal a Bizottság ügyiratának dokumentumaihoz (a fenti 42. pontban hivatkozott Bizottság kontra Enbw Energie Baden‑Württemberg ügyben hozott ítélet 87. pontja).
54 E megfontolásokat figyelembe kell venni az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdése első és harmadik francia bekezdésének értelmezéséhez. Az 1/2003 és a 773/2004 rendelet által létrehozott ügyirathoz való hozzáférés rendszere ugyanis megkérdőjeleződne, ha az 1049/2001 rendelet alapján hozzá tudnának férni a dokumentumokhoz más személyek, mint akik az 1/2003 és a 773/2004 rendelet alapján hozzáférési joggal rendelkeznek az ügyirathoz, vagy olyanok, akik noha főszabály szerint rendelkeznek ilyen joggal, azzal nem éltek, vagy akiktől a hozzáférést megtagadták (a fenti 42. pontban hivatkozott Bizottság kontra Enbw Energie Baden‑Württemberg ügyben hozott ítélet 88. pontja és a fenti 46. pontban hivatkozott Hollandia kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 40. pontja).
55 Ilyen körülmények között meg kell állapítani, hogy az EUMSZ 101. cikk alkalmazásával kapcsolatos eljárás során a Bizottság és az ezen eljárással érintett felek vagy harmadik személyek között váltott dokumentumokhoz az 1049/2001 rendelet alapján való általános hozzáférés veszélybe sodorhatná az uniós jogalkotó által az 1/2003 és a 773/2004 rendeletben a következők között biztosítani kívánt egyensúlyt: egyfelől az érintett vállalkozások azon kötelezettsége, hogy a Bizottsággal esetlegesen érzékeny kereskedelmi információkat közöljenek, másfelől pedig a Bizottság részére ily módon továbbított információkat – szakmai titok és üzleti titok címén – megillető megerősített védelem garanciája (a fenti 42. pontban hivatkozott Bizottság kontra Enbw Energie Baden‑Württemberg ügyben hozott ítélet 90. pontja és a fenti 46. pontban hivatkozott Hollandia kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 39. pontja).
56 Egyébiránt az EUMSZ 101. cikk alkalmazásával kapcsolatos eljárások során a Bizottság által a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló közleményei (HL 2002. C 45., 3. o., és HL 2006. C 298., 11. o.) alapján összegyűjtött információkat illetően meg kell állapítani, hogy ezen információk hozzáférhetővé tétele visszatarthatná az engedékenységi kérelem lehetséges előterjesztőit attól, hogy e közlemények alapján bejelentést tegyenek. A kérelmezők ugyanis a kartellben részt vevő és a vizsgálat során együttműködést egyáltalán nem vagy kisebb mértékben tanúsító többi vállalkozásnál előnytelenebb helyzetbe kerülhetnének (a fenti 46. pontban hivatkozott Hollandia kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 41. pontja).
57 Ebből következően az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első és harmadik francia bekezdésében előírt kivételek értelmezése céljából – a felperes állításával ellentétben – el kell ismerni azon általános vélelem fennállását, amelynek értelmében az EUMSZ 101. cikk alkalmazásával kapcsolatos eljárás keretében a Bizottság által összegyűjtött dokumentumok hozzáférhetővé tétele – főszabály szerint – mind az uniós intézmények által lefolytatott ellenőrzések, vizsgálatok vagy könyvvizsgálatok céljának védelmét, mind pedig az ilyen eljárásban érintett vállalkozások kereskedelmi érdekeinek védelmét sértené (lásd ebben az értelemben a fenti 42. pontban hivatkozott Bizottság kontra Enbw Energie Baden‑Württemberg ügyben hozott ítélet 92. pontját és a fenti 46. pontban hivatkozott Hollandia kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 42. pontját; lásd analógia útján a fenti 39. pontban hivatkozott Bizottság kontra Éditions Odile Jacob ügyben hozott ítélet 123. pontját).
58 Figyelemmel az EUMSZ 101. cikk alkalmazásával kapcsolatos eljárás keretében védett érdekek jellegére, az előző pontban levont következtetés attól a kérdéstől függetlenül érvényes, hogy a hozzáférés iránti kérelem egy már befejezett eljárásra vagy folyamatban lévő eljárásra vonatkozik‑e. Az érintett vállalkozások gazdasági tevékenységeire vonatkozó érzékeny információk közzététele ugyanis attól függetlenül sértheti kereskedelmi érdekeiket, hogy folyamatban van‑e az EUMSZ 101. cikk alkalmazásával kapcsolatos eljárás. Ezen túlmenően az ilyen eljárás befejezését követően történő közzététel lehetőségével fennállna annak kockázata, hogy csökken a vállalkozások együttműködési hajlandósága, ha ilyen eljárás folymatban van (a fenti 46. pontban hivatkozott Hollandia kontra Bizottság ügyben hozott 43. pontja; lásd, analógia útján, a fenti 39. pontban hivatkozott Bizottság kontra Éditions Odile Jacob ügyben hozott ítélet 124. pontját).
59 Egyebekben hangsúlyozni kell, hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (7) bekezdése értelmében a kereskedelmi érdekekre vagy az érzékeny dokumentumokra vonatkozó kivételek harminc éves időtartamra vagy – szükség esetén – akár ezen időtartamon túl is alkalmazhatók (a fenti 39. pontban hivatkozott Bizottság kontra Éditions Odile Jacob ügyben hozott ítélet 125. pontja).
60 Végül a fent említett általános vélelem nem zárja ki annak bizonyításának lehetőségét, hogy e vélelem nem vonatkozik valamely olyan dokumentumra, amelynek hozzáférhetővé tételét kérik, illetve hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében nyomós közérdek fűződik a dokumentum hozzáférhetővé tételéhez (a fenti 39. pontban hivatkozott Bizottság kontra Éditions Odile Jacob ügyben hozott ítélet 126. pontja; a fenti 42. pontban hivatkozott Bizottság kontra Enbw Energie Baden‑Württemberg ügyben hozott ítélet 100. pontja és a fenti 46. pontban hivatkozott Hollandia kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 45. pontja).
61 A fentiek fényében meg kell állapítani, hogy ellentétben azzal, amire a felperes lényegében hivatkozik, a Bizottságnak nem kellett elvégeznie a légi árufuvarozásra vonatkozó iratok részét képező dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatát.
