A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (első tanács)
2015. május 12.(*)
„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – A kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs tevékenységre vonatkozó hatodik keretprogram keretében megkötött bizonyos kutatási szerződések teljesítésére irányuló pénzügyi ellenőrzéssel összefüggésben figyelembe vett dokumentumok – A hozzáférés megtagadása – Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljainak védelmére vonatkozó kivétel – Konkrét és egyedi vizsgálatra vonatkozó kötelezettség – Nyomós közérdek”
A T‑480/11. sz. ügyben,
a Technion – Israel Institute of Technology (székhelye: Haifa [Izrael]),
a Technion Research & Development Foundation Ltd (székhelye: Haifa)
(képviselik őket kezdetben: D. Grisay és D. Piccininno, később: Grisay és C. Hartman ügyvédek)
felpereseknek
az Európai Bizottság (képviselik kezdetben: P. Costa de Oliveira és C. ten Dam, később: F. Clotuche‑Duvieusart, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen
az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozásához és az innovációhoz hozzájáruló kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs tevékenységére vonatkozó hatodik keretprogramja (2002–2006) keretében megkötött bizonyos kutatási szerződések teljesítésére irányuló pénzügyi ellenőrzéssel összefüggésben figyelembe vett dokumentumokhoz való hozzáférést a Technion – Israel Institute of Technologytól megtagadó, 2011. június 30‑i bizottsági határozat megsemmisítése iránt benyújtott kérelme tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK (első tanács)
tagjai: H. Kanninen elnök, I. Pelikánová és E. Buttigieg (előadó) bírák,
hivatalvezető: S. Spyropoulos tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2014. május 14‑i tárgyalásra,
meghozta a következő
Ítéletet
A jogvita előzményei
1 A felperes Technion – Israel Institute of Technology és a Technion Research & Development Foundation Ltd (a továbbiakban: TRDF) az oktatás és a kutatás területén működő két jogalany. Konkrétabban, a Technion 1912‑ben létrehozott műszaki egyetem, míg az 1952‑ben alapított TRDF a 100%‑ban a Technion tulajdonában álló és teljes egészében az ezen utóbbi által finanszírozott alapítvány, amely a Technion részvételével zajló projektek pénzügyi és adminisztratív aspektusait kezeli.
2 2003 decemberében és 2006 júliusában a Technion – szerződő felek különböző konzorciumainak tagjaként – az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozásához és az innovációhoz hozzájáruló kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs tevékenységére vonatkozó hatodik keretprogramja (2002–2006) keretében az Európai Közösségek Bizottságával négy szerződést kötött, jelesül a 2003. december 3‑án aláírt, 507749. sz. Terregov‑szerződést, a 2003. december 11‑én aláírt, 507126. sz. Cocoon‑szerződést, a 2003. december 17‑én aláírt, 507767. sz. Qualeg‑szerződést, valamint a 2006. július 24‑én aláírt, 034984. sz. Mosaica‑szerződést.
3 2009. április 29‑i levelében a Bizottság tájékoztatta a Techniont arról a döntéséről, hogy a Mosaica‑, a Cocoon‑ és a Qualeg‑szerződés keretében követelt költségekre vonatkozó, az említett szerződések II. mellékletében szereplő általános feltételek II.29. cikke alapján pénzügyi ellenőrzést fog folytatni. Az ellenőrzést a Bizottságtól független, és az ő képviseletében eljáró könyvvizsgáló cég (a továbbiakban: könyvvizsgáló) fogja elvégezni.
4 2010. május 10‑én a könyvvizsgáló közölte a Technionnal a könyvvizsgálati jelentés tervezetét. A könyvvizsgáló a végezetül ellenőrzött minden egyes szerződés – a Terregov‑, a Cocoon‑, a Qualeg‑ és a Mosaica‑szerződés – tekintetében a Technion által a Bizottságtól követelt költségek kiigazítását javasolta.
5 Ami konkrétan a Cocoon‑, a Terregov‑ és a Mosaica‑szerződést illeti, a javasolt kiigazítások többek között az említett szerződések teljesítése céljából a Technion által ideiglenesen alkalmazott M. K. által nyújtott szolgáltatások címén a Technion által követelt személyzeti kiadásokra vonatkoztak. A könyvvizsgáló észlelte, hogy M. K. az ellenőrzéssel érintett időszak során egyidejűleg több jogalanynál dolgozott, annak ellenére, hogy őt a Technion teljes munkaidőben alkalmazta. A könyvvizsgáló szerint e – más tények által is alátámasztott – körülmény következtében nem lehet megállapítani a Technion által a Bizottságtól az M. K. által nyújtott szolgáltatások címén követelt időszak és költségek tényleges jellegét. A könyvvizsgálói jelentéstervezet ily módon az M. K. által a fent említett három szerződés keretében nyújtott szolgáltatások címén a Technion által követelt valamennyi személyzeti kiadás megtagadását javasolta.
6 2010. június 10‑én a Technion levélben fordult a könyvvizsgálóhoz, és a könyvvizsgálói jelentéstervezettel kapcsolatos észrevételeinek benyújtása céljából tizenöt napos kiegészítő határidőt kért. A Technion azt is kérte a könyvvizsgálótól, hogy adja át számára a Techniontól eltérő más jogalanyoknál az M. K. által akkor nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos valamennyi információt, amikor őt a Technion teljes munkaidőben alkalmazta.
7 2010. július 19‑i levelében a Bizottság engedélyezte a határidő kért meghosszabbítását. Azt is pontosította, hogy nem tudja biztosítani az M. K. által a Techniontól eltérő más jogalanyok részére nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos pénzügyi, illetve adminisztratív dokumentumok másolatait (a továbbiakban: vitatott dokumentumok), mivel ezeket a dokumentumokat olyan pénzügyi ellenőrzések keretében kapta, amelyeket – az alkalmazandó szerződéses kikötések értelmében – a bizalmasság elvének megfelelően folytattak le. A Bizottság mindazonáltal megerősítette, hogy rendelkezik az M. K. által a Techniontól eltérő más jogalanyok részére az ellenőrzéssel érintett időszak során nyújtott olyan szolgáltatásokra vonatkozó bizonyítékkal, amelyek tekintetében az Európai Unió által finanszírozott projektek keretében összegeket követeltek.
