T‑471/08. sz. ügy
Ciarán Toland
kontra
Európai Parlament
„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – A parlamenti asszisztensi támogatásokról szóló ellenőrzési jelentés – A hozzáférés megtagadása – Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmére vonatkozó kivétel – A döntéshozatali eljárás védelmére vonatkozó kivétel”
Az ítélet összefoglalása
1. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljainak védelme – Terjedelem
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, harmadik francia bekezdés)
2. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A döntéshozatali eljárás védelme – Feltételek
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (3) bekezdés)
1. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdését úgy kell értelmezni, hogy ez az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmére irányuló rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha a kérdéses dokumentumok hozzáférhetővé tétele veszélyeztetné e tevékenységek befejezését.
Tény, hogy a különböző vizsgálati vagy ellenőrzési iratokra mindaddig kiterjedhet az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmére vonatkozó kivétel, amíg a vizsgálat vagy ellenőrzés tart, még akkor is, ha az a konkrét vizsgálat vagy ellenőrzés, amelyben a hozzáférés iránti kérelemmel érintett jelentés született, már befejeződött.
Annak elfogadása azonban, hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése szerinti kivétel mindaddig kiterjed az ellenőrzésekkel, vizsgálatokkal és könyvvizsgálatokkal kapcsolatos különböző dokumentumokra, ameddig az ezen eljárásokat követő intézkedések meghozatalára sor nem kerül, egy esetleges, jövőbeni, talán távoli, a különböző hatóságok gyorsaságától és gondosságától függő esemény bekövetkezéséhez kötné az említett dokumentumokhoz való hozzáférést. Ez a megoldás ellentétes lenne a pénzügyi érdekek kezelése során elkövetett esetleges szabálytalanságokra vonatkozó dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés annak érdekében történő biztosításának céljával, hogy a polgárok lehetőséget kapjanak a közhatalom gyakorlása jogszerűségének hatékonyabb ellenőrzésére.
A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés alóli, az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok védelmén alapuló kivételt alkalmazhatónak lehet nyilvánítani az olyan ellenőrzési jelentésre, mint például az Európai Parlament belső ellenőrzési szolgálatának a parlamenti asszisztensi támogatásra vonatkozó jelentése, amelynek hozzáférhetővé tétele e jelentés tartalma alapján ésszerű ideig még folytatódó ellenőrzést vagy vizsgálatot veszélyeztetne. Mindazonáltal nem ez a helyzet, ha a kivételt alkalmazó határozatban semmilyen olyan konkrét vizsgálati eljárás vagy más igazgatási ellenőrzés nem szerepel, amely e határozat meghozatalakor folyamatban volt, és az e jelentésben haladéktalanul meghozni javasolt intézkedések végrehajtásának minősülne, továbbá e határozat az említett jelentéshez való hozzáférés megtagadásáról szóló részében arra korlátozódik, hogy egyrészt általános módon arra hivatkozik, hogy az adminisztrációnak ésszerű időt kell hagyni a jogvita tárgyát képező jelentésben szereplő javaslatok haladéktalan végrehajtása céljából, másrészt különböző lépéseket említ, amelyeket a kérdéses normatív háttér szabályozási és/vagy jogalkotási reformja érdekében tettek meg.
(vö. 43–45., 47., 51–52. pont)
2. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében szereplő, a döntéshozatali eljárás védelmén alapuló kivétel alkalmazása feltételezi annak alátámasztását, hogy az intézménynél belső használatra készült szóban forgó dokumentumhoz való hozzáférés konkrétan és ténylegesen veszélyeztetheti ezen intézmény döntéshozatali eljárását, továbbá e veszély ésszerűen előrelátható, nem pusztán feltételezett.
Ezenfelül e kivétel alkalmazásához a döntéshozatali eljárást fenyegető veszélynek súlyosnak kell lennie. Ez különösen akkor van így, ha az érintett dokumentumok hozzáférhetővé tétele jelentős hatást gyakorol a döntéshozatali eljárásra. A súlyosság értékelése az adott ügy valamennyi körülményétől függ, különösen a döntéshozatali eljárásra gyakorolt azon negatív hatásoktól, amelyekre az intézmény hivatkozik.
Az Európai Parlament belső ellenőrzési szolgálata által a költségvetési rendelet 86. cikke alapján a parlamenti asszisztensi támogatásról készített ellenőrzési jelentés az ezen intézmény által belső használatra készített dokumentumnak minősül. A döntéshozatali eljárás védelmén alapuló kivétel e jelentésre való alkalmazása azonban nincs alátámasztva, mivel egyrészt a jelentéshez való hozzáférést megtagadó határozatban nem szerepel egyetlen olyan kézzelfogható körülmény sem, amely lehetővé tenné annak megállapítását, hogy a döntéshozatali eljárást fenyegető veszély a határozat elfogadásának időpontjában ésszerűen előrelátható, nem pusztán feltételezett volt, másrészt a határozatban nem szerepel többek között az, hogy az elfogadása időpontjában veszélyeztették‑e vagy megkísérelték‑e veszélyeztetni a folyamatban lévő döntéshozatali eljárást, illetve fennálltak‑e olyan objektív okok, amelyek miatt ésszerűen számítani lehetett arra, hogy az említett jelentés hozzáférhetővé tétele esetén veszélyeztetve lenne a döntéshozatali eljárás. E tekintetben az a körülmény, hogy az Európai Parlament tagjai rendelkezésére álló pénzügyi eszközöknek az e tagok általi felhasználása kényes téma, amely iránt a média érdeklődést tanúsít, önmagában nem minősül a döntéshozatali eljárás súlyos veszélyeztetésétől való félelemre elégséges okot adó objektív körülménynek, hacsak nem kérdőjelezzük meg magát az EK‑Szerződésben lefektetett átláthatósági elvet. Ugyanígy a döntéshozatali eljárás állítólagos összetettsége sem minősül önmagában olyan különös oknak, amely miatt tartani kellene attól, hogy a szóban forgó jelentés hozzáférhetővé tétele súlyosan veszélyeztetné az említett eljárást.
(vö. 70–72., 78–81. pont)