62 Következésképpen az első jogalapot el kell utasítani.
A második, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdése első francia bekezdésének megsértésére alapított jogalapról, amennyiben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a légi árufuvarozásra vonatkozó iratok és a légi árufuvarozásról szóló határozat teljes változata a dokumentumokhoz való hozzáféréshez való jog alóli, valamely meghatározott természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekeinek védelmén alapuló kivétel alá tartoznak.
63 A felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság nem igazolta, hogy a légi árufuvarozásra vonatkozó iratokhoz és a légi árufuvarozásról szóló határozat teljes változatához való hozzáférés sértené egy meghatározott természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekeit. Emlékeztet arra, hogy a légi árufuvarozásról szóló határozat az 1999 decembere és 2006 februárja közötti időszakra vonatkozik. A felperes álláspontja szerint a kereskedelmi információk egésze immár nem aktuális, és nem is védendő. Az [EUMSZ 101.] és [EUMSZ 102.] cikk, az EGT‑megállapodás 53., 54. és 57. cikke, valamint a 139/2004/EK tanácsi rendelet alapján folytatott eljárásokban a Bizottság aktájába való betekintés szabályairól szóló közleményében (HL 2005. C 325., 7. o.) maga a Bizottság mutatott rá arra, hogy általános szabály szerint az olyan információk, amelyek 5 évnél régebbiek, már nem bizalmas jellegűek.
64 A Bizottság – amelyet a beavatkozók támogatnak – vitatja a felperes érveit.
65 Meg kell állapítani mindenekelőtt, hogy a fenti 57. pontban foglaltak fényében a Bizottság vélelmezhette, hogy a légi árufuvarozásra vonatkozó iratokhoz és a légi árufuvarozásról szóló határozat bizalmas változatához való hozzáférés sértheti a légi árufuvarozásra vonatkozó vizsgálattal érintett vállalkozások kereskedelmi érdekeit. Tehát, ellentétben azzal, amit a felperes lényegében állít, a Bizottságnak nem kellett megjelölnie különös okokat e tekintetben.
66 Továbbá emlékeztetni kell arra, hogy amint az magából az 1049/2001 rendelet 4. cikke (7) bekezdésének megfogalmazásából kitűnik, és amint azt az ítélkezési gyakorlat is hangsúlyozta (lásd a fenti 59. pontot), az e rendelkezés szerinti kivételek harmincéves vagy szükség esetén akár ezt meghaladó időtartamra is alkalmazhatók, többek között a kereskedelmi érdekek védelmén alapuló kivétel esetében.
67 A jelen ügyben maga a felperes is elismeri, hogy a légi árufuvarozásról szóló határozat az 1999 decembere és 2006 februárja közötti, azaz a megtámadott határozat elfogadását kevesebb mint harminc évvel megelőző időszakra vonatkozik.
68 E jogalapot tehát el kell utasítani.
A harmadik, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdése harmadik francia bekezdésének megsértésére alapított jogalapról, amennyiben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a légi árufuvarozásra vonatkozó iratok és a légi árufuvarozásról szóló határozat teljes változata a dokumentumokhoz való hozzáféréshez való jog alóli, a vizsgálatok céljainak védelmén alapuló kivétel alá tartoznak.
69 A felperes azt állítja, hogy a légi árufuvarozásra vonatkozó vizsgálatot a megtámadott határozat elfogadásakor lezárták annak ellenére, hogy a légi árufuvarozásról szóló határozat megsemmisítése tárgyában több eljárás is folyamatban volt a Törvényszék előtt. A Bizottság tévesen vélelmezte tehát, hogy a légi árufuvarozásra vonatkozó iratoknak és a légi árufuvarozásról szóló határozat teljes változatának a hozzáférhetővé tétele sérthetné vizsgálatai céljainak védelmét.
70 A felperes érveit el kell utasítani – amint azt a Bizottság és a beavatkozók helytállóan állítják. Ugyanis, a fenti 57. pontban foglaltakkal összhangban, a Bizottság vélelmezhette azt, hogy a légi árufuvarozásra vonatkozó iratokhoz és a légi árufuvarozásról szóló határozathoz való hozzáférés sértheti vizsgálatai céljainak védelmét.
71 Egyébiránt hangsúlyozni kell, hogy – amint azt maga a felperes is jelzi – a légi árufuvarozásról szóló határozat jogszerűségére vonatkozó több bírósági eljárás is folyamatban volt a Törvényszék előtt a Bizottság megtámadott határozata elfogadásának időpontjában, ezek a Törvényszék előtt jelenleg folyamatban lévő T‑9/11. sz., Air Canada kontra Bizottság, T‑28/11. sz., Koninklijke Luchtvaart Maatschappij kontra Bizottság, T‑36/11. sz., Japan Airlines kontra Bizottság, T‑38/11. sz., Cathay Pacific Airways kontra Bizottság, T‑39/11. sz., Cargolux Airlines kontra Bizottság, T‑40/11. sz., Lan Airlines and Lan Cargo kontra Bizottság, T‑43/11. sz., Singapore Airlines and Singapore Airlines Cargo PTE kontra Bizottság, T‑46/11. sz., Deutsche Lufthansa és társai kontra Bizottság, T‑48/11. sz., British Airways kontra Bizottság, T‑56/11. sz., SAS Cargo Group és társai kontra Bizottság, T‑62/11. sz., Air France KLM kontra Bizottság, T‑63/11. sz., Air France kontra Bizottság és T‑67/11. sz., Martinair Holland kontra Bizottság ügyek.
72 Meg kell állapítani tehát, hogy előfordulhat, hogy a Bizottságnak az előző pontban említett egyes bírósági eljárások kimenetelétől függően a vizsgálatot újból meg kell indítania új határozat esetleges elfogadása céljából (lásd ebben az értelemben a fenti 39. pontban hivatkozott Bizottság kontra Éditions Odile Jacob ügyben hozott ítélet 130. pontját). Tehát, a felperes által hivatkozottakkal ellentétben, a légi árufuvarozásra vonatkozó vizsgálatot nem lehetett a megtámadott határozat elfogadásakor véglegesen lezártnak tekinteni.
73 A fentiekből az következik, hogy e jogalapot el kell utasítani.
A negyedik, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdése utolsó tagmondatának megsértésére alapított jogalapról, amennyiben nyomós közérdek fűződik a légi árufuvarozásra vonatkozó iratok hozzáférhetővé tételéhez és a légi árufuvarozásról szóló határozat teljes változatának hozzáférhetővé tételéhez
– Előzetes észrevételek
74 Az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének utolsó tagmondatából következően az uniós intézmények nem tagadják meg a dokumentumhoz való hozzáférést, ha a hozzáférhetővé tételéhez nyomós közérdek fűződik, még akkor sem, ha az – mint a jelen ügyben – sérthetné egy meghatározott természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekeinek védelmét, vagy az uniós intézmények által lefolytatott ellenőrzések, vizsgálatok vagy könyvvizsgálatok céljának védelmét.
