Language of document :

A Törvényszék (ötödik tanács) T-721/22. sz., Bourbon Offshore Interoil Shipping kontra Bizottság ügyben 2023. október 18-án hozott végzése ellen a Bourbon Offshore Interoil Shipping — Navegação, Lda által 2023. december 29-én benyújtott fellebbezés

(C-803/23. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: portugál

Felek

Fellebbező: Bourbon Offshore Interoil Shipping — Navegação, Lda képviselő(k): S. Fernandes Martins és M. Mendonça Saraiva, ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

i.    semmisítse meg a Törvényszék (ötödik tanács) T-721/22. sz. ügyben 2023. október 18-án hozott ítéletét, és e bírság helyett:

a.    semmisítse meg a Portugália által a Zona Franca da Madeira (ZFM) – III. programcsomag tekintetében nyújtott SA.21259. (2018/C) (korábbi 2018/NN.) számú támogatási programról szóló, 2020. december 4-i (EU) 2022/1414 bizottsági határozatot;1 .

    b.    mindenesetre, az a) pont sérelme nélkül semmisítse meg semmisítse meg a hivatkozott, SA.21259. (2018/C) (korábbi 2018/NN.) számú támogatási programról szóló, 2020. december 4-i (EU) 2022/1414 bizottsági határozat 4. cikkét, következésképpen azt a rendelkezést, hogy a kedvezményezettek fizessék vissza a támogatásokat kamatokkal növelve.

Amennyiben megalapozottnak minősíti a fenti kérelmeket:

ii.    az ellenérdekű felet kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

1.    Első jogalap: értékelési hiba a megtámadott végzésben a „munkahelyek teremtése” fogalom figyelembevételét illetően

–    A Törvényszék állításával ellentétben a Bizottság arra kötelezte a portugál államot, hogy a TME/ÉME módszert alkalmazza, – lásd ebben az értelemben a Bizottság határozatának 173-179. és 216. preambulumbekezdését.

–    A megtámadott végzésből az következik, hogy a Törvényszék szerint mind a 2007. és 2013. évi határozatok, mind a III. programcsomag engedélyezésének oka a TME/ÉME módszer kötelező alkalmazása. A fellebbező úgy véli, hogy ennek az érvelésnek nincs jogi alapja, tekintve, hogy sem a 2013. évi határozatok, sem a regionális állami támogatásokra vonatkozó 2007-2013. évi iránymutatás (RÁT) 5. szakasza – amelyeket a működési támogatásokra kell alkalmazni, amelyek közé a III. programcsomag tartozik – nem utal semmilyen módon a TME/ÉME módszerre.

–    Az említett módszert kizárólag a RÁT 2007-2013. 52. lábjegyzete szabályozza, a 4. szakasz alján, amely módszer csak a beruházási támogatásokra alkalmazandó, amely kategóriába nem tartozik bele a III. programcsomag.

–    Mivel nem alkalmazandó a RÁT 2007-2013 52. lábjegyzete, és mivel semmiféle meghatározása nem létezik a „munkahelyek teremtésének”, amelyet az uniós jogban keresztalkalmazással kell alkalmazni, e fogalmat a III. programcsomag alkalmazását illetően a nemzeti jog fényében kell figyelembe venni, ügyelve az arányosság és a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartására, amelyek a megosztott hatáskör területén az Unió jogalkotói beavatkozását a Szerződések célkitűzése biztosításához szükséges mértékre korlátozzák

–    Nincs olyan ellentmondás a portugál munkajog és az uniós jogi szabályok, konkrétan, az állami támogatások területén alkalmazandó szabályok között, amely igazolná az előbbitől való eltérést.

–    A portugál munkajog alkalmazása nem vezet szükségszerűen visszaélésekhez, és nem akadályozza a tényleges munkaidőnek a Bizottság által javasolt számítását.