8 2010. augusztus 13‑i levelében a Technion kifogásolta a vitatott dokumentumok közlésének Bizottság általi megtagadását, és azzal érvelt, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30‑i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.) szereplő egyik kivétel sem igazolhatja azt. Jelezte tehát, hogy fenntartja a vitatott dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmét. Azt is megkérdezte a Bizottságtól, hogy van‑e lehetőség a vitatott dokumentumokhoz való részleges hozzáférésre, és – a teljesség érdekében – pontosította, hogy a könyvvizsgálói jelentéstervezetben és a Bizottság 2010. július 19‑i levelében említett információk nem bizonyítják jogilag megkövetelt módon az M. K.‑nak felrótt cselekményeket.
9 A Bizottság 2010. október 4‑i levelében válaszolt. Ebben a levélben a Bizottság jelezte, hogy az Unió által finanszírozott, a Technion részvételével zajló azon projekteket illetően, amelyek tekintetében a tőle eltérő más jogalanyok az M. K. által nyújtott szolgáltatásoknak megfelelő összegeket követeltek, át tudja adni a Technionnak a projektirányítási jelentések (project management reports, a továbbiakban: PM‑jelentések) másolatát, mivel azokat olyan konzorciumok dolgozták ki, amelyeknek a Technion tagja volt, és mivel ennélfogva azok tartalma számára ismert. A Bizottság csatolta a levélhez a Qualeg‑ és a Mosaica‑projektekkel kapcsolatos PM‑jelentések másolatát.
10 A Bizottság ugyanakkor jelezte, hogy a többi konzorcium tagjainál végzett könyvvizsgálatok keretében szerzett, a nem a Technion részvételével zajló projektekkel kapcsolatos, valamint az egyik vizsgálat keretében megszerzett dokumentumok az 1049/2001 rendelet 4. cikkében előírt, az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmével kapcsolatos kivétel hatálya alá tartoznak. A Bizottság szerint, mivel a vizsgálat még folyamatban volt, a vitatott dokumentumok hozzáférhetővé tétele sértette volna annak megfelelő lefolytatását és érinthette volna a felek érdekeit.
11 A Bizottság egyébként 2010. október 4‑i levelében rámutatott arra a lehetőségre, hogy a Technion a Bizottság főtitkárához a vitatott dokumentumokhoz való hozzáférést megerősítő kérelmet nyújthat be.
12 2010. október 18‑i levelével a Technion a vitatott dokumentumokhoz való hozzáférést megerősítő kérelmet nyújtott be. Ebben a levélben többek között arra hivatkozott, hogy a vitatott dokumentumok közlése – amely dokumentumokat a következőképpen határozott meg: „[a] dokumentumok, amelyek alapján a könyvvizsgálók az [M. K.] számára eszközölt kifizetések tekintetében felmerült valamennyi kiadás elutasítását javasolják” – nem veszélyezteti a különböző könyvvizsgálati eljárások megfelelő, akkori és jövőbeli lefolytatását, hanem éppen ellenkezőleg, lehetővé teszi a Technion számára, hogy tisztázza az e dokumentumokban szereplő információkat, a Bizottság számára pedig, hogy a különböző projektek elvégzésének módjával kapcsolatban megfelelőbb tájékoztatást kapjon. A Technion ismételten megkérdezte a Bizottságot a vitatott dokumentumokhoz való, legalább részleges hozzáférés lehetőségéről.
13 A Bizottsághoz címzett, 2010. október 19‑i levelében a Technion hangsúlyozta, hogy a Bizottság álláspontja nem teszi lehetővé számára, hogy kialakíthassa észrevételeit azon vitatott dokumentumok tartalmára vonatkozóan, amelyek alapján a könyvvizsgálói jelentéstervezet az M. K. által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos valamennyi összeg elutasítását javasolta. A Technion hozzáfűzte, hogy a Bizottság által a 2010. július 19‑i és október 4‑i levélben továbbított információk nem bizonyítják jogilag megkövetelt módon az M. K.‑nak felrótt cselekményeket.
14 2010. október 26‑án a Bizottság Főtitkársága elismerte a vitatott dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó megerősítő kérelem átvételét, és tájékoztatta a Techniont, hogy kérelmére tizenöt munkanapon belül válaszolni fognak.
15 2010. november 18‑i és december 9‑i levelében a Bizottság Főtitkársága bejelentette, hogy ahhoz, hogy a vitatott dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó említett kérelemre reagálhasson, meg kell hosszabbítania az 1049/2001 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírt határidőt.
16 2011. június 30‑i határozatában (a továbbiakban: megtámadott határozat) a Bizottság főtitkára megerősítette a vitatott dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadását.
17 A Bizottság főtitkára elsősorban pontosította a vitatott dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem tárgyát, és arra a következtetésre jutott, hogy ez a kérelem többek között a Techniontól eltérő jogalanyokra vonatkozó, a vizsgálat keretében megszerzett és összeállított dokumentumokra irányul. Jelezte, hogy ezen az alapon a Bizottság 52 olyan adminisztratív jellegű dokumentumot azonosított, amelyek harmadik személyektől származtak, és amelyek az M. K.‑nak felrótt cselekményeket megerősítő, szerződéses vagy pénzügyi információkat tartalmaztak. Ezek a más jogalanyoknál lefolytatott könyvvizsgálatokból származó dokumentumok részét képezték azoknak az adatoknak, amelyek hozzájárultak a Technionnal kapcsolatos könyvvizsgálat következtetéseihez.
18 A Bizottság főtitkára másodsorban pontosította, hogy az érintett dokumentumokat nem lehet leírni anélkül, hogy tartalmuk hozzáférhetővé ne váljon.
19 A Bizottság főtitkára harmadsorban jelezte, hogy a szóban forgó 52 dokumentum mindegyike nyilvánvalóan az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében előírt, az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmével kapcsolatos kivétel hatály alá tartozik. Az említett dokumentumok hozzáférhetővé tétele sértette volna a könyvvizsgálatok megfelelő lefolytatását, és megakadályozhatta volna, hogy a Bizottság következtetésekre jusson, valamint hogy – adott esetben – megtegye a megfelelő nyomon követési intézkedéseket.