75 Ebben az összefüggésben mérlegelni kell az érintett dokumentum hozzáférhetővé tételének mellőzésével védeni kívánt különleges érdeket, valamint különösen az e dokumentum hozzáférhetővé tétele által szolgált közérdeket, tekintettel azokra az előnyökre, amelyek – mint azt az 1049/2001 rendelet (2) preambulumbekezdése megállapítja – a nagyobb átláthatóságból származnak, vagyis arra, hogy a polgárok még inkább részt vehetnek a döntéshozatali eljárásban, valamint hogy biztosítva van a polgárok irányában a közigazgatás nagyobb legitimációja, hatékonysága és felelőssége a demokratikus rendszerben (a Törvényszék T‑439/08. sz., Agapiou Joséphidès kontra Bizottság és EACEA ügyben 2010. október 21‑én hozott ítéletének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 136. pontja).
76 Amint az a fenti 16. pontban megállapítást nyert, a Bizottság úgy ítélte meg a megtámadott határozatban, hogy a megerősítő kérelemben foglalt érvek nem alkalmasak olyan nyomós közérdek fennállásának bizonyítására, amely igazolná a felperes légi árufuvarozásra vonatkozó iratokhoz vagy a légi árufuvarozásról szóló határozat bizalmas változatához való hozzáférését.
77 A felperes azt állítja, hogy ez a megállapítás téves. E tekintetben lényegében e jogalapnak négy részét adja elő. E részek közül az első a versenyjogi vizsgálatra vonatkozó dokumentumok hozzáférhetővé tételéhez fűződő közérdek fennállásán, a második a versenyjogi szabályok megsértése folytán keletkezett károk megtérítése iránti kereseteket (a továbbiakban: kártérítési keresetek) megkönnyítő dokumentumok hozzáférhetővé tételének szükségességén, a harmadik a dokumentumokhoz való hozzáféréshez való jog alapvető jellegén, a negyedik a fenti érvek összességének a tekintetbevételén alapul.
– A jogalapnak a versenyjogi vizsgálatra vonatkozó dokumentumok hozzáférhetővé tételéhez kapcsolódó nyomós közérdek fennállására alapított első része
78 A felperes arra hivatkozik, hogy a kartellügyre vonatkozó dokumentumok hozzáférhetővé tételéhez fűződő közérdek jellegénél fogva jelentős, mivel a polgároknak az az érdekük, hogy a verseny ne legyen tisztességtelen. A felperes kiemeli, hogy a légi árufuvarozási kartell egy kiemelt jelentőségű gazdasági ágazat szinte egészét érinti, és nagy mértékben befolyásolja a belső piac működését, továbbá súlyos következményekkel jár számos piaci szereplő és a nagyközönség számára. A felperes szerint e közérdek fennállása igazolja a légi árufuvarozásra vonatkozó iratok hozzáférhetővé tételét és a légi árufuvarozásról szóló határozat hozzáférhetővé tételét.
79 Ezen érvével, amelyet a Bizottság vitat, a felperes lényegében, a Bizottságot a verseny tárgyában hozott határozatainak vagy legalábbis a „lényeges” határozatok elfogadására késztető okok megismeréséhez fűződő, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének utolsó tagmondata értelmében vett nyomós közérdek fennállására hivatkozik, amely rendszeresen elsőbbséget élvez egyrészt az érintett vállalkozások kereskedelmi érdekeivel, másrészt a Bizottság vizsgálatainak védelméhez fűződő érdekkel szemben.
80 E tekintetben meg kell állapítani, hogy a nyilvánosságnak módjában kell, hogy álljon a Bizottság verseny területén folytatott tevékenységének megismerése, egyrészt a gazdasági szereplők szankciókkal sújtható magatartásának kellően pontos meghatározása, másrészt a Bizottság döntéshozatali gyakorlata megismerésének biztosítása érdekében, mivel az alapvető fontosságú a belső piac működése szempontjából, amely az Unió valamennyi polgárát érinti akár gazdasági szereplői, akár fogyasztói minőségében.
81 Tehát nyomós közérdek áll fenn a tekintetben, hogy a nyilvánosság megismerhesse a Bizottság verseny területén folytatott tevékenységének egyes alapvető elemeit.
82 Mindazonáltal, ellentétben azzal, amire a felperes lényegében hivatkozik, e közérdek fennállása miatt a Bizottság nem köteles az 1049/2001 rendelet alapján általános hozzáférést biztosítani az EUMSZ 101. cikk alkalmazásával kapcsolatos eljárás keretében összegyűjtött valamennyi információhoz.
83 Emlékeztetni kell ugyanis arra, hogy egy ilyen általános hozzáférés veszélybe sodorhatná az 1/2003 rendeletben az egyfelől az érintett vállalkozások azon kötelezettsége, hogy a Bizottsággal esetlegesen érzékeny kereskedelmi információkat közöljenek, másfelől pedig a Bizottság részére ily módon továbbított információkat – szakmai titok és üzleti titok címén – megillető megerősített védelem garanciája között az uniós jogalkotó által biztosítani kívánt egyensúlyt (lásd a fenti 55. pontot).
84 Egyébiránt meg kell állapítani, hogy az 1049/2001 rendelet (6) preambulumbekezdéséből következően valamely dokumentumnak az átláthatóság elve alapján történő megszerzésének biztosításához fűződő közérdek súlya nem azonos attól függően, hogy igazgatási eljárásra vonatkozó dokumentumról vagy olyan eljárásra vonatkozó dokumentumról van szó, amelynek keretében valamely uniós intézmény jogalkotói minőségben jár el (a fenti 75. pontban hivatkozott Agapiou Joséphidès kontra Bizottság és EACEA ügyben hozott ítélet 139. pontja; lásd továbbá, ebben az értelemben, a fenti 42. pontban hivatkozott Bizottság kontra Enbw Energie Baden‑Württemberg ügyben hozott ítélet 91. pontját).
