2012. december 17-én benyújtott kereset - Miejskie Przedsiębiorstwo Energetyki Cieplnej kontra Európai Vegyianyag-ügynökség

(T-560/12. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Miejskie Przedsiębiorstwo Energetyki Cieplnej sp. z o.o. (Brzesko, Lengyelország) (képviselő: T. Dobrzyński ügyvéd)

Alperes: Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA)

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

-    helyezze hatályon kívül az Európai Vegyianyag-ügynökség 2012. október 15-i SME(2012) 3538 határozatát, amely a felperesre 20 700 euró összegű igazgatási díjat vetett ki;

-    megelőző jelleggel, helyezze hatályon kívül az ECHA igazgatóságának a díjfizetés ellenében nyújtott szolgáltatások osztályozásáról szóló, 2010. november 12-i MB/D/29/2010 határozatát;

-    az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Első jogalap: a 340/2008/EK bizottsági rendelettel és az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel való összeegyeztethetetlenség, valamint a hatáskör-átruházás elvének a megsértése

A megtámadott határozat összeegyeztethetetlen a díjakról szóló rendelettel, mert az alperes csak igazgatási díjak beszedésére jogosult, miközben a visszatartó erejű bírságok megállapítására a tagállamok rendelkeznek hatáskörrel. Az igazgatási díjaknak arányban kell állnia az ECHA által elvégzett munka terjedelmével. A vállalkozás méretének helytelen megadása miatti 20 700 euró összegű igazgatási díjnak büntető jellege van, és a bírsággal egyenértékű. Ezáltal az alperes beavatkozott a tagállamok hatáskörébe, ami összeegyeztethetetlen az EUSZ 5. cikkében rögzített hatáskör-átruházás elvével, és az EUMSZ 263. cikk értelmében vett, hatáskör hiányában való eljárást valósít meg.

Második jogalap: az egyenlőség elvének megsértése

Az, hogy az igazgatási díj összegét a vállalkozás méretétől teszik függővé, sérti a helyes közigazgatási gyakorlatról szóló európai kódex 5. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkében rögzített egyenlőség elvét. Mivel az igazgatási díj a fogalmánál fogva az igazgatási szolgáltatások költségeinek fedezésére szolgál, objektíve nem igazolható, hogy különbségtételt vezessenek be a regisztrált vállalkozások méretétől függően. A vállalkozások méretének ellenőrzésével összefüggő igazgatási ráfordítások ugyanis összehasonlíthatók. E körülmények között azon nagyvállalkozások, amelyek tévesen jelölték meg magukat kis- vagy középvállalkozásként, olyan díjat fizetnek, amely nem csupán a saját méretük ellenőrzésére vonatkozó eljárással összefüggő szolgáltatás költségeit fedezi, hanem a más vállalkozások méretének ellenőrzésével összefüggő költségeket is, sőt akár az ECHA más szolgáltatásainak költségeit is.

Harmadik jogalap: a jogbiztonság elvének megsértése

-    A felperes úgy nyilatkozott, hogy ő kisvállalkozás, mivel vétlenül tévedett a társaság méretének helyes besorolását illetően. A REACH nemzeti információs szolgálatának internetes honlapján a "Díjak" cím alatt található információk szerint a vállalkozás méretének fogalmát a gazdasági tevékenység szabad gyakorlásáról szóló nemzeti törvény határozza meg. E törvény szerint a vállalkozás méretének megállapításakor nem a vállalkozás részesedési szerkezetét kell alapul venni, hanem a foglalkoztatott munkavállalók számának és az éves nettó forgalomnak van jelentősége, és a felperes ezen adatokat vette figyelembe. Az érintetteket nem tájékoztatták megfelelően azon kötelezettségről, hogy a vállalkozás méretének megállapításakor figyelembe kell venni a 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlást. Ezenkívül az ECHA nem tájékoztatta a vállalkozásokat a vállalkozás méretének hibás besorolása esetén fenyegető igazgatási díjak nagyságáról, és ezáltal megsértette a jogbiztonság elvét.

Negyedik jogalap: hatáskörrel való visszaélés

-    Az alperes visszaélt hatáskörével, mivel az MB/D/29/2010 határozatban rendkívül magas díjtételeket állapított meg, és igen messzire nyúló hatáskörökkel ruházta fel magát a díjbeszedés számos jogi lehetőségének alkalmazása, valamint a díj elkerülésének hiányzó lehetősége formájában. A 340/2008 rendelet 13. cikkének (4) bekezdése nem igazolhatja e hatásköröket. Az igazgatási díj beszedése valójában a 340/2008 rendelet (2) preambulumbekezdésében említett céltól (az ECHA szolgáltatási költségeinek fedezésétől) eltérő célt követ, és nem felel meg az alperes munkaráfordításának, hanem a felperessel szemben jogosulatlanul kiszabott bírságot jelent.

____________