2012. február 13-án benyújtott kereset - Oil Turbo Compressor kontra Tanács
(T-63/12. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Oil Turbo Compressor Co. (magántulajdonú részvénytársaság) (Teherán, Irán) (képviselő: K. Kleinschmidt ügyvéd)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
semmisítse meg az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról szóló, 2011. december 1-jei 2011/783/KKBP tanácsi határozatot a felperesre vonatkozó részében;
hozzon pervezető intézkedést a Törvényszék eljárási szabályzata 64. cikkének értelmében, amelynek keretében felhívja az alperest arra, hogy nyújtson be a megtámadott határozattal kapcsolatos minden dokumentumot, amennyiben azok a felperesre vonatkoznak; és
az alperest kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes lényegében a következő jogalapokra hivatkozik:
Az első jogalap: a határozat alapjául szolgáló tények nyilvánvalóan téves értékelése
E jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy a megtámadott határozat téves tényeken alapszik. Ez különösen igaz az alperes azon feltevésére, amely szerint a felperes az EU által jegyzékbe vett (a megtámadott határozat I. mellékletének 48. pontja) társaság, a Sakhte Turbopomp va Kompressor (SATAK) (más néven: Turbo Compressor Manufacturer, TCMFG) leányvállalata. A felperes nem vesz részt sem közvetlenül, sem közvetve (olyan vállalkozás révén, amelyben részesedéssel bír) atomfegyverek elterjedésének veszélyével járó nukleáris tevékenységekben, illetve az atomfegyverek célba juttatására szolgáló rendszerek vagy más hordozóeszközök kifejlesztésében. Semmi nem igazolja tehát az alperes határozatát, sem az általa a felperesnek az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Alapjogi Charta) által biztosított jogai megsértését.
Ezzel összefüggésben a felperes azt állítja, hogy az alperes megsértette az Alapjogi Charta 16. cikke által biztosított vállalkozás szabadságát az általa jogszerűen szerzett tulajdon használatát, és különösen az azzal való rendelkezést az Európai Unióban (az Alapjogi Charta 17. cikke), valamint a Charta 20. és 21. cikke által biztosított egyenlő bánásmód elvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
A második jogalap: a felperes tisztességes eljáráshoz és a hatékony bírói jogvédelemhez való jogának megsértése
E jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy a megtámadott határozat I. mellékletének 48. pontjában említett indok túl általános, és hogy önmagában nem igazolható az alapvető jogai ilyen súlyos sérelme. A felperes szerint az alperes nem adja elő azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyek állítása szerint a birtokában vannak. Magának a felperesnek nincs tudomása semmilyen olyan tényről vagy bizonyítékról, amely igazolhatná a megtámadott határozatot.
3. A harmadik jogalap: az arányosság elvének megsértése
A felperes azt állítja, hogy a megtámadott határozat sérti az arányosság elvét, mivel a 2010/413/KKBP határozat II. mellékletébe történő felvétele nem volt ésszerűen arányos a határozat célkitűzésével, amely Iráni Iszlám Köztársaságban az atomfegyverek elterjedésének veszélyével járó nukleáris tevékenységek, az atomfegyverek célba juttatására szolgáló rendszerek vagy más hordozóeszközök kifejlesztése és/vagy az azokkal való kereskedelem megakadályozása. Az alperes egyébként nem utal arra, hogy a felperesnek az Európai Unióval való kereskedelemből való kizárása megfelelő a kitűzött cél elérésére. A felperes továbbá úgy véli, hogy az alperes nyilvánvalóan elmulasztotta értékelni az alapvető jogai súlyos sérelmét az állítólag követett célhoz képest.
4. A negyedik jogalap: a meghallgatáshoz való jog megsértése
E jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy az alperes nem indokolta meg kellően a 2010/413/KKBP határozat II. mellékletében szereplő listára történő felvételét. Az alperes így megsértette azon kötelezettségét, hogy közölje a felperessel a megtámadott határozatot alátámasztó valós és részletes indokokat. A felperes úgy tekinti, hogy nem közölték vele a megtámadott határozatot, és nem hallgatták meg. Hozzáfűzi, hogy az alperes még mindig nem adott helyt az iratbetekintés iránti kérelmének.
____________1 - Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról szóló, 2011. december 1-jei 2011/783/KKBP tanácsi határozat (HL L 319., 71. o.).