85 A fentiek fényében a Bizottság verseny területén folytatott tevékenységének megismeréséhez fűződő közérdek önmagában nem igazolja sem a vizsgálati iratok hozzáférhetővé tételét, sem az elfogadott határozat teljes változatának hozzáférhetővé tételét, mivel e dokumentumok nem szükségesek a Bizottság tevékenysége alapvető elemeinek – mint amilyen az eljárás eredménye vagy a tevékenységének irányt szabó okok – megismeréséhez. A Bizottság ugyanis ezen eredmény és ezen okok kellő megismerését biztosíthatja például az adott határozat nem bizalmas változata közzétételének útján.
86 E megállapítást nem teszi kétségessé a felperes azon érve, amely szerint a Bizottság kartellügyben hozott határozata nem bizalmas változatának közzétételével csupán az 1049/2001 rendelet alkalmazásából eredő kötelezettségeitől különböző, különös kötelezettségének tesz eleget. Az ugyanis, hogy e közzététel kötelező jellegű, vagy sem, semmilyen módon nem befolyásolja azt a kérdést, hogy ugyanezen közzététel a közérdeket szolgálja‑e.
87 A fenti 85. pontban foglalt megállapítást nem teszi kétségessé a felperes azon érve sem, amely szerint a légi árufuvarozásról szóló határozat nem bizalmas változatának közzététele még – elfogadása után egy évvel – sem történt meg, és az esetleg még tovább húzódhat a bizalmasnak tekintendő információk köre tekintetében az érintett vállalkozások és a Bizottság között fennálló véleménykülönbségek folytán.
88 E tekintetben elegendő azt megjegyezni, hogy annak a kérdésnek a vizsgálatára, hogy a Bizottságnak kötelessége volt‑e, vagy sem, hogy kérelemre közölje a légi árufuvarozásról szóló határozat nem bizalmas változatát, az ötödik jogalap keretében kerül sor.
89 A negyedik jogalap első részét tehát el kell utasítani.
– A jogalapnak a kártérítési kereseteket megkönnyítő dokumentumok hozzáférhetővé tételének szükségességére alapított második részéről
90 A felperes kiemeli, hogy a légi árufuvarozásra vonatkozó iratokra és a légi árufuvarozásról szóló határozat teljes változatára az általa elszenvedett károk megtérítésére vonatkozó esélyeinek védelme érdekében van szüksége. A felperes emlékeztet arra, hogy a Bizottság, az EK trösztellenes szabályainak megsértésén alapuló kártérítési keresetekről szóló, 2008. április 2‑i fehér könyvében (COM(2008) 165) elismerte, hogy a kártérítési keresetek a torzulástól mentes verseny helyreállításának és előmozdításának, valamint az új kartellek létrehozásától való elriasztásnak az eszközei. A felperes úgy véli, hogy az említett keresetek hatékonysága tehát nem csak az egyéni érdekek védelmét eredményezi, de közérdekű általános megelőzési funkciót is szolgál, amint azt az ítélkezési gyakorlat is elismerte. A felperes szerint a hatékony verseny fenntartásához fűződő közérdek, tekintettel arra, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés az alapvető jogok körébe tartozik, a jelen ügyben elsőbbséget élvez a légi árufuvarozási kartell tagjai kereskedelmi információik védelméhez fűződő érdekkel szemben. Mindenesetre a kartell tagjainak érdekei, tekintettel aktusaik jogellenes voltára, nem lehetnek jogosak.
91 A Bizottság – amelyet a beavatkozók támogatnak – vitatja a felperes érvelését.
92 Hangsúlyozni kell, hogy bármely személynek joga van kártérítést követelni azért a kárért, amelyet az EUMSZ 101. cikk megsértése okozott neki. Az ilyen jog növeli ugyanis az uniós versenyjogi szabályok hatékonyságát, ezáltal hozzájárulva az Unión belüli tényleges verseny fenntartásához (lásd a fenti 42. pontban hivatkozott Bizottság kontra Enbw Energie Baden‑Württemberg ügyben hozott ítélet 104. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
93 Mindazonáltal az ennyire általános megfontolások önmagukban nem élvezhetnek elsőbbséget a szóban forgó dokumentumok hozzáférhetővé tételének megtagadását igazoló okokkal szemben (lásd a fenti 42. pontban hivatkozott Bizottság kontra Enbw Energie Baden‑Württemberg ügyben hozott ítélet 105. pontját).
94 Ugyanis a valamely kérelmezőt megillető kártérítési jog hatékony védelmének biztosítása érdekében nem szükséges, hogy az EUMSZ 101. cikk alkalmazásával kapcsolatos eljárásra vonatkozó összes dokumentumot közöljék ezzel a kérelmezővel abból az indokból, hogy ez utóbbi kártérítési keresetet kíván indítani, tekintettel arra, hogy kevéssé valószínű, hogy a kártérítési keresetet az ezen eljáráshoz kapcsolódó ügyirat valamennyi elemére alapítani kellene (a fenti 42. pontban hivatkozott Bizottság kontra Enbw Energie Baden‑Württemberg ügyben hozott ítélet 106. pontja).
95 Következésképpen bármely olyan személynek, aki az EUMSZ 101. cikk megsértése okán elszenvedett kárért kártérítést akar követelni, be kell bizonyítania, hogy a Bizottság ügyiratában szereplő egyik vagy másik dokumentumhoz hozzá kell férnie, annak érdekében, hogy ez utóbbi esetről esetre mérlegelhesse az ilyen dokumentumok közléséhez, illetve azok védelméhez fűződő érdekeket, figyelembe véve az ügy valamennyi releváns elemét (a fenti 42. pontban hivatkozott Bizottság kontra Enbw Energie Baden‑Württemberg ügyben hozott ítélet 107. pontja).
96 E hozzáférés szükségességének hiányában az EUMSZ 101. cikk megsértése okán elszenvedett kárért történő kártérítéshez fűződő érdek nem minősül az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében vett nyomós közérdeknek (a fenti 42. pontban hivatkozott Bizottság kontra Enbw Energie Baden‑Württemberg ügyben hozott ítélet 108. pontja).
97 A jelen ügyben a felperes egyáltalában nem bizonyította, hogy a légi árufuvarozásra vonatkozó iratok részét képező dokumentumokhoz vagy a légi árufuvarozásról szóló határozat teljes változatához való hozzáférés olyannyira szükséges, hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében nyomós közérdek fűződik e dokumentumok hozzáférhetővé tételéhez.