–    A TME/ÉME szisztematikus alkalmazása ellentétes a portugál joggal, mivel nem vesz figyelembe olyan, az e jog által védett sérülékeny helyzeteket, mint a szülőség és a betegség.

–    A Törvényszéknek kellett volna deduktív érveléssel igazolnia, hogy a nemzeti jog eltérést valósít meg egy, az uniós jogban előírt módszer preferenciális alkalmazásával, ami nem történt meg, mivel a megtámadott végzés jogellenes, azt meg kell semmisíteni, és egy olyan másikkal helyettesíteni, amely teljes egészében megsemmisíti a 2020. december 4-i (EU) 2022/1414 bizottsági határozatot.

2.    Második jogalap: értékelési hiba a megtámadott végzésben annak megállapítása okán, hogy a 2020. december 4-i (EU) 2022/1414 bizottsági határozat 4. cikke nem sérti a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvét

–    Sem a 2007. és 2013. évi határozatok, sem a RÁT 2007-2013 nem határozza meg, miként kell figyelembe venni a „munkahelyek teremtése” fogalmát, és nem kétséges, hogy mind a Bizottság szokásos gyakorlatának figyelembevétele, mind a III. programcsomag terjedelme és szerkezete olyan értelmezéshez vezet, miszerint a munkahelyek TME/ÉME-ben történő meghatározásának módszere nem alkalmazható. Azt figyelembe véve tehát, amint azt a Törvényszék tette, hogy a szóban forgó követelmény csak a Bizottság által javasolt módon értelmezhető, csak arra a következtetésre lehet jutni, hogy a vitatott szabályozás nem egyértelmű.

–    A Törvényszék tévedett, amikor nem ítélte károsnak a Bizottság hosszú tétlenségét (legalább nyolc éven keresztül), mivel a Bizottság nem volt alávetve az ellenőrzésre vonatkozó határidőnek, a Törvényszék nem állapíthatja meg, hogy e tétlenség jogi következmények nélkül maradjon.

–    A fellebbező meg volt arról győződve, hogy a III. programcsomag tökéletesen összeegyeztethető volt a belső piaccal, és e meggyőződést az a tény táplálta, hogy e programcsomagot a Bizottság engedélyezte, ezenfelül pedig egy mindenben hasonló programcsomagot – II. programcsomag – követett, amelynek az uniós joggal való összeegyeztethetősége soha nem volt kétséges.

–    Az, hogy a portugál állam rendszeresen a Bizottság rendelkezésére bocsátott olyan elemeket, amelyek lehetővé tették e támogatások alkalmazásának ellenőrzését, és az, hogy a Bizottság soha nem kifogásolta nyilvánosan ezen elemek jogszerűség, konkrét bizonyítéka annak, hogy a portugál állam jogszerűen alkalmazta a támogatásokat, ami a III. programcsomag kedvezményezettjeiben jogos elvárásokat keltett.

–    Nem lehet hihetően arra a következtetésre jutni, hogy a támogatás „átlagos kedvezményezettje” (az „általában elvárható magatartást tanúsító személy” értelemben) a fellebbező helyében a Bizottság tétlenségét és az erre való utalások hiányát látva a „munkahelyek teremtésének fogalmát” a RÁT 2007-2013. 52. lábjegyzetében található fogalmát – vagyis a TME/ÉME-t - alkalmazta volna, illetve úgy ítélte volna meg, hogy ez a fogalmat kell alkalmazni, mivel semmi nem utalt erre.

–    Következésképpen, tekintettel a megtámadott végzésben elkövetett azon nyilvánvaló értékelési hibára, miszerint nem sérült a jogbiztonság és a bizalomvédelem elve, az említett végzést meg kell semmisíteni, és egy olyan határozattal helyettesíteni, amely a 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet1 alapján megsemmisíti a 2020. december 4-i (EU) 2022/1414 bizottsági határozatot.

____________

1 HL 2022 L 217., 49. o.

1 Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (HL 2015 L 248., 9. o.).