20 A Bizottság főtitkára negyedsorban jelezte, hogy a kért dokumentumokat az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő, a magánélet és a magánszemély becsületének védelmével kapcsolatos kivétel alapján sem lehet hozzáférhetővé tenni, mivel azok az M. K.‑ra és más személyekre vonatkozó személyes adatokat tartalmaznak.
21 A Bizottság főtitkára ötödsorban jelezte, hogy a kért dokumentumokhoz való részleges hozzáférés nem lehetséges, mivel azok összességükben a fent említett két kivétel hatálya alá tartoznak.
22 Végezetül hatodsorban a Bizottság főtitkára megjegyezte, hogy a Technionnak a vitatott dokumentumokhoz való hozzáféréshez fűződő érdeke magánjellegű, ennélfogva pedig azt nem lehet figyelembe venni az 1049/2001 rendelet alapján elvégzett elemzés keretében. A Technion nem bizonyította a hozzáférhetővé tétellel okozott sérelemmel szemben elsőbbséget élvező, ekként pedig a hozzáférhetővé tételt igazoló közérdek fennállását, és a Bizottság sem rendelkezik olyan információkkal, amelyek bizonyítanák az ehhez hasonló érdek fennállását. A Bizottság főtitkára tehát arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a könyvvizsgálat és valamennyi esetleges adminisztratív következmény védelme képezi a nyomós érdeket.
23 2011. augusztus 2‑i levelében a Bizottság tájékoztatta a Techniont, hogy megerősíti az elvégzett könyvvizsgálat eredményeit, valamint hogy a könyvvizsgálatot lezártnak tekinti. Emellett jelezte, hogy el fogja végezni a jogalap nélkül követelt költségek kiigazítását, valamint hogy e kiigazítások érinthetik a Technion részére teljesítendő jövőbeli kifizetéseket, illetve vele szemben visszafizetési felszólítás elfogadását eredményezhetik.
Az eljárás és a felek kérelmei
24 A Törvényszék Hivatalához 2011. szeptember 9‑én benyújtott keresetlevelükkel a felperesek előterjesztették a jelen keresetet.
25 A Törvényszék Hivatalához 2011. december 22‑én és 2012. január 9‑én benyújtott beadványukkal a Dán Királyság és a Finn Köztársaság kérelmezte, hogy a felperesek kérelmeinek támogatása végett beavatkozhasson a jelen ügyben.
26 2012. március 12‑i végzésével a Törvényszék első tanácsának elnöke helyt adott a fent említett beavatkozási kérelmeknek.
27 A Törvényszék Hivatalához 2012. április 13‑án, illetve április 30‑án benyújtott beadványával a Finn Köztársaság és a Dán Királyság tájékoztatta a Törvényszéket beavatkozásuk visszavonásáról.
28 A Törvényszék első tanácsának elnöke 2012. június 21‑i végzésével törölte a jelen ügyből a Finn Köztársaságot és a Dán Királyságot mint beavatkozókat.
29 Az előadó bíró jelentése alapján a Törvényszék (első tanács) a szóbeli szakasz megnyitásáról határozott, és az eljárási szabályzatának 64. cikkében előírt pervezető intézkedések keretében írásban kérdéseket intézett a felekhez, amelyekre azok az előírt határidőn belül válaszoltak.
30 A Törvényszék a 2014. május 14‑i tárgyaláson meghallgatta a felek szóbeli előadásait és a Törvényszék által feltett kérdésekre adott válaszaikat.
31 A szóbeli szakaszt a Törvényszék első tanácsa elnökének 2014. július 13‑i határozatával lezárták, azt követően, hogy a Bizottság az előírt határidőn belül benyújtott bizonyos, a Törvényszék által az eljárási szabályzat 64. cikke alapján a tárgyaláson kért dokumentumokat, a felperesek pedig előterjesztették az e dokumentumokkal kapcsolatos észrevételeiket.
32 A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
– semmisítse meg a megtámadott határozatot;
– a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
33 A Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék:
– a keresetet a TRDF tekintetében mint elfogadhatatlant utasítsa el;
– a keresetet a Technion tekintetében mind megalapozatlant utasítsa el;
– a felpereseket kötelezze a költségek viselésére.
A jogkérdésről
A keresetnek a TRDF tekintetében fennálló elfogadhatóságáról
34 A Bizottság – anélkül, hogy formálisan az eljárási szabályzat 114. cikke szerinti elfogadhatatlansági kifogást hozna fel – azzal érvel, hogy a kereset a TRDF tekintetében nem elfogadható, mivel az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében őt közvetlenül nem érinti a megtámadott határozat.
35 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Törvényszék feladata annak értékelése, hogy a megfelelő igazságszolgáltatás mit követel meg az ügy körülményei között (2002. február 26‑i Tanács kontra Boehringer ítélet, C‑23/00 P, EBHT, EU:C:2002:118, 50–52. pont). A jelen ügyben a Törvényszék úgy véli, hogy mindenekelőtt a kereset érdemében kell határozatot hozni.
Az ügy érdeméről
Előzetes észrevételek
36 A felperesek a jelen kereset alátámasztására négy jogalapot hoznak fel. Az első jogalap a vitatott dokumentumok Bizottság általi konkrét és egyedi vizsgálatának hiányán alapul. A második jogalap a vitatott dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadása céljából felhozott két kivétel alkalmazása során a Bizottság által elkövetett nyilvánvaló értékelési hibán alapul. A harmadik jogalap az 1049/2001 rendelet 4. cikke (6) bekezdésének megsértésén alapul, amennyiben a Bizottság nem biztosított részleges hozzáférést a vitatott dokumentumokhoz. A negyedik jogalap az arányosság elvének megsértésén alapul, amennyiben a Bizottság nem mérlegelte a hivatkozott kivételeket és a közérdeket.
37 Először az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében előírt, az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmével kapcsolatos kivétel alkalmazására vonatkozó jogalapokat kell megvizsgálni.
Az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében előírt kivétel alkalmazásáról
38 Első lépésben együttesen kell megvizsgálni a felperesek által felhozott első három megsemmisítési jogalapot. A Törvényszék a negyedik jogalapot második lépésben fogja megvizsgálni.
