2009. június 24-én benyújtott kereset - Shell Hellas kontra Bizottság
(T-245/09. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Shell Hellas Oil and Chemical SA (Shell Hellas AE) (Attika, Görögország) (képviselő: P. Hubert, ügyvéd)
Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága
Kereseti kérelmek
A felperes azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:
semmisítse meg részben vagy egészben a felperesnek a Bizottság rendelkezésére álló iratokba való betekintésre vonatkozó kérelmére adott 2009. április 16-i hallgatólagosan elutasító bizottsági választ (referencia: GESTDEM 6159/2008), és vonja le az összes ebből eredő következtetést a felperesnek a kért iratokba való betekintésével kapcsolatban;
másodsorban, amennyiben az Elsőfokú Bíróság úgy ítélné meg, hogy a Bizottság főtitkárságának 2009. április 15-i levelét - amely azt jelezte, hogy a Bizottságnak nem áll módjában a bizottsági iratokba (referencia: GESTDEM 6159/2008) betekintést nyújtani - elutasító határozatnak minősíti, azt semmisítse meg részben vagy egészben és vonja le ebből az összes ebből eredő következtetést a felperesnek a kért iratokba való betekintésével kapcsolatban;
kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen keresettel a felperes annak a bizottsági határozatnak a megsemmisítését kéri, amely hallgatólagosan elutasította az üzemanyag piacon végzett vizsgálattal kapcsolatosan a Bizottság és a görög versenyhatóság között az 1/2003 rendelet 11. cikkének (4) bekezdése címén folytatott levelezés egészéhez való hozzáférésre vonatkozó kérelmét. Másodsorban amennyiben az Elsőfokú Bíróság úgy ítéli meg, hogy a Bizottság főtitkárságának levelét - amely azt jelezte, hogy a Bizottságnak nem áll módjában a bizottsági iratokba a felperes kérelmének megfelelően betekintést nyújtani - kifejezett elutasító határozatnak kell tekinteni, a felperes e levél megsemmisítését kéri.
Keresete alátámasztására a felperes három jogalapra hivatkozik.
Az EK 253. cikk megsértésére vonatkozó első jogalapban a felperes arra hivatkozik, hogy mivel az elutasítás hallgatólagos volt, az alperes a határozat természeténél fogva nem nyújtott olyan indokolást, amely lehetővé tette volna, hogy a felperes megismerhesse az elutasítás indokait.
Az arra az esetre vonatkozóan másodlagosan felhozott második jogalapjában, amennyiben az Elsőfokú Bíróság úgy ítélné meg, hogy a Bizottság főtitkárságának levele megtámadható határozatnak minősül, illetve hogy a Bizottság főtitkárságának újabb. 2009. június 18-i levele tartalmazza a hallgatólagos határozat valódi indokait, a felperes arra hivatkozik, hogy a nyújtott indokolás nem felel meg az EK 253. cikknek, illetve a 1049/2001 rendelet
1 szövegének, illetve szellemének.
Az EK 255. cikk és az 1049/2001 rendelet megsértésére vonatkozó harmadik jogalapban a felperes azt állítja, hogy azon iratok, amelyekhez hozzáférést kért, nem tartoznak az 1049/2001 rendeletben meghatározott, az átláthatóság elve alóli kivételek közé. E tekintetben a felperes előadja, hogy:
- a Bizottság nem vizsgálta meg egyenként az iratokat, hanem a rendelet által meghatározott kivételeket iratcsoportokra nézve általánosságban mérlegelte;
- a Bizottság a 1049/2001 rendelet 4. cikkének (5) bekezdése alapján nem fordulhatott volna közvetlenül a görög versenyhatósághoz annak érdekében, hogy fogaljon állást az iratok közzétételével kapcsolatosan, mivel kizárólag az adott tagállam jogosult kérni a Bizottságtól, hogy ne tegye közzé az adott iratokat;
- a Bizottság helytelenül hivatkozott a 1049/2011 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésében meghatározott kereskedelmi érdekek védelmére vonatkozó kivételre ahhoz, hogy az iratok összességéhez való hozzáférést megtagadja, mivel lehetősége lett volna a bizalmas információkat eltávolítani ezen iratokból;
- a Bizottság nem hivatkozhatott a 1049/2011 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében meghatározott "ellenőrzések és vizsgálatok céljának" védelmére vonatkozó kivételre, mivel a görög versenyhatóság már végeges határozatot hozott a szóban forgó ügyben;
- a Bizottság továbbá arra sem hivatkozhatott a határozathozatali eljárásra vonatkozó kivételre, vagy azért, mert azok a dokumentumok, amelyekhez a felperes hozzáférést kért, nem tartoznak a határozathozatali eljárás hatálya alá, vagy azért, mert a hozzáférés nem veszélyeztetné súlyosan a fenti eljárást.
Végül a felperes azt állítja, hogy mindenesetre a szóban forgó dokumentumok közzétételéhez nyomósabb közérdek is fűződik, vagyis az, hogy a közösségi jog egységes hatékony alkalmazása biztosítva legyen.
____________1 - Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2001. május 31-i 1049/2001/EK parlamenti rendelet (HL L 145., 43. o., magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).