98 A fenti megfontolásokból az következik, hogy a jogalap e részét el kell utasítani.
– A jogalapnak a dokumentumokhoz való hozzáféréshez való jog alapvető jellegére alapított harmadik részéről
99 A felperes arra hivatkozik, hogy a dokumentumokhoz való hozzáféréshez való jog olyan alapvető jog, amelynek védelme nem csupán jogosultja egyéni érdekét szolgálja. Az uniós jogot az alapvető jogok tiszteletben tartatására irányuló objektív szándék jellemzi, amely követelmény az általános közérdek körébe tartozik, és azt az 1049/2001 rendelet alkalmazása során tekintetbe kell venni.
100 Ezen érvével a felperes valójában arra hivatkozik, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti minden kérelemhez mint az átláthatósághoz való alapvető jog kifejeződéséhez az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének utolsó tagmondata értelmében vett nyomós közérdek társul. Ez az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében előírt kivételek alkalmazhatatlanságát eredményezné, ami megfosztaná e kivételeket tartalmuktól.
101 A jogalap ezen részét mint megalapozatlant tehát el kell utasítani.
– A jogalapnak az előző részei együttes tekintetbevételére alapított negyedik részéről
102 A felperes arra hivatkozik, hogy noha a jogalap három előző része azt mutatja, hogy több olyan közérdek fennáll, amelyek önmagukban is igazolják a légi árufuvarozásra vonatkozó iratokhoz és a légi árufuvarozásról szóló határozat teljes változatához való hozzáférést, ez az igazolás még egyértelműbbé válik ezen érdekek együttes vizsgálata során.
103 A jogalap előző három részére adott válaszra tekintettel e részt ugyancsak el kell utasítani.
104 A fenti megfontolások összességére tekintettel a negyedik jogalapot el kell utasítani.
Az ötödik, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (6) bekezdésének megsértésére alapított jogalapról, amennyiben a Bizottságnak részleges hozzáférést kellett volna biztosítania a felperes számára a légi árufuvarozásra vonatkozó iratokhoz, továbbá meg kellett volna küldenie számára a légi árufuvarozásról szóló határozat nem bizalmas változatát
105 E jogalap két részre osztható, amelyek a Bizottságnak a légi árufuvarozásra vonatkozó iratokhoz való részleges hozzáférés felperes számára történő biztosítására, másrészt a légi árufuvarozásról szóló határozat nem bizalmas változatának részére való megküldésére vonatkozó kötelezettségén alapulnak.
106 A Bizottság, amelyet az Air Canada és a Société Air France támogat, arra hivatkozik, hogy a jogalap egyik része sem megalapozott.
– A jogalapnak a Bizottságnak a légi árufuvarozásra vonatkozó iratokhoz való részleges hozzáférés felperes részére történő biztosítására vonatkozó kötelezettségére alapított első részéről
107 A felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság azzal, hogy nem biztosított számára részleges hozzáférést a légi árufuvarozásra vonatkozó iratokhoz, abban az esetben is megsértette volna az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (6) bekezdését, ha az említett iratok teljes egészéhez való hozzáférés megtagadása igazolt lett volna.
108 E tekintetben elegendő arra emlékeztetni, hogy a légi árufuvarozásra vonatkozó iratok részét képező dokumentumok a fenti 57. pontban említett általános vélelem hatálya alá tartoznak, és semmilyen nyomós közérdek nem fűződött a hozzáférhetővé tételükhöz. Ilyen körülmények között, a Bíróság ítélkezési gyakorlatának értelmében, e dokumentumok mentesülnek a tartalmuk teljes vagy részleges hozzáférhetővé tételének kötelezettsége alól (lásd ebben az értelemben a fenti 42. pontban hivatkozott Bizottság kontra Enbw Energie Baden‑Württemberg ügyben hozott ítélet 134. pontját).
109 Ennélfogva a jogalap e részét el kell utasítani.
– A jogalapnak a Bizottságnak a légi árufuvarozásról szóló határozat nem bizalmas változata felperes részére történő megküldésére vonatkozó kötelezettségére alapított második részéről
110 A felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottságnak még azt feltételezve is helyt kellett volnia adnia a légi árufuvarozásról szóló határozat nem bizalmas változatához való hozzáférés iránti kérelmének, hogy az e határozat teljes változatához való hozzáférés iránti kérelmét jogában állt elutasítani – amit a Bizottság vitat.
111 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (6) bekezdése értelmében, ha az említett cikk szerinti kivételek bármelyike a kért dokumentumnak csak valamely részét érinti, a dokumentum fennmaradó részei hozzáférhetővé tehetők. A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az uniós intézmények valamely dokumentumához történő részleges hozzáférést az arányosság elvének tükrében kell megvizsgálni (lásd ebben az értelemben a Bíróság C‑353/99. P. sz., Tanács kontra Hautala ügyben 2001. december 6‑án hozott ítéletének [EBHT 2001., I‑9565. o.] 27. és 28. pontját).
112 Az előző pontban említett rendelkezésnek magából a szövegéből következik, hogy az intézmény köteles megvizsgálni, lehetséges‑e a hozzáférés iránti kérelemmel érintett dokumentum részleges hozzáférhetővé tételének biztosítása, ezáltal csak az 1049/2001 irányelv 4. cikkének (6) bekezdésében foglalt kivételek hatálya alá tartozó részekre korlátozva a hozzáférés esetleges megtagadását. Az intézmény köteles ilyen részleges hozzáférést biztosítani, ha az intézmény által a dokumentumhoz való hozzáférés megtagadásával elérni kívánt cél úgy is megvalósítható, ha ezen intézmény a védelmezni kívánt közérdeket esetlegesen sértő részek kitakarására szorítkozik (a Törvényszék T‑264/04. sz., WWF European Policy Programme kontra Tanács ügyben 2007. április 25‑én hozott ítéletének [EBHT 2007., II‑911. o.] 50. pontja; lásd továbbá, ebben az értelemben, a fenti 111. pontban hivatkozott Tanács kontra Hautala ügyben hozott ítélet 29. pontját).
113 Márpedig az 1049/2001 rendelet 4. cikke (6) bekezdésének és 4. cikke (2) bekezdése utolsó tagmondatának egymással összefüggő értelmezéséből az következik, hogy amennyiben az ezen utóbbi rendelkezésben említett nyomós közérdek igazolja valamely dokumentum egy részének a hozzáférhetővé tételét, a hozzáférés iránti kérelem tárgyában eljáró uniós intézménynek biztosítania kell a hozzáférést e részhez.