– A vitatott dokumentumok Bizottság általi konkrét és egyedi vizsgálatának hiányára, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében előírt kivétel alkalmazása során elkövetett nyilvánvaló értékelési hibára, valamint az 1049/2001 rendelet 4. cikke (6) bekezdésének megsértésére alapított első, második, illetve harmadik jogalapról
39 Az első és a harmadik jogalap keretében a felperesek azt kifogásolják, hogy a Bizottság nem vizsgálta konkrétan és egyenként a vitatott dokumentumokat. Véleményük szerint a Bizottság azzal, hogy a vitatott dokumentumokban szereplő konkrét információk helyett a dokumentumok egy kategóriájára – azaz a könyvvizsgálat keretébe tartozó dokumentumokra – hivatkozott, nem indokolta megfelelően a megtámadott határozatot. A vitatott dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálata hiányának következményeként a Bizottság nem tudta értékelni azt a lehetőséget, hogy részleges hozzáférést biztosítson a Technion számára, ekként pedig megsértette az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (6) bekezdését.
40 A második jogalap keretében a felperesek lényegében azzal érvelnek, hogy nyilvánvaló értékelési hibákat tartalmaznak a megtámadott határozatban annak bizonyítása céljából felhozott megfontolások, hogy a vitatott dokumentumok hozzáférhetővé tétele sértené az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok célját.
41 A Bizottság vitatja a felperesek valamennyi érvét.
42 Emlékeztetni kell arra, hogy az 1049/2001 rendelet meghatározza az uniós intézmények dokumentumaihoz való, az EUMSZ 15. cikkben előírt hozzáférési jog elveit, feltételeit és korlátait. Az említett rendelet 4. cikkének (2) és (6) bekezdése értelmében:
„(2) Az intézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel [helyesen: hozzáférhetővé tétel] hátrányosan befolyásolná [helyesen: sértené] a következők védelmét:
[…]
– ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok célja,
kivéve, ha a nyilvánosságra hozatalhoz [helyesen: hozzáférhetővé tételhez] nyomós közérdek fűződik.
[…]
(6) Ha a kivételek bármelyike a kért dokumentumnak csak részeit érinti, a dokumentum fennmaradó részei közzétehetők [helyesen: hozzáférhetővé tehetők].”
43 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a dokumentumokhoz való hozzáférés alóli kivételeket megszorítóan, az uniós intézmények dokumentumaihoz való, a lehető legszélesebb körű nyilvános hozzáférés általános elvének alkalmazását nem meghiúsító módon kell értelmezni és alkalmazni (2007. december 18‑i Svédország kontra Bizottság ítélet, C‑64/05 P, EBHT, EU:C:2007:802, 66. pont; 2008. július 1‑jei Svédország és Turco kontra Tanács ítélet, C‑39/05 P és C‑52/05 P, EBHT, EU:C:2008:374, 36. pont; 2006. július 6‑i Franchet és Byk kontra Bizottság ítélet, T‑391/03 és T‑70/04, EBHT, EU:T:2006:190, 84. pont).
44 Egyebekben a Törvényszék pontosította, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet konkrétan kell vizsgálni. Egyrészt ugyanis önmagában az a körülmény, hogy valamely dokumentum egy kivétellel védett érdeket érint, nem elégséges e kivétel alkalmazásának igazolására (lásd: 2005. április 13‑i Verein für Konsumenteninformation kontra Bizottság ítélet, T‑2/03, EBHT, a továbbiakban: VKI‑ítélet, EU:T:2005:125, 69. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). A kivétel alkalmazása főszabály szerint csupán abban az esetben igazolható, ha az intézmény előzetesen értékelte egyfelől, hogy a dokumentumhoz való hozzáférés konkrétan és ténylegesen sérti‑e a védett érdeket, másfelől az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti esetekben azt, hogy nem fűződik‑e az érintett dokumentum hozzáférhetővé tételéhez nyomós közérdek. Másrészt a védett érdek sérelme kockázatának ésszerűen előreláthatónak, és nem pusztán hipotetikusnak kell lennie (lásd: a fent hivatkozott VKI‑ítélet, EU:T:2005:125, 69. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
45 Ennek a konkrét vizsgálatnak ki kell tűnnie a határozat indokolásából (lásd: a fenti 44. pontban hivatkozott VKI‑ítélet, EU:T:2005:125, 69. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
46 Ezt a konkrét vizsgálatot egyebekben a kérelemmel érintett minden egyes dokumentum tekintetében el kell végezni. Az 1049/2001 rendeletből következik ugyanis, hogy a rendelet 4. cikkének (1)–(3) bekezdésében említett kivételeket „egy” dokumentumra alkalmazandóként határozzák meg (lásd: VKI‑ítélet, fenti 44. pont, EU:T:2005:125, 70. pont).
47 A dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálata is szükséges, mivel – még akkor is, ha egyértelmű, hogy a hozzáférés iránti kérelem kivétel hatálya alá tartozó dokumentumokra irányul – egyedül az ilyen vizsgálat teheti lehetővé, hogy az intézmény értékelje az 1049/2001 rendelet 4. cikke (6) bekezdésének megfelelő részleges hozzáférés kérelmező részére való biztosításának lehetőségét (2011. június 7‑i Toland kontra Parlament ítélet, T‑471/08, EBHT, EU:T:2011:252, 30. pont).
