A Wojewódzki Sąd Administracyjny we Wrocławiu (Lengyelország) által 2024. április 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – P. K. kontra Dyrektor Izby Administracji Skarbowej we Wrocławiu
(C-278/24. sz. ügy, Genzyński)1
Az eljárás nyelve: lengyel
A kérdést előterjesztő bíróság
Wojewódzki Sąd Administracyjny we Wrocławiu
Az alapeljárás felei
Felperes: P. K.
Alperes: Dyrektor Izby Administracji Skarbowej we Wrocławiu
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv1 (a továbbiakban: héairányelv) rendelkezéseit – ideértve ezen irányelv 193., 205. és 273. cikkének az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 325. cikkével és az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 17. cikkével összefüggésben értelmezett rendelkezéseit – és az arányosság elvét, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a jogi személy igazgatósági tagja e jogi személy héatartozásaiért való egyetemleges felelősségének mechanizmusát annak előzetes megállapítása nélkül írja elő, hogy ezen igazgatósági tag rosszhiszeműen járt-e el, magatartásával felróható módon követett-e el hibát vagy megállapítható-e gondatlansága?
Úgy kell-e értelmezni a héairányelv rendelkezéseit – ideértve ezen irányelv 193., 205. és 273. cikkének az EUMSZ 325. cikkel összefüggésben értelmezett rendelkezéseit –, a jogbiztonság, a bizalomvédelem és a Charta 41. cikkéből eredő megfelelő ügyintézéshez való jognak az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével (jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása) és a Charta 47. cikkével (hatékony jogorvoslat, bírósághoz való jog) összefüggésben értelmezett elvét, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti gyakorlat, amely szerint azon jogi személy héatartozásaiért való egyetemleges felelősség alóli mentesüléshez, amelynek egyetlen hitelezője van, az igazgatósági tagnak fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmet kell benyújtania, amely a nemzeti fizetésképtelenségi jog és gyakorlat szerint okafogyott, következésképpen pedig a tulajdonhoz való jog (a Charta 17. cikke) lényeges tartalmának megsértését eredményezi?
Úgy kell-e értelmezni a héairányelv 193., 205. és 273. cikkének az EUMSZ 325. cikkel összefüggésben értelmezett rendelkezéseit, valamint a törvény előtti egyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét (a Charta 20. és 21. cikke), hogy azokkal ellentétes az olyan [1. pontban hivatkozott] nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi a jogi személyek igazgatósági tagjaival szembeni, azon alapuló egyenlőtlen bánásmódot, hogy azon jogi személy igazgatósági tagja, amelynek egynél több hitelezője van, fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelem benyújtásával mentesülhet a társaság tartozásaiért való felelősség alól, míg az olyan jogi személy igazgatósági tagja, amelynek kizárólag egy hitelezője van, ténylegesen nem nyújthat be ilyen kérelmet, ami megfosztja őt attól a lehetőségtől, hogy mentesüljön a jogi személy héatartozásaiért való egyetemleges felelőssége alól, és a hatékony jogorvoslathoz való jogától (a Charta 47. cikke)?
____________
1 A jelen ügy neve fiktív. Az nem egyezik az eljárásban részt vevő egyetlen fél valódi nevével sem.
1 HL 2006. L 347., 1. o.