114 A fenti 80. és 81. pontból kitűnik, hogy nyomós közérdek fennállását kell elismerni a tekintetben, hogy a nyilvánosság megismerhesse a Bizottság verseny területén folytatott tevékenységének egyes alapvető elemeit, ami megköveteli az olyan információk hozzáférhetővé tételét, amelyek lehetővé teszik többek között a Bizottság eljárása eredményének és a tevékenységének irányt szabó okoknak a megismerését.
115 Az e tekintetben szükséges információk meghatározása céljából meg kell állapítani, hogy az 1/2003 rendelet 30. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében a Bizottság, tekintetbe véve a vállalkozások ahhoz fűződő jogos érdekét, hogy üzleti titkaikat ne tegyék hozzáférhetővé, az általa az ugyanezen rendelet 7. cikke értelmében hozott határozatokat közzéteszi, és a közzététel során megadja az érdekelt felek nevét és a határozat fő tartalmát, ideértve a kiszabott szankciókat. Az 1049/2001 és az 1/2003 rendelet koherens alkalmazásának szükségességére (lásd a fenti 50. pontot) figyelemmel ugyanis a Bizottság az 1049/2001 rendelet értelmében nem tagadhatja meg az olyan dokumentum közlését, amelyet az 1/2003 rendelet értelmében mindenképpen közzé kellett volna tennie.
116 Ekként a hozzáférhetővé tételhez fűződő, a fenti 114. pontban említett nyomós közérdeket nem szolgálja a szóban forgó határozat elfogadásáról tájékoztató sajtóközlemény egyszerű közzététele, még akkor sem, ha – a jelen ügyhöz hasonlóan – e közlemény tömören leírja a megállapított jogsértést, meghatározza az e jogsértés tekintetében felelősnek tekintett vállalkozásokat, és megjelöli az egyes vállalkozásokkal szemben kirótt bírságok összegét, amennyiben e közlés az 1/2003 rendelet 7. cikke alapján elfogadott határozatok fő tartalmát nem mutatja be. E nyomós közérdek e határozatok nem bizalmas változatának közzétételét teszi szükségessé.
117 A Bizottságnak tehát meg kellett volna küldenie a légi árufuvarozásról szóló határozat nem bizalmas változatát a felperes számára az ez utóbbi által előterjesztett kérelemre, ami az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (6) bekezdése értelmében az e határozathoz való részleges hozzáférésnek minősül.
118 Amint arra a fenti 17. pont rámutat, a Bizottság a légi árufuvarozásról szóló határozat nem bizalmas változatához való hozzáférés iránti kérelmet a megtámadott határozat 2. szakaszának második francia bekezdésében vizsgálta. A Bizottság az alábbiakra mutatott rá:
„Vagylagos kérelmükkel kapcsolatban tájékoztatnom kell önöket, hogy a [légi árufuvarozásról szóló határozat] nem bizalmas változata még nem készült el. A Bizottság szolgálatai éppen most dolgoznak e nem bizalmas változaton, és megbeszéléseket folytatnak a felekkel annak meghatározása céljából, hogy mely passzusokat kell kizárni a közzététel alól. Amint azt tudják, valamely, kartellügyben hozott határozat nem bizalmas változatának létrehozása időigényes. Tekintettel arra, hogy jelenleg egyetlen nem bizalmas változat sem létezik, az 1049/2001 rendelet alapján előterjesztett kérelmük tárgytalan. Mindazonáltal megküldjük önöknek a nem bizalmas változat egy másolatát, amint az véglegesítésre kerül [nem hivatalos fordítás].”
119 A felperes arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozat e passzusa szó szerint értelmezendő, azt jelenti tehát, hogy a Bizottság a légi árufuvarozásról szóló határozat nem bizalmas változatához való hozzáférés iránti kérelmét csupán azzal indokkal utasította el, hogy e változat nem létezik.
120 Amint arra a felperes rámutat, amennyiben egy ilyen elutasítási ok elismerést nyerne, úgy a Bizottság módszeresen megtagadhatná a részleges hozzáférést minden olyan dokumentumhoz, amely bizalmas információkat tartalmaz. A részleges hozzáférés biztosítása ugyanis a gyakorlatban a kért dokumentum nem bizalmas változatának elkészítését jelenti, a Bizottság tehát minden egyes esetben annak megállapítására szorítkozhatna, hogy e változat nem létezik.
121 Vitathatatlan, a Bizottság vállalta, hogy megküldi a felperesnek a légi árufuvarozásról szóló határozat nem bizalmas változatának egy másolatát, amint az véglegesítésre kerül. A Bizottság a megtámadott határozatban tehát a felperes nem bizalmas változathoz való hozzáférés iránti kérelmét valójában nem azzal az indokkal utasította el, hogy e változat nem létezik, hanem azzal az indokkal, hogy az ahhoz való hozzáférés csak egy későbbi, nem meghatározott időpontban biztosítható.
122 A Bizottság arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozat elfogadásának időpontjában még a légi árufuvarozásról szóló határozat nem bizalmas változatát sem volt kötelessége közölni a felperessel, mivel mindenekelőtt a légi árufuvarozásról szóló határozattal érintett vállalkozásokkal kellett megvitatnia, hogy mely információkat kell törölni e határozat bizalmas változatából.
123 E vonatkozásban az 1049/2001 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik:
„A megerősítő kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. Az intézmény az ilyen kérelem iktatásától számított 15 munkanapon belül vagy megadja a hozzáférést a kért dokumentumhoz, és a 10. cikknek megfelelően ezen időtartamon belül biztosítja a hozzáférést, vagy írásbeli, indoklással ellátott válaszban teljesen vagy részlegesen elutasítja a kérelmet. Teljes vagy részleges elutasítás esetében az intézmény tájékoztatja a kérelmezőt a rendelkezésre álló jogorvoslatokról, nevezetesen arról, hogy bírósági eljárást indíthat az intézménnyel szemben, illetve panasszal fordulhat az ombudsmanhoz az [EUMSZ 263.] és [EUMSZ 228. cikkben] megállapított feltételek szerint.”
124 Ugyanezen rendelet 8. cikkének (2) bekezdése ezt írja elő:
„Kivételes esetekben, például amikor a kérelem jelentős terjedelmű vagy igen nagyszámú dokumentumra vonatkozik, az (1) bekezdésben előírt határidő 15 munkanappal meghosszabbítható, feltéve, hogy a kérelmezőt erről előzetesen értesítették, mely értesítés részletes indoklást tartalmaz.”