48 Az ítélkezési gyakorlatból ugyanakkor kitűnik, hogy vannak kivételek az érintett intézménynek az azon dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatára irányuló kötelezettsége alól, amely dokumentumokhoz a hozzáférést kérték, ekként pedig azon kötelezettsége alól, hogy azokat eléggé pontosan írja le és minden egyes érintett dokumentum tartalmára vonatkozóan részletes indokolással szolgáljon. Különösen, a Törvényszék több alkalommal megállapította, hogy amikor az intézmény által az 1049/2001 rendelet alapján megfogalmazott hozzáférés iránti kérelemre válaszul főszabály szerint elvégzendő konkrét és egyedi vizsgálat célja az érintett intézmény számára egyrészt annak mérlegelésének lehetővé tétele, hogy mennyiben alkalmazható a hozzáférési jog alóli valamely kivétel, másrészt a részleges hozzáférés lehetőségének mérlegelése, akkor e vizsgálat szükségtelen lehet, ha az adott ügy egyedi körülményei alapján nyilvánvaló, hogy a hozzáférést meg kell tagadni, vagy éppen hogy engedélyezni kell. Ez lehet a helyzet többek között akkor, ha egyes dokumentumok vagy nyilvánvalóan teljes egészükben a hozzáférési jog alóli kivétel hatálya alá tartoznak, vagy éppen ellenkezőleg, nyilvánvalóan teljes egészükben hozzáférhetőek, vagy a Bizottság azokat ugyanilyen körülmények között már konkrétan és egyenként értékelte ( VKI‑ítélet, fenti 44. pont, EU:T:2005:125, 75. pont; 2007. szeptember 12‑i API kontra Bizottság ítélet, T‑36/04, EBHT, EU:T:2007:258, 58. pont; 2011. szeptember 9‑i LPN kontra Bizottság ítélet, T‑29/08, EBHT, EU:T:2011:448, 114. pont).
49 Ebből következik, hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikke rendelkezéseinek megsértésére alapított jogalapok vizsgálatának keretében a Törvényszéknek ellenőriznie kell, hogy a Bizottság elvégezte‑e mindegyik kért dokumentum konkrét és egyedi vizsgálatát, vagy pedig bizonyította‑e, hogy a megtagadott dokumentumok nyilvánvalóan teljes egészükben valamely kivétel hatálya alá tartoznak (lásd ebben az értelemben: 2014. március 20‑i Reagens kontra Bizottság ítélet, T‑181/10, EU:T:2014:139, 65. pont).
50 A jelen ügyben emlékeztetni kell arra, hogy a vitatott dokumentumokhoz való hozzáférés iránti, az 1049/2001 rendeleten alapuló kérelemnek az első válaszban (lásd a fenti 9. pontot) szereplő és – a Technion általi kifogásolás hiányában – a megtámadott határozatban megismételt (lásd a fenti 17. pontot) tárgya a Techniontól eltérő jogalanyoktól származó és az e jogalanyokkal kapcsolatos dokumentumokra vonatkozott, amelyek alapján a könyvvizsgáló az M. K. szolgáltatásai címén a Technion által a Bizottságtól követelt költségek támogathatatlanságával kapcsolatos, a könyvvizsgálói jelentéstervezetben szereplő ideiglenes következtetésre jutott. Amint az többek között a 2010. október 19‑i levélből kitűnik, a Technion azzal érvelt, hogy az említett dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadása miatt nem tudta jogait megvédeni a kontradiktórius könyvvizsgálati eljárásban.
51 A Bizottság a megtámadott határozatban a következőket jelezte:
„A [hozzáférés iránti kérelem] alap[já]n 52 olyan adminisztratív jellegű dokumentumot azonosítottunk, amelyek harmadik személyektől származtak, és olyan szerződéses és/vagy pénzügyi információkat tartalmaztak, amelyek megerősítik, hogy [M. K.] a Technion projektjeiben való részvétellel azonos időszakok során egyidejűleg kutatási projektekben vállalt szerepet a Techniontól eltérő más jogalanyok javára. Ezek a más jogalanyoknál lefolytatott könyvvizsgálatokból származó dokumentumok részét képezik azoknak az adatoknak, amelyek hozzájárultak a Technionnal kapcsolatos könyvvizsgálat következtetéseihez.”
52 A Bizottság ezután jelezte, hogy a jelen ügyben a vitatott dokumentumokat nem lehet leírni anélkül, hogy tartalmuk hozzáférhetővé ne váljon. Kifejtette, hogy ami a Technion kérelmének a könyvvizsgálatok részét képező dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó részét illeti, e dokumentumoknak a megtámadott határozatban a tartalmuk bizalmasságának igazolása céljából történő meghatározása és részletes leírása sérthette volna a könyvvizsgálatokat, ekként pedig megfoszthatta az alkalmazandó kivételeket alapvető céljuktól.
53 A Bizottság ezután megerősítette, hogy valamennyi vitatott dokumentum ebben a szakaszban nyilvánvalóan az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében előírt kivétel hatály alá tartozik. A Bizottság ugyanis úgy vélte, hogy a teljes egészében a könyvvizsgálatok igazgatási iratainak részét képező dokumentumok hozzáférhetővé tétele sértené e könyvvizsgálatok megfelelő lefolytatását, és megakadályozná, hogy a Bizottság következtetésekre jusson, és hogy – adott esetben – megtegye a megfelelő nyomon követési intézkedéseket.
54 A Bizottság konkrétabban pontosította, hogy a vitatott dokumentumok hozzáférhetővé tétele lehetővé teheti az érintett személyek számára, hogy megakadályozzák a szóban forgó könyvvizsgálatok megfelelő lefolytatását, valamint a megfelelő nyomon követési intézkedések megtételét. Egyebekben jelezte, hogy a hozzáférhetővé tétel révén a nyilvánosság – az érintett jogalanyokhoz hasonlóan – megismerné a Bizottság stratégiáját, ekként az nemcsak a folyamatban lévő könyvvizsgálatokat, hanem más vizsgálatokat és esetleges nyomon követési intézkedéseket is megfosztana hatékonyságuktól. A Bizottság végezetül hangsúlyozta, hogy szolgálatainak a könyvvizsgálatokat függetlenül, külső nyomástól mentesen kell tudniuk lefolytatni.
55 Helyt kell adni a Bizottság azon következtetésének, amelynek értelmében valamennyi, a Bizottság vizsgálata alapján szám szerint 52 vitatott dokumentum nyilvánvalóan az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében szereplő kivétel hatálya alá tartozik.
56 Elsősorban meg kell állapítani, hogy a Technion az 1049/2001 rendelet értelmében általánosságban és átfogóan kérte a tőle eltérő jogalanyoktól származó és az e jogalanyokra vonatkozó olyan dokumentumokhoz való hozzáférést, amelyek alapján a könyvvizsgáló az M. K. szolgáltatásai címén a Technion által a Bizottságtól követelt költségek ténylegességére vonatkozó, a könyvvizsgálói jelentéstervezetben szereplő ideiglenes következtetésekre jutott. Ily módon magából a hozzáférés iránti kérelem megfogalmazásából következik, hogy az nyilvánvalóan olyan dokumentumokra vonatkozott, amelyek mindegyike a Technionnal kapcsolatos könyvvizsgálat igazgatási iratainak részét képezte, és amelyek következésképpen az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében előírt kivétel hatály alá tartoztak.
