2008. szeptember 5-én benyújtott kereset - Csepeli Áramtermelő kontra Bizottság

(T-370/08. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Csepeli Áramtermelő Kft. (Budapest, Magyarország) (képviselők: Máttyus Á., Ferenczi K., B. van de Walle de Ghelcke, T. Franchoo és D. Fessenko ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a határozatot abban a részében, amelyben e határozat a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatás kedvezményezettjeként a Csepeli Áramtermelőt azonosítja, valamint abban a részében, amelyben e határozat kötelezi Magyarországot, hogy a Csepeli Áramtermelővel téríttesse vissza az állítólagos állami támogatást és annak kamatait;

az Elsőfokú Bíróság a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a C 41/2005 - Magyarországon meg nem térülő költségek ügyben 2008. június 4-én hozott C (2008)2223 végleges bizottsági határozatot abban a részében, amelyben e határozat a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatás kedvezményezettjeként a felperest azonosítja, valamint abban a részében, amelyben e határozat kötelezi Magyarországot, hogy a felperessel téríttesse vissza az állítólagos állami támogatást és annak kamatait.

A felperes azt állítja, hogy a Bizottság elmulasztotta bizonyítani és megfelelően indokolni azt a következtetését, mely szerint az Atel AG tulajdonában álló felperes, aki az egyik magyarországi erőmű tulajdonosa, valamint a magyar állam tulajdonában álló villamosenergia-nagykereskedő, a Magyar Villamos Művek Rt. (MVM) között megkötött hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodás (HTM) a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatást képez. Kereseti kérelmeinek alátámasztása érdekében a felperes a következő jogalapokra hivatkozik:

A felperes az első jogalapjában azt állítja, hogy a Bizottság megsértette az EK 253. cikket és az EK 87. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem tett eleget az indokolási kötelezettségének és nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, amikor megállapította, hogy a felperes által megkötött HTM gazdasági előnyt biztosított a felperesnek.

A felperes a második jogalapjában azt állítja, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el annak megállapításával, hogy a felperes által megkötött HTM torzítja a versenyt.

A felperes a harmadik jogalapjában arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette az arányosság és az egyenlő bánásmód elvét, mivel a visszatéríttetési kötelezettség az ügy egyedi körülményeire tekintettel a közösségi jog általános elvei alapján nem indokolt. Ezenkívül a felperes azt állítja, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el azon módszer kapcsán, amelyet a visszatérítendő összegek kiszámítása érdekében alkalmazott.

____________