125 Az 1049/2001 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírt határidő kötelező jellegű, és azt nem lehet az e rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében előírt körülményeken kívül meghosszabbítani, különben e cikk hatékony érvényesülését hiúsítanák meg, mivel a kérelmező nem tudná pontosan, hogy mely időponttól kezdve nyújthatja be az említett rendelet 8. cikkének (3) bekezdésében foglalt keresetét vagy panaszát (lásd a Törvényszék T‑494/08–T‑500/08. és T‑509/08. sz., Ryanair kontra Bizottság egyesített ügyekben 2010. december 10‑én hozott ítéletének [EBHT 2010., II‑5723. o.] 39. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
126 Meg kell jegyezni tehát, hogy az 1049/2001 rendelet rendelkezései, amint azokat az ítélkezési gyakorlat értelmezi, nem rendelkeznek arról a lehetőségről, hogy a Bizottság úgy válaszoljon a megerősítő kérelemre, hogy a kért dokumentumhoz való hozzáférést egy későbbi, nem meghatározott időpontban fogja biztosítani.
127 Mindazonáltal az uniós bíróság úgy ítélte meg, hogy az egyes olyan versenyjogi rendelkezéseket, amelyek akár a valamely vizsgálattal érintett vállalkozásoknak a Bizottság irataihoz való hozzáféréséről, akár a Bizottság birtokában lévő információknak a tagállami versenyhatóságok részére történő haladéktalan megküldéséről rendelkeznek, a vállalkozásoknak az üzleti titkaik védelméhez való joga általános elvének fényében kell értelmezni, amely jog az EUMSZ 339. cikkben nyer kifejezést (lásd ebben az értelemben a Bíróság 53/85. sz., AKZO Chemie és AKZO Chemie UK kontra Bizottság ügyben 1986. június 24‑én hozott ítéletének [EBHT 1986., 1965. o.] 28. pontját, és a C‑36/92. P. sz., SEP kontra Bizottság ügyben 1994. május 19‑én hozott ítéletének [EBHT 1994., I‑1911. o.] 36. pontját).
128 Amint azt a Bizottság és egyes beavatkozók hangsúlyozzák, az ítélkezési gyakorlatból következik, hogy ha valamely vállalkozás arra hivatkozik, hogy egy őt érintő dokumentum üzleti titkokat vagy más, bizalmas információkat tartalmaz, a Bizottság e dokumentumot nem közölheti, anélkül hogy előzetesen több lépést be ne tartana. A Bizottságnak mindenekelőtt lehetővé kell tennie a szóban forgó vállalkozás számára álláspontjának kifejtését. Ezt követően kellő indokolással ellátott határozatot kell hoznia e tárgyban, amelyet a vállalkozás tudomására kell hoznia. Végül, tekintettel a rendkívül súlyos kárra, amelyet e dokumentum szabálytalan közlése okozhat, a Bizottság határozata végrehajtását megelőzően köteles lehetőséget adni a vállalkozásnak, hogy az uniós bírósághoz forduljon az általa végzett értékelések felülvizsgálatának és a közlés megakadályozásának érdekében (a fenti 127. pontban hivatkozott AKZO Chemie és AKZO Chemie UK kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 29. pontja, és a fenti 127. pontban hivatkozott SEP kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 38. és 39. pontja; lásd továbbá a Bíróság C‑450/06. sz. Varec‑ügyben 2008. február 14‑én hozott ítéletének [EBHT 2008., I‑581. o.] 54. pontját).
129 Ezen észrevételek alapján el kell ismerni, hogy a Bizottság verseny tárgyában hozott határozata nem bizalmas változatának elkészítése igényelhet bizonyos, az 1049/2001 rendelet 8. cikkének (1) és (2) bekezdésében a megerősítő kérelmekre adandó válasz tekintetében előírt határidőkkel nem összeegyeztethető időt, azon érintett vállalkozások érdekeinek kellő tekintetbevétele érdekében, amelyek kifejezetten hivatkoztak egyes információk bizalmas jellegére.
130 Mindazonáltal, tekintettel az átláthatóság elvének az Unió alkotmányos rendszerén belüli jelentőségére, és azon kötelezettségre, amely főszabály szerint a Bizottságot terheli az 1049/2001 rendelet 8. cikkének (1) és (2) bekezdése, továbbá általános gondossági kötelezettsége értelmében, amelynek megfelelően a megerősítő kérelmeket haladéktalanul el kell bírálnia, a Bizottságnak törekednie kell a fenti 128. pontban említett lépéseknek a lehető legrövidebb határidőn belül, de mindenesetre ésszerű határidőn belül történő megtételére, amely határidőt minden egyes ügy sajátos körülményeinek fényében kell meghatározni. E tekintetben figyelembe kell venni az érintett vállalkozások által benyújtott, bizalmas kezelés iránti kérelmek jelentős vagy kevésbé jelentős számát, valamint azok technikai és jogi összetettségét.
131 A jelen ügyben a Bizottság a Törvényszék írásbeli kérdéseire adott válaszul részletes információkkal szolgált egyrészt azon, a légi árufuvarozásról szóló határozattal kapcsolatos, bizalmas kezelés iránti kérelmek számát illetően, amelyeket a megtámadott határozat elfogadásakor nyújtottak be hozzá, másrészt azon munkateher vonatkozásában, amelyet e kérelmek kezelése jelent.
132 Ezen információkból kitűnik mindenekelőtt, hogy 2010. december 10‑én a Bizottság a légi árufuvarozásról szóló határozattal érintett vállalkozásokat kérte, hogy közöljék, álláspontjuk szerint e határozat mely részei minősülnek üzleti titoknak vagy bizalmas információknak. 2010. december 30‑a és 2011. április 12‑e között a Bizottsághoz e vállalkozások közül tizennégy részéről érkezett bizalmas kezelés iránti, egyes esetekben terjedelmes kérelem.
133 Ezt követően 2011. július 20‑án a Bizottság az előző pontban említett vállalkozások számára megküldte a légi árufuvarozásról szóló határozat nem bizalmas változatának tervezetét, amely már nem tartalmazott egyes olyan információkat, amelyeknek bizalmas jellegére a vállalkozások hivatkoztak. Márpedig a megtámadott határozat elfogadásának időpontjában e vállalkozások közül hat továbbra is kérte e tervezet egy lényeges részének a bizalmas kezelését, négy másik pedig nem adta még hozzájárulását annak közzétételéhez. Ehhez valójában mindössze négy érintett vállalkozás adta hozzájárulását.