57 Másodsorban az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében előírt kivétel alkalmazásának megalapozottságát illetően megjegyzendő, hogy a Technionnal kapcsolatos könyvvizsgálat a megtámadott határozat elfogadásának időpontjában még folyamatban volt. Ez a körülmény hangsúlyosabbá tette annak előrelátható kockázatát, hogy a vitatott dokumentumoknak a nyilvánosság részére való hozzáférhetővé tétele sérti a könyvvizsgálat célját, amely a jelen esetben a Technion által követelt költségek szükségességének és támogathatóságának vizsgálatából, végső soron pedig az Unió pénzügyi érdekeinek védelméből állt. Amint azt ugyanis a Bizottság a megtámadott határozatban megjegyezte, a hozzáférhetővé tétel annak az előrelátható kockázatnak tette volna ki a könyvvizsgálót és a Bizottság illetékes szolgálatait, hogy külső nyomás éri őket, ami sérthette volna a Technionnal kapcsolatos könyvvizsgálat hatékonyságát. A hozzáférhetővé tétel továbbá korlátozhatta volna a Bizottság azon mozgásterét, amellyel a Technionnal kapcsolatos könyvvizsgálat véglegesítését és lezárását követően e könyvvizsgálat eredményein alapuló további könyvvizsgálatok és vizsgálatok lefolytatása terén rendelkezik.
58 Ezen túlmenően megjegyzendő, hogy a Mosaica‑, a Cocoon‑ és a Qualeg‑szerződés II. mellékletében szereplő általános feltételek II.29. cikke értelmében a Bizottság javára végzett könyvvizsgálatot a bizalmasság elvének megfelelően kell lefolytatni, ami azt jelenti – amint azt a felek a Törvényszék által feltett egyik írásbeli kérdésre adott válaszaikban megerősítették – hogy a könyvvizsgáló rendelkezésére bocsátott dokumentumokat és információkat e kikötés értelmében nem lehet harmadik felekkel közölni és számukra hozzáférhetővé tenni. Ebből következik, hogy a dokumentumoknak az 1049/2001 rendelet alapján történő hozzáférhetővé tétele sértené e szerződéses kikötés lényegét, amennyiben lehetővé tenné harmadik felek – azaz a nyilvánosság – számára, hogy hozzáférjenek a fent említett dokumentumokhoz.
59 A fenti megfontolásokból tehát az következik, hogy a jelen ügybeli körülmények között – azaz tekintettel a hozzáférés iránti kérelem megfogalmazására, arra, hogy ez a kérelem a Technionnal kapcsolatos könyvvizsgálat igazgatási iratainak részét képező dokumentumokra vonatkozott, valamint arra, hogy ez a könyvvizsgálat a megtámadott határozat elfogadásának időpontjában még mindig folyamatban volt – a Bizottság jogszerűen vélte úgy, hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése alapján nyilvánvalóan anélkül kell megtagadni az említett dokumentumokhoz való hozzáférést, hogy a vitatott dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatának elvégzése szükséges volna.
60 Egyebekben a Bizottság, mivel megalapozottan nem végezte el a vitatott dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatát, megalapozottan vélte úgy, hogy az említett dokumentumok összessége nyilvánvalóan az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében előírt kivétel hatálya alá tartozik, és hogy nem kell részleges hozzáférést biztosítania (lásd ebben az értelemben és analógia útján: LPN kontra Bizottság ítélet, fenti 48. pont, EU:T:2011:448, 127. pont).
61 A felperesek által a Törvényszék előtt előterjesztett érvek nem kérdőjelezik meg a Bizottság azon következtetését, hogy a vitatott dokumentumok teljes egészükben nyilvánvalóan az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében előírt kivétel hatálya alá tartoznak.
62 A felperesek elsősorban azzal érveltek, hogy a vitatott dokumentumok hozzáférhetővé tétele nem veszélyezteti a könyvvizsgálati eljárás megfelelő lefolytatását, sem pedig az által elérni kívánt célokat, mivel az említett dokumentumokban szereplő információk csupán tisztán tényszerű megállapításokat képeztek. Következésképpen elképzelhetetlen bármilyen nyomás, befolyás vagy alkudozás.
63 Ezt az érvet el kell utasítani, mivel a vitatott dokumentumok tényszerű jellege nem zárja ki a könyvvizsgálóra és a Bizottság szolgálataira gyakorolt esetleges nyomást, valamint a cselekményeik befolyásolására tett kísérleteket. Amint azt ugyanis a Bizottság helytállóan megjegyzi, ha a Törvényszék helyt adna a felperesek érvének, a könyvvizsgálatokkal kapcsolatos kivétel elveszítené célját, mivel a könyvvizsgálatok – jellegüknél fogva – tényszerű adatok ellenőrzésére irányulnak. Márpedig az e kivétellel védett érdek annak lehetővé tétele, hogy a könyvvizsgálatokat függetlenül és a könyvvizsgálattal érintett jogalany, más érdekelt jogalanyok, vagy a nyilvánosságtól érkező nyomás nélkül folytassák le.
64 A felperesek másodsorban – a Franchet és Byk kontra Bizottság ítéletre, fenti 43. pont (EU:T:2006:190, 111. és 112. pont), és a Toland kontra Parlament ítéletre, fenti 47. pont (EU:T:2011:252, 45. pont), támaszkodva – azzal érvelnek, hogy a Bizottság azon indokolása, amely szerint a vitatott dokumentumok hozzáférhetővé tétele esetében fennáll a jövőbeli könyvvizsgálatok megfelelő lefolytatása megakadályozásának kockázata, azt eredményezi, hogy egy esetleges, jövőbeni, talán távoli, a különböző hatóságok gyorsaságától és gondosságától függő esemény bekövetkezéséhez kötik az említett dokumentumokhoz való hozzáférést. Ez a megoldás ellentétes lenne a dokumentumokhoz való hozzáférés azon céljával, amely abból áll, hogy a polgárok számára lehetővé váljon a közhatalom gyakorlása jogszerűségének hatékonyabb ellenőrzése.
65 Mindazonáltal megjegyzendő, hogy a Franchet és Byk kontra Bizottság ítélet, fenti 43. pont (EU:T:2006:190), és Toland kontra Parlament ítélet fenti 47. pont (EU:T:2011:252), alapjául szolgáló ügyektől eltérően – amely ügyekben a szóban forgó vizsgálat és könyvvizsgálat a dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó határozat elfogadásakor már lezárult – a jelen ügyben a Technionnal kapcsolatos könyvvizsgálat még folyamatban volt a megtámadott határozat elfogadásának időpontjában. Ennélfogva a vitatott dokumentumok hozzáférhetővé tétele nemcsak az e könyvvizsgálatot lezáró jelentés utáni esetleges következményeket, hanem a Technionnal kapcsolatban folyamatban lévő könyvvizsgálatot is sérthette volna.
66 Harmadsorban nem lehet elfogadni a felperesek azon érvét sem, amely szerint a Technionnal kapcsolatos könyvvizsgálatot nem veszélyeztethette volna a vitatott dokumentumok hozzáférhetővé tétele, mivel annak lezárása a megtámadott határozat elfogadásának időpontjában folyamatban volt. Bebizonyosodott ugyan, hogy a könyvvizsgálatot a megtámadott határozat elfogadása után egy hónappal és pár nappal zárták le, valamint hogy maga a Bizottság jelezte a megtámadott határozatban, hogy a könyvvizsgálatot hamarosan lezárják. Nem vitatott ugyanakkor, hogy a megtámadott határozat elfogadásának időpontjában még nem fogadták el a könyvvizsgálati eljárást lezáró végleges jelentést, és hogy továbbra is lehetséges és elképzelhető volt, hogy sor fog kerülni az e könyvvizsgálattal kapcsolatos további vizsgálati tevékenységekre. Ennélfogva meg kell megállapítani, hogy a vitatott dokumentumoknak az 1049/2001 rendelet alapján a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételével egyrészről fennállt annak előrelátható és valós kockázata, hogy sérül a Technionnal kapcsolatban folyamatban lévő könyvvizsgálat hatékonysága, másrészről pedig az említet hozzáférhetővé tétel korlátozta volna a Bizottság szolgálatainak az elfogadott végleges jelentés következményeivel kapcsolatos mozgásterét.
67 A fenti fejtegetésekre figyelemmel a felhozott első három megsemmisítési jogalapot el kell utasítani.
– Az arányosság elvének az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében előírt kivétel és a közérdek mérlegelésének hiányából fakadó megsértésére alapított negyedik jogalapról
68 A felperesek azt kifogásolják, hogy a Bizottság nem mérlegelte az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében előírt kivételt és a vitatott dokumentumok hozzáférhetővé tételét igazoló közérdeket, ezzel pedig megsértette az arányosság elvét.
69 A felperesek előadják, hogy a Technion ahhoz fűződő egyéni érdekén túlmenően, hogy a kontradiktórius könyvvizsgálati eljárás keretében észrevételeire hivatkozhasson, az érintett projektekben részt vevő más jogalanyoknak a rájuk vonatkozóan folytatott könyvvizsgálatok és a Bizottság által esetlegesen követelt visszatérítések jogszerűségének vizsgálatához fűződő érdeke is fennáll.
70 A felperesek szerint a vitatott dokumentumok hozzáférhetővé tételéhez fűződő, a könyvvizsgálatok átláthatóságára irányuló közérdek is fennáll. Közérdek fűződik ugyanis annak vizsgálatához, hogy a Bizottság miként folytatja le a könyvvizsgálati eljárásokat, ahhoz hogy vizsgálni lehessen, hogy az állítólagos hiányosságok kijavítása céljából meghozott intézkedések megfelelőek és célravezetőek‑e. Az átláthatóságra ahhoz is szükség van, hogy a Bizottsággal szerződő felek életbe léptethessék a Bizottság által támasztott követelmények teljesítéséhez szükséges eljárásokat.
71 A Bizottság előadja, hogy a jelen jogalap nem megalapozott.
72 Emlékeztetni kell arra, hogy az 1049/2001 4. cikke (2) bekezdésének utolsó mondatrésze értelmében az uniós intézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a hozzáférhetővé tétel sértené az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmét, „kivéve, ha a hozzáférhetővé tételhez nyomós közérdek fűződik”.
73 A felperesek érvelésére és az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdése harmadik francia bekezdésének utolsó mondatrészére tekintettel a Törvényszék feladata a fent említett rendelkezésben említett nyomós közérdek hiányát megállapító megtámadott határozat megalapozottságának ellenőrzése.
74 Az 1049/2001 rendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében „[b]ármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy” jogosult az uniós intézmények dokumentumaihoz hozzáférni. Ebből fakadóan e rendelet célja, hogy mindenki számára biztosítsa a dokumentumokhoz való hozzáférést, nem csak a kérelmező számára a rá vonatkozó dokumentumokhoz való hozzáférést (Franchet és Byk kontra Bizottság ítélet, fenti 43. pont, EU:T:2006:190, 136. pont).
75 Így a kérelmezőnek az őt személyesen érintő dokumentumhoz való hozzáférés iránti egyéni érdeke az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének utolsó mondatrésze értelmében vett nyomós közérdek fennállásának értékelésével összefüggésben nem vehető figyelembe (lásd ebben az értelemben: Franchet és Byk kontra Bizottság ítélet, fenti 43. pont, EU:T:2006:190, 137. pont; lásd még ebben az értelemben, és analógia útján: Reagens kontra Bizottság ítélet, fenti 49. pont, EU:T:2014:139, 144. pont).