134 A Bizottsághoz érkezett bizalmas kezelés iránti kérelmek számára és jelentőségére tekintettel a légi árufuvarozásról szóló határozat elfogadása (2010. november 9.) és a megtámadott határozat elfogadása (2011. augusztus 3.) között eltelt nyolc hónap és huszonöt napos időszak nem tekinthető ésszerűtlennek.
135 Következésképpen a Bizottság a megerősítő kérelem kezelése során nem tanúsított gondatlanságot a légi árufuvarozásról szóló határozat azon részei tekintetében, amelyek bizalmas jellegére a megtámadott határozat elfogadásának időpontjában az e határozattal érintett vállalkozások továbbra is hivatkoztak. A légi árufuvarozásról szóló határozat e részeivel kapcsolatban meg kell állapítani tehát, hogy a Bizottság nem sértette meg az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (6) bekezdését, következésképpen a jogalap e részét el kell utasítani.
136 Mindazonáltal sem a Bizottság által a Törvényszék írásbeli kérdéseire válaszul nyújtott információkból, sem a tárgyalás folyamán nyújtott információkból nem tűnik ki, hogy az e határozattal érintett vállalkozások a légi árufuvarozásról szóló határozat teljes egészének bizalmas jellegére hivatkoztak volna. Egyébként a Bizottság Törvényszék kérdéseire adott válaszában szereplő, a jelen jogvita szempontjából egyedül releváns információk, nevezetesen azok, amelyek a megtámadott határozat elfogadását megelőző időszakra vonatkoznak, nem engednek arra következtetni, hogy e határozat elfogadásakor a már benyújtott bizalmas kezelés iránti kérelmek olyannyira lényeges elemekre vonatkoztak, hogy e határozatnak az ezen elemektől mentes változata érthetetlen lett volna.
137 Semmi akadálya nem volt tehát, hogy a Bizottság közölje a felperessel a légi árufuvarozásról szóló határozat nem bizalmas változatának azt a részét, amely egyetlen bizalmas kezelés iránti kérelemnek sem képezte tárgyát.
138 Következésképpen a Bizottságnak a felperes kérelmére meg kellett volna küldenie számára a megtámadott határozat ezen nem bizalmas változatát, anélkül hogy megvárta volna az érintett vállalkozások által benyújtott valamennyi bizalmas kezelés iránti kérelem végleges elbírálását.
139 Egy ilyen megközelítés ugyanis egyrészt összhangban áll az 1049/2001 rendelet szellemével, amely rendelet 7. cikkének (1) bekezdése és 8. cikkének (1) és (2) bekezdése a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek gyors elbírálásáról rendelkezik, és amely 4. cikkének (6) bekezdése előírja az uniós intézmények számára a dokumentumok ugyanezen cikkben előírt kivétellel nem érintett részeihez való hozzáférés felek részére történő biztosításának a kötelezettségét.
140 Másrészt, ha a Bizottságnak jogában állna, hogy egészen addig az időpontig ne közölje az EUMSZ 101. cikk alkalmazásával kapcsolatos határozatok azon részeit, amelyek bizalmas jellege nem kétséges, amíg az e határozatokkal érintett vállalkozások hozzájárulásukat adják a közzétételhez, vagyis amíg megteszi a fenti 128. pontban említett valamennyi lépést, az ösztönözné e vállalkozásokat, hogy kifogásokat vessenek fel, és azokat fenntartsák nemcsak bizalmas kezelés iránti, jogszerű kérelmeik védelmének, hanem a közzététel késleltetésének a céljából is, korlátozva ezzel a magatartásuk által állítólagosan sérelmet szenvedett vállalkozások vagy fogyasztók lehetőségeit a nemzeti bíróságok előtti kártérítés iránti keresetek benyújtására.
141 Meg kell állapítani tehát, hogy a Bizottság azzal, hogy nem közölte a felperessel a légi árufuvarozásról szóló határozat azon információktól mentes nem bizalmas változatát, amelyek bizalmas jellegére az érintett vállalkozások továbbra is hivatkoztak, megsértette az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (6) bekezdését.
142 A jogalap e részének tehát helyt kell adni ezen információk vonatkozásában, következésképpen a megtámadott határozatot részlegesen meg kell semmisíteni.
143 E jogalapot, valamint a keresetet ezt meghaladó részükben el kell utasítani.
A költségekről
144 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 3. §‑a alapján részleges pernyertesség esetén vagy különleges indokból a Törvényszék elrendelheti a költségeknek a felek közötti megosztását, vagy határozhat úgy, hogy mindegyik fél maga viselje saját költségeit.
145 A jelen ügyben, noha a felperes és a Bizottság is pernyertes lett egy vagy több kérelem tekintetében, a kereset lényegi részét a Törvényszék elutasította. El kell rendelni tehát, hogy a felperes saját költségein túl viselje a Bizottság részéről felmerült költségek felét is.
146 Az eljárási szabályzat 87. cikke 4. §‑ának harmadik bekezdése értelmében a Törvényszék elrendelheti, hogy az eljárásba beavatkozó tagállamokon és intézményeken, az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodásban részes államokon, amelyek nem tagállamok, és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) Felügyeleti Hatóságán kívül más beavatkozók is maguk viseljék saját költségeiket.
147 A jelen ügyben el kell rendelni tehát, hogy a beavatkozók maguk viseljék saját költségeiket.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (első tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék megsemmisíti a Bizottság C(2010) 7694 végleges (COMP/39.258 – Légi árufuvarozás ügy) határozatával kapcsolatos igazgatási ügyiratokhoz, e határozat teljes változatához, illetve nem bizalmas változatához való hozzáférést megtagadó, 2011. augusztus 3‑i határozatát azon részében, amelyben a Bizottság megtagadta a hozzáférést a szóban forgó határozat nem bizalmas változatának azon részéhez, amelynek bizalmas jellegére az e határozattal érintett vállalkozások nem hivatkoztak, vagy továbbra sem hivatkoztak.
2) A Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.
3) A Törvényszék a Schenker AG‑t kötelezi saját költségeinek, valamint az Európai Bizottság részéről felmerült költségek felének a viselésére.
4) A Koninklijke Luchtvaart Maatschappij NV, a Martinair Holland NV, a Société Air France SA, a Cathay Pacific Airways Ltd, az Air Canada, a Lufthansa Cargo AG és a Swiss International Air Lines AG maguk viselik saját költségeiket.
Kanninen | Pelikánová | Buttigieg |
Kihirdetve Luxembourgban, a 2014. október 7‑i nyilvános ülésen.
Aláírások