76 A jelen ügyben a felperesek több alkalommal hivatkoznak arra, hogy a Technionnak azért kell hozzáférnie a vitatott dokumentumokhoz, hogy hatékonyan hivatkozhasson jogaira a kontradiktórius könyvvizsgálati eljárásban. Márpedig a felperesek által hivatkozott ezen érdek a Technion magánérdeke, ennélfogva pedig nem bír relevanciával az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének utolsó mondatrészében előírt érdekek mérlegelésével összefüggésben (lásd a fenti 75. pontot). Még ha el is fogadnánk, hogy a Technion – a felperesek állításának megfelelően – rendelkezik a vitatott dokumentumokhoz való hozzáférés jogával, elegendő annak megállapítása, hogy ez a jog nem a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés 1049/2001 rendeletben szabályozott különös eszközei útján gyakorolható (lásd analógia útján: 2007. február 1‑jei Sison kontra Tanács ítélet, C‑266/05 P, EBHT, EU:C:2007:75, 48. pont). Ezenfelül emlékeztetni kell arra, hogy a Bizottság 2010. október 4‑i levelében (lásd a fenti 9. pontot) egyedileg és nem az 1049/2001 rendelet alapján közölte a Technionnal a Qualeg‑ és a Mosaica‑projekttel kapcsolatos PM‑jelentést, ily módon pedig – véleménye szerint – bizonyítékokkal szolgált az M. K.‑val szemben felrótt tények fennállására.
77 A fenti 76. pontban szereplő megfontolások alapján meg kell állapítani, hogy az érintett projektekben részt vevő többi jogalanynak a felperesek által hivatkozott érdeke (lásd a fenti 69. pontot) szintén magánjellegű érdeket képez.
78 Végezetül a nyilvánosságnak és a Bizottsággal szerződő feleknek a könyvvizsgálatok átláthatóságához fűződő, a felperesek által utolsósorban hivatkozott érdeke (lásd a fenti 70. pontot) ugyan közérdeket képez, amennyiben az objektív és általános jelleggel bír (lásd ebben az értelemben: Reagens kontra Bizottság ítélet, fenti 49. pont, EU:T:2014:139, 142. pont). A jelen ügybeli körülmények között azonban a könyvvizsgálatok átláthatóságához fűződő érdek nem annyira éles, hogy elsőbbséget kellene élveznie az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelméhez fűződő érdekkel szemben.
79 E tekintetben mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy az uniós bíróságnak már alkalma nyílt annak megállapítására, hogy az ahhoz fűződő közérdek, hogy egy dokumentum hozzáférhetővé váljon az átláthatóság elvének megfelelően, amely a polgárok döntéshozatalba történő erőteljesebb bevonásának biztosítására irányul, és azt célozza, hogy az adminisztráció a polgárok felé törvényesebben, hatékonyabban és felelősebben, demokratikus rendszerben működjön, nem azonos attól függően, hogy igazgatási eljárásra vonatkozó dokumentumról vagy olyan eljárásra vonatkozó dokumentumról van szó, amelynek keretében az uniós intézmény jogalkotói minőségben jár el (lásd ebben az értelemben: 2010. június 29‑i Bizottság kontra Technische Glaswerke Ilmenau ítélet, C‑139/07 P, EBHT, EU:C:2010:376, 60. pont; Reagens kontra Bizottság ítélet, fenti 49. pont, EU:T:2014:139, 140. pont).
80 Márpedig a jelen ügyben a vitatott dokumentumok nyilvánvalóan igazgatási eljárás – jelesül könyvvizsgálati eljárás – keretébe illeszkednek.
81 Ezután, a felpereseknek a könyvvizsgálati eljárások Bizottság általi lefolytatása módjának vizsgálatához fűződő közérdekkel kapcsolatos érvelésének (lásd a fenti 70. pontot) relevanciája azt feltételezi, hogy a vitatott dokumentumok a Bizottságnak a könyvvizsgálatok területén folytatott politikáját és általános módszerét tükrözik, és nem konkrétan valamely meghatározott vállalkozásra vonatkoznak. Márpedig a jelen ügyben nem ez a helyzet, amennyiben a vitatott dokumentumok – éppen a hozzáférés iránti kérelem értelmében – azok, amelyek tanúsítanák, hogy az M. K. által nyújtott szolgáltatások címén a Technion által követelt személyzeti kiadások nem felelnek meg a szerződésben előírt támogathatósági feltételeknek.
82 Végezetül a Bizottsággal szerződő feleknek a könyvvizsgálatok átláthatóságához fűződő érdekét (lásd a fenti 70. pontot) illetően meg kell jegyezni – amint arra a Bizottság jogszerűen hivatkozik –, hogy az említett szerződő felek az őket a Bizottsághoz kötő szerződéses jogviszony alapján rendelkeznek a Bizottság által támasztott követelmények teljesítését számukra lehetővé tevő, szükséges információk Bizottságtól való megszerzésére szolgáló eszközökkel.
83 A fenti három megfontolásra figyelemmel meg kell állapítani, hogy a jelen ügyben a könyvvizsgálatok átláthatóságához fűződő, a felperesek által hivatkozott érdek nem minősül az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdése utolsó mondatrészének értelmében vett „nyomós közérdeknek”.
84 A fenti fejtegetésekre figyelemmel a negyedik megsemmisítési jogalapot el kell utasítani.
85 Ennélfogva meg kell állapítani, hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében előírt, az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmével kapcsolatos kivétel alkalmazása során a Bizottság nem követett el hibát. Ebből következik, hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt, a magánélet és a magánszemély becsületének védelmével kapcsolatos kivétel alkalmazását illetően a Bizottság általi esetleges téves jogalkalmazás és az általa elkövetett esetleges értékelési hibák mindenesetre nem érintik a megtámadott határozat jogszerűségét, a felhozott jogalapokat pedig mint hatástalanokat kell elutasítani, amennyiben azok e másik kivétel alkalmazására vonatkoznak.
86 Következésképpen a keresetet anélkül kell teljes egészében elutasítani, hogy meg kellene vizsgálni a Bizottság által védekezésül felhozott elfogadhatatlansági kifogást.
A költségekről
87 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 2. §‑a alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A felpereseket, mivel pervesztesek lettek, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (első tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék a keresetet elutasítja.
2) A Törvényszék a Technion – Israel Institute of Technologyt és a Technion Research & Development Foundation Ltd‑t kötelezi a költségek viselésére.
Kanninen | Pelikánová | Buttigieg |
Kihirdetve Luxembourgban, a 2015. május 12‑i nyilvános ülésen.
Aláírások